HÍREK
A Rovatból

Brexit: Felfüggesztették a londoni tárgyalásokat

Változatlanul jelentősek a nézetkülönbségek a legvitatottabb területeken, mindenekelőtt az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdésében.
MTI - szmo.hu
2020. december 04.


Link másolása

Felfüggesztette az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó londoni tárgyalásokat péntek este a brit és az uniós küldöttség, mivel nem sikerült áthidalni a nézetkülönbségeket.

Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője egy hete érkezett Brüsszelből Londonba, és a két delegáció azóta szinte folyamatosan tárgyalt.

Barnier és a brit kormány küldöttségvezetője, David Frost azonban péntek este közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint egyheti intenzív tárgyalássorozat után sem jöttek létre a megállapodás feltételei.

Barnier és Frost szerint ennek oka az, hogy

változatlanul jelentősek a nézetkülönbségek a legvitatottabb területeken, mindenekelőtt az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdésében.

Ennek alapján a két küldöttségvezető megállapodott a tárgyalások szüneteltetésében, hogy tájékoztathassák feletteseiket a kialakult helyzetről.

A közös közlemény szerint Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombat délután személyesen tekinti át a helyzetet. A Downing Street jelzése szerint Johnson és von der Leyen valószínűleg telefonon vagy videókapcsolaton egyeztet majd.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője nem sokkal Barnier és Frost péntek esti közös közleménye előtt kijelentette: Johnson elkötelezetten törekszik a további kemény munkára a megállapodás elérése végett, de a brit kormány nem tud belemenni egy olyan egyezségbe, amely nem teszi lehetővé, hogy visszavegye az ellenőrzést az általa sarkalatos fontosságúnak tartott területeken.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

London és az EU között azonban hosszú ideje komoly nézetkülönbségek vannak főleg az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának ügyében, és a két küldöttségvezető péntek esti közös közleménye szerint ezeket a mostani londoni tárgyalási fordulón sem sikerült áthidalni.

Boris Johnson korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül kijelentve: annál későbbi időpontban nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére.

E több mint másfél hónapja lejárt határidő óta is azonban több tárgyalási fordulót tartott a brit és az uniós küldöttség Londonban és Brüsszelben felváltva, illetve egy alkalommal videókapcsolaton, mivel az EU-delegáció egyik tagjának koronavírustesztje pozitív lett, és Michel Barnier emiatt egy hetet elkülönítésben töltött.

A szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása azt jelentené, hogy Nagy-Britannia és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.

Ennek kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmezteti a brit kormányt.

A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) a mostani londoni tárgyalási forduló elé időzített éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit és az európai kontinentális autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Elérhetetlenné váltak a Magyar Nemzet, az Origo, a Mandiner és a megyei lapok honlapjai szombat délelőtt
A Mandiner Facebook-oldalán technikai okokra hivatkoztak. Azóta újra elérhetőek lettek.

Link másolása

A Telex szúrta ki, hogy szombat délelőtt elérhetetlenné vált a Mediaworks honlapja, és az általuk kiadott sajtótermékek oldalai sem töltenek be. A technikai fennakadás az összes megyei lapot, a Magyar Nemzetet, az Origót, a Bors Online-t és a Mandinert is érinti.

A Mandiner Facebook-oldalán azt írták, a lap

„technikai okból átmenetileg nem elérhető. Munkatársaink már dolgoznak a probléma elhárításán, köszönjük türelmüket!”.

A problémát azóta vélhetően elhárították, az oldalak újra elérhetőek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elutasították az V. kerületben Juhász Péter polgármester-jelöltségét, mert nem volt elég elfogadható ajánlása
Budapest V. Kerület Helyi Választási Bizottsága (HVB) a szükséges 300 ajánlásból csak 259-et fogadott el a politikustól, annak ellenére, hogy több szavazatot adott le. Azonban Juhász Péternek van lehetősége a pótlásra.

Link másolása

Az rtl.hu írta meg, hogy Budapest V. Kerület Helyi Választási Bizottsága (HVB) elutasította Juhász Péter nyilvántartásba vételét jelöltként a június 9-i választásokra. Ugyanis a Momentum, a DK, a Párbeszéd, a Mindenki Magyarországa és a Nép Pártján közös jelöltje ugyan péntekig leadott 304 ajánlást, de azok közül csupán 259 volt elfogadható a szükséges 300 helyett, melyről határozat is született.

Azonban a politikusnak május 6-án 16 óráig van még lehetősége pótolni a hiányzó ajánlásokat.

A RTL felkereste Juhász Pétert, aki elmondta: összegyűjtötte a szükséges ajánlásokat, de azokat részletekben juttatja el a választási irodába. Facebook-posztjában ezt írta:

„Nem mondom, hogy meglesz, mert már megvan. A rosszat akaróknak ne dőlj be. Bevittük az első adagot 2 napja, hogy tudjuk az elutasítási arányt. (Közel 20%). A többi pedig itt van a kezemben, ezeket hétfőn visszük be, ahogy kell. De még hétvégén is utcán leszek, mert élvezem a beszélgetést az itt élő emberekkel."

A V. kerületben az előválasztás során Juhász győzött a helyi ellenzéki frakcióvezetővel, Kovács Alex Gábborral szemben. A ellenzék közös jelöltje a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter kihívója lesz a júniusi önkormányzati választáson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jakab Péternek nem jött össze: a Nép Pártján nem vehet részt az EP-választáson
20 ezer aláírás kellett az induláshoz. Ők 300-al többet adtak le, de 400-at érvénytelenített az NVI.

Link másolása

[sz]Karkó Ádám, kép: Jakab Péter/Facebook[sz]

Szombat délután Facebook-posztjában jelentette be Jakab Péter, hogy a Nép Pártján nem vehet részt a június 9-i európai parlamenti választáson.

„20.300 ajánlást gyűjtöttünk, ebből az NVI érvénytelenített 400-at. Maradt 19.900. Ez azt jelenti, hogy a Nép Pártján nem vehet részt az EP-választáson június 9-én”

– írta a politikus.

Szombat délutánra a bejelentett listákból 4 volt nyilvántartásba véve: a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk, a Megoldás Mozgalom és a Tisza párt listái, melyek közül előbbi kettő jogerősen is nyilvántartásba került.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Fővárosi Lakásügynökség nem vállal garanciát a nem beépített bútorokért és a gépeket is a főbérlőnek kell javíttatnia
Az ügynökség programja szerint nagyon jól járhat az, aki értékesíteni vagy kiadni szeretné lakását. Azonban számos fontos kérdés merülhet fel, amikkel érdemes tisztában lenni.

Link másolása

A 24.hu írta meg, hogy a Fővárosi Lakásügynökség programjával kapcsolatban egyik olvasójuk kiszúrt néhány kellemetlen problémát.

A főváros garantálja, hogy a kiadó megkapja a bérleti díjat, és amikor visszakapja a lakást, az ugyanolyan állapotban lesz, mint amikor átadta

– mondta ezt még március végén Karácsony Gergely főpolgármester, amikor bejelentette a Fővárosi Lakásügynökség indulását a projekt vezetőjével, Kovács Verával tartott közös sajtótájékoztatóján.

A lap egyik olvasójának elsőre megtetszett a főváros ajánlata, sőt még azt a kockázatot is vállalta, hogy ha nem tudja eladni, akkor kiadta volna, hogy „ne legyen vele nyűg.” Sőt még azt is vállalta volna, hogy a piac ár alatt keres rajta, mert a lakással járó ügyintézés terheitől megszabadult volna. A szerződés tervezete során viszont számtalan dolog kérdésessé vált számára:

Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerint a Fővárosi Lakásügynökség kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleményt rendeltetésszerűen és a bérleti szerződés rendelkezéseinek megfelelően használja, állagát pedig a jogviszony időtartama alatt megőrzi. Ebbe viszont nem tartozik bele a „rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódás” és a „be nem épített bútorok” sem.

Kérdéses, vajon mit takar a rendeltetésszerű használat, de az biztos, hogy nem úgy kapná vissza a lakását, ahogy átadja.

A lap felkereste a Fővárosi Lakásügynökséget, ahol azt a választ kapták, hogy

a „rendeltetésszerű használat” a lakások lakás céljára történő használatot jelenti (tehát nem üzleti célra, nem irodának használják, hanem arra, hogy ott emberek lakjanak), ez tehát nem lehet eltérő értelmezés kérdése véleményük szerint a bérbeadó és a bérlő között. Hozzátették: a „rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódás” tartalma a gyakorlatban (és bírói gyakorlatban) jól meghatározható.

"A szerződés garanciát vállal arra, hogy minden beköltözőre legalább 12 nm alapterület jut (így a bérbeadó tudja, hogy maximum hányan fogják használni a lakást), a bérbeadó meghatározhatja, hogy lehet-e dohányozni vagy állatot tartani. Ennek megfelelően a bérbeadó előre láthatja, hogy a határozott időtartam alatt meghatározott számú ember lakáscélú használata esetén milyen mértékű elhasználódásra kell számítani, ami minden bérbeadás (és saját használat) szükségszerű velejárója" – fogalmaztak.

"Az ÁSZF jelenlegi szövege a lakástörvény szerint osztja meg a terheket a tulajdonos és a lakásügynökség között, tehát a szerződés teljes egészében a jogszabályt követi [...], a bérbeadó a lakásügynökséggel tart kapcsolatot, a munkák felmerülése és elvégzése esetén mi közvetítünk, így pont ezért, rajtunk keresztül, tud intézkedni külföldről is (erre közvetítő, magyarországi megbízott nélkül egyébként nem lenne lehetősége)"

– írták.

A lap szerint ugyanakkor az is felvet kérdéseket, hogy a szerződéstervezet szerint „a bérbeadó az életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát akadályozó hibák esetén a hiba jellegének megfelelően késedelem nélkül köteles elhárítani, illetve kijavítani", amire a tulajdonosnak 30 nap áll rendelkezésre. Ám ennél komplikáltabb a dolog egy társasház életében, ahol adott javítási munkálatok elvégzéséhez a közgyűlés jóváhagyására is szükség van.

A lakásügynökség erről azt írta: ha a munkák elvégzésének időtartama objektív okok miatt nem tud határidőben megvalósulni, úgy „az nyilvánvalóan nem esik a tulajdonos terhére”, ettől tehát nem kell különösebben tartania a tulajdonosoknak.

Link másolása
KÖVESS MINKET: