HÍREK

CIA, MI6: a hidegháború óta nem látott veszély fenyegeti a nemzetközi világrendet

Orosz-ukrán háború, gázai harcok, Kína felemelkedése és az Iszlám Állam újjáéledése: ezek korunk legnagyobb kihívásai a nyugati hírszerzők szerint.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. szeptember 07.



A nemzetközi világrendet a hidegháború óta nem látott veszély fenyegeti, írja a BBC. Sir Richard Moore, a brit MI6 igazgatója és William Burns, az amerikai CIA vezetője a Financial Timesban publikált közös véleménycikkben kifejtették, hogy a két ország együtt dolgozik az Oroszország által folytatott ukrajnai háború megfékezésén, valamint a nemzetközi közösség figyelmeztetésén az ilyen konfliktusok veszélyeire.

Az ukrajnai háború előrejelzése és a Kijev támogatását szolgáló titkosítási erőfeszítések eredményeként sikerült időben figyelmeztetni a világot. Emellett mindkét hírszerző szolgálat dolgozik azon, hogy megszakítsa Oroszország „vakmerő szabotázskampányait” Európa-szerte, valamint elősegítse a de-eszkalációt az Izrael-Gáza konfliktusban, és megakadályozza az Iszlám Állam újjáéledését.

A cikkben rávilágítanak arra, hogy

a világrendet érintő fenyegetések középpontjában az orosz-ukrán háború áll, amely immár harmadik éve tart.

A brit és amerikai hírszerző vezetők szerint a konfliktus megmutatta, milyen fontos a technológiai fejlődés a modern háború menetében, és hangsúlyozták, hogy elengedhetetlen az alkalmazkodás, az innováció és a kísérletezés.

Európán túlmenően mindkét hírszerző szolgálat Kína felemelkedését is az évszázad egyik legnagyobb hírszerzési és geopolitikai kihívásának tekinti, és ennek megfelelően szervezték át működésüket. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak a Közel-Kelet helyzetére is, különös tekintettel a de-eszkalációs törekvésekre és a tűzszünetek elérésére az Izrael és Gáza közötti konfliktusban.

A hírszerző vezetők szintén foglalkoztak a Hamász támadásával, amelynek során több mint 1200 ember halt meg Izrael déli részén, és az erre válaszul adott Gázában zajló izraeli katonai hadjárattal, amely a helyi egészségügyi minisztérium szerint már több mint 40 000 halálos áldozatot követelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Varga Zoltán
A Jászai Mari-díjas színész felejthetetlen alakításokat nyújtott színpadon és filmen, rendezőként és képzőművészként is alkotott.


Hosszú betegség után elhunyt Varga Zoltán Jászai Mari-díjas színművész - írja a papageno.hu.

Varga Zoltán 1960. október 21-én született Mohácson, és 1982 és 1986 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. Pályája során

a magyar színjátszás meghatározó társulataiban dolgozott, köztük a budapesti Katona József Színházban, a Művész Színházban, a Centrál Színházban,

a Budapesti Kamaraszínházban, a tatabányai Jászai Mari Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban.

Színpadi szerepei közül kiemelkedett Spiró György Csirkefej című darabjának Sráca és Egressy Zoltán Portugáljának Sátán karaktere.

A filmvásznon is maradandót alkotott:

a Meteo című filmben Verőt, az Eszmélet című tévéfilmsorozatban pedig József Attilát alakította.

Munkáját több rangos elismeréssel jutalmazták. A Színikritikusok díját 1987-ben és 1999-ben kapta meg, 1995-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. A Vastaps-díjat 1998-ban, a Hekuba-díjat 1999-ben, a PUKK-díjat 2000-ben, a Brighella-díjat pedig 2007-ben nyerte el. Az országos színházi találkozón 1987-ben és 1999-ben is a legjobb férfi epizódszereplőnek választották.

Művészi pályája nemcsak a színpadhoz kötődött.

1998-ban képzőművészeti kiállítást rendezett, rendezőként pedig több darabot is színpadra állított, köztük Strindberg Julie kisasszonyát 2006-ban és Kusan Galóczáját 2008-ban.

(via papageno.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Az emberek egy része nem szereti a gyerekeket annyira, mint korábban
A miniszterelnök két okot lát a gyerekvállalás csökkenésére, és álma, hogy a gyerek anyagi előnyt is jelentsen.


Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban beszélt a gyerekvállalásról, az Otthon Start programról és az amerikai vámháborúról. A miniszterelnök szerint a saját otthon a magyar álom, ezért vezették be az Otthon Startot. Ez 3 százalékos, támogatott hitelt kínál azoknak, akik első lakásukat vásárolnák meg. Hangsúlyozta, hogy ebből nem lehet luxuslakást venni, és az ingatlan ára nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintot, írta a Telex.

Elmondta, hogy

a program hatása már most érződik: indulása óta tízszer annyian szeretnének lakáshitelt felvenni, mint korábban.

Úgy vélte, ez a fiataloknak is kedvez, mert a törlesztőrészlet alacsonyabb lehet, mint az albérleti díj. Szerinte az Otthon Start gyors indulást és harmonikus fejlődést hozhat, az áremelkedést pedig szabályokkal fékezik.

A programot érő bírálatokra is reagált. Orbán úgy fogalmazott: „Ismerethiány van. Nem ismerik még a rendeletet, nem olvasták el, nem hívták fel Panyi Miklóst. Aki ezt mondja, nem beszélt még Panyi Miklóssal, javaslom, hogy tegye meg.”

A gyerekvállalás csökkenésére két okot nevezett meg.

Szerinte az emberek egy része „nem szereti a gyerekeket annyira, mint korábban”, kényelmi okokból. Mások pedig halogatják a gyermekvállalást,

és kicsúsznak abból a korból, amikor még lehet közös gyermekük. Hozzátette, hogy egyes országokban a hiányt úgy pótolják, hogy „a kevesebb saját gyereket kipótoljuk idegenből jött emberekkel, darab-darab”.

A miniszterelnök szerint a gyerekvállalás gazdasági kérdés is.

Álma, hogy Magyarországon a gyermekvállalás anyagi előnyt is jelentsen,

de elismerte, hogy ettől még messze vagyunk. A műsorban kiszámolták, hogy a 700 ezer forintos hazai átlagbérhez viszonyítva a mostani döntések mekkora anyagi támogatást adnak a családosoknak.

Az amerikai vámháborúról Orbán azt mondta,

az új amerikai vámrendelet legalább 20 százalékos deficitet okoz Magyarországon, ami „nyakon vágja, oldalba rúgja, tüdőn lövi a nagycégeket”.

Hozzátette, hogy továbbra is sürgeti az orosz–európai csúcstalálkozót, „lehetőleg az amerikai-orosz találkozó előtt, de legkésőbb utána”.

A végén szóba került a 2016-os ügy is, amikor a demokraták megvádolták Donald Trumpot orosz kapcsolatokkal. Az FBI kimondta, hogy ezt nem lehet bizonyítani. A közmédia szerint ebben az ügyben Soros György is érintett lehetett. Orbán erre reagálva azt mondta, ez nem lepi meg, mert Magyarországon is jelen vannak „a Soros-alapítványok, a dollármédia, Amerika helyett Brüsszel”. Arra a kérdésre, hogy van-e újabb lépés a kockázatok ellen, annyit felelt: „Van de ezek komolyabb dolgok annál, minthogy fél percben beszéljek róla.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fizetett hirdetések állhattak a Harcosok Órája kiugró nézettsége mögött
A Meta adatai szerint az első epizódokra több százezer megjelenést vásároltak, később viszont jelentősen csökkent az érdeklődés.


A Telex átnézte Németh Balázs, a Fidesz frakció szóvivőjének új beszélgetős műsora, a Harcosok Órája nézettségi adatait a YouTube-on és a Facebookon. Az eredmények szerint

az első héten még nagyon sokan követték a felvételeket, a második hétre azonban jelentősen csökkent az érdeklődés.

Az első adások vendégei között volt Orbán Viktor 280 ezer megtekintéssel, Szijjártó Péter 214 ezerrel, Kocsis Máté 227 ezerrel és Takács Péter 128 ezerrel. A második héten a Vitályos Eszterrel készült beszélgetés érte el a legtöbb megtekintést, 32 ezret. Szijjártó Péter kétszer is szerepelt: első alkalommal több mint 200 ezren, másodjára 16 ezren nézték meg a beszélgetést.

A Meta hirdetéstára szerint az első három adásnak darabonként 175-200 ezer, a negyediknek pedig 90-100 ezer megjelenést vásároltak. A lap úgy fogalmaz,

a két hét közötti jelentős különbség hátterében az állhat, hogy az elején hirdetésekkel növelték a nézettséget.

Egy megjelenés nem jelent automatikusan megtekintést, csak akkor számít, ha legalább három másodpercig nézik a videót.

Az utóbbi időszakban a Fidesz és Orbán Viktor is látványosan erősítette jelenlétét a digitális térben. A miniszterelnök több podcastben is szerepelt, legutóbb Dopeman műsorában, emellett beszédet mondott Tusványoson és az MCC Feszten. A digitális jelenlétet erősíti a Harcosok Órája is. A kormánypárt emellett gyorsan megszervezte a Digitális Polgári Köröket, amelyekből már legalább 25 működik.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A szakszervezetek szerint Ókovács Szilveszter bosszúhadjáratot indított az Operaház dolgozói ellen
Állításuk szerint több, a tavalyi sztrájkban részt vevő művészt is kirúgtak. A döntések között súlyos beteg és kisgyermekes dolgozók elbocsátása is szerepel.


A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, valamint az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete közös közleményben számolt be arról, hogy a főigazgató, Ókovács Szilveszter utasítására több olyan munkatárs távozott a Magyar Állami Operaházból, akik szakszervezeti tagok, és részt vettek a 2024 márciusában tartott sztrájkban, írta a Népszava.

A közleményben azt írták:

„az elbocsátások nem a gazdasági racionalitásról szólnak, hanem kizárólag a megfélemlítés és bosszú eszközének tekinthetők”.

Hozzátették, hogy az elbocsátottak között jelentős arányban vannak aktív szakszervezeti tagok, és a munkáltató kísérletet tett az összes vezető tisztségviselő eltávolítására is.

A példák között említettek egy 78 százalékos rokkantsággal élő, súlyos beteg művészt, aki felszólalt a zenekart érintő művészeti és szakmai problémák megszüntetéséért.

Elbocsátottak egy háromgyermekes, szakszervezeti tag családapát is, aki elismert művész és egyetemi oktató, valamint egy kétgyermekes szólamvezetőt, aki a főigazgatói pályázatok elbírálásánál a Társulat többségi véleményét képviselve nyíltan ellenezte a jelenlegi főigazgató újbóli kinevezését.

A szakszervezetek álláspontja szerint ezekkel az intézkedésekkel Ókovács megsértette a 2025. július 8-án kötött megállapodást, gyengíti a szakszervezeti jogokat, és a munkavállalók megfélemlítésével támadja az Operaház társulatát.

Úgy fogalmaztak, hogy a döntések nemcsak emberi sorsokat, hanem a nemzeti kulturális intézmény hitelességét is veszélyeztetik.

A közlemény kitért arra is, hogy azoknak, akik jogi útra terelik az ügyet, több százezer forintos perköltséget kell előre kifizetniük, és pervesztés esetén akár milliós összeget is meg kell téríteniük.

A szakszervezetek a megtorló elbocsátások azonnali visszavonását, a kollektív szerződés betartását és a szakszervezeti jogok teljes érvényesülését követelik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: