Bucsai mészárlás: a háborús bűnöket feltáró vizsgálat indítását sürgeti az Európai Bizottság elnöke

Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón tette egyértelművé, hogy Magyarország egy évre kapott mentességet az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos amerikai szankciók alól.

Rubio kijelentése éles ellentétben áll a magyar kormány kommunikációjával. Noha a november 7-i Trump–Orbán-találkozó követően már fehér házi források is egyéves haladékról beszéltek, a kormány ennek az ellenkezőjét kommunikálta.

Úgy fogalmazott, a megállapodás egyértelmű és világos volt, Magyarország időkorlát nélkül kapja meg a mentességet. Hozzátette, hogy az amerikai külügyminiszter érvelése helyes, hiszen ezek a problémák egy év múlva ugyanúgy fenn fognak állni. Azt is közölte, hogy ha a szankciók életbe lépnének, az energiahordozók ára itthon a kétszeresére-háromszorosára emelkedne.

A mentesség nem volt ingyen, a megállapodás részeként Magyarország mintegy 466 milliárd forint (körülbelül 1,4 milliárd dollár) értékű beszerzést vállalt amerikai cégektől. Ez a csomag három fő tételből áll: egy 600 millió dollár értékű cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról szóló szerződésből, 114 millió dollár értékű nukleáris fűtőelem-beszerzésből, valamint egy nagyjából 700 millió dolláros védelmi célú beszerzésből.

Via 444.hu.

A csütörtök délelőtt kormányinfón szóba került a kormány új rendelete, amelyben az óvodai nevelésben „Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés” című fejezetben átírták „a kulturális értékek” szövegrészt „a keresztény kultúrán alapuló értékrendre”.

Az RTL riportere azt a kérdést tette fel Gulyás Gergelynek, hogy ez jelent-e például kötelező hittanoktatást az óvodákban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: bár ő óvodás korában járt hittanórára, az nem lesz kötelező az intézményekben.

Ezután rövid vita alakult ki arról, hogy az „elvi deklaráció is fontos”-e vagy csak az, hogy a gyakorlatban ez mit jelent az óvodák mindennapjaiban, de végül Gulyás előállt egy konkrétummal is.

Mint mondta, a magyar és az európai kultúra a keresztyén értékrenden alapul, és ezt kell beemelni az óvodai nevelésbe. Ám a szerinte Nyugat-Európában olyan trendeket próbálnak bevezetni, ami a gendersemlegességet erőltetné, ahogy fogalmazott:

Szerinte a magyar szabályozás ennek a teljes tiltása és tagadása.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfó kezdetén arról beszélt, hogy Orbán Viktor és Donald Trump arról a november 7-i találkozójukon arról egyeztek meg, hogy Magyarország időkorlát nélkül kap mentességet a földgáz- és kőolajvezetékeket érintő amerikai szankciók alól. A sajtótájékoztatóval nagyjából egyidőben azonban az Egyesült Államok külügyminisztere egyértelművé tette, hogy egy évre szól a mentesség.

Amikor a kormányinfón a Telex újságírója rákérdezett erre Gulyás Gergelynél, ő nem akart hinni Rubiónak.

A kérdésre, hogy a tárgyalásokon nem volt szó időkorlátról, vagy az hangzott el, hogy nem lesz időkorlát, Gulyás leszögezte, hogy időkorlát nélküli megállapodásról egyezett meg Orbán Viktor és Donald Trump.

Fehér házi források már a találkozót követően is egyéves haladékról beszéltek, amit Marco Rubio most meg is erősített. A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését.

A TISZA Pártot 47 százalék, a Fidesz–KDNP-t 40 százalék támogatná most a biztos, pártot választani tudó szavazók körében, ha most vasárnap tartanák meg az országgyűlési választásokat – derül ki az IDEA Intézet legfrissebb kutatásából, melyet a Telex közölt.

Az IDEA Intézet szerint az eredmények alapján „korántsem biztos, hogy a TISZÁN és a Fideszen kívül más párt bekerülne a parlamentbe”, mivel a teljes népességen belül a DK-nak csupán 4 százalékot mértek, bár a biztos szavazóknál 5 százalék támogatja a pártot. A Mi Hazánk 4 százalékot, a Kutyapárt 3 százalékot tudhatna most magáénak a teljes népességben és a biztos szavazóknál is. A többi párt, így például az MSZP vagy a Jobbik viszont 0 százalékot kapna.

A korábbi mérés szerint ha október elején lett volna a választás, Magyar Péter pártjára 49 százalék, a kormánypártokra pedig 38 százalék szavazott volna. A teljes népességben akkor 37 százalékot mértek a TISZA Pártnak, 27 százalékot a Fidesznek, tehát akkor 10 százalékpont volt a különbség a két ellenfél között. A mostani adatfelvétel önkitöltős online kérdőíven keresztül történt, 2025. október 31. és november 7. között.

Más friss mérések is hasonló képet mutatnak a pártok támogatottságáról. A Závecz Research október végi kutatása a biztos szavazók körében 48–37-es TISZA–Fidesz arányt mutatott. A Medián 2025 júniusában még jóval nagyobb, 51–36-os különbséget mért a biztos szavazóknál a TISZA Párt javára. Az évközi trendek alapján a TISZA előnye enyhén szűkült, de továbbra is jelentős. A különböző intézetek eltérő módszertant és súlyozást használnak, ezért az eredményekben kisebb eltérések lehetnek.