Tudtad, hogy a Budai Vár déli oldalán olyan kert volt régen, hogy a csodájára jártak?
Sokunk számára újdonság volt annak idején, amikor kiderült a különböző ismereterjesztő oldalak cikkeiből és régi fotókról, rajzokról, hogy egykor a Budavári Palota udvarán és a Vár körül gyönyörű kertek zöldelltek.
Néhány évvel ezelőtt több helyen is megjelent, hogyan rekonstruálnák ezt a területet. Ahogyan ugyanis ma látjuk - még a Várkert Bazár felújítása és területének parkosítása után is - az alig emlékeztet a kertek egykori szépségére.
„A budai királyi kertek együttese a magyarországi kertművészet történetének talán legsokoldalúbb alkotása. Az ostromok, majd az 1945 után ideológiai alapon történt tudatos elpusztítása ellenére ma is részben helyreállítható–rekonstruálható” - írta az Építészfórum 2011-ben.
Az akkor közzétett tervek szerint a Déli kert nyugati részén reneszánsz ihletésű kortárs kertet alakítanának ki, amelyben középen az egykori reneszánsz kert Aula Marmorea (vagyis márványcsarnok" nevű építményének egyik oszloptöredékét helyeznék el.
A Déli tájkert alapja Hauszmann Alajos 1891-es angol tájkertje volna, ennek több elemét is rekonstruálnák; a Szarvas tér felől visszaépített Gloriette lenne a kert kapuja. A nyugati oldalon pedig visszaépítenék a nyolcszögletű Narancsházat és Budapest egykori legnagyobb Pálmaházát, a hozzá tartozó üvegházakkal. A keleti oldalon az egykori angolkert hangulatát visszaidéző parkot hoznának létre.
Miért lenne olyan fontos a terep rendezése és további tudatos parkosítása? Azért, mert a Várban és a Vár körül hosszú évszázadok óta pompáztak kertek. És bár ezek az ostromok vagy átépítések idején súlyosan megrongálódtak, elpusztultak vagy sokat változtak, a Palota körül - különösen a déli oldalon - dúsan burjánzott a növényzet. Ha megnézzük a századfordulón vagy akár a második világháború előtt készült fotókat, ez azonnal szembe tűnik.
A budai várnál már Zsigmond uralkodása (1387-1437) alatt kerteket alakítottak ki. Ennek része volt a Királyi Palota Déli kertje is. A kert a Dózsa György tér és a Szarvas tér fölött, a Vár körül húzódhatott, és a korabeli források szerint halastavak is voltak benne.
Később, Mátyás idején labirintust és madaras kertet is kialakítottak, és Bonfini leírása szerint a kertben voltak tornyok, lugasok, föld alatti utak, a sűrű növényzet közt pedig számtalan állat élt. A leírás szerint csodaszép lehetett. Milyen kár, hogy ezt mi már nem láthatjuk!
A kertet jórészt Buda visszavétele, az 1868-as ostrom semmisítette meg. Több történész is leírta már, hogy a törökök - bár sok kárt tettek a keresztény szakrális épületekben, és feldúltak településeket - a 150 év alatt nem romboltak annyit, mint amilyen pusztítást vitt végbe ez az ostrom.
Buda visszafoglalása után a még részben épen maradt épületeket lebontották, és a romokra előbb az XVIII. század első felében húztak fel egy kisebb palotát, a Mária-Terézia-palota pedig 1760 körül készült el. Kezdetben az Angolkisasszonyok székháza, majd 1779-1789 között a Nagyszombatról Budára költözött egyetem otthona volt, majd a nádori család lakta. Új kertet csak a XIX. században alakítottak ki a királyi palota körül.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején újra felvonulási terület lett a palota környéke, de a szabadságharc leverése után rekonstruálták a kertet, és új építményeket is emeltek.
Az 1850-es években üvegházat építettek, megépült a Várkert-Kioszk, azután 1875 és 1883 között a Várkert Bazár, amely, mint neve is mutatja, a kert egyik építményeként létesült.
Azután Budapest 1944-45-ös ostroma újra elpusztította a királyi kertet. Az egykori Déli kert helyét jórészt az 1960-as években alakították ki úgy, ahogyan ma látható.
Ma is kellemes pihenőhely, jó itt üldögélni, olvasgatni, nézelődni. Romantikus randihely is. De azért az látszik, hogy ráncfelvarrásra szorul.
