Jóval kevesebb üzemanyagot tud szállítani a Mol a benzinkutaknak, mint amennyit a szerződésben korábban vállalt – közölte egy, a szerkesztőségünk birtokába jutott levélben az olajtársaság. Levelükben tájékoztatják partnereiket, hogy

Beköszöntött a meteorológia ősz és vele együtt megérkezett a lehűlés is. A rezsitámogatások módosulása miatt sokakat foglalkoztató kérdéssé vált, hogy milyen lesz az előttünk álló tél időjárása.

A Severe Weather legújabb előrejelzése az év végéig vizsgálja a várható időjárást. A meteorológusok a jelenlegi számításokkal nem tudnak pontos választ adni arra, hogy a jövő hónapokban hány fok, vagy milyen csapadék várható. De a modellek és eddigi adatok alapján meg tudják becsülni, hogy középtávon mi lehetséges.

A Blikk cikke szerint a szakemberek

Európa nagy részén az átlagoshoz hasonló lesz az időjárás - vélekednek. Ám ennél pontosabb adatokat csak rövidebb távra tudnak adni.

A várható csapadékról is úgy vélekednek, hogy átlagos szórást mutat, észak-keleten kicsit szárazabb, míg a mediterrán vidékeken kissé nedvesebb időjárás várható szerintük.

Egy szakértő szerint a tábornokai végeznének Vlagyimir Putyinnal minden olyan jel esetén, ami arra utal, hogy komolyan fontolgatja atomfegyverek bevetését Ukrajna vagy nyugati célpontok ellen, írja a Daily Star. Peter Duncan egyetemi professzor, orosz politikai szakértő úgy véli, hogy Putyin mára teljesen elszigetelődött a valóságtól.

Duncan szerint az orosz elnök a hét elején burkoltan nukleáris csapással fenyegette meg a szomszédos országot és nyugati szövetségeseit, amikor bejelentette a részleges mozgósítást és a népszavazásokat. Egyelőre még azt sem lehet eldönteni, hogy Putyin blöfföl, vagy tényleg nem érti a helyzet súlyát és veszélyét.

Az orosz elnököt bizalmasai és biztonsági szolgálatai szándékosan vezették félre az ukrajnai támadás megindítása előtt, mivel senki nem merte elmondani neki az igazságot. Mindaz pedig, ami azóta történik, folyamatosan csak igazolja, hogy Putyinnak elképzelése sincs a valós történésekről.

Amennyiben viszont az orosz elnök úgy dönt, hogy nukleáris csapást rendel el, katonai vezetőinek, vagyis Szergej Sojgu védelmi miniszternek és Valerij Vasziljevics Geraszimovnak, a fegyveres erők vezérkari főnökének végre kell hajtani a parancsot.

Ez azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik. A katonai vezetőknek szüksége lenne a gyilkosság végrehajtásához a biztonsági szolgálat (FSZB) segítségére is.

Duncan úgy véli, Putyinnak azonban egyelőre esze ágában sincs tényleg atomfegyvert bevetni nyugati célpontok ellen. Pontosan tisztában van azzal ugyanis, hogy a NATO válasza brutális lenne. Ha pedig Ukrajnára mérne nukleáris csapást, a Nyugat szinte biztosan hagyományos támadást indítana Oroszország ellen.

Mi is beszámoltunk róla, hogy benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak azokat a törvénymódosításokat, amelyeket az uniós pénzekért cserébe korábban megígért. A javaslatok egy részét hétfőn adták át, a többit pedig pénteken. Ezekben szó esik arról, hogy a kormány létrehoz egy Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, ami ellenőrzi az uniós források elköltését. Illetve létrehozzák az Integritás Hatóságot, ami a tervek szerint független szervként ellenőrzi az uniós pénzekkel kapcsolatos közbeszerzéseket.

Hadházy Ákos a közösségi oldalán hosszú posztban reagált a hírre.

- kezdi a bejegyzését a képviselő. Szerinte "a kormány tegnap gyorsan benyújtotta azt a törvénytervezetet, amivel ki akarja szúrni az EU szemét a támogatásokért kuncsorogva. Pont olyan lett, mint vártuk - ettől aztán nyugodtan lophatnak tovább".

Néhány észrevételt is összeszedett a tervezetről. Úgy véli:

• "Már a hivatal neve is mindent elárul a komolyságáról: Korrupcióellenes Hatóság helyett szemérmesen "Integritás Hatóságnak" hívják, hogy ne zavarják meg vele a drága választópolgárok fejét. Tulajdonképpen őszinték is, mert pont ennyit fog érni az egész."

• "Általánosságban is elmondható, hogy

Ha a hatóság véghez is visz egy korrekt vizsgálatot, a végeredmény annyi lesz, hogy szólhat a Versenyhivatalnak, a Közbeszerzési Döntöbizottságnak, amelyekről már gyönyörűen láttuk, hogy mennyit érnek. A Hatóság nyomozni nem nyomozhat, ahhoz szólnia kell az ügyészségnek. Annak Polt a vezetője - ennyit erről. Van egy cinikus pont is: szólhat az EU Ügyészségnek - aminek ugye nem vagyunk a tagjai és nem járhat el Magyarországon."

• "Persze még egy kiherélt hatóság is lehetne kellemetlen, ha megfelelő vezetője lenne. A javaslat azonban tesz arról, hogy ennek minimális legyen az esélye. Annyi kizáró okot illetve elvárást fogalmaz meg (talán a legszebb: "nemzetközi háttérrel kell rendelkeznie"), hogy

- pl. a Nemzeti Közszolgálati egyetem valamelyik docense - ha a korrupt Patyi András a Kúria alelnöke lehet, akkor ide is fognak találni valakit. A törvény szerint pl. Horváth Andrásnak esélye sincsen a pozícióra, pedig ha valaki, akkor ő még egy ilyen hivatallal is érhetne el eredményeket. De ugye nem ez a cél."

• "Talán az egészről elég lenne annyit mondani: a vezetőt Novák Katalin nevezi ki, aki a jelöltek közül az Állami Számvevőszék vezetője által kiválasztott és javasolt személy lesz."

• "Vannak kis trükkök is benne: a Hatóság nem vizsgálódhat ott, ahol a Közbeszerzési Döntőbizottság már vizsgálatot folytat. Ha véletlenül mégis ugrálna a gondosan kiválasztott elnök, akkor gyorsan indít egy vizsgálatot a Döntőbizottság és már nincs is baj az adott ügyben."

• "A hatóságnak

Ehelyett annyi történik, hogy az eltiltott gazdasági cégektől vezet nyilvántartást és évente készít majd egy senkit sem érdeklő nyilvános jelentést arról, hogy "vannak problémák, de jó irányba tartunk". (Ebben a tekintetben hasonlít az OLAF-hoz, mert ott is csak akkor kerül nyilvánosságra a jelentés, ha azt a kormány is akarja. Ha nem, akkor az egyébként nagyon részletes OLAF jelentés az íróasztalnak íródott)."

- írja Hadházy.

Az Európai Unióban mindenki tisztában van azzal, hogy Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól, néhány kívánságát ő terjeszti az Európai Tanács elé – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban a Magyarországról szóló európai parlamenti jelentés készítője, Gwendoline Delbos-Corfield.

A zöldpárti politikust többek között arról kérdezték, hogy mi a baja a Európai Bizottság hatására hozott magyar vállalásokkal, mit gondol a szankciókról, az energiaválságról és a magyar kormányról.

Gwendoline Delbos-Corfield a korrupcióellenes hatóságról - melyet az Orbán-kormány az Európai Bizottság (EB) igényeinek megfelelően hoz létre, annak érdekében, hogy hozzájuthasson az európai forrásokhoz - azt mondta:

"Miközben kritizálhatjuk, hogy mindez egyelőre nyilvános konzultáció, különösen az átláthatósági kérdésekkel foglalkozó civil szervezetekkel való nyilvános konzultáció nélkül történt, azt kell majd idővel látnunk, hogy egyáltalán működnek–e.

Még akkor is, ha hatékonyak lennének a magyar kormány változtatásai, és igénybe vennék az átláthatósági kérdések szakértőinek tanácsait, az még akkor is problémás volna, hogy

A politikus szerint fontos kritika, hogy "a magyar kormány továbbra sem akar az Európai Ügyészséghez csatlakozni, ami a legátláthatóbb és a legfüggetlenebb volna". Így valóban európai szinten lehetne a magyar ügyeket ellenőrizni, "amit persze nem akarnak" - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a EB kéréseit is csak azért teljesítik, hogy hozzájussanak az uniós pénzekhez, mert jelenleg rossz a gazdasági helyzet Magyarországon és szükség van az európai forrásokra.

A Bizottságban sokan abban reménykedtek, hogy a választások majd változást hoznak, de ez nem történt meg. Így most "a legnagyobb aggodalmam az, hogy csak néhány kozmetikai változtatás lesz, és ez elég lesz nekik".

Az Oroszország elleni szankciók a zöld politikus szerint működnek. De mivel még

Az energiaválság kapcsán Delbos-Corfield elismerte, hogy vannak olyan országok, akik jobban függenek még az orosz gáztól.

"Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy teljes mértékben Oroszország felé fordul, és nem kizárólag az energiafüggőségről beszélek. Magyarországon ott vannak az orosz pénzintézetek.

Nagyobb függetlenséget kellett volna próbálniuk elérni Oroszországgal szemben. Lengyelország például már régóta gyanakvó Oroszországgal szemben, és azt mondja, el kell határolódnunk az oroszoktól. Lehet azt mondani, hogy rossz döntéseket hoztunk, de ma Magyarországnak nehéz és erről lehet legitim vitát folytatni. De mi köze van ennek ahhoz, hogy nagyon célzott, konkrét szankciókkal sújtunk néhány olyan oligarchát, akik nem is energiaszállítók? Még ha Orbán úgy is gondolja, hogy csak félig működnek a szankciók, miért akarna az orosz oligarchák kedvében járni?"

Arról, hogy szerinte ennek mi az oka, úgy nyilatkozott: "Az Európai Unióban mindenki nagyon is tisztában van azzal, hogy annak érdekében, hogy megnyerje Oroszország engedékenységét, hogy számára továbbra is belépési pont maradhasson, hogy továbbra is jó megállapodásokkal rendelkezzen a Gazpromtól,

- vélekedett a politikus.

A teljes interjút ITT lehet olvasni.