Brutális különadó-emelést kapott a Mol a nyakába, visszaállt a jövedéki adó mértéke is

Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.

A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.

A kivitelezők bizalmatlanságát azok a hírek alapozták meg, amelyek szerint a cégből jelentős vagyont vontak ki, és százak állása került veszélybe.

Ezzel párhuzamosan a cég tatai és oroszlányi telephelyeiről elkezdték elszállítani a gépeket, miután a dolgozókat arra kérték, hogy értékeljék fel a vagyonelemeket. A fejlemények miatt egy volt dolgozó szerint százak állása került veszélybe.

A Mészáros Csoport a pénzmozgást nem cáfolta, de közleményében törvényes, éves osztalékkifizetésről írt.

A géppark mozgatását pedig a vállalat működéséhez kapcsolódó, természetes logisztikai és kapacitásoptimalizálási folyamat részének nevezték.

A közlemény a jelek szerint nem győzte meg a felújító cégeket. A Mészáros Csoport szerdára egyeztetésre hívta őket, de a tárgyalás végül elmaradt, a folytatás a hétvégén lesz.

A lap szerint az Envirotis utoljára a 2023-as üzleti évről adott le pénzügyi beszámolót. Az akkori adatok szerint a 8,3 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 6,5 milliárdos nyereséget értek el, amit az alapítói határozat szerint teljes egészében ki is vettek osztalékként. Szerintük a cég profitja az elmúlt években masszív volt, bár tavaly jelentősen csökkent: 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, ami tavaly 690 millióra esett vissza.

Mint írják, az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi a Cicahomok bánya vitatott „rekultivációját” is. Ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen lévő egykori bányát, amelynek gödrében tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.

Felidézik, hogy szerintük a felcsúti milliárdos cégeinek reputációját az utóbbi időben megtépázták a fizetési elmaradásokról szóló állítások. Tavaly különféle vasúti projektekben részt vevő alvállalkozók azt állították, hogy nem fizették ki őket, a becslések szerint 10-20 milliárdos nagyságrendű lehet a ki nem fizetett számlák összege. Külön kiemelik, hogy

Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.

– írja az EconomX.

Az Európai Néppárt elnöke szerint a kormányváltás után Magyarország reménykedhet a szankciós eljárás gyors lezárásában. Weber a leköszönő miniszterelnök politikájához kötötte az eljárás elhúzódását.

Hozzátette, hogy a változások miatt most lépni kell.

Míg a Néppárt a politikai irányváltás mellett érvel, más európai parlamenti frakciók, például a zöldek és a szocialisták, valamint civil jogvédő szervezetek szerint az eljárást csak kézzelfogható, már végrehajtott reformok után lehet lezárni.

A hetes cikk szerinti mechanizmus az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata esetén indul, és végső soron a tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. Fontos, hogy ez az eljárás nem azonos azzal a jogállamisági feltételességi mechanizmussal, amely az uniós költségvetési kifizetéseket köti feltételekhez.

Az Európai Parlament 2018-ban, a Sargentini-jelentés elfogadásával kezdeményezte az eljárást Magyarország ellen. Precedenst jelenthet a 2024-ben lezárt lengyel ügy, ahol egy kormányváltás és reformígéretek után szüntették meg az eljárást. A helyzetet árnyalja, hogy az Európai Unió Bírósága kedden kimondta: a 2021-es magyar „LMBTQI-törvény” sérti az uniós jogot, ennek az ítéletnek a végrehajtása pedig az új kormány egyik első komoly próbatétele lehet.

A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.

A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.

A hatóság azt nem árulta el, mikor indult az eljárás.

A gánti bányában 2024-ben műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, 2025-ben pedig a robbantási tevékenységet vizsgálták.

A most eljárás alá vont Hahót Tőzeg Kft. nettó árbevétele 2020-ban 190 millió forint volt, ami 2024-re 360 millióra nőtt, adózott eredménye pedig 25,7 millió forintról 134,5 millióra emelkedett. A cég a sajtómegkeresésre még nem ragált.

Az ügyvezető miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ből a tulajdonosok 2,68 milliárd forint osztalékot vettek ki a 2024-es év után, a cég pedig korábbi sajtóhírek szerint több állami vagy államközeli beruházásban, köztük a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításában és az M1-es autópálya bővítésében is részt vett beszállítóként.

Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.

Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.

– fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely a keddi parlamenti egyeztetés után azt ígérte, olyan megoldást találnak, ami elfogadható az új kormánynak is. Két technikai lehetőséget vázolt fel: a veszélyhelyzet meghosszabbítását vagy a szabályok törvényi szintre emelését.

Ha nem születik megoldás, május 13-a után megszűnne többek között a védett üzemanyagár, az élelmiszerárstop és a drogériai termékek árának korlátozása. Hatályát veszítené az a rendelet is, amely kiskaput biztosított a Samsung SDI-nek, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegése esetén se függesszék fel a gödi akkumulátorgyár működését. Emellett a Szőlő utcai ügy miatt a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezett javítóintézetek visszakerülnének a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá.

A kormány mozgásterét szűkíti, hogy az Alaptörvény 15. módosítása idén januártól külön kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz köti a törvényektől való rendeleti eltérést. Bár egy korábbi törvényben a kormány általános felhatalmazást kapott május 13-ig,

A kérdést a május 9-i alakuló ülésig a jelenlegi, fideszes többségű Országgyűlés rendezhetné, vagy utána az új, tiszás többségű parlament, de ehhez az ügyvezető Orbán-kormány partneri viszonya is szükséges.

A jogvédő szervezet szerint ideális esetben a törvényeket társadalmi és szakmai egyeztetés után, parlamenti vita mellett kellene elfogadni. Úgy látják, a kormány évek óta indokolatlanul tartja fenn a különleges jogrendet, és tömegesen hozott olyan rendeleteket, amelyeknek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet alapjához.

A lap három forgatókönyvet vázol fel következő napokra:

• Az első, hogy a felek megállapodnak a veszélyhelyzet rövid, május 31-ig tartó meghosszabbításáról, ami időt ad az új kormánynak a rendeletek átvilágítására.
• A második, hogy a leköszönő vagy az új parlament egy gyorsan elfogadott törvénycsomaggal rendezi a legfontosabb kérdéseket, de ez a társadalmi vita hiánya miatt hordoz kockázatokat.
• A harmadik, hogy ha nem születik megegyezés, május 13-án a rendeletek hatályukat vesztik, ami több területen azonnali működési zavarokat okozhat.