HÍREK
A Rovatból

Buda Péter: A magyar kormánynak rég ismernie kellett az oroszok módszereit, köztük a hamis zászlós műveleteket

Buda szerint a grúziai háború előkészítése volt a későbbi ukrajnai háborúnak. Kérdés, hogy a magyar kormány templomgyújtogatásra adott reakcióiban miért nem szerepel egyetlen szó utalás sem a korábbi orosz hamis zászlós műveletekre.


Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök 2013-ban arról írt, hogy a 21. században a háborúkat nem jelentik be, és nem hagyományos módon zajlanak. A politikai és stratégiai célokat sokszor nem katonai eszközökkel érik el, hanem például információs konfliktusokkal és különleges műveletekkel. A nyílt katonai beavatkozás csak egy bizonyos szakaszban történik, gyakran békefenntartásra vagy válságrendezésre hivatkozva.

Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértő a hvg.hu-nak írt cikkében úgy fogalmazott: az orosz vezérkari főnök szavai alapján

Oroszország már régóta folytat háborút Európa ellen, nem katonai eszközökkel, hanem például információs eszközökkel és különleges műveletekkel.

Ilyen volt az Ukrajna elleni háború is, amit orosz kisebbségek védelmére hivatkozva indítottak, „békefenntartásként” tálalva. A szakértő szerint Szergej Lavrov külügyminiszter nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjúban is utalt erre.

Az interjúban Lavrov az orosz és magyar nemzeti kisebbségek védelme érdekében együttműködésre szólította fel Magyarországot. A TASZSZ külön hírt is készített erről. Kilenc nappal Lavrov felszólítása után felgyújtották a palágykomoróci templom ajtaját, és magyarellenes feliratot festettek. A magyar kormány azonnal reagált, Ukrajna ellen fordult, pedig ismernie kellett az oroszok módszereit, köztük a hamis zászlós műveleteket. A kárpátaljai eseményeket mégsem helyezték ebbe a szakmai kontextusba - jegyzi meg Buda.

A szakértő szerint Lavrov felhívása ugyanakkor nem új dolog. 2018-ban felgyújtották a KMKSZ ungvári irodáját, amit oroszbarát lengyel szélsőségesek követtek el. Az egyik elkövető szerint egy oroszpárti német újságíró finanszírozta őket, aki az AfD tanácsadójaként is dolgozott. Őt Alexander Dugin az „ideológiai fiának” tartotta. Később három ukrán állampolgár követett el újabb támadást, vezetőjük transznyisztriai útlevéllel rendelkezett. A transznyisztriai régiót Moszkva etnikai feszültségek gerjesztésével tartja ellenőrzés alatt. Az orosz média mindkét támadásról gyorsan beszámolt. Dmitro Tuzsanszkij szerint már 200 dollárért is lehet embereket találni propagandaakciókra, amiket az orosz média használ fel. A cél az ukrán-magyar viszony rombolása volt, hogy akadályozzák Ukrajna nyugati közeledését.

A szakértő szerint a magyar politikai vezetés tudhatott erről, mégis tovább fokozta a feszültséget. Orbán Viktor 2008-ban még felismerte, hogyan használja Oroszország a nemzetiségi feszültségeket háborús célokra. Akkoriban támadták meg Grúziát is, hasonló módszerekkel. Orbán akkor azt mondta, hogy Oroszország fenyegetést jelent minden volt szovjet országra, amely a Nyugathoz akar közeledni. Akkoriban még a NATO-bővítés gyorsítását és az EU-orosz stratégiai megállapodás felfüggesztését is javasolta. Azt is tudta, hogy Oroszország energetikai monopóliumra törekszik.

„A grúziai beavatkozás sikerén – és a hervatag nyugati reakciókon – felbátorodva, Moszkva 2014-ben már a Krímnek esett neki, ugyancsak az etnikai kisebbségek közti feszültségszítás hamis zászlós trükkjéhez folyamodva, hogy aztán 2022-ben szintén a nemzetiségi kártyát kijátszva elinduljon az Ukrajnával szembeni »speciális katonai művelet«.

A forgatókönyv olyannyira ugyanaz volt, mint az Orbán Viktor által még élesen elítélt grúziai beavatkozás esetében, hogy annak a hivatalos nyilatkozatnak a szövege, amellyel Moszkva 2022-ben elismerte az ukrajnai Donyeck és Luhanszk Ukrajnától való elszakadását, szó szerint ugyanaz volt, mint amellyel a 2008-ban Grúziától – szintén orosz hamis zászlós művelet keretében – elszakított grúziai területeket ismerte el”

- fogalmazott a szakértő.

Megjegyezte, hogy a US Army War College online folyóiratának írása szerint

a grúziai háború előkészítése volt a későbbi ukrajnai háborúnak.

„A fenyegető párhuzamra az USA grúziai nagykövetsége is külön figyelmeztetett az Ukrajna ellen 2022. februárjában indított orosz agresszió előtt egy hónappal. A nagykövetségi közlemény a 2008-as grúziai események hasonlóságára utalva tette közzé a Fehér Ház szóvivőjének nyilatkozatát, hogy információik szerint »Oroszország már előre elhelyezett egy operatív csoportot, hogy hamis zászlós műveletet hajtson végre Kelet-Ukrajnában«”.

Ukrajna emlékszik ezekre, és tudja, hogy Oroszország hogyan próbált feszültséget szítani a magyar kisebbséggel kapcsolatban is. Buda Péter szerint így „nem csoda, hogy nem kerülte el figyelmét azon magyar kormánypárti sajtómunkások kárpátaljai tevékenysége sem, akik nyilvánvalóan nem magyar kormányzati háttér nélkül szaglásznak háborús helyzetben minden országban szenzitívnek számító információk (mint például az elesettek tényleges száma) után Kárpátalján”.

Ebbe a háttérbe illeszkedik az a kémbotrány is, amely során magyar hírszerzőket lepleztek le Kárpátalján. Ők egy lehetséges magyar katonai akció előkészítéséhez gyűjtöttek információkat. Geraszimov írásából tudható, hogy az ilyen békefenntartó műveletek mögött más szándékok is lehetnek. Az ukránok ezzel tisztában vannak - jegyzi meg a szekértő.

„Mindezeknek a figyelembevételével sajnos egyre inkább szűkül a lehetséges magyarázatok lehetősége annak kapcsán, hogy a magyar kormány templomgyújtogatásra adott reakcióiban miért nem szerepel egyetlen szó utalás sem a fentebb említett orosz hamis zászlós műveletekre és arra, hogy érdemes legalábbis erős fenntartásokkal viszonyulni a magyarokkal szembeni állítólagos ukrán nacionalista támadásokról szóló hírekhez”

- fogalmaz Buda Péter.

A szakértő azt is megjegyzi, hogy mindeközben a Magyar Nemzetben rendszeresen jelennek meg olyan cikkek, amelyek Ukrajnát hibáztatják a háború eszkalálásáért.

„Amíg így kommunikál a kormánypárti lap, addig sajnos még kevésbé hihető, hogy a magyar kormány elfogulatlan kívülálló ebben a háborúban”

- fogalmazott Buda.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Barabás Richárd bejelentette: új szervezetet indít a választásra, Magyar Péter azonnal reagált rá
A Tisza Párt elnöke szerint minden ilyen kezdeményezés a Fidesz érdekeit szolgálja: „Létrehozhattok akár 100 új pártot is a magyarok megosztására, nem fogtok sikerrel járni.”


Új szervezetet hív életre Barabás Richárd, a Párbeszéd–Zöldek társelnöke, hogy elinduljon a választásokon.

„Lehet egyszerre szolgálni a kormányváltás ügyét és képviselni azt a modern, izgalmas, európai, befogadó értékrendet, ami sokunk identitásának alapvető része. Úgyhogy egy teljesen új alapokon nyugvó szervezetet hívok életre azért, hogy elinduljon a választásokon”

- közölte a Facebook-oldalára feltöltött videójában Barabás.

A politikus a videóban egyértelművé tette, hogy Magyar Pétert tekinti az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének, és szerinte az egyéni választókerületekben a Tisza Párt indulóit kell támogatni. Úgy véli azonban, hogy listán más pártoknak is labdába kell rúgniuk. Motivációjaként említette, hogy a Pride betiltásakor ugyan értette, miért maradtak sokan csendben, „gumicsontra” hivatkozva, de ez a hozzáállás fájt neki.

A bejelentésre szinte azonnal reagált Magyar Péter is, aki szerint a kezdeményezés a Fidesz érdekeit szolgálja.

„Tudtuk, hogy jönni fog Orbánék megrendelésére az új párt, hogy elvigyetek 1-2 százalékot a rendszerváltást óhajtó millióktól...Van egy rossz hírem számotokra, létrehozhattok akár 100 új pártot is a magyarok megosztására, nem fogtok sikerrel járni. A magyar emberek ítéletet mondanak felettetek (is) jövő áprilisban”

– fogalmazott a Tisza Párt elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderült, mennyi lesz idén a kedvezményes menü a budapesti karácsonyi vásárban
Az is kiderült, hogy a Bazilikánál és a Vörösmarty téren lévő karácsonyi vásárokat rendező, kormányközeli cég ismét százmilliós kedvezményt kaphatott az V. kerületi fideszes önkormányzattól.


Ismét százmilliós kedvezményt kaphatott az V. kerületi fideszes önkormányzattól a kormányközeli AVB Rendezvényszervező Kft., amely idén is a Bazilikánál és a Vörösmarty téren tartja a főváros két nagy karácsonyi vásárát – írja a Népszava.

A lap szerint a cég 2022-ben 90, 2023-ban 80 százalékos közterület-használati díjkedvezményben részesült, és idén is hasonló mértékű engedményről lehet szó, ami több mint 200 millió forint elengedését jelentheti.

Az AVB idén 39,5 millió forintot fizet a területhasználatért, miközben a bevétele négy év alatt 273 millióról 1,33 milliárd forintra nőtt.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint a cég több vállalást is tett. Ezek között szerepel, hogy emelt szintű közterület-tisztántartást rendel a kerület cégétől, vállalja a Vörösmarty-szobor téli takarítását, és ideiglenes jelzős gyalogátkelőhelyet épít ki. A vásárokban ingyenes kisvasút, kulturális programok és koncertek lesznek, idén is megtartják az ünnepi fényfestést a bazilikán, valamint betlehemi jászolt és karácsonyfát is állítanak.

Ezeken felül pedig

idén is mindennap lesz egy-egy fix menü, kedvezményes, 1600 forintos áron.

Arra a kérdésre azonban, hogy a standok bérlői mennyit fizetnek, a cég üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt. Két évvel ezelőtt a hírek egymillió forint körüli helypénzről szóltak a kisebb standok esetében, a nagyobbak ennél többet fizetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Belefulladt a tengerbe egy 3 éves kislány, miután ismét felborult egy migránsokat szállító hajó Panama közelében
Idén már ez a második eset, hogy egy gyermek megfulladt az új, úgynevezett fordított migrációs útvonalon. Az útvonal azután jött létre, hogy a Trump-kormány gyakorlatilag lezárta az Egyesült Államok déli határait.


Meghalt egy 3 éves kolumbiai kislány, miután felborult egy migránsokat szállító hajó Panama karib-tengeri partjainál - írja a New York Times. A hajó 18 felnőtt és 2 gyerek szállított visszafelé Kolumbiába, amikor a hajó felborult. Egy véletlenül arra járó magánhajó mentette ki őket a vízből.

A kiérkező hatóságok megpróbálták újraéleszteni a gyermeket, de nem tudták megmenteni az életét.

A panamai hatóságok közlése szerint a felborult hajót egy kolumbiai állampolgár vezette, aki halászati engedéllyel rendelkezett, de a felszerelése „nem felelt meg az utasok szállítására vonatkozó feltételeknek”.

Ez a második ismert eset idén, amikor egy gyermek megfulladt az új, úgynevezett fordított migrációs útvonalon. Februárban egy 8 éves venezuelai fiú fulladt meg, amikor családja hajója felborult a háborgó tengeren.

Az útvonal azután jött létre, hogy a Trump-kormány gyakorlatilag lezárta az Egyesült Államok déli határait. Az amerikai elnök figyelmeztette azokat, akik illegálisan léptek be az Egyesült Államokba, hogy „önként távozzanak”, vagy üldözni fogják őket.

A visszafelé vezető utat halászok és magánhajók kapitányai működtetik, akik a TikTokon hirdetik szolgáltatásaikat. Azok veszik igénybe, akiknek nincs útlevelük vagy pénzük repülőjegyre. Sokan szárazföldön utaznak Mexikóból vagy az Egyesült Államokból a panamai határig, ahol fejenként körülbelül 300 dollárt fizetnek egy helyért a kis hajókon. A panamai hatóságok szerint szeptember végéig több mint 14 ezer migráns utazott így, hogy elkerüljék a Panama és Kolumbia között húzódó, veszélyes dzsungelátkelőt, a Darien Gapet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zsiday Viktor a pénzügyi védőpajzsról: csak végveszélyben vagy nagy válságban van jelentősége
A miniszterelnök győzelmet hirdetett, de a pénzügyi szakember szerint ez hamis biztonságérzetet adhat. A felelőtlen költekezés ugyanúgy katasztrófához vezethet.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. november 10.



Zsiday Viktor befektetési szakember a blogján elemezte Orbán Viktor amerikai látogatása után tett bejelentését a „pénzügyi védőpajzsról”. A szakértő szerint a miniszterelnöki bejelentés gazdasági szempontból a látogatás legérdekesebb eleme volt.

Orbán Viktor úgy nyilatkozott, „bizonyos Magyarországgal szemben alkalmazható brüsszeli eszközök mostantól kicsorbultnak tekinthetők. Tehát az, hogy nekünk van egy pénzügyi védőpajzsunk, ez jó néhány velünk szembeni brüsszeli tervet likvidál.”

Zsiday úgy véli, a bejelentés minden bizonnyal egy, az amerikai jegybankkal vagy pénzügyminisztériummal kötött swap-line-ról szólhat, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy szükség esetén Magyarország nagyobb mennyiségű dollárhoz juthat. Ennek akkor van jelentősége, ha egy ország jegybankjának kevés a devizatartaléka, vagy a bankrendszerének dollárra van szüksége. A szakértő hangsúlyozza: Magyarország számára az euró sokkal fontosabb, ennek akkor lehet értéke, ha a forint egy spekulatív támadás vagy külső sokk miatt nagy nyomás alá kerül.

Hozzáteszi: ilyen segítségnek csak „végveszélyben / nagy válságban van jelentősége”.

A csomag nem véd meg a saját hibáinktól, de segítheti a válságmenedzsmentet, ha „nagy hülyeséget csinálunk (pl. óriási költekezés a választások előtt) és/vagy kívülről ránk zuhan valami váratlan” - írja a szakértő egy hasonlattal is érzékeltetve, mire gondol.

„Olyan, mint egy biztonsági öv vagy egy légzsák: ha balesetet szenvedünk az semmiképpen sem lesz jó, de talán nem halunk bele. A nagy veszély az, ha a védőfelszereléseken felbuzdulva azt gondoljuk, hogy nyugodtan száguldozhatunk az autóval. A swap-line vagy más pénzügyi segítség ellenére is nehéz helyzetbe lehet hozni a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról bármit is mond a miniszterelnök, gondoljunk csak Liz Truss rövid életű brit kormányára és a kötvénypiac általi kivégzésükre.”

A befektetési szakember szerint Orbán Viktor mondata, miszerint „el lehet felejteni”, hogy „a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni”, nem teljesen érthető, mivel a finanszírozási oldalt a kötvénypiaci hozamok határozzák meg, ami az állam megítélésétől és a gazdaságpolitikába vetett bizalomtól függ.

És Zsiday szerint egyelőre mi fojtogatjuk saját magunkat.

„A korábbi, gyakran felelőtlen (mind jegybanki, mind költségvetési, mind gazdaságpolitikai) viselkedésünk miatt eléggé drágán finanszírozzuk az államadósságot. Ez nem lesz olcsóbb egy »pénzügyi védőpajzstól«. Akkor lesz olcsóbb, ha a hitelezőink (a magyar lakosság is!) úgy látja, hogy a forint megbízható, stabil deviza, az adósságpálya fenntartható, a kormányzat nem avatkozik ad-hoc módszerekkel a gazdaságba, és középtávon növekedési pályán van Magyarország. Ezt kell elérni, és akkor védőpajzsra sem lesz szükség, mert a jelenlegi 6-7% helyett a szlovák/horvát/cseh 3-4%-on kapunk majd pénzt” – írja a szakértő.

Mint ismert, Orbán Viktor a 2025. november 7-i washingtoni megbeszélés után beszélt a „pénzügyi védőpajzsról”, ám annak részleteiről sem a Fehér Ház, sem az amerikai pénzügyi hatóság nem adott ki tájékoztatást.

A találkozó kézzelfogható eredménye a hírügynökségek beszámolói szerint inkább az volt, hogy Magyarország egyéves felmentést kapott az orosz energia ellen irányuló amerikai szankciók alól. Bár a magyar kormány kezdetben azt hangsúlyozta, hogy a mentesség időkorlát nélküli, ezt Fehér Házból nyilatkozó források cáfolták, és Szijjártó Péter vasárnapi Facebook-posztjában is már csak annyi szerepel, „Magyarország mentességet kap az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk