HÍREK
A Rovatból

„Ja és még takarítani is kell!” – mit takar a bruttó 400 ezres balatoni diákmunka?



A napi 6000 forint sem sok 8 órás munkáért. Egy hónap alatt heti 2 pihenőnappal számolva 22×6000, vagyis nettó 132.000 forint.

Heti 1 pihenőnappal számolva 26×6000, vagyis 156 ezer forint.

Ha megállás nélkül dolgozik valaki egy hónapig, pihenőnapok nélkül, az akkor is csak 180 ezer nettó havonta.

– Írtak szerződést a munkáról?

- A megbeszélés szerint feketén ment. Később kiderült, hogy volt ugyan szerződés, de az csak napi 6 óráról szólt. Ennek ellenére ennél naponta jóval több órában dolgoztattak bennünket.

Ebben az is rossz volt, hogy amikor az ember rájön, hogy ez már nem úgy van, ahogyan előzetesen a munkáltatóval megállapodott, addigra már eltelt 3-4 hét. Ha ilyenkor felállok és elmegyek, nem fizet ki. Vagy ha azt mondom, hogy kiverem a balhét, akkor csak annyit fizet ki, amit a szerződésbe beleírt, a napi 6 órára szóló összeget. De annál lényegesen többet dolgozik az ember, így inkább marad.

– Máshova nem lehetett volna elmenni?

– Egyrészt kisebb település volt, másrészt a nyár közepén már macerás lett volna új helyet keresni.

Mi tartozott Gabi feladatai közé?

Reggel felsöpörte a teraszt, levette a székeket az asztalról, áttörölte őket. Letette a terítőket.

Ezután a konyhán segített a szakácsoknak zöldséget pucolni, darabolni, szeletelni.

Ezt követően a rendeléseket vette fel, az elkészült ételeket adta ki, és a pénzt kezelte.

Az edényeket vagy a mosogatógépbe tették, vagy, ha a gép nem működött, maguk mosogattak.

A nap végén jött a takarítás.

Előfordult, hogy még az esti buli idején is segítenie kellett volna, de inkább hívtak még pultosokat. Gabi azt mondta, nem is bírta volna, ha még éjjel is dolgoznia kell.

– Az ellátással mi volt a helyzet? Megkapta, amit ígértek?

– Az étellel semmi gond nem volt, ott étkeztünk. Szállás is volt,

csak éppen azt nem mesélték el, hogy alattunk hetente több alkalommal buli van.

Az épületet úgy kell elképzelni, hogy az alsó szinten működött a büfé, az italpult, és a felső emeleten volt a szállás. Hetente kétszer vagy háromszor buli volt éjszaka. Mi ott aludtunk a meleg, légkondi nélküli tetőtérben, alattunk meg folyt a buli. Bár olyan fáradtak voltunk, hogy egy idő után már az sem zavart. A meleg annál inkább.

– Megfelelőek voltak a munkakörülmények?

– A berendezés rendben volt, tisztaság volt, nem volt balesetveszélyes egyetlen eszköz sem, és ha annyi vendég volt, hogy nem győztük, a főnök is beállt mosogatni. Csak a pénz, a ledolgozott órák száma, meg a szállás nem volt olyan, mint amiben előzőleg megállapodtunk.

A legnagyobb szívás az volt, hogy bár úgy állapodtunk meg, hogy 6 napot kell dolgozni egy héten, ehhez képest volt, hogy 32 napot egymás után húztam le. Egyetlen pihenőnap nélkül.

Megtörtént, hogy szerettem volna hazautazni, mert nem a Balatonnál lakom, de nem engedtek, mondván, nincsen elég ember. Másnap, amikor rossz idő volt, közölték, hogy ha akarok, hazamehetek, csak másnap este menjek vissza. A közlekedés miatt összesen három órát tudtam volna otthon tölteni, így inkább maradtam.

Végül az egész nyarat lehúztam abban a balatoni büfében. Kitartottam, de megfogadtam hogy többé ilyen helyzetekbe nem megyek bele, mint ott. Csak úgy vagyok hajlandó dolgozni, ha minden le van írva, és ha tartjuk is magunkat a leírtakhoz.

– Mire érdemes figyelniük a diákmunkásoknak, a konyhai kisegítő vagy felszolgáló munkát vállalóknak?

- Elsősorban

arra, ha túl szép az ajánlat.

Egy kicsit mindig sötétebbre és rosszabbra kell gondolni, így kell kalkulálna, és csak akkor érdemes elvállalni, ha azzal együtt is megfelel. Érdemes egyrészt inkább órabérben megállapodni a napidíj helyett, illetve érdemes előzőleg leinformálni a helyet, és próbálni keresni valakit, aki dolgozott már ott, és tud róla mondani valamit.

– Milyen tapasztalatokat szerzett ezzel a munkával?

– Megtanultam, hogy a pénz mennyire nehéz megkeresni, és azt is átértékeltem, hogy adott munkáért ha ennyit és ennyit adnak, akkor abból és mit tudok megvenni, mire elég. Sokkal jobban megbecsüli az ember a dolgait, ha kemény munka árán veszi meg magának, mint ha a szüleitől kapná meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Tévedés” – reagált Orbán, amikor szembesítették vele, hogy Moszkva kimaradt az '56-os brüsszelezős beszédéből
A miniszterelnök szerint végig szó volt a szovjetekről, nem érti a kritikát. Brüsszelbe késve ért, Zelenszkijt addigra már elutazott.


Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.

A beszéd kapcsán reagált arra a felvetésre, hogy nem említette Moszkvát, csak Brüsszelt. „Ez tévedés” – jelentette ki, és hozzátette: „Olvassa el még egyszer. Ott a szovjet birodalom összeomlásáról és a szovjetekről végig beszéltünk.”

A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.

A brüsszeli csúcs kezdetén Robert Fico szlovák miniszterelnök képviselte a magyar álláspontot. Orbán erről így nyilatkozott: „Késő délutántól itt hadakoztam”, előtte pedig Fico „derekasan és becsületesen képviselte a magyar nemzeti érdekeket”. A szlovák kormányfő felolvasta Orbán írásban elküldött álláspontját, amelyben a magyar kormány jelezte: nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, és semmilyen olyan pénzügyi intézkedést, amely a magyar forrásokat Ukrajnába irányítaná vagy azokat veszélyeztetné.

A tanácskozáson Ukrajnáról is született közös állásfoglalás, amelyet 26 tagállam fogadott el – Magyarország ismét nem csatlakozott ehhez.

Ez már a negyedik alkalom, hogy az ilyen következtetések Orbán részvétele nélkül születtek meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt Brüsszelben, de mire a magyar miniszterelnök megérkezett, már túl volt a sajtótájékoztatóján, így nem találkoztak.

Orbán a konfliktusról azt mondta: „Oka van a véleménykülönbségeknek, nem alap nélküli a konfliktus.”

Úgy fogalmazott, hogy az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjanak a háborúba, de Magyarország nem kíván részt venni ebben.

Hozzátette: „szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével”, és „a budapesti békecsúcs napirenden van”.

A csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy az orosz vagyont felhasználják egy jóvátételi hitel finanszírozására. A döntést decemberre halasztották. Orbán korábban jelezte: „Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos.” Elmondta, hogy egyeztettek az orosz féllel, milyen megtorlásokra lehet számítani, például elkoboznák-e az Oroszországban működő magyar cégek vagyonát.

A csúcs után a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nagyon világos, azt írták – jogi nyelven, de ez azt jelentette –, hogy ellenlépéseket fognak tenni. Az azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok” „bajba kerülhetnek”. Kiemelte, hogy „több nagy magyar stratégiai cég is jelen van” ott, és ezt nem akarja kockáztatni.

Az ülésen elfogadtak egy újabb szankciós csomagot is, amiről Orbán úgy nyilatkozott: „Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak.” Bár

a csomag „folytatja a szankciós politikát, amely gyökerében elhibázott”, a miniszterelnök szerint Magyarországot „nem érinti negatívan”.

Orbán arról is beszélt, hogy a háború a magyar gazdaságnak eddig 20 és 30 milliárd euró közötti veszteséget okozott. Nem részletezte, hogy ebből mennyi köthető az uniós szankciókhoz, amelyeket a magyar kormány eddig minden esetben jóváhagyott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szabó Andrea politológus: Közel kétszer annyian lehettek a Tisza, mint a Fidesz rendezvényén
A politológus és hallgatói tömegfigyeléssel mérték a csütörtöki rendezvényeket. A számításokat online modellezéssel is megerősítették.


Szabó Andrea politológus szerint jóval többen vettek részt a Tisza Párt csütörtöki rendezvényén, mint a Fidesz Békemenetén. Az ELTE oktatója a Facebook-oldalán azt írta, hogy

a különbség akár kétszeres is lehetett.

Szabó Andrea és hallgatói több csoportban voltak jelen mindkét eseményen. Mint írta, „a nap folyamán folyamatosan kapcsolatban álltunk egymással, pontosan tudtuk, hogy melyik hallgatói csapat hol van, és kísértük a tömegeket, az elején, a közepén és a végén is”.

A politológus az így gyűjtött adatokat a MapChecking nevű tömegszámláló alkalmazás segítségével is elemezte.

Eredményei alapján a Békemeneten körülbelül 85–92 ezer ember vett részt, míg a Tisza Párt megemlékezésén 160–170 ezren lehettek

Szabó Andrea úgy fogalmazott: ezek a becslések szerinte konzervatívnak számítanak, de abban biztos, hogy „az Orbán Viktor által is hangoztatott kétszeres fideszes többség nem igaz”.

via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Oroszország „fájdalmas válaszlépéseket fog tenni”, ha az EU elkobozza a befagyasztott orosz vagyont
Az orosz külügyi szóvivő azt mondta, az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Marija Zaharova szerint Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére.


„Az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére országunk ellen” – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján a 19. szankciócsomagról.

„Már szinte minden lehetőséget kipróbáltak, hogy megvalósítsák elképzelésüket, amelynek célja, ahogy ők fogalmaztak, Oroszország stratégiai vereségének, a orosz gazdaság és védelmi képességének meggyengítésének elérése”

– tette hozzá.

A szóvivő kijelentette, hogy az Európai Unió bármilyen, az orosz eszközök elkobzására irányuló intézkedése jogi szempontból érvénytelen, és Moszkva fájdalmas válaszlépéseket fog tenni, a kölcsönösség elve alapján, az okozott kár megtérítésére.

Kontraproduktívnak nevezte az amerikai pénzügyminisztérium által a Rosznyefty és a Lukoil ellen arra hivatkozva meghirdetett szankciókat, hogy az orosz fél nem eléggé elkötelezett az ukrajnai békefolyamat iránt. Mint mondta,

ez a lépés ez nem segít előmozdítani abban, hogy jelentősebb tárgyalási eredményeket érjenek el az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban.

Emlékeztetett rá, hogy „jogtalan szankciókkal” az előző amerikai kormányzatnak sem sikerült rákényszerítenie Oroszországot, hogy feladja nemzeti érdekeit. Szerinte az eredmény most is pontosan ugyanaz lesz: „belpolitikai szempontból kudarc, és negatív hatással lesz a békés gazdaság stabilitására”.

Azt hangoztatta hogy Oroszország számára nem jelent különösebb problémát az amerikai pénzügyminisztérium döntése, mert „stabil immunitást fejlesztett ki a nyugati korlátozásokkal szemben, és továbbra is magabiztosan fejleszti gazdasági és energetikai potenciálját”.

Zaharova szerint Moszkva nem lát jelentős akadályt az orosz-amerikai kapcsolatok folytatása előtt az ukrajnai rendezés politikai kereteinek egyeztetése terén.

Hangsúlyozta, hogy a kiszivárogtatások helyett diplomáciai erőfeszítésekre lenne szükség, olyan tárgyalási konfigurációra, „amely megszünteti a konfliktus alapvető okait, és biztosítja a megbízható békét az eurázsiai és globális oszthatatlan biztonsági rendszer kiépítésének kontextusában”.

Mint mondta, az orosz külügyminisztérium kész felvenni a kapcsolatot az amerikai társtárcával azoknak a megállapodásoknak a megvalósítása érdekében, amelyekre a két ország elnöke az október 16-án telefonon folytatott beszélgetése során jutott. Célként az orosz-amerikai párbeszéd paramétereinek konkretizálását nevezte meg, mind a kétoldalú kapcsolatok különböző aspektusait, mind az ukrán rendezés további közös lépéseit illetően.

A reagálást arra, hogy Donald Trump amerikai elnök lemondta a kétoldalú csúcstalálkozónak a közeljövőben való megtartását, Zaharova a Kreml hatáskörébe utalta.

Via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Medvegyev: A budapesti békecsúcs lemondása Oroszország elleni háborús cselekmény
A volt orosz államfő szerint az amerikai elnök voltaképp teljesen Európa mellé állt. Ez azt jelenti, hogy ezzel Oroszország ellen foglalt állást.


Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:

a békecsúcs lemondását és az új amerikai szankciókat Oroszország elleni háborús cselekménynek tartja.

Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy

Trump „teljes mértékben szolidaritást vállalt az őrült Európával”.

Medvegyev szerint Washington döntései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Oroszország ellensége. Hozzátette: meglátása szerint van „egyértelmű előnye is az amerikai elnök ingájának újabb kilengésében”, mivel így még erőteljesebben lehet támadni Ukrajnát, és „nem kell tekintettel lenni a felesleges tárgyalásokra, és a győzelmet a terepen, nem pedig az íróasztal mögött elérni”.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: