Csak két ember sétálhat egymás mellett az utcán az első nagyvárosban, amit az oroszok bevettek

„Kedden elvitték a kórházból, szerda reggelre közölték: már nincs itt” – ezzel a mondattal szembesült egy tatabányai édesanya, aki február 6-án született egészséges kislányát naponta kétszer járt be a kórházba szoptatni.

A hír hallatán a helyszínre sietett a Babamentő Akciócsoportot vezető Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint. Juhász-Bauer tájékoztatása szerint a család nehéz anyagi körülmények között, lakhatási szegénységben él, de két nagyobb gyereküket szeretetben és gondosan nevelik. A család a főispánhoz fordult, de nem fogadták őket. A nagymama a gyámhivatalnál érdeklődött, onnan küldték a helyi hatósághoz, ahol végül annyit közöltek vele, hogy

– írta a Népszava.

A gyermekmentő szerint, ha a hatóságnak a család házával volt kifogása, az újszülöttet akkor is családtagnál, például a nagymamánál kellett volna ideiglenesen elhelyezni.

– mondta Juhász-Bauer Ágoston Bálint.

Az ügyben megkeresett egészségügyi intézmény, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a Belügyminisztérium sem adott konkrét választ arra, miért tartották a kórházban a kisbabát, és miért nem tájékoztatják a szülőket. A Belügyminisztérium általánosságban annyit közölt, hogy a „születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítására irányuló gyermekvédelmi hatósági intézkedés” célja, hogy a gyámhivatal már a gyermek születése előtt dönthessen a kórházból való kiadhatóságról. A minisztérium hangsúlyozta, a törvény szerint gyermeket pusztán a család anyagi helyzete miatt nem lehet kiemelni, a veszélyeztetettséget pedig komplexen, többek között a jelzőrendszeri tagok véleményének kikérésével vizsgálják.

Hivatalos információkra hivatkozva állítják, hogy körülbelül 300 egészséges újszülött és csecsemő rekedt egészségügyi intézményekben, közülük legalább 100 gyermekről a szülei nem mondtak le. Juhász-Bauer Ágoston Bálintnak egy csecsemős nővér azt mondta,

Február 14-én a miskolci kórházból volt szükség rendőri beavatkozásra egy csecsemő kiadásához. Pár nappal korábban Szekszárdon egy hat hónapos csecsemőt nem akartak elengedni. Az ügyben eljáró Juhász-Bauer elmondta,

„Figyelmeztettem, mint magánnyomozó, hogy ha ezt megteszi, az okirat-hamisítás bűntett gyanúját fogja megalapozni” – idézte fel a magánnyomozó, aki szerint a többórás küzdelem végén, rendőri és biztonsági őri jelenlét mellett, de végül hazavihették a gyermeket.

Emellett a feleségének elapadt a teje, és mivel féltek a visszahívásokról szóló hírek miatt a felírt tápszerektől, átmenetileg forralt tehén- és kecsketejjel táplálták a babát, ami konfliktushoz vezetett a családsegítővel és a védőnővel. Az apa szerint a kórházban az egyik orvos indok nélkül tartotta bent a gyereket. „Nekünk semmilyen információt nem adott, nem volt hajlandó megmondani, ki, és mit mondott neki rólunk” – mondta az apa, aki hozzátette, azóta már látják, a kórházi tápszer biztonságos, és ki is váltották. A család most egy pécsi kivizsgálásra vár. „De ezek után hogy menjünk oda? Kérdezem én, most megint ez lesz, hogy ott meg megpróbálják elvenni tőlünk?”

Hadházy Ákos a Facebookon írt arról, hogy a külügyminisztérium nem adja ki Orbán Viktor svájci útjának részleteit. A független képviselő korábban azt állította, hogy amikor a miniszterelnök Davosba utazott a Világgazdasági Fórumra, Svájc egyik legdrágább hotelében, a zürichi The Dolder Grand szállodában szállt meg, ahol a legolcsóbb szoba is 250 ezer forintba kerül éjszakánként. Hadházy akkor arról számolt be, hogy ezt egy Orbán Viktor Facebook-oldalára felkerült videóban szúrta ki, mert abban látszik az autó navigációján a tartózkodási helyük.

Új posztjában azt írja,

Hadházy szerint a külügyminisztérium az új törvényre hivatkozik, ami szerint „a védett személyek külföldi mozgásával, tartózkodásával összefüggő adatok megismerése megtagadható, ha Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni, valamint annak közzétételét mellőzni kell.”

A politikus arról is beszámolt, hogy megkérdezte a Transparency jogászait, mit gondolnak a pereskedés esélyeiről.

„Azt mondták, hogy nagyon kicsi lenne az esélye. Ugyanis

– idézte a jogászok véleményét Hadházy Ákos.

A képviselő a honvédségi Airbus zürichi útjainak költségeit is firtatta, de a kormányzat érdemi, tételes választ nem közölt a költségekről.

A külügyminisztérium által hivatkozott szabályozást 2024 végén-2025 elején módosították, lehetővé téve, hogy a miniszter Rogán Antal véleménye alapján tagadja meg az adatok kiadását. Szijjártó Péter korábban már hivatkozott erre egy magángépes utakra vonatkozó adatigénylés elutasításakor.

Mikrobiológiai nem megfelelőség miatt a DANONE Magyarország Kft. elővigyázatottságból

– közölte a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság pénteken az MTI-vel.

A hatóság kéri, hogy amennyiben valaki vásárolt a termékből, vigye vissza a vásárlás helyére, legyen az gyógyszertár vagy üzlet.

A visszahívás oka, hogy a termék egyik összetevőjében cereulid toxint mutattak ki. A cereulid egy hőstabil baktériumtoxin, ami azt jelenti, hogy a forralás sem semlegesíti. Jellemzően gyorsan jelentkező tüneteket, például hányingert, hányást és hasi görcsöket okozhat.

A Danone Magyarország Kft. a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósággal együttműködve vonta ki a forgalomból az érintett tételeket. A hatóság nyomon követi a cég intézkedéseit, valamint a visszagyűjtött termékek további sorsát, vagyis azok megsemmisítését vagy elszállítását. A cég már február 5-én önkéntesen, elővigyázatosságból kezdeményezte más anyatej-helyettesítő tápszerek visszahívását, amit most hatósági felhívásra terjesztettek ki a Milumil 3 Junior termék bizonyos tételeire is.

Az intézkedés igazodik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság legújabb tudományos állásfoglalásához, amely alapján a visszahívott tápszerek potenciálisan túlléphetik az EFSA által javasolt határértéket.

A magyarországi visszahívás egy európai szintű probléma része. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ február 19-én közös értékelést tett közzé, miután hét országban – köztük Ausztriában, Belgiumban és Franciaországban – vizsgáltak hasonló eseteket. A hírek szerint egy Kínából származó beszállító alapanyaga több gyártót is érinthetett, ami Európa-szerte vezetett visszahívásokhoz.

Péntek reggel letették a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új, 3-as termináljának alapkövét, az eseményen a Washingtonból frissen hazaérkező Orbán Viktor miniszterelnök mellett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Korda György és Balázs Klári is részt vett – írta a Telex.

A fejlesztést a rekordforgalom indokolja. A Vinci Airports elnöke, Nicolas Notebaert elmondta, 2025-ben 19,584 millió utasa volt a reptérnek, ami 12 százalékkal haladta meg az előző évi adatot. Orbán Viktor szerint az évtized végére évente több mint 25 millió utasra számítanak.

Ennek érdekében új check-in-zónákat alakítanak ki kilencven pulttal, és építenek egy új központi utasbiztonsági ellenőrző pontot, valamint új poggyászkezelő rendszert. A tervekben szerepel új közlekedési csomópont, új közúti előtér, több parkolóhely és egy 7,2 MW teljesítményű napelempark is.

Ezzel párhuzamosan új, 27 kilométer hosszú, óránként 160 kilométeres sebességre alkalmas vasútvonal épülhet Kőbánya és Monor között, 35 éves koncesszióban, bár ennek eljárása már most csúszik. A vasútállomást a repülőtértől néhány száz méterre, a mostani Holiday parkoló helyén alakítják ki.

A fejlesztést az is indokolja, hogy idén Philadelphia, Toronto, Szöul és Kína felé is új járatok indulnak. Nicolas Notebaert szerint a cél, hogy „a Bud Cargo az első számú központtá váljon Európa és Ázsia összekötésében”.

A lap részletezi, hogy a repteret üzemeltető Budapest Airportot 2024 nyarán vásárolta vissza a magyar állam. A cégért a kormány 3,1 milliárd eurót, akkori árfolyamon nagyjából 1200 milliárd forintot fizetett egy nehéz gazdasági környezetben. A kormány többségi, 80 százalékos tulajdonrészt szerzett, a maradék 20 százalék a francia Vinci Airportsé lett.

„Sok üzletet kötöttem már a magyar kormány nevében, nagyokat is, de az volt a legjobb megállapodás, amit a Vincivel kötöttem” – mondta beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint azért volt ez jó üzlet, mert „elkerültük a csapdát, amit az állami tulajdon magával hoz, hogy olyan dolgot csinálunk, amihez nem értünk”.

A tervek megvalósulását Orbán szerint a háború közelsége veszélyezteti.

– fogalmazott.

A 3-as terminál egyes részeit az utasok előtt akár már 2031-ben megnyithatják, a teljes befejezést 2034–2035-re teszik.

Korda nem először tűnik fel a miniszterelnök mellett. Néhány nappal ezelőtt együtt ultizozz - kártyajáték - a miniszterelnökkel, ahol megalapították az Ulti Digitális Polgári Kört. Az esemény után az énekes azt mondta, hogy életében először találkozott a kormányfővel.