Ausztria hétfőtől szigorította a beutazási szabályokat: csak az oltottak, a koronavírus-betegségen fél éven belül átesettek és az érvényes negatív PCR-teszttel rendelkezők utazhatnak be az országba - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a police.hu oldalon hétfőn.
Az antigén- és antitesttesztek ezzel egyidejűleg "a beutazás tekintetében érvényüket vesztik", kivéve, ha a védettség igazolása egy oltás igazolásával és amellett az annak beadása előtt készült pozitív antitestteszt birtokában történik.
Az ORFK tudatta azt is, továbbra is be lehet utazni a mintavételtől számított 72 órán belüli PCR-tesztről szóló orvosi igazolás birtokában.
Az új szabályozás kivételként tekint az ingázókra, akikre a továbbiakban is a "3G szabály" vonatkozik. (Elnevezését a beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek, németül geimpfte, genesene oder getestete Personen kifejezésből képezték.)
Az ingázók esetében a PCR-tesztek érvényessége a jelenlegi 7 napról 72 órára csökken, az antigénteszteknél pedig a jelenlegi 48 óra helyett 24 óra lesz az érvényesség.
A diákok továbbra is használhatják a beutazáshoz az iskolában kapott tesztigazolásukat, az úgynevezett Ninja-Pass-t - tette hozzá a rendőrség.
Ausztria hétfőtől szigorította a beutazási szabályokat: csak az oltottak, a koronavírus-betegségen fél éven belül átesettek és az érvényes negatív PCR-teszttel rendelkezők utazhatnak be az országba - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a police.hu oldalon hétfőn.
Az antigén- és antitesttesztek ezzel egyidejűleg "a beutazás tekintetében érvényüket vesztik", kivéve, ha a védettség igazolása egy oltás igazolásával és amellett az annak beadása előtt készült pozitív antitestteszt birtokában történik.
Az ORFK tudatta azt is, továbbra is be lehet utazni a mintavételtől számított 72 órán belüli PCR-tesztről szóló orvosi igazolás birtokában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két ukrán drónt lőhettek le Tokajnál – állítja a Honvédség
Kémfilmekbe illő játszma zajlik Magyarország és Ukrajna között. Titkos drónküldetés, letartóztatott magyarok és kiutasított ukránok borzolják a kedélyeket.
Hónapok óta tart a magyar és ukrán titkosszolgálatok közötti játszma. A Telex szerint a történet egyik fontos fordulópontja az volt, amikor a magyar parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága februárban arról beszélt, hogy Ukrajna egy titkosszolgálati műveletet indított, ami Orbán Viktor lejáratását célozta. Ezt a kormánypárti politikusok és a kormánymédia a Dinasztia című filmmel kötötték össze. Ekkor már állítólag elindult a beépített ügynökök keresése.
A Telex úgy tudja, hogy valóban zajlott egy művelet, és miután erről a magyar nemzetbiztonsági szervek információkat szivárogtattak ki, az ukrán titkosszolgálat is komoly erőket mozgósított, hogy kiderítse, kik súgnak a magyar oldalnak.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek reggel az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette, hogy lelepleztek egy olyan ügynökhálózatot, amely közel áll a magyar katonai hírszerzéshez. A közlés szerint két magyar állampolgárt is elfogtak, mert a gyanú szerint kémkedtek Ukrajna ellen. Az ukrán szolgálat szerint a magyar sejt feladata az volt, hogy adatokat gyűjtsön a kárpátaljai katonai biztonságról, figyelje a légvédelmi és szárazföldi alakulatok sebezhetőségeit, és felmérje a helyi lakosok társadalmi és politikai nézeteit. A jelentés szerint azt is meg kellett figyelniük, hogyan reagálna Kárpátalja lakossága, ha magyar katonák lépnének a térségbe.
A magyar külügy pénteken bejelentette, hogy kiutasított két ukrán kémet, akik diplomáciai fedésben dolgoztak a budapesti ukrán nagykövetségen. Szijjártó Péter a döntésről azt mondta: „már át is adták Ukrajna budapesti nagykövetének”.
A Telex szerint a titkosszolgálati műveletek egy idő után átléptek a katonai hírszerzés szintjére.
A múlt héten a Magyar Honvédség tokaji radarja több robotrepülőgépet is észlelt, amelyek Magyarország felé repültek. Egyet le is lőttek.
A hírszerzés szerint a drónokat ukrán területről irányították. A feltételezések szerint ezek a gépek a tokaji Kopasz-hegyre telepített, francia rakétákkal felszerelt légvédelmi rendszert tesztelhették.
A lap úgy tudja, hogy a magyar szolgálatok olyan információkat szereztek, amelyek szerint az ukránok szabotázsakciókra készültek, nem Magyarország, hanem Oroszország ellen, és ezekhez Budapestet is érintő útvonalat használtak volna. A magyar fél szerint az ukrán kiképzések Kárpátalján zajlottak, és az elfogott személyek feladata lehetett, hogy ezeket az akciókat figyeljék. A források azonban nem tudják, mennyire pontosak ezek az értesülések.
Hónapok óta tart a magyar és ukrán titkosszolgálatok közötti játszma. A Telex szerint a történet egyik fontos fordulópontja az volt, amikor a magyar parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága februárban arról beszélt, hogy Ukrajna egy titkosszolgálati műveletet indított, ami Orbán Viktor lejáratását célozta. Ezt a kormánypárti politikusok és a kormánymédia a Dinasztia című filmmel kötötték össze. Ekkor már állítólag elindult a beépített ügynökök keresése.
A Telex úgy tudja, hogy valóban zajlott egy művelet, és miután erről a magyar nemzetbiztonsági szervek információkat szivárogtattak ki, az ukrán titkosszolgálat is komoly erőket mozgósított, hogy kiderítse, kik súgnak a magyar oldalnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reagált Magyar Péter arra, hogy Menczer Tamás és Kocsis Máté (két, egymásra kísértetiesen hasonlító posztban) arra jutott, hogy a Tisza Párt nyilvánvalóan összejátszik az ukrán titkosszolgálatokkal, ami a rendszerváltás utáni politikában példátlan.
A Tisza elnöke szerint „a kormányzás után mára a Fidesz kommunikációja is összeomlott. Olyan nevetséges mélységekbe süllyedtek, mint eddig soha.” Szerinte „Orbán Viktor honvédelmi miniszterének mondatai alapjaiban rengették meg a Fidesz hazug, kirakat békepolitikáját, a kormányzati kommunikáció mára totális káoszba és bohózatba süllyedt.”
Mint fogalmaz, „az egykor komolyan vehető állampárt Hofit, Benny Hillt és az 1950-es évek kommunista agitprop kommunikációt túlszárnyalva most éppen azt terjeszti, hogy a legnagyobb támogatottsággal rendelkező magyar párt összejátszik az ukrán titkosszolgálattal.”
Hozzáteszi: „van egy rossz hírem. Ezt a marhaságot a saját szavazóitok sem hiszik el, sőt láthatóan kinevetnek benneteket. Először azt hazudtátok, hogy Brüsszel irányít bennünket. Aztán, hogy az amerikaiak. Aztán, hogy a német kancellár, meg a DK, meg Soros György. Most meg jön az ukrán titkosszolgálat. Ki lesz a következő?”
Majd egyértelművé teszi:
„Nektek talán szokatlan, de minket a TISZA-nál a hazaszeretet vezet, ahogy a napról napra egyre több mellénk álló honfitársunkat is.”
Ahogy arról csütörtökön írtunk, Magyar Péternyilvánosságra hozott egy felvételt, amin Szalay-Bobrovniczki Kristóf honvédelmi miniszter arról beszélt: „Szakítsunk az eddigi béketevékenységeinkkel, átálljunk a háború felé vezető nulladik fázisra”.
Pénteken pedig az ukrán elhárítás azt közölte: hogy elfogott két magyar hírszerzőt, akik kémtevékenységet folytattak Ukrajnában. A gyanú szerint a két személy a magyar katonai hírszerzés hivatásos tisztje volt.
Reagált Magyar Péter arra, hogy Menczer Tamás és Kocsis Máté (két, egymásra kísértetiesen hasonlító posztban) arra jutott, hogy a Tisza Párt nyilvánvalóan összejátszik az ukrán titkosszolgálatokkal, ami a rendszerváltás utáni politikában példátlan.
Erdő Péter elmondta, mit gondol XIV. Leó pápa megválasztásáról
Beszélt a megválasztás menetéről, a pápa névválasztásáról és arról is, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása során többször személyesen beszélt a most megválasztott egyházfővel.
Robert Prevost bíboros pápává választása benne volt a levegőben, nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm – nyilatkozta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek a pápaválasztás másnapján.
Megjegyezte, ezt bizonyítja, hogy az új pápa megválasztása gyorsan megtörtént.
Az esélyesek között számon tartott magyar bíboros kifejtette, a konklávén „egy-egy választási menet során felbukkannak nevek, és amikor nő a többség, benne van a levegőben, hogy alighanem ő lesz, aki megkapja a szükséges szavazatszámot”. A bíboros a piaristák egykori általános rendfőnöke, Tomek Vince mondását idézte, miszerint a konklávén minden szavazási menetnek külön lelke van.
Megjegyezte: a világsajtó sok mindenkit esélyesnek tartott, köztük Prevostot is, de nem szerepelt az elsők között.
„Azt hiszem, ebben a tekintetben nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm”
– hangoztatta a pápaválasztó bíboros.
Erdő Péter elmondta, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása alkalmával ő maga elég sokszor beszélgetett Prevost bíborossal, aki nem sokkal korábban került a vatikáni kúriára, és mindjárt felelősségteljes megbízatást kapott a püspöki dikasztérium prefektusaként.
A világ püspöki kinevezése több mint felét Prevost és munkatársai készítették elő, ami nagy áttekintési képességet igényel – emelte ki Erdő Péter.
Erdő Péter úgy vélte, az új pápa személye kapocs Észak- és Dél-Amerika között, mivel mindkét térségben jól ismerik, amiként Rómában is, ahol tanulmányokat folytatott, ledoktorált egyházjogból. Az Ágoston-rend általános főnökeként szintén széles nemzetközi elismertségre tett szert.
„Nem az állampolgársága, nemzetiségi hovatartozása, hanem inkább tapasztalati és emberi kapcsolati köre játszott szerepet”
– nyilatkozta a bíboros.
A XIV. Leó név választásával kapcsolatban, Erdő Péter kifejtette, hogy Prevost bíboros belső beszélgetésekben részletesen indokolta, miért így döntött.
Hangsúlyozta: az egyház társadalmi tanítását először nagy ívben XIII. Leó fogalmazta meg, és választ képviselt a kor legégetőbb problémáira, amelyek az ipari forradalomból, a munkások helyzetéből fakadtak. Mindennek a mély keresztény problematikáját az igazságosság kérdése képezte, és most XIV. Leó a mai világban is ezt érzi aktuálisnak.
A pápa úgy érzi, hogy a munkának az emberi méltósághoz való kapcsolatát, a munka értékét, az emberi kreativitást veszély fenyegeti, ami méltatlan körülményeket, a megbecsülés hiányát, kizsákmányolást jelenthet.
„További veszélyt képvisel, hogy az emberi munka feleslegessé válhat. A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia számos munkahelyet helyettesít, és sok ember úgy érzi, tevékenységére, így rá sincsen szükség (..) pedig Isten üres embert nem alkot” – mondta Erdő Péter.
XIV. Leó pápa első beszédének első szava a béke volt: „Krisztus békéjének a gondolatával lépett fel, ami krisztocentrikus szemléletre utal, amely legitimitást ad a társadalomra és a nemzetközi közösségre vonatkozó szavainak”.
Erdő Péter emlékeztetett, hogy a béke szorgalmazása folytonosságot képvisel: nemcsak Ferenc pápa, hanem már XXIII. János Békét a földön kezdetű, 1963-as enciklikája is békét sürgetett.
Erdő Péter az MTI-nek elmondta, hogy a pápa május 18-i miséjén ismét a Vatikánban lesz.
Robert Prevost bíboros pápává választása benne volt a levegőben, nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm – nyilatkozta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek a pápaválasztás másnapján.
Megjegyezte, ezt bizonyítja, hogy az új pápa megválasztása gyorsan megtörtént.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára pénteken egy Facebook-posztban jelentette be, hogy új szakasz kezdődik az életében. Azt írta: „Életem egyik legnehezebb döntése után, most először érzem igazán: nemcsak képes vagyok újra küzdeni, hanem talán soha nem voltam még ennyire készen rá”.
Hozzátette, hogy hisz egy igazságosabb, szolidárisabb és európaibb Magyarországban, és továbbra is szeretne kiállni a családanyákért, a fiatalokért és azokért, akik aktív éveik végéhez közelednek. „Mert hiszek abban, hogy egy országot nem lehet sötétségben tartani, hogy a tisztesség nem gyengeség, hogy a szeretet, és az empátia nem naivitás, hanem erő. Nem ígérem, hogy könnyű lesz. De azt igen, hogy végigmegyek ezen az úton.
Mert most először nemcsak érzem, hanem tudom is: itt az én időm.
És nem vagyok egyedül. Ez most már az én felelősségem. A mi közös felelősségünk. És én készen állok” – fogalmazott.
Egy nappal korábban Dobrev Klára jelentette be azt is, hogy Gyurcsány Ferenc lemond a Demokratikus Koalíció elnöki posztjáról, és teljesen visszavonul a közélettől. A politikus közölte azt is, hogy elválnak.
Azt is elmondta, hogy indulni fog a DK következő elnökválasztásán.
Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a pártot várhatóan Dobrev Klára fogja vezetni. Hozzátette, hogy Dobrev ezentúl Magyarországon politizál, és 2026-tól országgyűlési képviselőként folytatná. Szerinte ha kormányváltás lesz, a DK része lesz a kormánynak is.
Dobrev Klára pénteken egy Facebook-posztban jelentette be, hogy új szakasz kezdődik az életében. Azt írta: „Életem egyik legnehezebb döntése után, most először érzem igazán: nemcsak képes vagyok újra küzdeni, hanem talán soha nem voltam még ennyire készen rá”.
Hozzátette, hogy hisz egy igazságosabb, szolidárisabb és európaibb Magyarországban, és továbbra is szeretne kiállni a családanyákért, a fiatalokért és azokért, akik aktív éveik végéhez közelednek. „Mert hiszek abban, hogy egy országot nem lehet sötétségben tartani, hogy a tisztesség nem gyengeség, hogy a szeretet, és az empátia nem naivitás, hanem erő. Nem ígérem, hogy könnyű lesz. De azt igen, hogy végigmegyek ezen az úton.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!