Január 23-án bombariadók százai rázták meg az ország iskoláit, diákokat, szüleiket és hozzátartozóikat, illetve pedagógusokat. Az eddigi hírek alapján több mint 100 000 gyermek és családja, illetve több mint 10 000 pedagógus és oktatási dolgozó lehet érintett – írta csütörtöki közleményében a Tanítanék Mozgalom.
A bombariadók kapcsán a mozgalom Pintér Sándor belügyminiszternek és Rogán Antal polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszternek a következő kérdéseket küldte:
• Birtokában voltak-e előzetes információknak arról, hogy ilyen kiterjedt, több tízezer iskolai polgárt érintő fenyegetésre kell számítani?
• Ha igen, miért nem sikerült megakadályozni a fenyegetéseket, és milyen konkrét lépéseket tettek a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Rendőrség?
• Ha nem, hogyan lehetséges, hogy nem tudtak a fenyegetések előkészületéről és milyen hiányosságok voltak a hírszerzési és a rendőri munkában? Ebben az esetben ki a felelős?
• Milyen módon és milyen tartalommal értesítették az érintett gyermekek szüleit? Gondoskodtak arról, hogy ne csak a sajtóból értesüljenek az információkról?
A Tanítanék azt is hozzátette, hogy amint válaszokat kapnak, azt is közzéteszik.
Január 23-án bombariadók százai rázták meg az ország iskoláit, diákokat, szüleiket és hozzátartozóikat, illetve pedagógusokat. Az eddigi hírek alapján több mint 100 000 gyermek és családja, illetve több mint 10 000 pedagógus és oktatási dolgozó lehet érintett – írta csütörtöki közleményében a Tanítanék Mozgalom.
A bombariadók kapcsán a mozgalom Pintér Sándor belügyminiszternek és Rogán Antal polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszternek a következő kérdéseket küldte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: többen áttörték a rendőrsorfalat a Lánchídnál
A Momentum által szervezett tüntetés résztvevői a Sándor-palotához indultak, hogy a köztársasági elnöknek elmondják, ne írja alá a parlament által jóváhagyott Pride-törvényt. A tömeget rendőrsorfal állította meg.
A Momentum által szervezett tüntetés végén a Palamenttől a tömeg egy része elindult a Sándor-palotához, hogy a köztársasági elnöknek elmondják, ne írja alá a parlament által jóváhagyott Pride-törvényt. Ez a 15. módosítása már az alaptörvénynek, amely többek között a gyülekezéshez való jogot is korlátozza.
A tüntető tömeg a Lánchídig jutott, ahol több sorban felállt rendőrök állták az útjukat. A tiltakozók többször is arra kérték a rendőröket, hogy engedjék át őket, de nem jutottak tovább. Ezért néhányszor nekiindult a tömeg, hogy áttörje a sorfalat, de nem sok sikerrel jártak. Végül egy újabb rohamnál pár embernek sikerült átjutni a rendőrökön és elindultak a Várba.
A lökdösődés után a rendőrök hangszórón keresztül közöltek, hogy jogellenes a tömeg viselkedése, és felszólították az embereket, hogy hagyják el a hidat. Végül a rendőrök a járdákra szorították a tüntetőket.
Egy csoport megindult a Várba, ahol szintén rendőrök álltak végig. Volt ahol a tüntetők azt skandálták, hogy “Városnézni jöttünk”. Munkatársunk beszámolója szerint többeket egyenként igazoltattak.
A Momentum által szervezett tüntetés végén a Palamenttől a tömeg egy része elindult a Sándor-palotához, hogy a köztársasági elnöknek elmondják, ne írja alá a parlament által jóváhagyott Pride-törvényt. Ez a 15. módosítása már az alaptörvénynek, amely többek között a gyülekezéshez való jogot is korlátozza.
A szerb kormány új magyar minisztere szerint Soros és a budapesti polgármester fogadták a szerb egyetemista tüntetőket
Bálint Béla 73 éves hematológus lesz az új szerb kormány egyetlen magyar minisztere. A Prva TV-ben keményen bírálta a diákblokádokat és Budapest polgármesterét is.
A 73 éves Bálint Béla hematológus, akadémikus a szerb kormány új minisztere lesz, ő felel majd a tudományért, a technológiai fejlesztésért és az innovációért. Ő az egyetlen magyar a kabinetben, miután a Vajdasági Magyarok Szövetsége nem kért tárcát.
A Prva Televízió műsorában beszélt arról, hogyan látja a közelmúlt tüntetéseit és az egyetemek blokád alá vonását. Úgy fogalmazott, hogy őt „nagyon zavarja az agresszív munkakerülés”.
„Az ember egyedül része lehet a munkakerülésnek, de amikor erre másokat is rákényszerítenek, akkor az egy új jelenség. Nekem az egy büntetés, sokak számára szintén az” – mondta.
Arról is beszélt, hogy hónapok óta gondolkodik azon, vajon a tüntető diákok között vannak-e olyanok, akiket valamilyen módon becsaptak.
A műsorban szóba került az is, hogy az Alekszandar Vucic szerb államfő ellen tiltakozó egyetemisták egy csoportja Strasbourgba teker figyelemfelkeltésként.
A menet részeként Budapesten is áthaladtak. Bálint ezt a következőképpen kommentálta: „és ki fogadta őket? Soros közvetlen tagozata, Budapest polgármestere.”
A 73 éves Bálint Béla hematológus, akadémikus a szerb kormány új minisztere lesz, ő felel majd a tudományért, a technológiai fejlesztésért és az innovációért. Ő az egyetlen magyar a kabinetben, miután a Vajdasági Magyarok Szövetsége nem kért tárcát.
A Prva Televízió műsorában beszélt arról, hogyan látja a közelmúlt tüntetéseit és az egyetemek blokád alá vonását. Úgy fogalmazott, hogy őt „nagyon zavarja az agresszív munkakerülés”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mercedes több ezer munkahelyet telepít át Németországból Magyarországra, mert itt 70%-kal alacsonyabbak a bérek – írta meg a német sajtó
Egy német lap szerint a Mercedes főnöke titokban egyeztet Orbán Viktorral, miközben ezreket rúgnak ki Németországban. A gyártást inkább olcsóbb magyar munkaerőre bíznák.
A Stuttgarter Nachrichten cikke szerint a Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Källenius rendszeresen egyeztet a magyar kormány képviselőivel, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel. A német lap úgy tudja, hogy a találkozókról a német közvéleményt igyekeznek kizárni, a cég nem kommunikál sem előzetesen, sem utólag ezekről az eseményekről.
A Mercedes a lap megkereséseire nem adott tartalmi választ, és még azt sem erősítette meg, hogy a találkozók megtörténtek volna. Azt sem kommentálták, hogy a magyar kormánnyal való együttműködés hogyan illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket a vállalat sajátjaként vall – például a demokráciához, a jogállamisághoz, vagy ahhoz az elhatárolódáshoz, amit a német szélsőjobboldali AfD programjával szemben képviselnek.
A német lap szerint
„a kapcsolatok ápolása érdekében a konszernvezető a legmagasabb szinten tart fenn kapcsolatokat a magyar politikával. Erről azonban a német közvélemény lehetőleg minél kevesebbet tudjon”.
A találkozókról eddig kizárólag a magyar fél számolt be. Március közepén Orbán Viktor és Ola Källenius együtt szerepelt egy képen a magyar zászlók előtt, azonos öltözetben. Emellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megosztott egy fotót a Facebook-oldalán, amelyen a Mercedes vezérigazgatója, a vállalat lobbiügyekért felelős vezetője, valamint a magyar miniszterelnök is látható.
A háttérben a Mercedes termelési hálózatának átszervezése áll. A cég célja, hogy az európai gyártásban megduplázza az alacsony költségű országok részarányát – a jelenlegi 15 százalékról 30 százalékra növelnék ezt az arányt.
A stuttgarti központú autógyártó évente 100 ezer autót inkább Magyarországon gyártana, mint Németországban. A kecskeméti gyárban ennyivel növekedhet az éves gyártási volumen, miközben a németországi gyártókapacitás csökken.
Ezzel több ezer munkahely kerülhet át hazánkba. Wilhelm szerint „ott az úgynevezett tényezőköltségek – amelyek közé elsősorban a bérek tartoznak – 70 százalékkal alacsonyabbak, mint Németországban”.
A német lapban egy véleménycikk is megjelent a témában. A szerző, Matthias Schmidt azt írta: „Hogy maguk az érintettek sem érzik teljesen komfortosan magukat ezekkel az üzletekkel, az abból is látszik, milyen titokban akarta kezelni a Mercedes vezérigazgatója, Ola Källenius a legutóbbi látogatását Orbánnál”.
A Stuttgarter Nachrichten cikke szerint a Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Källenius rendszeresen egyeztet a magyar kormány képviselőivel, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel. A német lap úgy tudja, hogy a találkozókról a német közvéleményt igyekeznek kizárni, a cég nem kommunikál sem előzetesen, sem utólag ezekről az eseményekről.
A Mercedes a lap megkereséseire nem adott tartalmi választ, és még azt sem erősítette meg, hogy a találkozók megtörténtek volna. Azt sem kommentálták, hogy a magyar kormánnyal való együttműködés hogyan illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket a vállalat sajátjaként vall – például a demokráciához, a jogállamisághoz, vagy ahhoz az elhatárolódáshoz, amit a német szélsőjobboldali AfD programjával szemben képviselnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Többet bírnak a panelházak, mint amire tervezték őket – A korábbi panelszerelések egyik vezetője elmagyarázta, mi volt a terv
A szakértő szerint sokkal strapabíróbbak a panelek, mint ahogy azt korábban gondolták. A gyenge pont általában a nyílászáró, ezek már cserére szorultak.
A panelprogram az 1960–70-es években indult el Magyarországon. Ekkor sokan költöztek faluból városba, és sürgősen meg kellett oldani a lakhatásukat. Az országban több házgyár is épült, amelyek folyamatosan gyártották a panelelemeket.
„1960-tól 15 év alatt 1 millió lakás épült fel. Ennek meg kellett teremteni a feltételeit, a panel kézenfekvő megoldás volt. Összehasonlításként ma évente 12 ezer lakás épül” – mondta Kákonyi József építőmérnök, statikus és igazságügyi szakértő, aki korábban a panelszerelések vezető irányítójaként dolgozott.
Sokan úgy tudják, hogy a panelházakat 50 évre tervezték, ezért az idősebb lakótelepek esetében gyakran felmerül a kérdés: meddig bírják még ezek az épületek? Kákonyi József ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
„A házgyári paneleket 80 évre tervezték, de szerintem ennél is többet bírnak majd.” A 80 év csak az épületek tartószerkezeteire vonatkozik. A nyílászárók élettartama 40 év, míg az épületgépészeté 25 év
- tette hozzá.
„Ezek be is igazolódnak, hiszen a panelfelújítási programban ezek meg is mutatkoznak. Például nagyon sok panelnél szükséges volt már a nyílászárócsere” – mondta a szakértő.
A panelházak szerkezeti állapotával szerinte eddig nem volt gond. Szakértőként főként hőtechnikai veszteségek, hőszigetelési, vízszigetelési és fűtéskorszerűsítési munkák kapcsán kérték a közreműködését.
A panelprogram az 1960–70-es években indult el Magyarországon. Ekkor sokan költöztek faluból városba, és sürgősen meg kellett oldani a lakhatásukat. Az országban több házgyár is épült, amelyek folyamatosan gyártották a panelelemeket.
„1960-tól 15 év alatt 1 millió lakás épült fel. Ennek meg kellett teremteni a feltételeit, a panel kézenfekvő megoldás volt. Összehasonlításként ma évente 12 ezer lakás épül” – mondta Kákonyi József építőmérnök, statikus és igazságügyi szakértő, aki korábban a panelszerelések vezető irányítójaként dolgozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
