Bosznia-Hercegovina is EU-tagjelölt lehet
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy adja meg a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának - jelentette be Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos Brüsszelben szerdán.
Sajtótájékoztatóján Várhelyi Olivér közölte:
A magyar EU-biztos kijelentette: a tagjelölti státusz megadására vonatkozó ajánlás történelmi pillanat Bosznia-Hercegovina polgárai számára.
„Biztatom az ország vezetőit, hogy a lehető legjobban használják ki ezt a lehetőséget, és mielőbb folytassák az ajánlásunkban meghatározott lépéseket” - fogalmazott Várhelyi, majd hozzátette: a bizottság véleményében megfogalmazott reformok és a tizennégy prioritás teljesítésével kapcsolatos munka továbbra is kulcsfontosságú a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
Közölte, az Európai Unió bővítési politikája geostratégiai befektetés az európai kontinens békéjébe, stabilitásába, biztonságába és társadalmi-gazdasági növekedésébe. „Közös érdekünk, hogy felgyorsítsuk az integrációs folyamatot, kezdve a Nyugat-Balkánnal, ahol évek óta azon dolgozunk, hogy közelebb hozzuk a régiót az EU-hoz” - emelte ki.
Montenegróval kapcsolatban Várhelyi Olivér elmondta: a csatlakozási tárgyalások a többi között továbbra is a jogállamiságra vonatkozó fejezetben meghatározott intézkedések teljesítésére összpontosítanak. Az országnak fokoznia kell a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának biztosítására vonatkozó munkát, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és az igazságszolgáltatás hitelessége érdekében megkezdett munkát.
Az uniós biztos kiemelte: Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megnyitása júliusban új szakaszt nyitott az EU-val fenntartott kapcsolataikban, de ennek a két országnak is tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a jogállamiság, a korrupció elleni fellépés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területein - mondta. Albániának emellett érdemben foglalkoznia kell a tulajdonjogokkal, a kisebbségi kérdésekkel és a véleménynyilvánítás szabadságával is - tette hozzá.
Koszovóval kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, hogy Pristinának is fokoznia kell a demokrácia, a közigazgatás, a jogállamiság megerősítésére és a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit. Kiemelte: az Európai Bizottság kitart azon 2018. júliusi értékelése mellett, amely szerint Koszovó teljesítette az összes vízumliberalizációs kritériumot. A végrehajtó testület erre vonatkozó javaslatával az Európai Unió Tanácsának sürgősen foglalkoznia kell - húzta alá.
Az Európai Bizottság továbbra is támogatja a reformtörekvéseket, valamint felgyorsítja a Nyugat-Balkán egészének uniós integrációját - húzta alá.
A jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolat szerves részét képezi - mondta. Azok az okok, melyek Törökország csatlakozási tárgyalásainak leállásához vezettek, még mindig fennállnak - közölte. Törökország továbbra is az Európai Unió kulcsfontosságú partnere az olyan alapvetően fontos területeken, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energia, az élelmezésbiztonság és a közlekedés - tette hozzá Várhelyi Olivér.
