HÍREK
A Rovatból

Brutálisan nagy a kórházak adóssága, a 100 milliárd forintot is elérő kintlévőségük már a cégek fennmaradását is veszélyezteti

„Az állami intézményektől nem fogadható el a késedelmes fizetési gyakorlat, hiszen a beszállítók is időben befizették a rájuk vonatkozó összes kötelezettséget” - mondták a beszállítók.


Rekordmértékűnek nevezték a lejárt kórházi adósságállományt az egészségügyi szektor orvostechnikai beszállítói szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon, hozzátéve, hogy a szeptemberi, a 100 milliárd forintot is elérő kintlévőségük már a cégek fennmaradását, működését veszélyezteti.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára elmondta: a kórházi adósságok rendezése évről évre probléma, azonban idén sokkal nagyobb a baj.

A korábbi évek kórházi tartozásai 50-60 milliárd forintot tettek ki, idén szeptemberben elérték a 100 milliárd forintot

- mondta.

Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója hozzátette: sok olyan tavaly nyári teljesítés van, amelyet a kórházak még nem fizettek ki, azonban ebben az évben komolyabb a helyzet, ez a 100 milliárd forint a korábbi évek "csúcsértékének" duplája.

Rádai Tamás szerint a másik probléma, ami súlyosabbá teszi az egyes vállalkozások helyzetét, a "banki környezet".

A jegybanki alapkamat emelkedésével nagyságrendileg 20 százalékos banki finanszírozási költségekkel kell számolni - tette hozzá.

Tóth Zsolt, a MediKlaszter főtitkára kiemelte,

az állami intézményektől nem fogadható el a késedelmes fizetési gyakorlat, hiszen a beszállítók is időben befizették a rájuk vonatkozó összes kötelezettséget.

Az orvostechnikai szektor érdekképviseleti szervezetei üdvözlik azokat a nyári kormányzati lépéseket, amelyek a kórházak tartozásainak enyhítését célozták, azonban ezek a plusz pénzek a beszállítókhoz nem jutottak el.

A három szervezet tagvállalataik körében végzett felmérésből kiderült, hogy július óta a cégek 99 százalékának növekedtek a kintlévőségei - ismertette a főtitkár.

A vállalkozások eladósodottak, nincs forrás, nincs kapacitás, nincs új fejlesztés, ez utóbbi nélkül pedig versenyhátrányba kerülnek a többi céggel szemben

- emelte ki.

Tóth Zsolt hozzátette: az orvostechnikai szektor nem vonja kétségbe az egészségügyi ágazat fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedéseket, de azt kérik, a kórházak gazdálkodási problémáit ne terhelje tovább a kormány a beszállítókra.

Jelezték, tévhit, hogy az orvostechnikai eszközöket gyártó cégek az éves áremelkedés mértékét vagy a kintlévőségüket "beárazva" emelni tudják áraikat, ez a tenderek miatt nem lehetséges.

Jóbai Zsolt, az OSZ alelnöke hozzátette:

a tenderek az ár tekintetében rugalmatlanok, a verseny erős, ezért a szállítók a legalacsonyabb árakra törekednek. Az árfolyamingadozást vagy az inflációt év közben nem lehet beépíteni az árakba

- mondta.

Az orvostechnikai ágazatban 1500 - többségében kis- és középvállalkozás - tevékenykedik, 500 milliárd forint értéket állítanak elő és 42 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2) és Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) is.

Az eredmények ismertetése még jelenleg is zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tisza Párt bemutatja a képviselőjelöltjeit: itt nézheted élőben Magyar Péter választási műsorát
Egy hosszú választási műsor keretében hozza nyilvánosságra a Tisza Párt vezetése a belső jelöltállításuk 103 győztesét.


Cikkünket frissítjük!

Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

Az élő műsort itt lehet követni:

Mutatjuk a győzteseket:

Baranya megye

• Ruzsa Diána (Baranya 1)

• Kovács Áron (Baranya 2)

• Rózsahegyi Áron (Baranya 3)

• Kapronczai Balázs (Baranya 4)

Bács-Kiskun megye

• Molnár János (Bács-Kiskun 2)

• Judák Zsol (Bács-Kiskun 3)

• Kovács Gyula (Bács-Kiskun 4)

• Orbán Árpád János (Bács-Kiskun 5)

• Csontos Bence (Bács-Kiskun 6)

Békés megye

• Bodóczi Tibor (Békés 1)

• Gombár Dávid (Békés 2)

• Gurzó Mária (Békés 4)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)

• Németh Csilla (Borsod-Abaúj-Zemplén 3)

• Hatala-Orosz Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén 4)

• Lontay László (Borsod-Abaúj-Zemplén 5)

• Bihari Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén 6)

Budapest

• Weingand István (Budapest 5)

• Trentin Balázs (Budapest 7)

• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)

• Boda Nikolett (Budapest 11)

• Jakab Zsuzsanna (Budapest 12)

• Müller Anna (Budapest 13)

• Szabó Alexandra (Budapest 14)

• Porcser Áron (Budapest 15)

Csongrád-Csanád megye

• Stumpf Péter Bence (Csongrád-Csanád 1)

• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)

• Bárkányi Bence (Csongrád-Csanád 3)

Fejér megye

• Csiszár Béla (Fejér 1)

• Borics Milyás (Fejér 2)

• Nagy Richárd (Fejér 5)

Győr-Moson-Sopron megye

• Néher András (Győr-Moson-Sopron 2)

• Hallerné Nagy Anikó (Győr-Moson-Sopron 4)

• Porpáczy Krisztina (Győr-Moson-Sopron 5)

Hajdú-Bihar megye

• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)

• Csák László (Hajdú-Bihar 3)

• Kovács Petra Judit (Hajdú-Bihar 4)

• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)

Heves megye

• Kiss János (Heves 2)

• Juhász Áron (Heves 3)

Jász-Nagykun-Szolnok megye

• Halmai Ferenc Tibor (Jász-Nagykun-Szolnok 2)

Komárom-Esztergom megye

• Sopov Ildikó (Komárom-Esztergom 1)

Nógrád megye

• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)

Pest megye

• Jelencsik József (Pest 1)

• Pósfai Gábor (Pest 2)

• Tóthmajor Balázs (Pest 4)

• Miskolczi Orsolya (Pest 5)

• László Endre Márton (Pest 6)

• Balajti István (Pest 8)

• Perticsné Kácsor Andrea (pest 10)

• Szimon Renáta (Pest 11)

• Polgár György (pest 12)

• Hende Máté (Pest 13)

• Muhari Gergelyt (Pest 14)

• Tarr Zoltán (Pest 15)

Somogy megye

• Lőrincz Viktória (Somogy 1)

• Bakos Csaba Attila (Somogy 3)

• Csatári Ernő (Somogy 4)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

• Dicső Viktória (Szabolcs-Szatmár-Bereg 3)

• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)

• Bugya László (Szabolcs-Szatmár-Bereg 5)

• Barna-Szabó Tímea (Szabolcs-Szatmár-Bereg 6)

Tolna megye

• Sárosi József (Tolna 1)

• Szijjártó Gábor (Tolna 2)

Vas megye

• Rápli Róbert (Vas 1)

• Strompová Viktória (Vas 2)

• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)

Veszprém megye

• Gáspár Levente (Veszprém 1)

• Balatincz Péter (Veszprém 3)

• Ujvári Szilvia (Veszprém 4)

Zala megye

• Nagy Márta (Zala 1)

• Varga Balázs (Zala 2)

• Lovkó Csaba (Zala 3)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának
Orbán Viktor az olcsó energiára hivatkozva utazott a Kremlbe, de a németek a tavalyi gyerekkórház-támadásra emlékeztették a magyar kormányfőt. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél a béke megteremtése.


Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.

A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.

„A legutóbbi látogatás nemcsak sikertelen volt. Néhány nappal a látogatás után az orosz hadsereg a leghevesebb támadásokat hajtotta végre, civil infrastruktúra és civil célpontok ellen is Ukrajnában”

– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.

„Attól tartok, Orbán Viktor már jó ideje nem az európai csapatért játszik. Nem várunk semmilyen hasznot, sem előnyt ettől a látogatástól”

– fogalmazott.

A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.

A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: