HÍREK
A Rovatból

Bunkerbe kellett menekíteni Trumpot, kamion hajtott a tüntetők közé egy minneapolisi autópályán

Gyújtogattak a Fehér Ház környékén is, továbbra is iszonyúan feszült a hangulat Amerikában.

Link másolása

Korábban már több cikkben is beszámoltunk arról, hogy folyamatosak és egyre durvábbak a zavargások Amerikában George Floyd halála miatt. A 46 éves afroamerikai férfi egy rendőri intézkedés után halt meg Minneapolisban, miután az egyik egyenruhás percekig a nyakán térdelt. Az ügy hatalmas felháborodást váltott ki, és hamar az egész Egyesült Államokra kiterjedt a lázadás.

A Reuters arról számolt be, hogy az egyik minneapolisi autópályára egy tartálykocsis kamion hajtott fel, ahol több ezren békésen tüntettek George Floyd halála miatt.

Az esetről készült légi felvételen az is látszik, hogy a tüntetők megpróbálták megállítani a kamiont, amely közéjük ment. Az emberek először csak a kamion mellett futottak, majd felmásztak a vezetőfülkére, végül megállásra kényszerítették a sofőrt.

A kamion vezetőjét pedig kirángatták a járműből és kis híján meglincselték, ám a híradások szerint a rendőrök időben kimenekítették a férfit a tüntetők közül. A demonstrálók nem sérültek meg, ám a sofőr igen. Életveszélyes sérülések nélkül került kórházba. A kamion vezetőjét őrizetbe vették. Azt egyelőre nem tudni, miért hajtott a tömegbe.

De nem csak itt történt incidens a tüntetések során: Washingtonban helyi idő szerint este 11 órától kijárási tilalom lépett volna érvénybe, ám nem sokkal előtte a Fehér Ház melletti utcákban már több mint ezren gyűltek össze és gyújtogatni kezdtek - írja az MTI.

A magukat tüntetőknek mondó vandálok több helyen is felszedték, gúlákba állították, majd meggyújtották a műanyagból készült útakadályokat. Az egyik utcában amerikai zászlót hajítottak az égő műanyagkockákra, s felgyújtották a Fehér Ház előtti park oldalán elhelyezett mobilvécéket is.

Ez idő alatt a Fehér Házban tartózkodott az amerikai elnök és a családja is. Az AP amerikai hírügynökség, egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati munkatársra hivatkozva azt jelentette, hogy

Donald Trumpot a péntek esti zavargásokkor rövid időre egy olyan földalatti bunkerba kísérték, amely terrortámadások esetén hivatott védelmet biztosítani a mindenkori elnöknek, ezt azonban egyetlen más médium sem erősítette meg.

Arra nem tért ki az AP, hogy a bunkerban volt-e Trump családja is.

Judd Deere, a Fehér Ház egyik szóvivője hétfőre virradóra újságíróknak csak annyit mondott: "soha nem kommentálnak biztonsági kérdéseket és döntéseket".

Washingtonban azonban nem csak a Fehér Ház körül gyújtogattak hétfőre virradóra, hanem a város áruházakkal, élelmiszerboltokkal, lakóházakkal teli északnyugati negyedében is.

Muriel Bowser polgármester, aki maga is afroamerikai, vasárnap délután a Nemzeti Gárdától kért erősítést a rendőrök munkájának megsegítésére.

Az igazságügyi minisztérium a Nemzeti Gárda katonáit a kábítószerellenes hivatal (DEA) és a különleges rendőrségi biztonsági szolgálat munkatársaival erősítette meg, vasárnap este pedig Ryan McCarthy, a védelmi minisztérium államtitkára további 1200 katonát rendelt az utcákra a zavargók megfékezésére.

A kijárási tilalom ellenére több amerikai nagyvárosban - köztük például New Yorkban, Philadelphiában, Atlantában, Chicagóban, Denverben, Minneapolisban vagy Los Angelesben is - folytatódtak a zavargások vasárnap éjjel. Helyi sajtójelentések szerint országszerte több mint 4000 embert vettek őrizetbe.

A letartóztatott vandálok között volt New York polgármestere, Bill de Blasio lánya is.

Az Egyesült Államok több nagyvárosában zajlottak megmozdulások az elmúlt napokban, amelyek kiváltó oka az volt, hogy egy hete egy férfi meghalt a durva rendőri intézkedés után. Az afroamerikai George Floydot egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette, majd egyikük percekig térdelt a nyakán. A férfi levegőért könyörgött, később pedig a kórházba szállítás közben meghalt. A minneapolisi rendőrség pénteken bejelentette: gyilkosság vádjával őrizetbe vették Derek Chauvint, azt a rendőrt, aki Floyd nyakára térdelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Mi történhetett Vlagyimir Putyinnal? Orvost kellett hívni az orosz elnökhöz
Sok a pletyka arról, hogy az orosz elnöknek hasnyálmirigy-rákja, illetve Parkinson-kórja van. A legfrissebb hírek szerint már nagyon gyenge is, kimerítik a nyilvános szereplések.

Link másolása

Az orosz kormány egyik "informátora" szerint tovább romlott Vlagyimir Putyin egészsége - írja a The Sun.

A bulvárlap korábban azt az információt kapta, hogy az orosz elnöknek hasnyálmirigy-rákja van, illetve a Parkinson-kór korai tüneteit is mutatja.

Az állapota a közelmúltban állítólag tovább romlott, és General SVR nevű Telegram-csatorna szerint (egy állítólagos orosz kormányhoz közeli forrásra hivatkozva) annyira kimerítette a csütörtöki volgográdi látogatás, hogy orvost kellett hívni hozzá. Az elmúlt hónapokban Vlagyimir Putyin nyolc kilogrammot fogyott – írta meg korábban a The Daily Star is.

A Kremlhez közeli forrás szerint Putyin nem érezte jól magát a szovjetek sztálingrádi győzelmének 80. évfordulója alkalmából szervezett volgográdi ünnepségen.

"Estére nagyon fáradtnak és gyengének érezte magát, orvost hívtak hozzá. A kezelése után sem jött formába, az sem biztos, hogy ez meg fog egyáltalán valósulni"

- állítja az SVR.

A pletykákat csak erősíti az, hogy Putyin ritkán jelenik meg nyilvánosan, sok szereplését le is mondta, állítólag szédülésre, fejfájásra panaszkodik. Helyette főleg videókapcsolaton keresztül tartja beszédeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Eltörölnek egy munkaszüneti napot, rögtön kiment tüntetni 50 ezer ember Dániában
A szakszervezetek nem támogatják, hogy egy nappal többet kelljen dolgozni a Nagy Imádság Napjának eltörlésével. A kormány a védelmi kiadásokat növelné a plusz bevételből.

Link másolása

Legalább 50 ezren tüntettek vasárnap Koppenhágában, mert megszüntetnek egy ünnepnapot - írja a Reuters alapján a 444.hu.

A megmozdulást az ország legnagyobb szakszervezetei szervezték, amelyek ellenzik a Nagy Imádság Napjának eltörlését, melyet 1686 óta ünnepelnek a helyi keresztények a húsvétot követő negyedik pénteken. A szervezők szerint ez volt az utóbbi több mint tíz év legnagyobb megmozdulása Dániában.

A balközép Szociáldemokrata Párt, a Mérsékelt Párt és a jobbközép Liberális Párt kormánykoalíciója döntött úgy, hogy egy nappal többet kell dolgozni, hogy így növelni tudják a védelmi költségvetés keretét.

A kormány terve, hogy három év alatt teljesítsék a NATO 2030-as célját, és a GDP két százalékára emeljék a védelmi kiadások mértékét.

Az ehhez szükséges pénzt az ünnepnap eltörlésével és a nagyobb adóbevétellel akarják összeszedni. Bár az elemzők szerint nem biztos, hogy ez az intézkedést hosszú távú megoldást jelentene, a kormány kitart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Szívszorító videók a törökországi földrengés pillanatairól és a kétségbeesett mentési munkákról
Összeomló házak, megrepedő utak, lángoló épületek, kétségbeeesetten menekülő emberek, a romok alól kimentett túlélők... Megrázó felvételek a természeti katasztrófáról.

Link másolása

Mi is beszámoltunk róla, hogy több erős földrengés rázta meg hétfőre virradóan Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés a Richter-skála szerinti 7,8-as erősséget is elérte.

A földmozgásnak Törökországban és Szíriában is több száz halálos áldozata és több ezer sérültje van.

Török oldalakon már azt latolgatják, hogy az áldozatok végső száma több ezerre tehető majd, egy, a Cumhuriyet TV -nek nyilatkozó geofizikai mérnök, Ahmet Ercan elmondta, hogy a földrengés után 6 ezer áldozatra kell számítani a régióban.

A török katasztrófavédelem adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,4-es erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett.

A földrengés Törökország déli részén, Szíria északi határa közelében, helyi idő szerint 04.17 órakor 17,9 km-es mélységben történt de nemcsak Szíriában, hanem Libanonban és Izraelben is érezték.

A katasztrófa után az Európai Unió vezetői, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár támogatásáról biztosította a földrengés sújtotta Törökországot és Szíriát, az EU közölte: az uniós mentőcsapatok már elindultak a térségbe.

VIDEÓK: A rengés pillanatai

VIDEÓK: A földrengés után

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Twitter-üzenetében szolidaritását fejezte ki és közölte, a szövetségesek támogatást mozgósítanak a földrengés sújtotta Törökországnak. "Teljes szolidaritásukat fejezük ki szövetségesünkkel, Törökországgal a szörnyű földrengést követően" - fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: felvette a kapcsolatot Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében az EU teljes szolidaritását fejezte ki Törökország és Szíria lakosságával. Közölte: Európa támogatása már úton van a térségbe. Az EU készen áll arra, hogy további segítséget nyújtson - tette hozzá az uniós bizottság elnöke. Charles Michel, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak, a sérülteknek mielőbbi felépülést kívánt. Végezetül az Európai Unió szolidaritását fejezte ki. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében hangsúlyozta, Európa Törökország és Szíria népe mellett áll ezekben a nehéz pillanatokban. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt írta: az EU kész segíteni, és együtt érez Törökország és Szíria népével. Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos Twitter-üzenetében azt közölte, a reggeli földrengést követően az Európai Unió aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, sürgősségi koordinációs központján keresztül pedig összehangolja az Európából érkező mentőcsapatok kiküldését. Hollandia és Románia mentőegységei már úton vannak - tette hozzá az uniós biztos - írja az MTI.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Egy második nagy földrengés volt Törökországban és Szíriában, kevesebb mint 12 órával az első után
Ami épület az elsőnél csak megrongálódott, az jó eséllyel ebben a rengésben le is dőlt. Rengeteg halott van, a számuk meredeken emelkedik.

Link másolása

A török hatóságok szerint kevesebb mint 12 órán belül a második hatalmas földrengés sújtotta az ország délkeleti részét. A szíriai állami média azt is közölte, hogy Damaszkuszt érintette a legutóbbi nagy földrengés, bár a részletek még nem ismertek - írja a Guardian.

Az Európai Mediterrán Szeizmológiai Központ (EMSC) előzetes adatai szerint korábban a Richter-skála szerint 7,7-es erősségű rengést mértek, az epicentruma a törökországi Kahramanmaraştól 67 km-re északkeletre, 2 km-es mélységben volt. A törökországi katasztrófa- és veszélyhelyzet-kezelési hatóság kijelentette, hogy a második valamivel kisebb, 7,6-os volt, és mélyebben volt a központja.

Az első törökországi és szíriai földrengés összesített hivatalos halálos áldozatainak száma már 1200 fölé emelkedett, és Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök az ország legnagyobb katasztrófájának minősítette 1939 óta.

A szíriai állami hírügynökség is több mint 320 halottról számolt be az országban, és több mint 1000-en megsebesültek. A White Helmets mentőszolgálat is sok száz áldozatról számolt be azokon a területeken, ahol működnek.

Az első földrengés akkor történt, amikor az emberek aludtak, és az egyik legerősebb rengés volt a régióban az elmúlt egy évszázadban. A keresési és mentési munkákat nehezítette a rossz időjárás. Törökország elnöke elmondta, hogy eddig több mint 45 nemzet ajánlott fel segítséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET: