HÍREK
A Rovatból

Robbanások rázták meg Caracast, Trump rendelhetett el katonai csapásokat Venezuela ellen

Füst borítja a venezuelai fővárost, katonai bázisokat is találat ért. Több városrészben nincs áram, az állam szükségállapotot hirdetett.


Robbanások rázták meg Venezuela fővárosát, Caracas felett sűrű füst gomolyog szombat hajnal óta. Amerikai tisztviselők szerint Donald Trump elnök katonai csapásokat rendelt el az országban, a venezuelai kormány pedig rendkívül súlyos katonai agresszióról beszél – írja a BBC.

Január 3-án, szombat kora reggel több, szinte egyidejű robbanásról érkezett jelentés Caracas különböző pontjairól. Szemtanúk szerint a támadások katonai létesítményeket is érintettek, köztük a város központjában lévő La Carlota katonai repülőteret és a Fuerte Tiuna fő katonai bázist.

Mindkét helyszínről olyan videók kezdtek terjedni, amelyeken állítólagos robbanások láthatók. A robbanások után több környező városrészben megszűnt az áramszolgáltatás, miközben megerősítetlen hírek szólnak a város felett áthúzó repülőgépekről.

Amerikai tisztviselők a CBS Newsnak azt mondták,

Trump elnök csapásokat rendelt el Venezuelán belüli célpontok, köztük katonai létesítmények ellen.

A venezuelai kormány hivatalos közleményben reagált: „Venezuela elutasítja, visszautasítja és a nemzetközi közösség előtt elítéli az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi kormánya által a venezuelai terület ellen elkövetett rendkívül súlyos katonai agressziót.” A venezuelai elnök szükségállapotot hirdetett, és elítélte a támadásokat.

Az Egyesült Államok szerint Nicolás Maduro venezuelai elnököt illegitim módon választották meg, és személyesen is érintett az országon áthaladó kábítószer-csempészetben. Washington az elmúlt hetekben katonai csapásokat mért a Karib-térségben olyan motorcsónakokra, amelyek a gyanú szerint kábítószert szállítottak. A venezuelai kormány szerint Washington valódi célja – beleértve a szankcionált olajszállító hajók lefoglalását is – Maduro elnök eltávolítása és Venezuela olajtartalékainak megszerzése.

Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok jelentős katonai jelenlétet épített ki a Karib-térségben. Elemzők szerint a haditengerészeti és légi erők telepítése lehetővé teszi célzott csapások végrehajtását venezuelai létesítmények ellen is. A Fehér Ház és a Pentagon egyelőre nem reagált a megkeresésekre a mostani támadásokkal kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor először szólal meg élőben a választási vereség óta
A leköszönő miniszterelnök élő interjút ad a Patriótán este 19 órakor. Azt is elárulta, miről fog beszélni.


Két nap csend után jelentkezett újra Orbán Viktor a Facebook-oldalán. A miniszterelnök a vasárnapi választási vereség óta háttérbe vonult, azóta csupán kedden tett közzé egy videót, amelyben arról beszélt, mi lesz a Fidesszel a kormányváltás után. A leköszönő kormányfő szerdán Sulyok Tamás köztársasági elnökkel találkozott, erről azonban nem osztott meg semmit a közösségi oldalain, az államfő oldalán jelent meg a közös képük.

Orbán Viktor most bejelentette, hogy

csütörtök este 19 órakor élő interjút ad a Patriótának, amelyet majd az ő Facebook-oldalán is lehet követni. Hogy miről fog beszélni, így vetített előre: „múltról, jelenről, de leginkább a jövőről”.

Párttársa, Pócs János szerint ugyan Orbánt terheli a felelősség a Fidesz bukása miatt, de úgy véli, ő az egyetlen, aki meg tudja újítani a pártot, ezért nem szabad lemondania. Úgy fogalmazott: „A Fideszben nincs más, aki kohéziós erőt tud teremteni, és főnixmadárként a semmiből képes felemelkedni, csak Orbán Viktor”. Tölgyessy Péter politikai elemző nemrég egy interjúban azt mondta, ha a leköszönő miniszterelnök a párt élén marad, az „egy szabályos főnyeremény Magyar Péternek”, mert így Orbánból lehet a „következő Gyurcsány”.

Éppen ma derült ki, hogy Orbán nem vesz részt a soron következő, ciprusi európai unós csúcstalálkozón, amelyre még kormányfőként kapott meghívást. A hírt megerősítő Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a kormányzati átadás-átvétellel kapcsolatos teendőkkel indokolta a még hivatalban lévő miniszterelnök távolmaradását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter találkozik Hernádi Zsolttal: Elvárom, hogy a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek
A Tisza Párt elnöke a Facebookon közölte, hogy találkozik a Mol-vezér Hernádi Zsolttal, akitől tájékoztatást kér az üzemanyagellátásról. Egyúttal egy elvárást is megfogalmazott a cég felé.


„Ma fogadom Hernádi Zsoltot. Tájékoztatást kérek tőle hazánk üzemanyagellátás-biztonsága kapcsán” – közölte Facebook-oldalán Magyar Péter.

Azt is egyértelművé tette: „elvárom, hogy a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek.”

Ahogy mi is megírtuk, mindössze két nappal a vasárnapi országgyűlési választások előtt tartotta meg éves közgyűlését a Mol, ahol 241 milliárd forintos osztalékkifizetésről döntöttek. A pénz jelentős része, mintegy 75 milliárd forint, három, a Fideszhez szorosan köthető vagyonkezelő alapítványhoz kerül, köztük a Mathias Corvinus Collegium, amely megközelítőleg 24,6 milliárd forintot kap. A Tisza Párt elnöke, aki meglehetősen kritikus az MCC-vel szemben, ezt akarja megakadályozni.

Az üzemanyag-ellátásról azért fontos egyeztetnie, mert drámai mértékben, lényegében a teljes kiürülés szélére zuhant a magyar stratégiai üzemanyag-tartalék márciusban a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség adatai szerint. A G7 írt arról, hogy a friss statisztikák alapján egyetlen hónap alatt a biztonsági benzin-tartalék 80, a gázolaj-tartalék pedig 75 százaléka fogyott el. Holoda Attila a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában azt mondta, ellátásbiztonsági zavartól nem kell tartani, de ha az új Tisza-kormány nem nyúl hozzá az adókhoz, akkor áremelésre kell számítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Benyó Rita a petíciózó közmédiásoknak: 16 évig asszisztáltatok emberek lejáratásához, most jut eszetekbe a tisztességes újságírás?
A korábbi közmédiás újságíró egy Facebook-posztban bírálta az MTVA petíciózó munkatársait. Szerinte ők évekig asszisztáltak lejáratásokhoz, ezért nem érti, hogy miért csak most álltak ki.


Sajtóinformációk szerint több tucat közmédiás dolgozó követeli levélben az MTI pártatlan hírszolgáltatásának visszaállítását. Benyó Rita újságíró erre reagált, azzal kezdte Facebook-posztját, hogy visszaemlékezett egy 2011 decemberi esetre, amikor az M1 Híradójában kitakarták a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökének arcát. Elmondása szerint ő is ott dolgozott aznap. A történtek miatti felháborodásában cselekedett: „elküldtem a Duna TV oldalára feltöltött anyagot Thüringer Barbarának, aki akkor még az Indexnél dolgozott.” Az ügyből állítása szerint országos botrány kerekedett.

A poszt írója szerint a felelősséget egyetlen vezető sem vállalta. „Ehelyett meghurcoltak egy évtizedek óta ott dolgozó vágót, mintha az egész az ő hibája lett volna” – állítja.

Benyó Rita arról ír, hogy csalódott a szerkesztőségi összetartás hiányában. Szerinte már akkor „Petíciót írtak a vágók, én pedig azt javasoltam a riporter kollégáknak, hogy csatlakozzunk hozzájuk, és aznap este senki ne engedje, hogy a riportjára kiírják a nevét.”

Elmondása szerint a kezdeményezést kevesen támogatták. „Rajtam kívül összesen egy ember vállalta ezt.” A többiek szerinte csendben maradtak, „és végignézték, ahogy eltiltanak minket a híradózástól.”

Úgy véli, akkor még lett volna lehetőség megakadályozni a negatív folyamatokat. „Pedig ott még csírájában elfojtva, lehet, hogy lett volna esély arra, hogy ne féltehetségű pártkatonák vegyék át a köz tájékoztatását” – fogalmazott.

Azt írja, neki két évbe telt feldolgozni és elengedni az MTV-t, „de nem 16!!!!”.

Benyó Rita szerint sokan vannak a szakmában, akik hozzá hasonló utat jártak be. „Ebben a szakmában több százan választottuk a nehezebb, kiszolgáltatottabb utat.” Saját pályafutásáról így ír: „Az elmúlt 16 évben öt szerkesztőségben dolgoztam — nem azért, mert nem bírok megülni a seggemen, hanem azért, mert vagy cenzúrázták, vagy bezárták azt a helyet, ahol a legjobb tudásom szerint, politikai erőktől függetlenül akartam dolgozni.” Hozzáteszi, hogy az elmúlt évtizedben számos megbélyegzést kaptak.

„Bő egy évtizede kapjuk a bélyegeket: Soros-csicska, dollárbaloldali, ukrán ügynök, poloska.”

A posztjában felteszi a kérdést a most petíciózó közmédiás kollégáknak: „A most petíciózó MTVA- és MTI-munkatársak akkor hol voltak? Mikor vállaltak velünk szolidaritást?” Kijelenti, hogy ő a szakmaiságban hisz, nem a politikai bosszúban.

„De azt nehéz komolyan venni, hogy valakiknek 16 év után jut eszébe a tisztességes újságírás, miközben addig asszisztáltak emberek lejáratásához, tönkretételéhez és konkrét hazugságok terjesztéséhez”

– fogalmaz.

Zárásként arról ír, hogy a közelmúltbeli munkahelyei visszaadták a hitének egy részét. „Az elmúlt évek a Szabad Európánál, majd most a Válasz Online-nál és a Partizánnál visszaadták a hitemet abban, hogy van társadalmi igény a független, objektív újságírásra.” Benyó Rita szerint a szakmai normák helyreállításához elengedhetetlen a múlttal való szembenézés és a „megtisztulás.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Annyi bűnt követett el” – Nagy Ervin Vidnyánszky Attila jövőjéről beszélt
Nagy Ervin, a Tisza Párt képviselője egy interjúban beszélt arról, hogy Vidnyánszky Attilának nem lesz keresnivalója a kulturális döntéshozatalban. A kemény kijelentés mellett ugyanakkor hangsúlyozta a „kultúrbéke” fontosságát és az európai kulturális kapcsolatok helyreállítását.
DP - szmo.hu
2026. április 16.



„Mi nem a Fidesz színvonalán cserélgetünk majd embereket, de aki annyi bűnt követett el a magyar színházi élet ellen, mint Vidnyánszky Attila, annak nyilván nem sok keresnivalója van a magyar kulturális döntéshozatalban” – jelentette ki Nagy Ervin a HVG360-nak adott interjúban.

A Tisza Párt frissen megválasztott országgyűlési képviselője, akit leendő kulturális miniszterként is emlegetnek, vázolta a kormányváltás utáni kultúrpolitikai elképzeléseit.

A színész-politikus szerint az egyik legfontosabb cél a „kultúrbéke” megteremtése, valamint a magyar kulturális élet visszavezetése az európai asztalokhoz és forrásokhoz. Személyes motivációjáról azt mondta: „A kizökkent időt, a kizökkentett életünket a kétharmad birtokában vissza lehet állítani, a gyerekeim már jobb országban nőnek fel.”

„Körön belülről” jöttem, nem pedig a gyógyszerészszakmából.

A politikai változások körüli bizonytalanságot jelzi, hogy a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház nem is hirdetett új évadot, a döntést a hivatalos iránymutatás hiányával indokolva. Nagy Ervin maga korábban a rendkívül nyomasztó politikai klímát nevezte meg politikai szerepvállalása egyik fő okaként.

Nagy Ervin kijelentette, hogy nem terveznek politikai alapú, teljes körű tisztogatást a kulturális intézmények élén, a kinevezett vezetők kitölthetik a mandátumukat.

Vidnyánszky Attila személye azonban kivételt képez, akinek szerinte a magyar színházi élet ellen elkövetett „bűnei” miatt nem lehet helye a jövőbeni döntéshozatalban.

Ezzel egyértelművé tette, hogy bár nem lesz bosszúhadjárat, a felelősségre vonástól sem riadnak vissza.

Vidnyánszky Attila korábban többször is vitára hívta Nagy Ervint, és visszautasította a kritikákat, hangsúlyozva a Nemzeti Színház és a megújított Színház- és Filmművészeti Egyetem eredményeit. A vita a két fél között hónapok óta tart, de eddig csak a sajtón keresztül üzengettek egymásnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: