HÍREK
A Rovatból

Brüsszelben már azt javasolják a Tiszának, hogy mondjanak le 3,9 milliárd eurónyi uniós pénzről

A Politico és a Népszava értesülései szerint az Európai Bizottság azt javasolja a leendő magyar vezetésnek, hogy ne is próbálja meg lehívni a teljes helyreállítási alapot. A testület szerint a 3,9 milliárd eurós hitelkeret megszerzéséhez szükséges jogállami feltételek teljesítésére már nincs elég idő a nyári határidőig.


Versenyt fut az idővel a felálló Tisza-kormány, hogy a nyár végéig lehívja a Magyarországnak járó, 10,4 milliárd eurós (körülbelül 3800 milliárd forintos) uniós helyreállítási csomag minél nagyobb részét. Az Európai Bizottságban azonban többen kételkednek abban, hogy a teljes összeg felhasználása sikerülhet a szűkös határidőig – írja a Népszava. A szabályok szerint a vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, ami ezután történik, azt már nem lehet elszámolni.

Hasonlóról írt a Politico is brüsszeli hírlevelében, amit a 24.hu szemlézett. A lap úgy tudja,

az Európai Bizottság azt javasolja a leendő kormánynak, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra összpontosítson, a 3,9 milliárd eurós hitelkeretet pedig engedje el, mert már nem maradt elég idő a teljes csomag lehívásához szükséges jogállami reformok végrehajtására.

A Népszava szerint Magyar Péterék a tárgyalásokon egy, a teljes keretet meghaladó projektlistával készülnek, hogy a rendelkezésre álló néhány hónap alatt a lehető legnagyobb összeget tudják felhasználni. A párt stratégiájának középpontjában a hosszú távú beruházások állnak.

„A legfontosabb prioritás a Tisza számára, hogy a lehető legtöbb uniós pénzt olyan projektekre hívják le, amelyek hosszú távú befektetést jelentenek” – mondta a lapnak egy pártbeli forrás.

Másodlagos stratégiaként felmerült, hogy már megvalósult projekteket számoljanak el az alap terhére. Egy bizottsági forrás szerint mintegy 800 millió euró értékben már tervben is van korábbi energiahatékonysági beruházások átcímkézése.

Magyarország az egyedüli tagállam, amelyik még el sem kezdte a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívását. Ennek oka, hogy a leköszönő Orbán-kormány nem teljesítette kielégítően azokat a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket, az úgynevezett 27 szupermérföldkövet, amelyek a kifizetések előfeltételei. Bár korábban születtek elvi megegyezések a pénzek egy részéről, az Európai Parlament képviselői többször is jelezték, hogy a magyar kormány intézkedései nem elegendőek.

A Tisza Párt a választások óta intenzív tárgyalásokat folytat Brüsszelben. Magyar Péter több konkrét jogállamisági vállalást is tett, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, valamint az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás függetlenségének helyreállítását.

A technikai szintű egyeztetések most arról szólnak, hogy a korábbi helyreállítási tervből mi tartható, és milyen új célokat tud teljesíteni az új kabinet.

Az informálisan már jóváhagyott módosításokat várhatóan május végén mutatja be az új kormány, a tervet pedig a tagállamokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Vannak olyan nagyszabású projektek, mint a HÉV-vonalak felújítása, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet néhány hónap alatt végrehajtani. Ezekre a feladatokra egy külön szervezet jöhet létre, amely az augusztusi határidő után vezényelné le a munkát, erre a megoldásra Magyar Péter is utalt korábban.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint ha az uniós források megérkeznek, 2027-re lendületet vehet a gazdaság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt fontos változást jelentett be az egyedi gyógyszerkérelmekkel kapcsolatban
Az egészségügyi miniszter kedden jelentette be, hogy a Batthyány–Strattmann László Alapítvány által ellátott feladatokat a közeljövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) veszi át. Szeptember elején lép életbe a változás.


Hegedűs Zsolt szerint a döntés egy, az alapítvány képviselőivel, valamint az OEP leendő főigazgatójával, dr. Kaló Zoltánnal folytatott egyeztetést követően született meg.

A miniszter méltányossági alapú gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatás jelenlegi rendszerét régóta felül kell vizsgálni, és a betegek számára igazságosabbá, átláthatóbbá kell tenni. Kiemelte, az egyedi méltányosság növekvő szerepén alapuló finanszírozási modellek más országokban is intézményesültek, de hosszú távon nem tudták maradéktalanul teljesíteni az eredeti célkitűzéseket.

„E tapasztalatokat is mérlegelve a mai egyeztetésen döntés született arról, hogy az Alapítvány által ellátott feladatokat a közeljövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár veszi át.”

„Az OEP megerősített szakmai apparátusa, átlátható döntéshozatali mechanizmusai, valamint az orvosszakmai és egészség-gazdaságtani szempontok következetesebb érvényesítése garanciát jelenthetnek arra, hogy a rendszer gyorsabban, igazságosabban és mindenekelőtt a betegek érdekeit szem előtt tartva működjön” – közölte Hegedűs.

A poszt szerint a nemzetközi jó gyakorlatok is azt mutatják, hogy az egyedi, nagy értékű betegellátási támogatások állami, szabályozott, szakmai és átlátható finanszírozási rendszerben működnek jól. „Mi is ebbe az irányba lépünk: az állami felelősségvállalást, az átláthatóságot és a betegek méltányos hozzáférését erősítjük” – írta.

A miniszter szerint az Alapítvány és a neve megmarad, a közösségi támogatás lehetősége pedig a jövőben kiegészítő opcióként, szabályozott keretek között működhet tovább ritka, speciális esetekben, de nem helyettesíti az állami szerepvállalást. Szeptember elején már az új rendszerben indul a munka.

Áprilisban több sajtóhír is arról szólt, hogy a Batthyány–Strattmann Alapítványnál lelassult a döntéshozatal, a betegek hónapokat várnak az életmentő kezelések engedélyezésére.

Hegedűs Zsolt erre reagálva egyeztetett az alapítvánnyal, és bár akkor még arról számolt be, hogy év végéig a jelenlegi struktúra marad, a felülvizsgálatot már elindították.

Azt pedig még május végén jelentette be a kormány, hogy Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) visszakapja korábbi nevét, és ismét Országos Egészségbiztosítási Pénztárként működik tovább, élére pedig Kaló Zoltán egészség-gazdaságtani szakember kerül


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kemény határidőt szab a kormány: már 2026 őszétől eltűnnek a gigaplakátok
A Parlament elé került törvényjavaslat szerint a nem megfelelő reklámeszközöket legkésőbb 2026. szeptember 30-ig el kell távolítani. A szabályozás a kormányhivatalok helyett az önkormányzatok kezébe adná a döntést és a végrehajtást.


Vége lehet a homlokzatokra feszített gigaplakátok korszakának: a Parlament oldalára felkerült egy törvényjavaslat, amely 2026. szeptember 30-i ultimátummal, kemény bírságokkal és az önkormányzatok jogkörének bővítésével számolna. A csomag emellett a politikai reklámokra is új, gyűlöletkeltést tiltó tartalmi szabályokat vezetne be.

A jogszabálytervezet egyértelműen meghatározza, hol lehet a jövőben reklámot elhelyezni közterületen vagy onnan látható helyen.

Eszerint hirdetni „kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen” lehetne, a reklámfelület mérete pedig nem haladhatná meg a 15 négyzetmétert.

Ez a gyakorlatban a homlokzatokra feszített reklámhálók és gigaposzterek végét jelentené.

A közterületi reklámok szabályozása, ellenőrzése és lebontatása a kormányhivatalok helyett az illetékes önkormányzatok hatáskörébe kerülne,

a reklámeszközök kihelyezését pedig településképi bejelentési eljárásban kellene kezdeményezni.

A tervezet kemény határidőt szab:

a szabályoknak nem megfelelő reklámeszközöket a tulajdonosoknak legkésőbb 2026. szeptember 30-ig a saját költségükön el kell távolítaniuk.

Aki ezt elmulasztja, azzal szemben a helyi önkormányzat léphet fel. Az eltávolítást a reklámeszköz és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követelheti, emellett 100 ezer forintig terjedő helyszíni, és akár 4 millió forintig terjedő, többször is kiszabható közigazgatási bírsággal sújthatja őket.

A javaslat a politikai hirdetések tartalmát is szigorúan szabályozná. A sajtótörvény módosítása megtiltaná az olyan politikai reklámokat, amelyek sértik az emberi méltóságot vagy uszítanak.

A törvény szerint tilos lenne olyan politikai reklám terjesztése, amely „az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”.

A tilalom kiterjedne a személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon megjelenítő képi és audiovizuális tartalmakra is. Hasonlóképpen módosulna a választási törvény, amely azt is kimondaná, hogy plakáton nem lehet közzétenni kiskorúak fejlődésére káros tartalmat.

A városképet elcsúfító óriásplakátok ellen régóta folyik a harc. Karácsony Gergely főpolgármester 2024. március 5-én egy videóban jelentette be, hogy a főváros megtisztítja a történelmi épületeket, és elkötelezettségét azzal nyomatékosította, hogy kijelentette: „A saját kezemmel fogom őket levágni”. Idén májusban pedig már Vitézy Dávid is a reklámtörvények felülvizsgálatát és az önkormányzati jogkörök visszaadását ígérte.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fideszes politikusokat is előállítottak az ügyészség keddi fővárosi akciója során
Láng Zsolt mellett Gór Csabát és Puskás Pétert is előállították a hatóságok kedden. Az akció ugyanabban a parkfenntartási szerződésekkel kapcsolatos ügyben zajlott, amelyben ellenzéki politikusokat is bevittek.


A fővárosi önkormányzatok parkfenntartási szerződései körül zajló nyomozás kedd estére elérte a Fideszt is: Láng Zsoltot, a II. kerület volt polgármesterét, Gór Csaba kerületi frakcióvezetőt és Puskás Pétert, a III. kerület korábbi alpolgármesterét is előállították az ügyészség keddi akciójában – írta a 24.hu. A hír órákkal azután érkezett, hogy a hatóságok több ellenzéki politikusnál is megjelentek.

A politikus védője szerint az ügyészség kezdeményezte Molnár Zsolt volt szocialista országgyűlési képviselő letartóztatását, akit befolyással üzérkedéssel gyanúsítanak a parkfenntartási ügyben. A politikus védője szerint a gyanúsítást vitatják és panaszt tettek ellene.

A bíróság csütörtökön dönt a kényszerintézkedésről.

A nap folyamán előállították Őrsi Gergelyt, a II. kerület polgármesterét is. A kerületi önkormányzat arról tájékoztatott, hogy teljes mértékben segítette a hatóságok munkáját.

„Kedden reggel a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói Őrsi Gergely polgármester lakhelyén és a II. kerületi Polgármesteri Hivatalban nyomozati cselekményeket végeztek. A polgármester és a hivatal mindenben együttműködött a nyomozást végzőkkel, valamennyi kért iratot a rendelkezésükre bocsátotta.”

A gyanú szerint az óbudai önkormányzatnál fiktív és túlárazott szerződéseket kötöttek bizonyos cégekkel, a megbízásokért cserébe pedig a hivatal egyes tisztviselői pénzt kérhettek vissza.

A Központi Nyomozó Főügyészség kedd reggel közölte, hogy vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja miatt több önkormányzatot is érintő, összehangolt akciót hajt végre. A műveletben több mint hetven hivatalos személy vett részt, a Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésével. Részletesebb tájékoztatást a hét második felére ígértek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Heteken belül dönthet a kormány a nagy teljesítményű rollerekről
A közlekedési miniszter bejelentette, hogy a kormány a teljes KRESZ-módosítás előtt, külön ütemben szigorítaná az e-rollerek szabályait. Az indok a növekvő balesetszám, idén már két 14 év alatti gyerek is meghalt.


Már a KRESZ átfogó módosítása előtt lép a kormány a rollerek szabályozásának ügyében – közölte kedden az RTL-lel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A döntést a növekvő balesetszámok és a tragédiák sora indokolja:

idén már két 14 évnél fiatalabb gyermek halt meg e-rolleres balesetben, egy 13 éves pedig három hónapja kómában fekszik.

A kormány a kétlépcsős módosításról még nem tárgyalt, de a javaslat várhatóan a következő hetek kormányülésén téma lesz. Az Országos Mentőszolgálat adatai is alátámasztják a helyzet súlyosságát, adataik szerint exponenciálisan nő az elektromosroller-balesetek száma, a Bethesda Gyermekkórházban pedig idén már több életveszélyes sérültet is elláttak.

„A rolleres balesetek számossága és súlyossága miatt a KRESZ nagy teljesítményű rollerekre vonatkozó szabályainak a felülvizsgálatát külön ütemben javaslom” – mondta a miniszter.

Vitézy Dávid szerint a gyorsított eljárásra azért van szükség, mert a teljes KRESZ módosítás egy hosszabb folyamat lesz, ami szélesebb körű társadalmi egyeztetést igényel, a rollerhelyzet viszont azonnali beavatkozást kíván.

„Gyorsan lépjünk roller ügyben, a teljes felülvizsgálat pedig az egy hosszabb ideig tartó, társadalmi egyeztetést kívánó változtatás” – javasolta.

Hétfőn a 24.hu arról írt, hogy a kórházak „drámai nyárra” készülnek az e-rolleres sérülések miatt, mivel az év első hónapjaiban a gyerekeket érintő esetek megduplázódtak. A KRESZ-reform előkészítése már korábban megkezdődött: május végén Vitézy Dávid kijelölte azt a személyt, akinek a feladata az új szabályozás előkészítése lesz.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk