Hatalmas erővel pusztít a Fani ciklon - Indiában már egymillió embert telepítettek ki

Hegedűs Zsolt szerint a döntés egy, az alapítvány képviselőivel, valamint az OEP leendő főigazgatójával, dr. Kaló Zoltánnal folytatott egyeztetést követően született meg.

A miniszter méltányossági alapú gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatás jelenlegi rendszerét régóta felül kell vizsgálni, és a betegek számára igazságosabbá, átláthatóbbá kell tenni. Kiemelte, az egyedi méltányosság növekvő szerepén alapuló finanszírozási modellek más országokban is intézményesültek, de hosszú távon nem tudták maradéktalanul teljesíteni az eredeti célkitűzéseket.

„Az OEP megerősített szakmai apparátusa, átlátható döntéshozatali mechanizmusai, valamint az orvosszakmai és egészség-gazdaságtani szempontok következetesebb érvényesítése garanciát jelenthetnek arra, hogy a rendszer gyorsabban, igazságosabban és mindenekelőtt a betegek érdekeit szem előtt tartva működjön” – közölte Hegedűs.

A poszt szerint a nemzetközi jó gyakorlatok is azt mutatják, hogy az egyedi, nagy értékű betegellátási támogatások állami, szabályozott, szakmai és átlátható finanszírozási rendszerben működnek jól. „Mi is ebbe az irányba lépünk: az állami felelősségvállalást, az átláthatóságot és a betegek méltányos hozzáférését erősítjük” – írta.

A miniszter szerint az Alapítvány és a neve megmarad, a közösségi támogatás lehetősége pedig a jövőben kiegészítő opcióként, szabályozott keretek között működhet tovább ritka, speciális esetekben, de nem helyettesíti az állami szerepvállalást. Szeptember elején már az új rendszerben indul a munka.

Hegedűs Zsolt erre reagálva egyeztetett az alapítvánnyal, és bár akkor még arról számolt be, hogy év végéig a jelenlegi struktúra marad, a felülvizsgálatot már elindították.

Azt pedig még május végén jelentette be a kormány, hogy Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) visszakapja korábbi nevét, és ismét Országos Egészségbiztosítási Pénztárként működik tovább, élére pedig Kaló Zoltán egészség-gazdaságtani szakember kerül

Vége lehet a homlokzatokra feszített gigaplakátok korszakának: a Parlament oldalára felkerült egy törvényjavaslat, amely 2026. szeptember 30-i ultimátummal, kemény bírságokkal és az önkormányzatok jogkörének bővítésével számolna. A csomag emellett a politikai reklámokra is új, gyűlöletkeltést tiltó tartalmi szabályokat vezetne be.

A jogszabálytervezet egyértelműen meghatározza, hol lehet a jövőben reklámot elhelyezni közterületen vagy onnan látható helyen.

Ez a gyakorlatban a homlokzatokra feszített reklámhálók és gigaposzterek végét jelentené.

a reklámeszközök kihelyezését pedig településképi bejelentési eljárásban kellene kezdeményezni.

A tervezet kemény határidőt szab:

Aki ezt elmulasztja, azzal szemben a helyi önkormányzat léphet fel. Az eltávolítást a reklámeszköz és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követelheti, emellett 100 ezer forintig terjedő helyszíni, és akár 4 millió forintig terjedő, többször is kiszabható közigazgatási bírsággal sújthatja őket.

A javaslat a politikai hirdetések tartalmát is szigorúan szabályozná. A sajtótörvény módosítása megtiltaná az olyan politikai reklámokat, amelyek sértik az emberi méltóságot vagy uszítanak.

A tilalom kiterjedne a személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon megjelenítő képi és audiovizuális tartalmakra is. Hasonlóképpen módosulna a választási törvény, amely azt is kimondaná, hogy plakáton nem lehet közzétenni kiskorúak fejlődésére káros tartalmat.

A városképet elcsúfító óriásplakátok ellen régóta folyik a harc. Karácsony Gergely főpolgármester 2024. március 5-én egy videóban jelentette be, hogy a főváros megtisztítja a történelmi épületeket, és elkötelezettségét azzal nyomatékosította, hogy kijelentette: „A saját kezemmel fogom őket levágni”. Idén májusban pedig már Vitézy Dávid is a reklámtörvények felülvizsgálatát és az önkormányzati jogkörök visszaadását ígérte.

Via Telex

A fővárosi önkormányzatok parkfenntartási szerződései körül zajló nyomozás kedd estére elérte a Fideszt is: Láng Zsoltot, a II. kerület volt polgármesterét, Gór Csaba kerületi frakcióvezetőt és Puskás Pétert, a III. kerület korábbi alpolgármesterét is előállították az ügyészség keddi akciójában – írta a 24.hu. A hír órákkal azután érkezett, hogy a hatóságok több ellenzéki politikusnál is megjelentek.

A politikus védője szerint az ügyészség kezdeményezte Molnár Zsolt volt szocialista országgyűlési képviselő letartóztatását, akit befolyással üzérkedéssel gyanúsítanak a parkfenntartási ügyben. A politikus védője szerint a gyanúsítást vitatják és panaszt tettek ellene.

A nap folyamán előállították Őrsi Gergelyt, a II. kerület polgármesterét is. A kerületi önkormányzat arról tájékoztatott, hogy teljes mértékben segítette a hatóságok munkáját.

„Kedden reggel a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói Őrsi Gergely polgármester lakhelyén és a II. kerületi Polgármesteri Hivatalban nyomozati cselekményeket végeztek. A polgármester és a hivatal mindenben együttműködött a nyomozást végzőkkel, valamennyi kért iratot a rendelkezésükre bocsátotta.”

A Központi Nyomozó Főügyészség kedd reggel közölte, hogy vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja miatt több önkormányzatot is érintő, összehangolt akciót hajt végre. A műveletben több mint hetven hivatalos személy vett részt, a Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésével. Részletesebb tájékoztatást a hét második felére ígértek.

Már a KRESZ átfogó módosítása előtt lép a kormány a rollerek szabályozásának ügyében – közölte kedden az RTL-lel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A döntést a növekvő balesetszámok és a tragédiák sora indokolja:

A kormány a kétlépcsős módosításról még nem tárgyalt, de a javaslat várhatóan a következő hetek kormányülésén téma lesz. Az Országos Mentőszolgálat adatai is alátámasztják a helyzet súlyosságát, adataik szerint exponenciálisan nő az elektromosroller-balesetek száma, a Bethesda Gyermekkórházban pedig idén már több életveszélyes sérültet is elláttak.

Vitézy Dávid szerint a gyorsított eljárásra azért van szükség, mert a teljes KRESZ módosítás egy hosszabb folyamat lesz, ami szélesebb körű társadalmi egyeztetést igényel, a rollerhelyzet viszont azonnali beavatkozást kíván.

Hétfőn a 24.hu arról írt, hogy a kórházak „drámai nyárra” készülnek az e-rolleres sérülések miatt, mivel az év első hónapjaiban a gyerekeket érintő esetek megduplázódtak. A KRESZ-reform előkészítése már korábban megkezdődött: május végén Vitézy Dávid kijelölte azt a személyt, akinek a feladata az új szabályozás előkészítése lesz.

Via 24.hu