HÍREK
A Rovatból

Csak látszat, hogy egyre gazdagabbak a magyarok, valójában két éve folyamatosan szegényedünk

A vagyon kétharmada a leggazdagabb tíz százalék kezében van. Az infláció elvitte az átlagemberek pénzét.


Szépen híztak a háztartási vagyonok 2014 és 2020 között, sőt a trend még 2021-ben is kitarthatott. Azóta viszont az infláció megtépázta a háztartások megtakarítását, és a javuló trend a visszájára fordulhatott, írja a Bank360 a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett felmérése alapján, mely a magyarországi háztartások vagyoni helyzetét vizsgálta meg.

A 2020-as adatokra épült tanulmány még csupa biztató adattal van tele. A háztartások egy főre jutó éves nettó jövedelme 2014-ben még csak 1,128 millió forint, vagyis havi 94 ezer forint volt, ez 2017-re 1,482 millió (havi 123,5 ezer) forintra emelkedett, 2020-ban pedig az éves átlagos nettó jövedelem már 1,914 millió (havi 159,5 ezer) forint volt.

A portál megjegyzi, hogy ez az átlag, a medián érték (vagyis a vagyonsorban középen lévőké) ennél alacsonyabb lett, hiszen többen vannak, akik ennél kevesebből gazdálkodnak, míg a kevés nagyon tehetős család magas jövedelme felhúzza az átlagot. A teljesen tipikus családnál tehát 76,3 ezer forint, évi 916 ezer forint volt 2014-ben az egy főre eső jövedelem, ez 2017-ben évi 1,208 millióra, vagyis nagyjából havi 100 ezer forintra nőtt, 2020-ban pedig már a háztartások egy főre eső éves medián jövedelme 1,5 millió forintot, havi 125 ezer forintot tett ki.

A szegénység valóban csökkent, vagyis felmentek az ingatlanárak

Az elemzésből kiderül, hogy az adósságukat is sokan rendezték ezekben az években, 2014-ben még a háztartások 13 százalékánál, 554 ezer családnál haladták meg a bevételek a kiadásokat, ez a szám 2017-re 426 ezerre csökkent, 2020-ban pedig már csupán 370 ezer háztartás költött többet, mint amennyi bevétele keletkezett, ez a családok 9 százaléka.

A háztartások nettó vagyona a vizsgált hat esztendőben a kétszeresére nőtt, miközben 2014 és 2020 között mindössze 15 százalékos volt az infláció. Ráadásul a tanulmány szerint ezúttal a szegényebb rétegeknek is jutott a gyarapodásból, az alacsony és közepes vagyonúaknál ugyanis 133 százalékos vagyonnövekedést mértek a szakértők, míg a legvagyonosabb tíz százaléknál csupán 90 százalékosat. A vagyoni különbségek kis mértékben csökkentek a háztartások között, a negatív nettó vagyonú - vagyis több adóssággal, mint megtakarítással rendelkező - családok száma pedig hat év alatt megfeleződött.

Számottevő pénzügyi eszköze (megtakarítása, befektetése) azonban valójában csak a vagyonosabb rétegnek van, a szegényebbeknek főleg ingatlanok, reáleszközök teszik ki a vagyonukat, azaz a gyarapodásuk jelentős részt ezek értékesebbé válásának köszönhető. Ez nem könnyíti meg az életüket, hiszen azt a lakást, amelyikben laknak, aligha tudják pénzzé tenni, más vagyontárgyaikat szintén használják. Ettől ők aligha érzik magukat gazdagabbnak, de mivel az ingatlanok értéke megugrott 2014 után, a statisztika azt mutatja, hogy a szegényebbek vagyona nagyobb mértékben nőtt, mint a gazdagabb családoké.

Az olyan pénzügyi eszközök, mint a készpénz, bankbetétek, állampapírok, részvények, befektetési jegyek, biztosítások stb. kétharmadát a legvagyonosabb tíz százalék birtokolja, míg a reáleszközök (például ingatlanok) kevesebb mint fele van a felső tized tulajdonában.

Nyílik az olló szegény térségek, falvak és a városok között

A tanulmány azt is megállapítja, hogy az egy háztartásra jutó nettó vagyon a 2014 végi 19,1 millió forintról 39,6 millióra nőtt 2020 végére. Az viszont szomorú hír, hogy az átlagostól jócskán elmaradt a vagyonnövekedés a szegényebb országrészekben, például a Dél-Dunántúlon, az észak-magyarországi régiókban, az észak-alföldi és a dél-alföldi térségben, ahol az átlagos nettó vagyon háztartásonként csupán 21-23 millió forint volt 2020 végén.

Ezzel szemben az átlagosnál nagyobb mértékben gazdagodtak ez idő alatt nyugat-magyarországi családok, amelyeknek 40 millió forintnyi átlagos vagyona volt 2020 végén, a közép-magyarországi régióban még többet, 64 millió forintot halmoztak fel ekkorra a háztartások. Az ország teljes vagyonának a fele ebben a régióban van, ezen belül Budapesten található a magyarországi háztartások vagyonának a 37 százaléka. A fővárosban egy átlagos családra 74 millió forintnyi átlagos vagyon jutott 2020 végén, ami majdnem a kétszerese az országos átlagnak.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a nagyobb városokban, például a megyei jogú városokban nagyjából az országos átlagnak megfelelő vagyona van a háztartásoknak, ettől valamelyest elmaradnak a kisvárosi családok, a községek, falvak lakói viszont elszegényednek. 2014-ben egy falusi család még a magyarországi átlagvagyon 70 százalékával rendelkezett, 2020-ban már csak fele akkora volt a vagyona, mint az országos átlag.

Az életkor szerinti bontást vizsgálva a tanulmány megállapította, hogy az aktív korú háztartások a legvagyonosabbak, a fiatalok és a nyugdíjasok szegényebbek. A legtöbb pénzük a 45-55 éveseknek van, egy átlagos háztartásra ebben a korosztályban 52 millió forint jutott 2020-ban.

Azóta fordult a kocka, az infláció elvitte a vagyont

A 2020-as felmérés óta azonban sokat változott a világ. 2021-ben már elkezdett nőni az infláció, amely 2022-ben és 2023-ban csúcsra járt. Az orosz-ukrán háború miatt eközben az energiaárak megnőttek, a részvényárfolyamok estek, ez pedig a háztartások vagyonára is kedvezőtlenül hatott.

Részletes vagyonfelmérést csak háromévente készít az MNB, vagyis 2023 végén történhetett meg az adatok felvétele, az erről szóló tanulmányra pedig minden bizonnyal még várni kell. Egy, a nyáron megjelent másik felmérésből azonban kiderül, a válság megtépázta a lakosság pénzügyi vagyonát, a 2021 harmadik negyedévéig rendületlenül gyarapodó megtakarítások értéke 2022-ben már csökkent, és a Bank360.hu is megállapította, hogy az infláció elvitte a háztartások vagyonának a tizedét.

2023 már jobban alakult, kilenc hónap után nagyjából 12,2 százalékkal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami megegyezik az első kilenc havi inflációval, vagyis ha nem is nőtt, de nem csökkent tovább reálértéken a lakosság megtakarítása. Ez persze annak is köszönhető, hogy sokat tettek félre azok, akik ezt megtehették.

A szegényebb rétegek rosszabbul járhattak

2023 utolsó negyedévéről még kevés adat van, de a tőzsdék és az állampapírpiac alakulása alapján a pénzügyi eszközökkel rendelkező háztartások valószínűleg már elkezdték ledolgozni a 2022-es veszteségeiket. Pénzügyi eszköze viszont a 2020-as vagyonfelmérés szerint leginkább csak a felső 10 százaléknak volt, a lakosság 90 százalékának nagyobb vagyona van ingatlanban, mint egyéb megtakarításban.

A szerény vagyoni helyzetű háztartások is döntően saját lakásban laknak, a legalsó 10 százalékban 31 százalék, a második legszegényebb 10 százalékban 64,4 százalék volt a saját tulajdonú lakásban élők aránya, a náluk gazdagabbaknál már 90 százalék vagy afölötti arányban élnek saját ingatlanban a családok. Második ingatlan viszont csak a felső tíz százalékra jellemző, háromból két családnak van ilyen. A lakosság szegényebbik felében azonban 10 százalék körül vagy az alatt van a másik ingatlannal rendelkezők aránya.

Kötvénye, befektetési jegye, részvénye, nyugdíjbiztosítása és más megtakarítása is jellemzően csak a felső 10 százaléknak van, már a második tíz százalék is lényegesen kevesebb befektetéssel rendelkezik.

Az MNB a tavaly nyári tanulmányában azt is megállapította, a szerényebb jövedelmű háztartásoknak esélyük sincs arra, hogy megtakarítsanak. A nettó 200 ezer forint alatti egy főre eső jövedelmű családok körében drámai mértékben esett azok száma, amelyek 2023-ban az emelkedő árak mellett megtakarítást terveztek.

Valószínűleg az a mutató is romolhatott, amely a háztartások túlzott eladósodottságát mérte. 2022-ben az év eleji nagy adóvisszatérítések, fegyverpénz és 13. havi nyugdíj valamelyest csillapította az olyan családok terheit, amelyek nem jöttek ki a havi jövedelmükből, 2023-ban azonban ilyen plusz pénzek már nem jöttek, ehelyett úgy tűnik a statisztikákból, hogy egyre többen vettek fel a napi megélhetésükre hitelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Névvel és munkahellyel listázta a tiszás adatszivárgás érintettjeit egy Lázár Jánoshoz köthető lap
A hódmezővásárhelyi portál még további megjegyzéseket is közölt a nevek mellé. Az érintettek a Tisza Párt adatbázisából származhatnak.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 06.



A hódmezővásárhelyi Promenád24 portál egy hosszú névsort tett közzé, amely a 444 szerint a Tisza Párt alkalmazásából kiszivárgott adatokat tartalmazhat.

A lap úgy tudja, a lista a Csongrád-Csanád megyei 4. választókerületből származó személyek neveit tartalmazza, összesen 1148-at.

A nevek települések szerint is fel vannak bontva: Hódmezővásárhelyről 518, Makóról 303, Algyőről 67, Székkutasról 28, Marosleléről 32, Csanádpalotáról pedig 24 tiszás szerepel a felsorolásban.

Orbán Viktor a hét elején közölte, hogy a történtek miatt összehívta a nemzetbiztonságért felelős kormánytagokat. A miniszterelnök szerint az adatbázis vizsgálata alapján „az adatok kezelésében ukrán személyek is közreműködtek”. Úgy fogalmazott: az adatok ukrán kézbe kerülése „súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent”, ezért elrendelte az ügy alapos kivizsgálását.

A kormány és a Tisza Párt is nemzetbiztonsági ügyként kezeli a történteket. A kormány szerint ukrán érintettség áll fenn, míg a Tisza Párt orosz támadásokra utal, de egyelőre nem mutattak be ezzel kapcsolatos bizonyítékot.

A portál a következő felütéssel kezdte a névsor közzétételét: „Lássuk a neveket!” A Promenád24 a nevek mellé munkahelyeket, pozíciókat és megjegyzéseket is társított.

A lap később aggodalmát fejezte ki az adatokat érintő személyek miatt, és azt tanácsolta, tegyenek feljelentést az applikáció tulajdonosa és a szivárogtatás felelősei ellen.

A 444 megemlíti, hogy a Promenád24 korábbi tulajdonosa és ügyvezetője Bada János volt, aki korábban Lázár János évfolyamtársa volt a gimnáziumban. A portált működtető cégben korábban közösen is érdekeltek voltak, a Zafír Média Kft.-n keresztül. Bada benne volt annak a batidai vadászkastélyt működtető cégnek a vezetésében is, amely Lázárhoz köthető, de 2024-ben kilépett belőle, és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. vezérigazgatója lett. A kiadó céget jelenleg a testvére vezeti.

A portál korábban is országos figyelmet kapott. 2022-ben például azért, mert cikkekben bírálta Navracsics Tibort, amiért találkozott Márki-Zay Péterrel. Tavaly szeptemberben Márki-Zay arról írt, hogy a helyi rendőrkapitány, Szabó Zsolt öngyilkos lett, miután hat nappal korábban egy névtelen lejárató cikk jelent meg róla a Promenád24-en. A polgármester szerint a rendőrkapitány ezután felajánlotta lemondását, de felettesei ezt nem fogadták el.

Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy szerinte nem egyszerű szivárgás történt, hanem adatlopás.

Elmondása szerint az informatikai rendszerüket hónapok óta érik támadások, amelyek nagy részét sikerült visszaverniük, „annak ellenére, hogy olyan nemzetközi hálózatokkal állnak szemben, amik érdekeltek az Orbán-kormány hatalomban tartásában”. A Tisza Párt elnöke szerint a támadások célja az volt, hogy megakadályozzák a jelöltállítási folyamatot, de ezt végigviszik.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Aki nem hódol be, ne számítson pénzre” – Polgármesterek vádolják a fideszes képviselőt, aki szerint az egész hiteltelen és megmosolyogtató
A rábaközi Kóny és Babót polgármestere szerint falujukat kivéreztetik, mert nem álltak be a sorba. Útfelújítás helyett csak elutasítást és üres ígéreteket kapnak.


„Kóny Község Önkormányzata az idei évben sem részesült támogatásban. Ezt itt külön is szeretném megköszönni a kónyiak nevében Gyopáros Alpárnak!” – írta egy ironikus Facebook-posztban a Győr-Moson-Sopron vármegyei település polgármestere, Aller Imre (képünkön), miután ismét elutasították a Magyar Falu Program útfelújítási pályázatát.

A kónyi polgármester mellett a babóti településvezető, Nyikos Gábor is bírálta a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, amiért Gyopáros Alpár a falu templomának felújításáról készített videót, noha a közel 100 milliós beruházáshoz az állami támogatás mindössze 15 millió forint volt.

„Kaptunk 15 milliót, amit nagyon köszönünk, de nem ön adta!” – írta Nyikos, jelezve, hogy a felújítás az egyház, az önkormányzat és a helyiek összefogásával valósul meg. A két polgármester panaszairól a Telex számolt be részletesen.

Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Programért felelős kormánybiztos a felvetésekre úgy reagált, hogy azokat politikai indíttatású, hiteltelen és megmosolyogtató támadásoknak tartja.

A képviselő részletesen felsorolta, hogy szerinte Kónyba közel 400 millió, míg Babótra 271 millió forint érkezett a Magyar Falu Programból, egyebek mellett iskolaépületre, óvodaudvarra, orvosi rendelőre és helyi vállalkozások támogatására.

Aller Imre szerint azonban ezek a támogatások más alapokból származnak, az iskolát pedig már 2012-ben állami fenntartásba vették.

A polgármester hangsúlyozta, a kónyiak felújított járdákat és utakat szeretnének, de a fogászati rendelő és a védőnői szolgálat épületének felújítására beadott pályázatukat is háromszor utasították el.

Aller szerint a Versenyképes Járások Program egyeztetéseire meg sem hívták. „Egy polgármester megkérdezte, a legnagyobb falu miért nincs itt?! Az volt a válasz, hogy Kónnyal nem foglalkoznak” – emlékezett vissza.

A kónyi polgármester úgy érzi, a Fidesz kétharmados győzelmeivel a választókerületi elnök egyre magabiztosabb lett, és megjelent az a felfogás, hogy amelyik település nem hódol be, az ne számítson forrásra.

„Kötcsén is elhangzott, semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve – ugyanez megy kicsiben is” – mondta. Szerinte a helyzet odáig fajult, hogy kijelentheti: „a kónyi önkormányzatnak nincs országgyűlési képviselője”. Az elhidegülést egy 2010-es hangfelvétel-botrányra vezeti vissza, amikor feljelentést tett egy felvétel miatt, amelyen helyi jelöltek arról beszélgettek, hogyan lehetne megakadályozni az újraválasztását fideszes politikusok segítségével, a felvételen pedig Gyopáros és Áder János neve is elhangzott. Bár a Fidesz elhatárolódott, Aller szerint lejárató kampány indult ellene, és évekbe telt, mire a bíróság neki adott igazat.

Gyopáros Alpár a kritikákra azzal is reagált, hogy 2022-ben a választókerületben rekordmagas, 71,22 százalékos támogatottsággal választották meg,

és ez a bizalom arra ösztönzi, hogy minden erővel szolgálja a térségben élőket, függetlenül a polgármesterek pártszínétől. „Nem polgármestereket képviselek, hanem a településeken élő embereket” – írta, és ígéretet tett, hogy rendületlenül dolgozik tovább a kónyiakért és a babótiakért is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lenullázta magát a közpénzmilliárdokból épült karcagi Sámándob, már a rezsire sem futja
Tavaly még Rúzsa Magdi koncertjére tódult a nép, idén azonban kong az ürességtől a méregdrága épület. A legnagyobb bevételt egy esküvő hozta, a jegyeladásból egyetlen fillér sem jött be.


Gyakorlatilag teljesen kiürült a közpénzmilliárdokból felhúzott karcagi Sámándob: míg tavaly az eladott belépőjegyek száma elérte a 10 ezret, addig idén ez a szám nullára csökkent, írja a 24.hu. A hivatalosan Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ néven futó épületben idén egyetlen kiállítás volt látható, a Sámánrajzok! című tárlat. Az év során összesen 15 rendezvényt tartottak itt, köztük a nyugdíjas klub farsangi bálját, egy Rummikub versenyt, emellett a helyszínt kiadták esküvőkre és cégeknek is.

A Sámándob idei legsikeresebb programja 190 ezer forintos bevételt termelt. A tervezett 3,5 millió forintos bérletidíj-bevételből szeptember végéig csupán 820 ezer forint jött be, főként esküvőkből.

A Sámándob ezért szinte kizárólag támogatásokból marad fenn. A központ idén 32,2 milliós bevétellel és 36 milliós kiadással számol, tehát már a terv is milliós hiányt tartalmaz. A bevételi oldalon a jegybevétel 0 forint, a terembérlet 3,5 millió, a „cég általi támogatás” 15 millió, a pályázati támogatás pedig 13,8 millió forint. Ezzel szemben a fenntartási díj hatalmas összeget emészt fel: a rezsi 24 millió forint, a karbantartás 7 millió, az üzemeltetés pedig további 5 millió forintba kerül. Az önkormányzat oldalán 28,8 millió forint van előirányozva az üzemeltetésre, de azt nem tudni, hogy a költségek mekkora részét fedezi állami vagy önkormányzati forrás, ahogy a „cég általi támogatás” háttere sem derült ki.

Az épület már a nyitóévet is veszteséggel zárta: 2024-ben a bevétel 66,2 millió volt, a kiadás viszont elérte a 77,5 millió forintot. Ebben az évben nagy sikert hozott a Munkácsy-kiállítás, amelyre 9160 jegyet váltottak, de az azt követő, Kazahsztán nomádjai című tárlatra már csak 139-en voltak kíváncsiak.

Nem hozta meg a várt sikert a Magyarok Világszépe Szépségverseny sem, hiába próbálta meg Fásy Ádám a sámántematikát belecsempészni a rendezvénybe.

A széthúzott macaronra hasonlító épület a 2015-ös milánói világkiállításra készült, és már a megépítése körül is botrányok voltak. Az alkotók akkor elhatárolódtak tőle, és nem vállaltak felelősséget „annak építészeti-műszaki színvonaláért, működőképességéért, a terem hangzásáért”. A világkiállítás után a milánói bíróság le is foglalta az épületet, mert a magyar állam nem fizette ki az olasz kivitelezőket. Két terv volt a hazahozatalára: vagy karcagi sztyeppemúzeum, vagy szombathelyi egészségközpont lett volna belőle.

Végül

az állam újabb és újabb pénzeket tolt a projektbe. 2019-ben például újabb milliárd ment a Sámándobba,

amely a Telex cikke szerint ezzel hivatalosan is megerősítette, hogy sámáni szellemben képes kapcsolatban lépni a közpénzt eltüntető transzcendenciákkal. Az átadáskor Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az épület „a helyiek szellemi központjaként szolgál majd”. A miniszter azt is elmagyarázta, miért éppen Karcagra került a létesítmény: „a kunok, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg”.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pintér Bence vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert, utóbbi elfogadta a meghívását
A győri polgármester szerint szükség van arra, hogy a jelöltek nyilvánosan beszéljenek elképzeléseikről. A Tisza Párt elnöke már reagált.


Pintér Bence, Győr polgármestere nyilvános vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert. A felkérés apropója, hogy mindkét politikus november 15-én a városba látogat.

A polgármester a vitára a győri városháza dísztermét ajánlotta helyszínként.

Szerinte ez jó alkalom lenne arra, hogy a felek találkozzanak, megvitassák nézeteiket, és a nyilvánosság előtt beszéljenek arról, merre és hogyan kormányoznák az országot.

„Tisztában vagyok vele, hogy miniszterelnök-jelöltek között nagyon rég nem volt vita, de azt is tudom, hogy ez nincs rendben így. Ahogy azt is tudom, hogy ennyire kiélezett is régen volt a helyzet” – fogalmazott Pintér Bence a közösségi oldalán.

A meghívóban azt is jelezte, hogy a vita szabályait és levezetőjét a résztvevők közösen határozhatják meg. Emellett javaslatokat is tett a lehetséges témákra.

Elsőként a helyi önkormányzatiság kérdését ajánlotta:

„Az elmúlt időszak helyi választásai és egyeztetései megmutatták, hogy a kormány és az önkormányzatok közötti viszony semmiképpen sem maradhat úgy, ahogy az elmúlt 15 évben azt kialakították.

A Tisza Párt önkormányzatokhoz való hozzáállásáról, konkrét terveiről pedig igencsak keveset tudunk. Éppen ezért elsőként javaslom a helyi önkormányzatiság kérdéskörét megvitatni.”

Másodikként a magyar külpolitika és külgazdaság jövője szerepel a javasolt vitatémák között.

Pintér a hivatalos meghívót már elküldte, és november 10-ig várja a válaszokat, illetve az esetleges további témákat. Magyar Péter már jelezte, hogy elfogadja a felkérést.

„Elfogadom Pintér Bence győri polgármester meghívását az Orbán Viktorral november 15-én folytatandó élő vitára a magyarokat valóban érdeklő problémákról. A kérdés már csak az, hogy a leköszönő miniszterelnök összeszedi-e a bátorságát két adatlopás és listázás között, hogy 20 év után vállaljon egy valódi vitát. Miniszterelnök Úr?” – reagált Magyar.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: