HÍREK
A Rovatból

Az Európai Bizottságtól kért segítséget a Fidesz, amely nemrég még gigaplakátokon démonizálta a testületet

Bóka János fideszes képviselő hivatalos levélben fordult az Európai Bizottság jogállamisági biztosához. A politikus szerint az új Alaptörvény-módosítás a magyar ellenzék jogi kizárását jelenti, és felveti az alkotmányos puccsot és az állam elfoglalását is.


„Alkotmányos puccsnak” nevezte a 17. Alaptörvény-módosítást Bóka János, aki a Fidesz országgyűlési képviselőjeként hivatalos levelet küldött az Európai Unió jogállamiságért felelős biztosának. A politikus a közösségi médiában jelentette be, hogy tájékoztatta Michael McGrath uniós biztost a jogszabály szerinte „legbotrányosabb részeiről” – írta az Index.

Bóka jelezte, érdeklődéssel várja a pénteken közzéteendő uniós jogállamisági jelentéseket. A bejelentésében Brüsszelhez intézett kérdéseket is megfogalmazott.

„Egyenlő mércével mér-e a bizottság minden kormányt? Van-e mondanivalója arról, ami az új parlamenti többség alatt történik hazánkban?” – fogalmazott a fideszes képviselő.

A biztosnak küldött levélben a hétfőn elfogadott módosítást több ponton is kifogásolta, majd úgy fogalmazott, a jogszabály „gyakorlatilag alkotmányos puccsot hajt végre a kormányzat minden ága ellen, amely által az új törvényhozó többség az államot foglyul ejti (state capture)”.

A képviselő három különösen aggasztó intézkedést emelt ki. Elsőként azt, hogy a jövőben nem indulhat parlamenti választáson az, aki legalább 12 évig volt képviselő, vagy háromszor választották meg.

Bóka szerint ez „a magyarországi politikai ellenzék jogi kizárását jelenti”. Második pontként a köztársasági elnökre vonatkozó részt kifogásolta, amely szerinte szembemegy az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európai Unió Bírósága és a Velencei Bizottság korábbi döntéseivel. Harmadikként pedig azt említette, hogy az Alkotmánybíróságon visszaállítják a 70 éves korhatárt, ami az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének elmozdítását is jelenti.

Bóka lépése nem előzmény nélküli, korábban a Fidesz európai parlamenti képviselői is a Bizottsághoz fordultak, szintén alkotmányos puccsot emlegetve.

Ezek az aggodalmak a Fidesz részéről azért kifejezetten érdekesek, mert ez a párt volt az, amely kormányon durván ellenséges hangot ütött meg az Európai Bizottsággal szemben. Vezetőjét, Ursula von der Leyent állami pénzből óriásplakátokon gonosz bábmesterként, vagy épp az ellenzék gazdájaként/főnökeként mutogatta szerte az országban, és azzal vádolta hogy „háborús pszichózisában” belesodorna minket és az egész Uniót az orosz-ukrán háborúba.

És a szervezet nemcsak a belföldi kommunikáció szintjén vált a volt kormánypárt ellenségévé. Az Európai Bizottság által a magyarországi jogállamisággal, korrupcióval, sajtószabadsággal, és az állam (akkor még fideszes) foglyul ejtésével kapcsolatos kritikáit a Fidesz-KDNP-kormány rendre ignorálta, vagy csak részben adott helyt nekik, miközben azt a narratívát építette, hogy „Brüsszel” beavatkozik a tagállamok szuverenitásába. Orbán Viktor például a Szovjetunióhoz hasonlította egy ünnepi beszédben.

A panaszt megfogalmazó Bóka Jánosnak pedig nem elhanyagolható szerepe volt abban, hogy a viszony így alakult, ugyanis európai uniós ügyekért felelős miniszter volt az Orbán-kormányban.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el Fidesz által kritizált 17. Alaptörvény-módosítást. A Fidesz–KDNP képviselői bojkottálták a szavazást, Gulyás Gergely pedig tiltakozásul bejelentette lemondását a frakcióvezetői posztról. Közölte, „ehhez nem kívánok asszisztálni, ezért lemondok a frakcióvezetői megbízatásomról”.

A jogszabály a hatálybalépését követő napon megszünteti Sulyok Tamás államfő megbízatását, korlátozza a képviselői mandátumok számát, és átalakítja az Alkotmánybíróság működését.

A történet másik kifejezetten érdekes része pedig az új kormányoldal reakciója a Fidesz európai panaszaira.

A Tisza Párt szerint Fidesz brüsszeli akcióinak valódi célja, hogy megakadályozzák a Magyarországnak járó uniós források folyósítását, ezzel pedig az ország érdekei ellen dolgoznak. Korábban a Fidesz vádolta szinte szóról szóra ezzel az ellenzéket, amikor kormányzott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Riasztás van érvényben: 90 km/órás széllel csap le a hidegfront az országra
A HungaroMet a délnyugati, nyugati és északkeleti területekre adott ki riasztást a szombat délután érkező zivatarok miatt. Maga a hidegfront vasárnap érkezik, ami a jövő hét elejére már érezhető lehűlést hoz.


Szombaton délutántól heves zivatarokra készülhet az ország jelentős része. A délnyugati, nyugati és északkeleti térségekben riasztás van érvényben, a cellák 60–70 km/órás széllökéseket, intenzív esőt és jégesőt hozhatnak. A hidegfront vasárnap késő délután–este érkezik, előterében már éjjel nedvesebb, labilis levegő áramlik fölénk.

A nyári időjárás továbbra is tombol, az ország közepén 32, a délkeleti tájakon 36-37 fokot mutatnak a hőmérők. A rendkívül magas UV-B sugárzás miatt nem ajánlott a napra menni délután négy óráig, de a gyerekek és az idősek inkább maradjanak árnyékban az esti órákig. Ma a nyugati országrész és az északi határszél kivételével 25 fok felett, az Alföldön 27 fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet – írja a met.hu.

Holnap a déli órákig az ország északi, északkeleti felében van inkább esély zivatarra, de déltől északnyugat felől növekszik a zivatarok előfordulásának esélye.

Egy-egy intenzív zivatar is kialakulhat, akár 90 km/órás széllel, nagyobb jég is eshet és felhőszakadás is lehet.

A késő esti, éjféli órákban a zivatarok kelet felé elhagyják az országot. A jövő hét elején már nagyrészt 25 és 30 fok között alakulnak a csúcsértékek.

Sőt, a hét közepén a magasabb légrétegekben még hűvösebb levegő szivárog be a Kárpát-medencébe, így a hét közepétől tovább mérséklődik a nappali felmelegedés.

A hidegfront érkezésére sokan érzékenyek, az időjárás változása most is őket terheli meg igazán.

Fejfájás, migrén, tartós álmosságérzet jelentkezhet, a reflexidő megnyúlhat, a cselekvési reakció késhet.

A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a közlekedésben résztvevők fokozottan figyeljenek az utakon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Bármikor és bárhol lehet számolni támadással az országban” – magas szintre emelték a terrorfenyegetettséget Németországban
Alexander Dobrindt belügyminiszter jelentette be a terrorfenyegetettségi szint emelését a hírszerzés friss jelzései alapján. A hatóságok szerint a tervek civileket, intézményeket és az ország kritikus infrastruktúráját is célozzák.


Németországban magas szintre emelték a terrorfenyegetettségi készültséget, miután a hírszerzés konkrét támadási tervekről szerzett tudomást. Alexander Dobrindt belügyminiszter a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban beszélt a helyzet súlyosságáról, amiről a ZEIT Online is beszámolt.

„Ez azt jelenti, hogy bármikor és bárhol lehet számolni támadással az országban” – figyelmeztetett a miniszter.

A készültséget a korábbi „elméleti fenyegetettségi” fokozatról emelték „magas szintre”. Németországban nincsenek a lakosságnak szóló, színes kódokkal jelzett riasztási szintek; a mostani lépés a hatóságok belső kockázati minősítésének szigorítását jelenti, ami a konkrét veszélyek megjelenésére utal.

A miniszter szerint a szolgálatok friss jelzései új helyzetet mutatnak.

„Egyértelműen léteznek bizonyos támadási tervek emberek, intézmények és az infrastruktúra ellen” – mondta Dobrindt.

A német hatóságok az elmúlt években több súlyos terrortámadással is szembesültek. 2024 decemberében egy szaúd-arábiai férfi szándékosan a tömegbe hajtott a magdeburgi karácsonyi vásáron, hat embert megölt, és több százat megsebesített; az elkövetőt idén életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Pár hónappal korábban, 2024 augusztusában Solingenben egy szíriai állampolgár az Iszlám Állam propagandájától inspirálva késelt halálra három embert egy városnapi rendezvényen.

A belügyminiszter külön kiemelte az infrastruktúra elleni fenyegetettséget is. Nemrégiben egy országos informatikai hiba miatt mintegy két órára leállt a teljes német vasúti közlekedés, ami jól mutatta, milyen súlyos következményekkel járhat a kritikus infrastruktúra megbénulása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ha életbe lép az Alaptörvény 17. módosítása, rövidesen Poltnak is búcsúznia kell, de sok más változás is lesz
Csökkentették a kétharmados törvények körét, eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát, megszüntették az Országgyűlési Őrséget, és megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.


Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be, írja a Telex.hu.

Ha az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, az államfő megbízatása másnap megszűnik.

Az államfői feladatokat átmenetileg Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

A módosítással visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amivel két hónapon belül megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét a testület tagjai választhatják meg maguk közül, az alkotmánybírák megbízatása pedig tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.

A bírák nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének kiválasztásában, akiket az eddigi kilenc helyett csak hat évre választ az Országgyűlés, és nem választhatók újra.

12 éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek: már a következő választáson sem indulhat el, aki legalább három ciklusban volt képviselő.

Csökkentették a kétharmados törvények körét, eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát, megszüntették az Országgyűlési Őrséget, és megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.

Az Alaptörvény 17. módosítását hétfőn fogadta el az Országgyűlés a Fidesz-KDNP képviselőinek bojkottja mellett. A szavazást heves politikai vita előzte meg.

Magyar Péter miniszterelnök nyíltan jelezte, hogy amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá a törvényt, a kormány megfosztási eljárást indít ellene.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a szavazás napján bejelentette lemondását, mondván, „olyan maradandó módon sérült a demokrácia, mint 1989–90 óta soha”.

A Fidesz az elmúlt napokban több fronton is tiltakozott a módosítás ellen. Patrióta EP-képviselők – köztük a Fidesz delegációja – sürgősségi kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz, alkotmányos puccsról írva.

Sulyok Tamás hiába várta a Velencei Bizottság állásfoglalását, a testület ugyanis csak októberben tárgyalta volna a kérdést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Sulyok leváltásáról: Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban
Orbán Viktor a Facebookon reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a hivatalából való eltávolítását is tartalmazó Alaptörvény-módosítást. A poszt szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”, miután a parlament a héten fogadta el a vitatott jogszabályt.


„Ma ledőlt az utolsó gát” – írta Orbán Viktor a Facebookon egy szombat esti posztban, amelyben reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a sokat vitatott Alaptörvény-módosítást. A volt miniszterelnök szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”.

Hozzátette: „Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.”

Bejegyzését azzal zárta: „Isten óvja Magyarországot!”.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett kimondja, hogy hatálybalépésével megszűnik a hivatalban lévő államfő megbízatása.

Magyar Péter miniszterelnök a szavazás után közölte, Sulyok Tamásnak öt napja van aláírni a jogszabályt. A kormányfő kilátásba helyezte, hogy amennyiben az elnök ezt nem teszi meg, és például az Alkotmánybírósághoz fordul, a kormány megfosztási eljárást indít ellene.

Sulyok Tamás erre közleményben reagált, amelyben azt írta, a miniszterelnök nyílt nyomást gyakorol rá, és ez a beavatkozási kísérlet kirívóan sérti az alkotmányos rendet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk