Szombaton jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég, délután az északi, északkeleti megyékben elvékonyodhat a felhőtakaró - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagyobb eséllyel a Dunántúl délnyugati, déli felén lehet eső, zápor, másutt inkább csak helyenként fordulhat elő gyenge csapadék. Estefele már hópelyhek is keveredhetnek az esővel, elsősorban a magasabban fekvő tájakon.
Az északnyugati szél az északi megyékben erős lesz, egy-egy viharos lökés is előfordulhat, ezzel szemben a délnyugati harmadban mérsékelt marad a légmozgás.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között alakul. Késő estére 1 és 7 fok közé csökken a hőmérséklet.
Este észak felől egyre nagyobb területen szakadozik, vékonyodik, majd csökken a felhőzet, reggelre már csak a déli határszélen lehet felhős az ég. Az ország délnyugati felén többfelé eső, zápor várható, a magasabban fekvő részeken vegyes csapadék is lehet. Reggelre a déli részeken is megszűnik a csapadék. A nyugati, délnyugati szél jobbára mérsékelt marad, az Alpokalján néhol megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -2 és +3 fok között alakul, de az északi, északkeleti völgyekben -3, -7 fokig csökkenhet a hőmérséklet.
Vasárnap délelőtt az ország nagy részén számítani lehet hosszabb-rövidebb napsütésre, de napközben észak felől érkezhet szakadozott felhőzet, ott néhol kisebb eső előfordulhat. A délnyugati szelet többfelé kísérhetik erős, helyenként viharos lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 6 és 12 fok között várható.
Szombaton jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég, délután az északi, északkeleti megyékben elvékonyodhat a felhőtakaró - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagyobb eséllyel a Dunántúl délnyugati, déli felén lehet eső, zápor, másutt inkább csak helyenként fordulhat elő gyenge csapadék. Estefele már hópelyhek is keveredhetnek az esővel, elsősorban a magasabban fekvő tájakon.
Az északnyugati szél az északi megyékben erős lesz, egy-egy viharos lökés is előfordulhat, ezzel szemben a délnyugati harmadban mérsékelt marad a légmozgás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.
Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.
A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.
„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.
Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Varga Judit két minőségben kerül az ember elé: az egyik nyilván egy nő, egy anya tragédiája, aki a férj által elkövetett erőszak és megaláztatás miatt éveket szenvedett minden valószínűség szerint, erről szóltak a hírek. Ezért nyilvánvalóan nagyon együttérzőek vagyunk, illetve sajnáljuk, ez kétségtelen. De a politikusi teljesítménye szerintem kételyeket hagy” - mondta Lázár János a volt igazságügyi miniszterről a kaposvári fórumán a 24.hu-nak.
„Én elég világosan és egyértelműen fogalmaztam: a kegyelmi ügyben betöltött szerepe szerintem kizárja annak a lehetőségét, hogy vezető politikai szerepet vállaljon Magyarországon most és a következő évtizedekben. Ha esetleg úgy dönt, hogy elindul a XII. kerületben fideszes színekben, és eltakarítja azt az embert, akit ő maga hozott a nyakunkra, azt a javára írnám”
- fogalmazott a közlekedési miniszter, aki aztán azt is elmondta, hogy szerinte a kegyelmi ügy nemcsak Magyar Péter előrelépését segítette, hanem a Fidesznek is nagyon sokat ártott.
„A kegyelmi ügyben szerintem még a köztársasági elnöknél is nagyobb hibát követett el az igazságügyi miniszter, aki a köztársasági elnök kegyelmi döntését ellenjegyezte, mondván, hogy a papírok összekeveredtek. Nekem magyar adófizetőként ne mondjon ilyet egy miniszter, hogy a papírok összekeveredtek, mert az full alkalmatlanság”
- mondta Lázár, aki azt is kiemelte, hogy szerinte az igazságügyi miniszter megmenthette volna a Fideszt ettől a bajtól.
„Azon túl, hogy a férjét rászabadította a Fideszre, másokkal együtt, ez a hiba együttesen az én szememben kizárja azt, hogy közbizalomra alkalmas és méltó legyen”
- jegyezte meg.
A miniszter azt is kifejtette, hogy szerinte „nem minden, ami rossz Magyar Péternek, jó a Fidesznek”, a párton belül ugyanakkor szinte mindenki máshogy gondolja ezt.
A minisztert azután kérdezték Varga Juditról, hogy az utóbbi időben a Fideszen belül egyre inkább felerősödtek azok a hangok, amelyek visszavárnák Varga Juditot a politika élvonalába.
„Varga Judit két minőségben kerül az ember elé: az egyik nyilván egy nő, egy anya tragédiája, aki a férj által elkövetett erőszak és megaláztatás miatt éveket szenvedett minden valószínűség szerint, erről szóltak a hírek. Ezért nyilvánvalóan nagyon együttérzőek vagyunk, illetve sajnáljuk, ez kétségtelen. De a politikusi teljesítménye szerintem kételyeket hagy” - mondta Lázár János a volt igazságügyi miniszterről a kaposvári fórumán a 24.hu-nak.
„Én elég világosan és egyértelműen fogalmaztam: a kegyelmi ügyben betöltött szerepe szerintem kizárja annak a lehetőségét, hogy vezető politikai szerepet vállaljon Magyarországon most és a következő évtizedekben. Ha esetleg úgy dönt, hogy elindul a XII. kerületben fideszes színekben, és eltakarítja azt az embert, akit ő maga hozott a nyakunkra, azt a javára írnám”
- fogalmazott a közlekedési miniszter, aki aztán azt is elmondta, hogy szerinte a kegyelmi ügy nemcsak Magyar Péter előrelépését segítette, hanem a Fidesznek is nagyon sokat ártott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.
Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:
„Nyilván nem emlékszem arra, hogy pontosan mi történt, mert rossz képességű ember vagyok, nem tudom pontosan felidézni, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazámat.”
„Ha netán azt tette volna a magyar hírszerzés, és összeszedve minden bátorságát és felkötve a gatyaszárát, hogy elment volna Brüsszelbe, és meg akarta volna tudni, hogy akarnak nekünk ártani, akkor kitüntetném őket, és nem lecseszném. Mert ez a dolguk, hogy megvédjék a hazájuk érdekeit. Ha ezt tették volna, akkor ezért dicséret és nem szidalom, meg nem botrány és újságcikk jár. Az a dolguk, hogy megvédjék az ország függetlenségét” - fogalmazott a politikus.
A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.
Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.
A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:
„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”
A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.
Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:
„Nyilván nem emlékszem arra, hogy pontosan mi történt, mert rossz képességű ember vagyok, nem tudom pontosan felidézni, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazámat.”
„Ha netán azt tette volna a magyar hírszerzés, és összeszedve minden bátorságát és felkötve a gatyaszárát, hogy elment volna Brüsszelbe, és meg akarta volna tudni, hogy akarnak nekünk ártani, akkor kitüntetném őket, és nem lecseszném. Mert ez a dolguk, hogy megvédjék a hazájuk érdekeit. Ha ezt tették volna, akkor ezért dicséret és nem szidalom, meg nem botrány és újságcikk jár. Az a dolguk, hogy megvédjék az ország függetlenségét” - fogalmazott a politikus.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Összesen 24 192 fő tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idén őszi béremelésből, amely azt előző tanévben első alkalommal tartott teljesítményértékelés után járt – tudta meg a Népszava a tankerületi központok működéséért felelős Klebelsberg Központ (KK) adataiból.
A tankerületi fenntartású intézményekben 82 877 pedagógus dolgozott az előző tanévben. A KK tájékoztatása szerint
idén 58 685 pedagógus részesülhetett béremelésben a teljesítményük alapján.
A pedagógusok munkáját az iskolaigazgatók értékelték több szempont szerint. Mindenkinek három teljesítménycélt kellett kijelölnie a tanévre, ezek megvalósulását az igazgatók ellenőrizték. Összesen 100 pontot lehetett szerezni. Kiemelkedő teljesítményűnek a 80 pontot elérők számítottak, ők havi bruttó 20 és 60 ezer forint közötti összeget kaphattak. Az átlagos teljesítményűek (50–79 pont) maximum bruttó 20 ezer forintra számíthattak. Akik 50 százalék alatti eredményt értek el, azok a fejlesztendők közé kerültek.
A Népszava cikke szerint
3939 tanár kapott bruttó 10 ezer forint alatti, 9390 tanár bruttó 10–20 ezer forint közötti illetményemelést, 29 749-en bruttó 20–30 ezer forint közötti összeget, 8801 fő bruttó 30–40 ezer forintot, 3734 fő 40–50 ezer forintot, további 3063 fő 50–60 ezer forintot.
A fejlesztendő kategóriába 450 pedagógus került.
Vagyis a pedagógusok többsége csak alacsonyabb mértékű béremelést kapott, annak ellenére is, hogy a KK korábbi tájékoztatása szerint 45 357-en érték el a kiemelkedő teljesítményszintet.
Összesen 24 192 fő tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idén őszi béremelésből, amely azt előző tanévben első alkalommal tartott teljesítményértékelés után járt – tudta meg a Népszava a tankerületi központok működéséért felelős Klebelsberg Központ (KK) adataiból.
A tankerületi fenntartású intézményekben 82 877 pedagógus dolgozott az előző tanévben. A KK tájékoztatása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
