Brutális hőség: már délelőtt 11-kor megdőlt a napi melegrekord

Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a hétfői parlamenti ülés kezdetén bejelentette, hogy kezdeményezi minden olyan folyamatban lévő per békés megszüntetését, amelyben korábbi képviselők a volt házelnök, Kövér László által kiszabott büntetések ellen küzdenek.

Példaként felidézte Tordai Bence esetét az előző ciklusból, amikor a képviselő Varga Mihályt videózta, amiért több millió forintos büntetést kapott, és az eset után szigorítottak a telefonhasználaton.

A házelnök a politikus megnevezése nélkül felemlegette, hogy Pócs János többször is a telefonjával, olykor a vaku használatával videózott az ülésen, és volt, amikor azt állította, hogy csak a telefontokját nézegette. Utóbbi magyarázkodással a házelnök szerint méltatlanul nevetségessé tette az országgyűlési munkát. Forsthoffer egy másik képviselőt is említett név nélkül, aki szintén több alkalommal filmezett az üléseken azzal a céllal, hogy mások lejáratására alkalmas felvételeket készítsen.

Az Országgyűlés elnöke határozottan kérte a képviselőket, hogy legyenek méltóak a választók képviseletére. Szerinte az nem méltó ehhez, hogy szándékosan olyan videókat osztanak meg egymásról a közösségi médiában, amelyeken rossz színben tüntetik fel a másikat.

– jelentette ki Forsthoffer Ágnes.

Arra kérte a képviselőket, hogy tartsák szem előtt: a tisztelet nem gyengeség, a méltóság nem megalkuvás, az önuralom pedig nem vereség.

Felszólalását csaknem az egész parlament megtapsolta, köztük fideszes képviselők is, például Gulyás Gergely, sőt még Pócs János is.

Párizsban a temetkezési vállalkozók telefonjai szünet nélkül csörögnek, a vonal végén pedig a gyászoló családok és a kollégák többnyire ugyanazt kérdezik: van még egy hely? A válasz legtöbbször már csak egy halk „nem” lehet. A francia fővárosban ugyanis a rekordokat döntő hőhullám miatt annyian haltak meg, hogy a hullaházak hűtőkamrái teljesen megteltek – írta az ABC News.

A városvezetés két, egyenként húsz férőhelyes ideiglenes tárolóegységet állított fel, a kórházak pedig további ötven hellyel segítettek, de a kapacitás így is kevés. Zouhaeir Hertelli, egy Párizs melletti mortuárium tulajdonosa szerint a helyzet drámai.

A sokkoló helyzet mögött rideg statisztika áll. A francia nemzeti közegészségügyi ügynökség, a Santé publique France előzetes adatai szerint múlt szerdán, az ország történetének legforróbb napján több mint 1200 haláleset történt, ami csütörtökre és péntekre 1400 fölé emelkedett. Összehasonlításképpen: a hőhullám előtt, áprilisban és májusban naponta 900-1000 ember halt meg.

A hivatal szerint ez a többlethalálozás várhatóan tovább fog nőni, ahogy beérkeznek az otthonukban vagy idősotthonokban elhunytak adatai.

A számok azonban csak a történet egyik felét mesélik el. A temetkezési vállalkozók arról számoltak be, hogy a holttesteket már a fővárostól 80 kilométerre fekvő Chartres-ba is szállítaniuk kell. Véronique Bertrand, egy másik párizsi temetkezési vállalkozó szerint a tragédiák mintázata egyértelmű.

„A halálesetek többsége, amellyel jelenleg foglalkozunk, olyan embereket érintett, akik egyedül éltek otthon, elszigetelten. A körülmények alapján, amelyek között rájuk találtak, nemigen vonhatunk le más következtetést, mint hogy ezeket a haláleseteket a hőség okozta” – fogalmazott.

Bertrand szerint a korábbi tragédiák tanulságait elfelejtettük. „Úgy gondolom, az embereknek feltétlenül fel kell ébredniük, vissza kell térnie a szolidaritásnak. Az évek múlásával talán elfelejtettük, hogy ez újra megtörténhet, sőt, talán még rosszabb is lehet.”

A rendkívüli hőség június közepén érte el Franciaországot, és múlt szerdán, valamint csütörtökön tetőzött, megdöntve minden korábbi melegrekordot. Ezzel párhuzamosan ugrott meg drasztikusan a halálozások száma, ami azonnali nyomás alá helyezte a Párizs környéki egészségügyi és temetkezési infrastruktúrát. A hétvégére a forróság epicentruma keletebbre helyeződött, Franciaország pedig most kezdi felmérni a pusztítás mértékét.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és ÖTE (VMSZ) a közösségi oldalán tette közzé hétvégi összefoglalóját, amelyben egy sportesemény biztosításáról, több mentésről és egyéb beavatkozásokról számoltak be a Balaton körül. A szervezet közlése szerint szombaton öt mentőhajóval biztosították a Balaton-átevezést, ahol végigkísérték a mezőnyt, és mindössze három, a versenyt feladó indulónak kellett segíteniük.

Szintén szombaton az Alfa nevű sürgősségi mentőhajójuk egy elsodródott nőt mentett ki Ábrahámhegy előtt, akinek már nem volt ereje visszajutni a partra.

Az Alfa személyzete Balatonszemesre kapott riasztást egy 14 éves fiú miatt, akit a szülei nem láttak, miután fürdeni ment.

A VMSZ búvárszolgálata egy strand területét vizsgálta át fémkeresővel, miután több fürdőző jelezte, hogy egy szúrós fémtárgyba léptek a lépcső közelében.

A szervezet mentőtiszti autója a hétvégén többek között egy éttermi rosszulléthez, egy súlyos állapotú cukorbeteghez és egy fulladásos panaszokkal küzdő pácienshez vonult ki.

Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon reagált arra, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke egy, a Pride felvonuláson készült fotót tett közzé három kisgyerekről, akiknek az arcát nem takarta ki. Ahogy megírtuk, a politikus később a hozzátartozók jelzésére törölte a Facebook-posztjából ezt a képet, de azzal érvelt, hogy közterületi, nyilvános rendezvényen szabadon készíthetők képek, és a Pride szerinte rossz hatással van a gyerekek személyiségfejlődésére. A kommentelők közül többen kifogásolták a kiskorúak beazonosítható ábrázolását és a poszt hangnemét.

Jámbor András azzal kezdte posztját: „Gratulálok Dúró Dórának, aki a sükösdi tamburás gyerekek után megint nagyot alkotott gyermekvédelemben!”

Azt is írja, hogy az édesanya több autista gyereket nevel, akik azért voltak kint a felvonuláson, hogy megtapasztalják az elfogadást. „(...) hogy megéljék a gyerekek, milyen az elfogadás, hogy igen, a furaság nem bűn. Mert bizony van egy ilyen üzenete is a Pride-nak” – írta.

Jámbor szerint Dúró hiába törölte később a fotót, a baj már megtörtént. „És ahogy a sükösdi tamburás srácoknál, itt sem sikerült a bocsánatkérés. Itt sem sikerült megüzenni a sajátjainak, hogy ezt nem kellene”.

– véli.

Jámbor úgy gondolja, a Pride-nak nem a homoszexualitás, hanem a félelmek oldása miatt kellene közös ünnepnek lennie, mind azok számára, akik mások, mind azok számára, akik a másságtól félnek. Szerinte az a politika, ami gyűlöletet kelt, nem építi az országot, és az ország akkor lesz mindenki számára kényelmesebb és kevésbé félelemmel teli, ha minél több embernek lesz az.