BUDAPEST
A Rovatból

Építkezések a Várban: a dicső múlt visszaállítása, vagy sznob kormányzati presztízsberuházás?

A Budai Várnegyedre lassan alig lehet ráismerni. A Nemzeti Hauszmann Program keretében gyökeresen átalakul. Megkérdeztük, mit gondol erről Zubreczki Dávid építészeti szakíró és az I. kerület ellenzéki polgármestere.


Aki mostanában a Budai Várban jár, nehezen tud olyan irányba fordulni, hogy a látóterében ne legyen egyetlen toronydaru vagy munkagép sem. Gőzerővel zajlanak a munkálatok a Dísz téren, ahol az egykori Vöröskereszt-székházat építik vissza a semmiből, a Honvéd Főparancsnokság épületét pedig két szinttel és egy kupolával toldják meg.

A Szent György téren, a Karmelita kolostor és a Sándor-palota szomszédságában a József főhercegi palotát építik újjá, a Mátyás-templom mellett pedig az egykori Pénzügyminisztérium monumentális épületét.

A történeti előzményeket és az eddig megvalósult fejlesztéseket bő fél évvel ezelőtt már összefoglaltuk egy cikkben, a helyzet azonban korántsem fekete-fehér. A beruházás egyes elemeit, például a rengeteg fa kivágásával járó mélygarázst és a tetejére tervezett szőlőültetvényt élesen ellenzi a helyi lakosság, az ellenzéki vezetésű I. kerületi önkormányzat pedig szintén azt állítja: hiába fogalmaztak meg súlyos aggályokat, senki nem vette ezeket figyelembe.

Zubreczki Dávid: Alig néhány évtizedig álló irodaházakat építenek vissza, de a mélygarázs még ennél is nagyobb barbárság

„A Vár egy gigantikus projekt, amiről ugyanannyira lehetetlen általánosságban azt mondani, hogy jó vagy rossz, mint például a Ligetről: olyan összetett és annyi részből áll, hogy kizárt dolog, hogy valaki minden elemével egyet tudjon érteni” – véli Zubreczki Dávid építészeti szakíró.

Ő is így van vele: vannak elemei a beruházásnak, amelyeket kifejezetten jónak tart, másokat kifejezetten rossznak, és olyan is akad, amit semlegesnek.

Bár ez még a Hauszmann Programtól függetlenül zajlott, a Várkert Bazár megmentése és felújítása szerinte jó ötlet volt. Az itt létrehozott új közterek és a Várba vezető gyalogos feljáró egyértelműen pozitív irányba lendítette a környéket. Építészetileg példaértékűnek tartja továbbá a régi budai városháza átalakítását is.

A visszaépülő Vöröskereszt-székház helye korábban (forrás: Google Street View)

A következő kategóriába azokat a beruházásokat sorolja, amelyek végső soron nem fájnak senkinek, de valószínűleg fontosabb projekteket is meg lehetett volna valósítani helyettük. Ilyen például a Szent István-terem, amit a Budavári Palota két szárnya közötti összekötő részben építettek újra az eredetivel teljesen megegyező módon.

A Lovarda és a helyőrség helyreállítása sem volt önmagában fájdalmas beavatkozás Zubreczki szerint, még ha a funkciója máig nem is lett kitalálva. A Karmelita kolostor rekonstrukciójával sincs problémája, bár a Dunára néző erkéllyel nem ért egyet. Ugyanakkor sem ez, sem a mellette felépült, Zoboki Gábor által tervezett új épület nem okozott végzetes változást a korábban megszokott, Barokk-kori kisvárost idéző léptékekben.

Ami viszont nagyon nincs rendben szerinte, az a mélygarázs. „Ilyesmit építeni ezen a helyen teljesen abszurd barbárság. Az egész Várhegy olyan, mint egy hatalmas szivacs, tele régészeti leletekkel, ebbe fájdalommentesen lehetetlen belenyúlni.”

Hasonlóan abszurdnak tartja, hogy a két világháború közötti, alig néhány évtizedig álló irodaházakat építik vissza. „1945 után ezeket a romos épületeket elbontották, és a helyükre olyan házakat építettek, amelyek visszatértek a hagyományos szemlélethez. Most azonban újra a XX. század első felének irányvonala tör az élre, amely történelmileg elhanyagolható ideig volt csak uralkodó itt. Ezek az épületek teljesen idegenek a Vár léptékétől.”

A Honvéd Főparancsnokság épülete korábban (forrás: Google Street View)

Eléggé sunyi megoldás Zubreczki szerint a Pénzügyminisztérium épülete is, ahol sokan a kupola és a neogótikus díszek visszaépítése miatt vannak kiakadva, mondván, ez micsoda történelemhamisítás. Pedig szerinte ennél sokkal fájdalmasabb, hogy alá szintén mélygarázst építenek, a belsejében pedig lényegében egy modern irodaház épül a neogótikus külsőbe csomagolva.

Ez szerinte nemcsak azért óriási hiba, mert kezelhetetlen mértékű forgalmat fog a Várba zúdítani, hanem azért is, mivel ennél sokkal környezetbe illőbbek voltak azok az épületek, amelyek stílusukban ugyan nem teljesen követték az elmúlt századok hagyományait, léptékükben viszont annál inkább. Ezek közül kettő igen fontos alkotást – a Teherelosztót és a Diplomata-házat – már el is bontottak.

Mindent egybevéve hiába történtek jó dolgok is, ha mérleget kell vonni a változásokról, amelyek 2010 óta a Várban zajlottak, a serpenyő inkább negatív irányba billen – összegez Zubreczki Dávid.

A Szentháromság térre visszaépülő Pénzügyminisztérium helye korábban (forrás: Google Street View)

V. Naszályi Márta: Semmibe veszik a szakma véleményét, a műemlékvédelmi előírásokat és az itt lakók érdekeit is

Sokkal rosszabb véleménnyel van a Hauszmann Programról az I. kerület ellenzéki polgármestere, V. Naszályi Márta. Szerinte ami rekonstrukció címén zajlik, nem más, mint vasbeton monstrumok építése, amelyeket aztán felcicomáznak korabeli dekorációval. De ezek nem azok az épületek, mint korábban, legfeljebb kívülről hasonlítanak rájuk kísértetiesen.

„Az elgondolás alapfilozófiája, hogy szerintük a Budai Vár fénykora a Hauszmann-palota idejében volt, ezért ennek visszaállítása a követendő irányvonal. A mellette érvelők azt hangoztatják, hogy a világháborús pusztításban megsérült épületek egy része csak azért lett elbontva, mert a kommunista állam ideológiai okokból nem a visszaépítés, hanem a bontás mellett döntött. Az építész szakma szerint azonban ez ideológiai és szakmai vita volt egyszerre. Abban is egységesek, hogy a Budai Vár akkor helyreállított állapota sokkal kívánatosabb volt, mint az, amivé most válik a terület” – mondja a kerületvezető.

V. Naszályi szerint az is sokat elmond az egész projektről, hogy az épületek funkcióját a mai napig nem tudják meghatározni: amikor az önkormányzat rákérdezett erre, rendszerint olyan „maszatolós” válaszokat kaptak, hogy kulturális, vagy irodafunkciójuk lesz, de konkrétumokat nem sikerült megtudniuk.

„A normális az lenne, ha ezek a beruházások egy létező társadalmi igényre adnának választ, itt azonban adott egy önkényes döntés, mégpedig az, hogy a Hauszmann-palota volt a legjobb, ezért ezt kell visszaállítani, kerül, amibe kerül – utána pedig majd kitalálnak neki valami funkciót. Ez a felelős közpénz-gazdálkodástól nagyon messze áll, ráadásul nevetségesen túlárazott is az egész.”

Az önkényességet bizonyítja a polgármester szerint az is, hogy bár a Hauszmann Program tervezési fázisában, 2014-ben összehívtak egy szakmai grémiumot neves művészettörténészekből, építészekből és egyéb szakemberekből, végül semmilyen téren nem vették figyelembe az ellenvéleményüket. Csomay Zsófia építész, Dr. Lővei Pál művészettörténész és Dr. Schneller István építész-urbanista emiatt 2016 márciusában egy Lázár Jánosnak címzett nyílt levélben léptek vissza testületi tagságuktól.

A József főhercegi palota helye korábban (forrás: Google Street View)

Bár a kerületvezetést időnként meghívják egyeztetésekre, ezek az alkalmak V. Naszályi szerint úgy zajlanak, hogy a Várkapitányság részéről elmondják a terveiket, és ha ő rábólint, akkor örülnek, ha viszont nem, akkor se változtatnak semmin.

„Látványterveket mutatni csak kis jelentőségű dolgokról szoktak, a fontosakról nem. Például a vári új mélygarázsról se mutattak terveket, ami miatt egy csomó fát ki kellett vágni” – állítja.

Nem gondolták végig azt sem – sorolja tovább a polgármester –, hogy az új épületekben dolgozók hogyan fognak feljutni a Várba: ide összesen három úton lehet behajtani, és a reggeli csúcsidőszakban annyi embernek kellene áthaladnia ezeken a behajtási pontokon, ami se busszal, se autóval nem teljesíthető. A Várnegyedben él 2-3000 ember, nagyjából még egyszer ennyit hoznának ide dolgozni, és akkor a turistákról még nem is beszéltünk.

V. Naszályi súlyos környezetvédelmi problémákat is lát a beruházásban: „A Budai Várnak van egy nagyon fontos természeti kincse, a Várhegy gyomrában lévő barlang- és pincerendszer. A Fehérvári-kapunál, ahol most épp a mélygarázs építése zajlik, egy középkori mikvét tártak fel, ahol természetes karsztvíz található. Óriási felelőtlenség azt gondolni, hogy egy ilyen összetett rendszerben nincs minden mindenre hatással, tehát következmény nélkül lehet oda mélygarázst építeni.”

A mélygarázs tetejére tervezett szőlőültetvény is jó példa arra a polgármester szerint, hogyan kell teljesen félreértelmezni egy történelmi kertrekonstrukciót. „Tájépítész-mérnökként mondom, hogy egy szőlőültetvény egyáltalán nem való olyan területre, ahol az emberek piknikezni, sétálni, kutyát sétáltatni szeretnének. Ez egyszerűen nonszensz, és ezzel az erőszakos önhittséggel kezelik az egész beruházást.”

Az ott élők lakossági fórumon és egy 4200 fő által aláírt petícióval is egyértelműen kifejezték, hogy nem kérnek a mélygarázsból és a szőlőültetvényből, sokkal inkább parkot szeretnének, de a tiltakozás eredménytelen volt.


Folyamatosan átnyúlnak az önkormányzat feje felett

V. Naszályi azt állítja, több jogszabályt is kimondottan a kerületvezetés hatásköreinek korlátozása érdekében hoztak.

Azzal kezdődött, hogy a Dísz térre most visszaépülő egykori Vöröskereszt-székház telkét, ahol korábban piac működött, egyszerűen elvették a kerülettől, bármiféle ellentételezés nélkül. Ugyanezt tették a szomszédos óvodához tartozó udvarral is. Amikor a kerület nem járult hozzá, hogy az udvaron lévő fákat kivágják, hoztak egy rendelkezést, miszerint a kiemelt kormányzati beruházások esetén nem szükséges fakivágási engedély az önkormányzattól.

Ezután az építési terület lekerítésére kért engedélyt a beruházó, amiben az egész járda benne volt, így az óvodásoknak – akiket az udvar elvétele óta egy közeli játszótérre kell vinni – és mindenki másnak az autók között kellett volna csalinkázniuk. A kerület ezt nem engedélyezte, de pár napon belül úgy döntött a kormány, hogy kiemelt kormányzati beruházásoknál nem szükséges közterület-használati engedély, és fizetniük sem kell érte.

A Szentháromság téri építkezéssel hasonló a helyzet: egyre nagyobb területet harap ki a térből, de ott sem fizetnek a közterület használatáért. A polgármester szerint ez mostanáig már százmilliós nagyságrendű bevételkiesést okozott a kerületnek. Külön abszurdnak tartja azt is, hogy ebben az épületben ráadásul a Pénzügyminisztérium apparátusának alig fele-kétharmada fog csak elférni.

A már említett, Dísz tér 3. szám alatti óvoda, illetve lakóház tűzfaláról ablakok nyíltak, de itt az új épülettel egyszerűen elfalazták a kilátást. Majd hoztak egy jogszabályt, miszerint a kiemelt beruházásokat akadályozó épületeket a tulajdonosnak saját költségén kell átalakítania úgy, hogy megfeleljenek a beruházó, vagyis a kormány érdekeinek. (Végül ennél a háznál a projektet lebonyolító Várkapitányság mégis elvállalta a szükséges átalakítások elvégzését és finanszírozását.)

V. Naszályi biztos benne, hogy a Hauszmann Program minden eleme meg fog valósulni pont úgy, ahogy a kormány akarja, de ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzat belenyugodna a helyzetbe.

„Én folyamatosan jelezni fogom, hogy a beruházások egyáltalán nem veszik figyelembe a helyi érdekeket, sem a környezet-, műemlék- és örökségvédelmi szempontokat. Többek között a Budai Vár Világörökség által védett sziluettjét is megváltoztatják az új épületekkel.”

A polgármester szerint mindez azt bizonyítja, hogy a kormányzati szlogen a dicső múlt visszaállításáról csak porhintés, hiszen ha valóban komolyan gondolnák, akkor figyelembe vennék a műemlékvédelmi előírásokat és a szakma véleményét.

„Ez az egész azonban nem szól másról, mint egyfajta sznob kormányzati presztízsről, ami mellesleg jó apropót ad arra, hogy túlárazott beruházásokkal, közbeszerzés nélkül helyzetbe hozzák a haveri cégeket” – állítja.

Megkerestük az építkezéseket koordináló Várkapitányságot is, akik azt kérték, írásban küldjük el kérdéseinket. Ezt meg is tettük, azonban többszöri ígéretük ellenére, miszerint dolgoznak rajta, több mint két hét elteltével sem kaptunk válaszokat tőlük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Ilyen volt, amikor dél előtt leállt tíz percre a tömegközlekedés Budapesten - videón, amikor megáll az élet egy kicsit a fővárosban
„Van, aki szerint sok a 10 perc, mások szerint kevés, de a valóság az, hogy ha a város sarcolása folytatódik, akkor a leállás legközelebb nem 10 perces, hanem 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes lesz” - mondta a főpolgármester.


Pénteken 11 óra 50 perc és déli 12 óra között tíz percre leálltak a BKK járatai Budapesten. A főpolgármester, illetve a főváros vezetése a leállást figyelmeztetésnek szánta, mert a kormány a szolidaritási adó növelésével és egyéb lépésekkel nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatot. Karácsony Gergely kifejezetten úgy fogalmazott, hogy ellehetetlenítik a működést.

@szeretlekmagyarorszag.hu #budapest #bkk #karácsonygergely #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

„A pénteki leállást nevezzük első figyelmeztetésnek. Figyelmeztetés a kormánynak, hogy Budapestet nem lehet legyűrni, és jelzés a budapestieknek, hogy mi is a tét: a város működése, a hétköznapjaink nyugalma, a budapestieknek járó közszolgáltatások biztosítása” – mondta a HVG-nek adott interjújában Karácsony Gergely.

„Van, aki szerint sok a 10 perc, mások szerint kevés, de a valóság az, hogy ha a város sarcolása folytatódik, akkor a leállás legközelebb nem 10 perces, hanem 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes lesz”

- tette hozzá a főpolgármester, aki azt is kijelentette, hogy erkölcsi és politikai kötelessége megvédeni Budapestet, és ehhez minden jogi és politikai eszközt felhasznál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Vitézy Dávid szerint 23 városra szakadhat szét Budapest, ha elfogadják a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt
A Podmaniczky mozgalom vezetője szerint a törvény lebéníthatja a városfejlesztést és megnehezítheti a letelepedést. Szerinte Budapest jövője most komoly veszélybe került.


Vitézy Dávid szerint komoly következményekkel járhat a fővárosra az a törvényjavaslat, amely a helyi önazonosság védelméről szól – írta Facebook-oldalán a politikus. A Podmaniczky mozgalom vezetője úgy látja, hogy ha elfogadják a javaslatot, Budapest 23 különálló városként működhetne tovább, mivel a kerületi önkormányzatokra kellene alkalmazni az új szabályokat.

A közösségi oldalán azt írta, hogy

a kerületek saját hatáskörben korlátozhatnák a lakosságszámot, és akár azt is eldönthetnék, hogy ki költözhet be. Szerinte ez azt jelenti, hogy egy kerület megtilthatja más kerületekből vagy más településekről érkezők letelepedését, vagy ehhez jelentős anyagi feltételeket szabhat.

A politikus szerint ez a változás komolyan visszavetné a főváros fejlesztését, és hozzájárulhat a lakosságszám csökkenéséhez is. Hozzátette: a gazdasági növekedés szempontjából a legfontosabb munkahelyek továbbra is Budapesten jönnek létre. Úgy véli,

az új szabályozás „tovább erősítheti a hosszabb távon fenntarthatatlan agglomerációs szétterülést”,

miközben a főváros rozsdaövezeteiben nagy lehetőség rejlik – például csak Rákosrendezőn körülbelül 10 ezer új lakás épülhetne.

Vitézy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésére olyan előterjesztést nyújtott be, amelyben többek között arra kéri az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában. Az előterjesztés célja az is, hogy Budapest továbbra is egységes város maradjon, ahol biztosított a szabad mozgás, a letelepedés és az otthonteremtés lehetősége.

A dokumentumban az is szerepel, hogy minden olyan jogszabály, amely a letelepedés, lakcím létesítés vagy ingatlanszerzés feltételeit érinti, biztosítsa a budapestiek és a fővárosba költözni vágyók jogait. Vitézy úgy fogalmaz: „Budapest fejlesztése nem lehet a kerületi részérdekek széttartó halmaza”, hanem közös városi célokat kell követnie, különös tekintettel a lakhatásra, a rozsdaövezetek hasznosítására, a közösségi közlekedésre és a közszolgáltatások összehangolására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Vadregényes udvarok és üvegbe zárt virágok – mutatjuk az idei Budapest100 legizgalmasabb kertjeit
Bejutottunk az idei Budapest100 legérdekesebb és legzöldebb házaiba. Mutatjuk, mi vár rád a nyitott házak hétvégéjén.


15. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját május 22–25. között. Az idei téma a KÖZ/ZÖLD, vagyis házaink zöldfelületei, klímatudatossága, és a velünk együtt élő állat-, növény-, rovarvilág fontossága kerül főszerepbe.

Mi már bejuthattunk 4 izgalmas házba, amelyek zöldellő, virágzó belső kertje téged is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén. Megtudtuk, mit adnak a városlakóknak a város zöld oázisai, és mit tehetnek a városlakók ezekért az oázisokért. Láttunk dzsungelszerű udvarokat, környezettudatos közösségi kertet és Róth Miksa legszebb üvegvirágait is. Nézd meg velünk az idei Budapest100 legzöldebb kertjeit!

Budapest100

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) építészeti és kulturális fesztiválja 2011-től hozza össze a lakóközösségeket és a városlakókat a nyitott házak hétvégéjén minden évben. 2016-tól olyan témákat vagy városrészeket választanak, amelyek kapcsán nemcsak városképi jelentőségű épületeket mutathatnak be, hanem felhívhatják a figyelmet aktuális városi problémákra, örökségvédelmi és társadalmi kérdésekre.

A barátaim szerint budai sznob vagyok, mert nem szeretek átjárni Pestre. Igazuk is van, nem vonz a belváros betonrengeteg. A zöldterületeket szeretem, abból pedig nincs sok Pesten. Erzsébetvárosban konkrétan az egy főre jutó zöldterület 0,4 m²! Éppen ezért kíváncsian indultam a Budapest100 sajtósétájára, ahol megmutatták nekünk, milyen csodálatos, vadregényes kerteket rejtenek a belváros szürke bérházai.

Első állomásunk a Városliget közelében álló Ilka utca 30 volt. Meg merném kockáztatni, hogy ennek az épületnek van a legjellegtelenebb homlokzata az egész utcában. Vörös kapuján belépve azonban egy valódi paradicsom tárult a szemünk elé páfrányokkal, magnóliafával és burjánzó vadszőlővel.

A ház önkéntese elmesélte, hogy 9 évvel ezelőtt a ház lakóinak összefogásával alakult át a romos belső udvar zöldellő kertté. A háznak nem volt elég pénze, hogy költséges tájépítészt vagy kertrendező szakembert bízzon meg, így mindazt, amit ma itt láthatunk, minimális pályázati pénzből, közösségi tervezéssel és a közös munkájukkal hozták létre.

Volt olyan idősebb lakó, aki fizikai erejét nem tudta beleadni, de helyette saját költségen vett padot, illetve frissítőket, uzsonnát készített a kerten dolgozó szomszédoknak.

A kertet fenntarthatóra tervezték, és direkt olyan növényeket választottak, amik jól bírják ezt az éghajlatot, és amelyeket csak június közepétől, a legnagyobb kánikulában kell locsolni.

Voltak persze viták a kert funkciójával és a vadszőlővel kapcsolatban, de összességében a zöldítés pozitív hatását mindenki érzi. Olyan szempontból is, hogy a gyönyörű belső udvar miatt a házban lévő lakások értéke is emelkedett.

A Budapest100 hétvégéjén az Ilka 30-ban Mágikus kert florárium – műhelylátogatással, háztörténeti kiállítással és koncerttel várják majd az érdeklődőket.

A következő helyszínünk a Nefelejcs utca 26 volt, Róth Miksa világhírű iparművész egykori otthona, ahol ma a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény működik.

A ma múzeumként működő ház kiállításai a Róth-műhely gyönyörű mozaik- és üvegmunkáiból mutatnak be válogatást, az emeleti terekben pedig a család egykori bútoraival berendezett szobákat is bejárhattuk, és izgalmas részleteket tudtunk meg az iparművész életéről.

A Budapest100 hétvégéjén a ház udvarán közösségi kertészkedés és közösségi mozaiképítés is szerepel a programok között.

Természetesen a múzeum is megnyitja kapuit. Ingyenes tárlatvezetéseken és épülettörténeti sétákon is részt vehetsz, ha előzetesen regisztrálsz.

A Budapest100 idei témájához kapcsolódva Üvegbe zárt természet címmel különleges tárlatvezetésen vehetsz részt, ahol megtudhatod, hogyan kapcsolódik az épület és a kiállított alkotások a zöld szemlélethez. A séta során felfedezheted a természet ihlette szecessziós motívumokat – a növényi díszítéseket, organikus formákat és zöld színvilágot –, amelyek Róth Miksa üvegablakain és mozaikjain is megjelennek.

Az üvegvirágok után valódi oázisra bukkantunk a nyüzsgő bulinegyed közepén. A Király utca 28. alatt lévő ház zöldellő kertje csendes menedéket nyújt lakóinak.

A Budapest100 önkénteseitől megtudtuk, hogy a romantikus-eklektikus bérház az 1860-as években épült Dobler János megrendelésére, aki kora igazi botrányhőse volt. A ház nagyon lassan, 5–7 év alatt készült el, mert Dobler mindig csak akkor építtette tovább, amikor épp hitelhez jutott.

Napjainkig természetesen több felújítás is történt, azonban a vörös mészkő kőlapok és a lépcsőház öntöttvas korlátja is eredeti.

A legtöbb lakás Airbnb-re van kiadva, a zöld belsőkertet azonban nagy odaadással gondozza az a kevés lakó, aki életvitelszerűen itt él.

Érdekesség, hogy a kert közepén álló hatalmas fenyőfa a ház egyik idős lakójának karácsonyfája volt még gyermekkorában. Családja ültette ki az udvarra, és a fenyő úgy nőtt ekkorára, hogy az évtizedek alatt egyszer már félbevágták.

A Budapest100 hétvégéjén itt a századforduló bulinegyedének hangulatát is megelevenítik DJ-vel és kertipartival. Lesz háztörténeti kiállítás, háztörténeti előadás, felolvasószínház és gyereksarok is.

Sétánkat egy gyönyörű, zöldellő, virágzó közösségi kertben zártuk, ahol egy dézsába telepített koi-tó is helyet kapott. A Kisdiófa Közösségi Kert Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával, a KÉK – Kortárs Építészeti Központ szakmai vezetésével és koordinációjával nyílt meg 2016-ban a Kisdiófa utca 4. szám alatti foghíjtelken.

A 44 egyéni/családi parcella és 4 tanparcella gondozói nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra. A kertben kiemelten fontosnak tartják a mulcsolást és a víztakarékos művelési módot, a szomszédos épületről is gyűjtik az esővizet, amit szintén felhasználnak a locsoláshoz.

Elsőként indítottak el lakossági komposztátvevő pontot. A kertben van rovarszálló, számos madáretető és itató. Vegyszert nem használnak, csak ökológiai módszerekkel védekeznek, és saját komposztjukat rendszeresen visszaforgatják.

A kert ezen kívül számos közösségi, szakmai és kulturális eseménynek ad otthont, amivel nyitni tudnak a szomszédság felé is. A Budapest100 hétvégéjén kézműves programokkal, gyógynövény-felismerő sétákkal várják az érdeklődőket, és lehetőséged lesz beszélgetni is a kerttagokkal a fenntartható, vegyszermentes kertészkedésről, komposztálásról.

Idén rekordmennyiségű, csaknem 80 ház és közösségi kert nyitja meg kapuit. A négynapos eseménysorozat május 22-én egy szakmai nappal kezdődik. A program május 23-án az első Budapest Fafesztivállal folytatódik, amely a város fáit ünnepli kéttucat tematikus sétával, majd a hagyományos nyitott házak hétvégéjével zárul május 24–25-én.

A Budapest100 minden programja ingyenes, és a legtöbb nem regisztrációhoz kötött. A részletes programokról a Budapest100 oldalán tájékozódhatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Egy nap a Budai Várnegyedben – történelem, gasztronómia és mesés panoráma
A Budai Várnegyed nemcsak a történelem és a kultúra szerelmeseinek paradicsoma, hanem azoknak is, akik tartalmas, mégis könnyed programokat keresnek egy napra.


A Budai Várnegyed szűk, macskaköves utcái és ikonikus épületei között sétálva az ember könnyen kiszakadhat a 2025-ös valóságból. Adunk pár tippet arra, hogy ha ezen a környéken töltenétek el egy napot, mi mindent lehet érdemes útba ejteni.

A látnivalók és programok mellett pedig három különleges gasztronómiai helyszínt is ajánlunk, hiszen egy jó ebéd vagy vacsora hozzátartozik a tökéletes naphoz.

Ebédre a történelmi múlttal rendelkező, magyaros ételeket kínáló Főőrség Éttermet, vacsorára pedig a Hilton Budapest éttermét, a Lángot ajánljuk. Az estét pedig érdemes egy koktéllal a White Raven Skybarban zárni.

Halászbástya és Mátyás-templom – kilátás és történelem kéz a kézben

Nem lehet úgy a Várban járni, hogy ne sétálnánk végig a Halászbástya ívein, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunára és a pesti oldalra. A közvetlen közelében álló Mátyás-templom színes csempéivel és gazdag belső díszítésével pedig a város egyik legkülönlegesebb temploma.

Országos Széchényi Könyvtár – csendes kincsesbánya

Bár elsőre túl komoly programnak tűnhet, az OSZK egy igazi kincsesbánya: külön gyűjteménye van a régi térképeknek, kéziratoknak, és az irodalom szerelmeseinek külön öröm lehet látni Petőfi vagy Arany saját kézírását. Az épület önmagában is impozáns, és ha előre bejelentkeztek, izgalmas tárlatvezetéseken is részt lehet venni.

Magyar Nemzeti Galéria – festmények a palotában

A Budavári Palota falai között működő Magyar Nemzeti Galéria már önmagában is lenyűgöző: a történelmi épületben magyar mesterek ikonikus művei sorakoznak, Munkácsytól Csontváryig. Az időszaki kiállítások gyakran hoznak kortárs meglepetéseket is, így akkor sem unalmas, ha már jártunk itt korábban.

A legújabb kiállításukról itt olvashattok bővebben: Indák, virágok és modern nők – a szecesszió legszebb plakátjaiból nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában

Ebéd a Főőrség Étterem és Kávéházban

A Budai Vár közepén, a Szent György téren található Főőrség Étterem és Kávéház ideális választás ebédre, akkor is, ha csak egy gyors fogásra térnénk be, és akkor is, ha hosszabban időznénk a napfényes teraszon. Az étlap elsősorban magyaros, klasszikus ízekre épül, az adagok kiadósak, az árak pedig meglepően barátságosak a környékhez képest.

Az étlapon több olyan fogás is van, ami gyakorlatilag levehetetlen. Az egyik ilyen étel a gulyásleves, ami a turisták miatt is a legkeresettebb fogásuk. Tartalmas, ízes, és pont olyan, amilyet otthon készít a nagymamánk.

Ezen kívül a kardra húzott csülök és a kétszemélyes császármorzsa is az étterem védjegyeivé váltak.

A vegetáriánusoknak vagy könnyedebb ebédet keresőknek jó választás lehet az étlap egyik új fogása: a parajrizottó. Ezt kérhetjük alapverzióban, de akár húsos feltéttel is. A másik meggyőző újdonság a Laci pecsenye, ami egy konfitált sertéstarja lecsós burgonyával. Laktató, de mégis nagyon nyári fogás.

De ha csak valami street food jellegű opcióra vágyunk a Főőrség szendvicsét érdemes lehet kipróbálni. Házi cipóba kerül csülök, tormakrém és savanyúság.

Az új desszertek közül pedig szinte lehetetlen választani: a bazsalikomos eper rendkívül krémes, mégis frissítő, az ibolyás és áfonyás Virágoskert pedig amellett hogy gyönyörű és ízletes, még cukormentes is.

Ha az ebéd után még marad idő, az étterem emeletén egy kisebb, ingyenesen látogatható kiállítás is található, ami a Magyar Királyi Testőrség történetét mutatja be – érdemes vetni rá egy pillantást.

Cím: 1014, Szent György u.

foorseg.hu

Ha gyerekkel kelnétek útra, akkor is van pár tippünk:

Szaffi játszótér – mesevilág a szabadban

A Várnegyed egyik legbarátságosabb zuga a Szaffi játszótér, ahol a legkisebbek is otthon érezhetik magukat. Árnyas fák, biztonságos játékok, meseszerű környezet – a szülők pedig addig is fellélegezhetnek pár percre.

Mesemúzeum – ahol életre kelnek a történetek

A Mesemúzeum egy igazi gyöngyszem, amely játékosan és interaktívan mutatja be a magyar népmesék világát.

A „Magyar tündérmese világa” című állandó kiállításban meseutat járhat be a látogató: a meseindító üveghegyen átkelve, próbákat teljesítve, akadályokat leküzdve juthat az áhított „felekirályságig”. Az állandó kiállítás mellett egy külön teremben időszaki kiállítás is várja a látogatókat.

Vacsora a LÁNG étteremben

A Hilton Budapest éttermeként működő Láng a Budai Vár szívében, az UNESCO világörökség részét képező történelmi környezetben várja vendégeit. Ez az a hely, ahol az ízek, a történelem és a panoráma utánozhatatlan módon találkoznak.

Az étlap nemrég megújult, de változatlanul magyar és nemzetközi klasszikusokat dolgoznak fel, modern technológiákkal.

Mind az előételek, mind a főételek között megjelennek hagyományos magyar alapanyagok és ételek, mint például a libamáj, a mangalica szűz vagy a túros csusza (marhapofával).

De ha nem ragaszkodnánk az otthon ízeihez, akkor is van jópár húsos és húsmentes opció.

A csúcstechnológiával felszerelt konyha és a szakértő csapat biztosítja, hogy minden tányér egy ízekben gazdag, vizuálisan is lenyűgöző élményt nyújtson.

A Láng nem a rohanós étkezések helyszíne. Itt ráérős, beszélgetős vagy kifejezetten romantikus vacsorákhoz teremtettek miliőt.

A finoman megvilágított tér az ablakokon túl pedig a Halászbástya és a város fényei gondoskodnak a hangulatról.

Cím: 1014, Hess András tér 1-3.

langrestaurant.hu

Koktél a White Raven Skybarban

Április 24-től ismét nyitva a Hilton tetején található White Raven Skybar & Lounge, amelyet nem véletlenül emlegetnek Budapest egyik legexkluzívabb rooftop bárjaként.

De a hely varázsát nemcsak a lenyűgöző kilátás adja, hanem a különleges koktélok, a Halimba kristálypohárban kínált prémium italok és a megújult bárfalatok is.

A 2025-ös itallap egyik leglátványosabb újdonsága a Snap & Sip koktélszekció. Ezek az italok kifejezetten instakompatibilisek: különleges poharakban, aprólékosan megtervezett tálalással érkeznek.

Ezen kívül új Signature koktélok is kerültek a menübe, amiket különböző zenei korszakok inspiráltak. Ilyen például a Back to Black (whiskey, karamell, banán) vagy a Dancing Queen (guava, popcorn, lime). A signature koktélokat a White Raven saját mixerei, Czirják Mátyás és Martin Hauser alkották meg.

A tavalyi évhez hasonlóan idén is folytatódik az együttműködés a Laurent Perrier pezsgőházzal: a La Cuvée Bruttól egészen a Grand Siècle No. 26-ig többféle tétel érhető el náluk. Tematikus pezsgőkóstolókat és exkluzív eseményeket is terveznek majd a szezonban.

A nyár egyik fénypontja minden bizonnyal a június végi Midsummer Party lesz: DJ, tánc, látványos naplemente. Tökéletes alkalom, hogy a város felett ünnepeljük az év leghosszabb napját!

whiteravenskybar.com

+1 tipp: Ha jó áron keresel csendes szállást a Vár közelében

Egy nap alatt ugyan bejárható a Várnegyed, de ha szeretnél még egy kicsit tovább maradni, vagy csak kipihenten kezdenéd a napot, érdemes a környéken megszállni. Erre kiváló választás a Carlton Hotel Buda Castle****, amely a Budai Vár lábánál, egy csendes mellékutcában található.

A szálloda egyszerre hangulatos és praktikus: közel van a látványosságokhoz, de a nyüzsgéstől távol, nyugodt környezetben kínál pihenést.

Az idei évben ráadásul elnyerte a „2025-ös Alvásbarát Hotel” díjat, amit a Magyar Alvás Szövetség ítélt oda azoknak a helyeknek, amelyek kiemelten figyelnek a vendégek nyugodt alvására.

A zajszigetelt szobák, a prémium matracok, a természetes fényviszonyok és a személyre szabható hőmérséklet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy itt valóban kipihenje magát az ember, legyen szó városnézésről vagy üzleti útról. A szálloda igazgatója, Sárvári Krisztina szerint a legnagyobb elismerés számukra továbbra is a vendégek visszajelzése.

Ha tehát fontos a nyugalom, a kényelem és a megfizethető ár, a Carlton remek választás a Budai Vár közelében.

Cím: 1011, Apor Péter utca 3.

carltonhotel.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: