SZEMPONT

Bod Péter Ákos: A hétvége azt üzente, hogy a Tisza készen áll a feladat teljesítésére, ha megkapja a felhatalmazást

Míg Orbán Viktor szavai komoly bizonytalanságot keltenek az üzletemberek között, a Magyar Péter vezette ellenzék kormányzóképesnek mutatkozik. A bemutatott személyiségek, a program, a látható szervezettség sokakat megnyugtat - mondja a volt jegybankelnök.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2026. február 17.

Míg Orbán Viktor évértékelő beszédében a halál vámszedőinek nevezte a Shellt és az Erstét, ismét Brüsszelt tette meg fő ellenséggé, és büszkén beszélt arról, hogy 15 év alatt majdnem 15 ezer milliárdot vontak el a bankoktól, a multiktól és az energiacégektől, Magyar Péter sorra vette a gazdaság, az egészségügy, az oktatás problémáit, részletezte, hogyan orvosolná ezeket a TISZA, és azt ígérte, Magyarország ismét az európai fősodor része lesz.

Milyen üzenetet közvetített a két hétvégi évértékelő a gazdaságról, és hogyan értékelheti az elhangzottakat az üzleti világ? Erről beszélgettünk Bod Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökével.

— Orbán Viktor évértékelő beszédében büszkén közölte, hogy 14.596 milliárd forintot vettek el a bankoktól és a multiktól, és ebből fedezik a lakossági támogatásokat.

— Én nem hívnám ezt a beszédet évértékelésnek. Korábban, évtizedekkel ezelőtt valóban volt értékelés. Részt is vettem olyanon, amikor Orbán Viktor még ellenzékben, a parlamenten kívül, meghívott körben elmondta, hogyan látja az ország helyzetét. Ez nagyon régen volt. Ez már inkább politikai esemény, a mostani pedig már nyomokban sem tartalmazott országértékelést. Az ország állapotáról, az előttünk álló nagy feladatokról, a társadalmi-gazdasági helyzetről nem sokat hallottunk. Hozzáteszem, a hivatalban lévő miniszterelnöknek nem a saját közönsége előtt kellene erről beszélnie, hanem a parlamentben, de ezt már megszokhattuk, hogy évek óta így van. Visszatérve a kérdésre:

a gazdaság megadóztatásának büszke bejelentése egyike volt a furcsa, sőt mondhatni sokkoló megállapításoknak,

itt valóban nehéz kikapcsolni az iróniát. Gazdaságunk ugyanis, és ez valahogy átszűrődött a beszédben, tavaly és azt megelőzően épp csak szemmel látható mértékben növekedett, 2023-ban egyenesen zsugorodott a teljesítmény, vagy ahogy akkor mondták, „negatív növekedést” hozott. Azaz a magyar gazdaság három éve nem húz. Ilyen gazdaságban azzal dicsekedni, hogy a kormányzat hatalmas kiadásokat teljesített? A logikus kérdés: miből? Az államnak ugyanis nincs saját, önálló jövedelme, amit költ, és ez nem magyar sajátosság, azt elveszi másoktól, vagy elveszi a jövőtől. Tehát vagy adóztat, vagy adósságba veri az országot. A tavalyi és mai esetben sajnos mindkettő fennáll: súlyosan megadóztatja azokat a cégeket, akik itt vannak és nem tudnak elmenni (még, tehetjük hozzá halkan).

Azt pedig tudjuk, hogy a kicsi vagy nagy vállalatokra hárított adók előbb-utóbb, de inkább előbb, a fogyasztóknál fognak megjelenni többletkiadásként.

A különadók beszedését most Orbán büszkén elmondta, de azt nem hallottam, hogy az eladósodási spirált taglalta volna. Ráadásul a rendszeres és rendkívüli módon beszedett adó sem elég a költségvetési lyukak betömésére, hatodik éve különösen nagy a deficit, és nemcsak tavaly lett sokkal több a költségvetési törvénybe foglaltnál, a helyzet 2026-ra sem tud érdemben változni. Ez azt jelenti, hogy a közeli jövőben mi, az ország egésze fizetjük meg a kormányzati nagyvonalúságot, mert a cégek a többletadó formáját öltő költségnövekedést a rentábilis működésük érdekében át fogják hárítani a terheket magasabb árak formájában. A terhek jelentős részét viszont a távolabbi jövőre, a következő generációk viseli.

Az eladósodásnak ugyanis az a természete, hogy roppant nehezen múlik el.

Az állami hiány, finanszírozása 5, 10, 20, sőt tavalyi példa alapján akár 30 éves lejáratú adósságeszközökkel történik.

— Ha ennyire a különadókra alapoz a kormány, az milyen következményekkel jár a cégekre és a gazdaság egészére nézve?

— A dolgot az bonyolítja, hogy hivatalosan van nálunk egy normális társasági adó, a cég a bevételeiből kifizeti a ráfordításait, és a többletet leadózza. Az adókulcs, és ezt mindig elmondja büszkén a kormány kifele, igen versenyképes, magyarán szerény. Csakhogy most, mint eddig is sokszor, ezen felül vetnek ki különadókat. No most, a plusz adó a gazdálkodó számára többletköltség. Mit tud tenni egy cég, ha az egész iparág költségszintje megnő? Ahhoz, hogy működni tudjon és kiizzadja a fennmaradásához szükséges minimális nyereséget, érvényesítenie kell ezt a többletköltséget az áraiban. A termék többe kerül, és lesz, aki nem engedheti meg magának, így az állam miatti költségemelkedés csökkenti a keresletet. Rossz a fogyasztónak és rossz a termelőnek is, mert vevőt veszít. A nemzetgazdasági hatása tehát egyértelműen negatív. Ezért kell az adóval csínján bánni. Ha túl sok adót rónak a gazdasági szereplőkre, az rontja a működési, növekedési és versenyképességüket, a termelékenységüket is. Az pedig végképp kerülendő, hogy év közben meglepetésszerűen adóztassák meg a cégeket.

Egy ilyen országban meggondolják, hogy befektessenek-e. Így elmaradnak a beruházások, ami már a versenyképességet és a termelékenységet rontja. Az a gyanúm, hogy ezt a miniszterelnök nem érti.

Sokszor büszkén elmondja, hogy jól megadóztatjuk a multikat. Egyébként, sem a gazdasági logika, sem az uniós jog nem engedi, hogy piaci vállalkozásokat adózásban megkülönböztessenek egymástól azon az alapon, hogy milyen a vállalkozás nacionáléja. De azért rendszeresen megpróbálkozik az ilyennel, aztán abból elvesztett perek lesznek. És bizonytalanság, növekvő bizalmatlanság. Az adókkal való politizálgatás is oka annak, amivel kezdtük a tényhelyzet leírását: a magyar gazdaság nem nő. Pontosan az ilyen kormányzati működés az egyik tényezője annak, hogy nem nő.

— Beszéljünk a bizalomról. Amikor a miniszterelnök egy beszédben „a halál vámszedőinek” nevez két fontos céget, a Shellt és az Erste Bankot, amelyeket egyébként pár hónapja még ugyanez a kormány méltatott, mint fontos partnert, milyen üzenetet küld a piac többi szereplőjének?

— Ez a kitérő azért volt sokkoló, mert ha jól értelmezem, a két intézmény annak kapcsán került képbe, hogy ni csak, van egy ellenzék, amely elindul a választáson.

A sportot kedvelő miniszterelnök most azon háborodik fel, hogy valaki oda mer állni a rajthoz.

És ez ellenzéki párt olyanokat akar vezető tisztségekre állítani, akiknek egyike dolgozott a Shellnél, a másik pedig az Erste Banknál. Innentől aztán már szürreális is a szövege. Háborús nyerészkedéssel vádol olyan elismert intézményeket, amelyek közül az egyik a magyar állam komoly energetikai partnere, a másik pedig egy nagy bank, amelyben a magyar államnak 2023-ig, tehát a háború második évéig, 15 százalékos tulajdoni részesedése volt, és komoly, vezető pénzintézet. Ez a támadás személyes alapú és komolytalan. Egyébként Kármán András, a Tisza gazdasági szakértője nemcsak az Ersténél dolgozott, a magánszektorban, korábban a londoni székhelyű EBRD-ben képviselte Magyarországot, azt megelőzően pedig az Orbán-kormánynak volt államtitkára. A két elismert szakember támadása méltatlan, az pedig érthetetlen, hogy személyük miatt súlyos vád hagyta el a miniszterelnök száját. Háborús nyerészkedés? Tudjuk, hogy a háború sokba kerül. Legfőképpen a megtámadott Ukrajnának. Egyébként Oroszországnak is, és közvetve az világnak, így Magyarországnak is.

De közismert, hogy a MOL meglehetősen sokat keresett a háború négy éve alatt, mert Magyarország mentességet kapott az orosz energiával való üzletelés korlátozása alól.

Bárhogy van is, ilyen vádaskodás nem méltó egy miniszterelnökhöz. Egy kormánypárti publicistától is otromba támadás lenne. Innen nézve aztán ez a beszéd végképp nem országértékelés, hanem inkább az elmúlt hetek példátlanul alpári ügyeinek a folytatása.

— Térjünk át Magyar Péter beszédére. Ő is jócskán tett ígéreteket: uniós források, évi minimum 500 milliárdos plusz az egészségügynek, a közutak rendbetétele. Mennyire megalapozottak ezek az ígéretek, miből lenne rájuk forrás?

— Az első beszéd nem foglalkozott az ország helyzetével, ez viszont igen. Magyar Péter beszéde valóban tartalmazott országértékelést. Előjöttek azok az ügyek, amelyek a miniszterelnöknél szóba sem kerültek: miért nincs növekedés, mitől van lefojtva a gazdaság? A probléma egyebek mellett az, hogy szemben a többi tagállammal, Magyarország a jogállamisági elmaradások és a korrupcióellenes fellépés gyengesége miatt nem jut hozzá az uniós forrásokhoz. Itt nemcsak a kieső rengeteg pénz a probléma, hanem az igazi gond az, ami miatt az uniós pénz megakadt: nincs meg az a minimális jogállamiság és kiszámíthatóság, amely mellett az európai adófizetők pénzét ide lehetne irányítani. Az biztos, hogy az Orbán-kormányzat jelenlegi útja folytathatatlan, és az elmúlt években tanúsított kormányzati viselkedés esetén nem is lenne uniós pénz. A hitelkamatok fizetését, a drága állam fenntartását hogyan is lehetne nem növekvő gazdaságból kipréselni?

Amit Orbán szövege sugallt, az Münchhausen báróhoz illő eljárás: megadóztatják az itt lévőket, és a pénzt odaadják másoknak, csakhogy a gazdaság ettől egy tapodtat sem megy előre.

A magyar jövő szempontjából tehát a valódi kérdés az, hogy lesz-e gazdasági fejlődés. A kormányzásra készülő ellenzéki erőnek be kell mutatnia a helyzetet és az előre mutató utat. Ami a helyzetet illeti, sajnos érhetik meglepetések azt, aki majd kinyitja a fiókokat kormányváltás után. Az akkori szituációban lehet igazából megítélni, hogy mely tervek mikorra valósíthatók meg. A kulcsügy a gazdaság újraindítása. Növekedés esetén a tervbe vett intézkedéseket végre lehet hajtani, annak időfüggvényében, hogy mennyi jövedelmet termel az ország, hiszen itt is elmondhatjuk: a kormányzat csak a létrehozott jövedelmekből tud gazdálkodni. A konkrétumokat nézegetve: a családi pótlék megduplázása például nem nagy ígéret, hiszen 18 éve nem emelték: ez csupán valorizáció, ami visszaadja azt, amit az infláció elvett. Vannak hatalmas elmaradások, amelyekhez valóban elengedhetetlen az uniós támogatások, kedvezményes hitelek igénybevétele.

A program igen részletes, mind a helyzet bemutatásában, mind a változtatandó ügyek felsorolásában.

Örömmel láttam például, hogy előkerült a vízvagyonnal való gazdálkodás ügye. Nagy ügy, de eddig kormányszinten nem foglalkoztak vele komolyan. Sőt, amikor szóba jött az Orbán-kormány akkumulátor-nagyhatalmi álmai kapcsán, hogy ugyan lenne-e ahhoz elég víz az Alföldön, akkor a kormányoldal lehurrogta az aggódókat azzal, hogy Magyarország vízben gazdag. Ez pedig így nem igaz. Ami a Tisza programjában szereplő ígéretek „beárazását” illeti: vannak a konkrét tételek, mint a minimálbéresek SZJA-jának 15-ről 9 százalékra csökkentése, ez például nem hatalmas költség. Az igazán nagy tételek a jövőre vonatkoznak, ám egyértelműen azzal a feltételezéssel, hogy Magyarország visszakerül az európai fősodorba.

Ha ez megtörténik, és a vállalkozások, amelyek eddig kivártak, újra beruháznak, miért ne indulhatna be az ország?

Értem egy új erő optimizmusát, és ez csak a gazdasági vonatkozás. Ha valaki el tudja képzelni, hogy az idén sikeres, békés fordulattal a kettéhasított országot egyesíthető, a háborús pánikkeltésnek kitett emberek megnyugtathatók, a kilátástalanság miatt elpályázók visszavonzhatók, akkor ezekhez képest már harmadrendű dolog, hogy a gazdaság beinduló növekedése kitermelje a kátyúk betöméséhez szükséges többletet.

— A vasárnapi tiszás évértékelő kormányzóképességet igyekezett sugallni, és ebből a szempontból talán még fontosabb volt a müncheni találkozósorozat, ahol Magyar Péter fontos európai vezetőkkel tárgyalt, és Orbán Anitát leendő külügyminiszterként mutatta be.

— Valóban feltűnő volt a kontraszt. Orbán Viktor mellett celebek és rapperek álltak ki, némelyük neve nekem nem semmit sem mond. Ezzel szemben a Tisza Párt kongresszusán, ahol a képviselők mutatkoztak be, megnyugtató személyiségek jelentek meg: rendőrtiszt, sikeres vállalkozók, olyan komoly vezetők, mint Orbán Anita és Kapitány István.

Látszott, hogy a párt elvégezte a szervezési munkát, és olyan emberek állnak készen, akik felelősséget fognak viselni a nehéz ügyekért.

Magyar Péter utalt is rá, hogy nincs tévedhetetlen és mindent tudó vezető, és neki fontos, hogy felkészült személyekkel vegye körbe magát. A kormányzás csapatmunka. Úgy látom, hogy a bemutatott személyek belföldön és külföldön is bizalmat sugároznak.A külföldi szereplések is azt mutatják, hogy potenciális kormányfőnek és minisztereknek tekintik őket. Ez óriási különbség 2022-höz képest, amikor a sokszínű ellenzéki koalíciónak nem volt bemutatható, ütőképes kormányzati csapata.

Akikkel most Magyar Péter találkozott Münchenben, a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú partnerek.

A magyar nemzetgazdaság mélyen be van ágyazódva az európai értékláncokba. Az értékteremtés felét külföldi tulajdonú cégek adják, ahol magyar emberek dolgoznak. Elemi érdekünk, hogy ezek a vállalatok sikeresek, profitábilisak legyenek, tisztességes bért fizessenek és az adóikkal hozzájáruljanak a közkiadásokhoz.

— Ez a pénteki találkozósorozat segítheti a magyar gazdaság beindítását azáltal, hogy a partnerek már ismerik a lehetséges új vezetést, és kialakuljon a bizalom?

— Nem voltam ott, de az biztos, hogy mindenki kíváncsian figyeli a helyzetet. Egyébként akkor is új helyzet állna elő, ha a jelenlegi kormányerők maradnának. Csak egy példa: az Orbán-kormány tudatosan nem hajt végre egy uniós bírósági ítéletet, ami napi egymillió eurónkba kerül, és az csak a pénzügyi része: az európai joggal sokáig egyszerűen nem lehet szembe benni.

Az orbáni szűkszavú program, hogy „folytatjuk”, óriási bizonytalanságot kelt az üzletemberek között itthon és külföldön, hiszen az elmúlt időszak nyilvánvalóan fenntarthatatlan.

A miniszterelnök legutóbbi kiszólásai pedig nem arra utal, hogy képes vagy hajlandó lenne normalizálni a viszonyt azokkal az országokkal, amelyekkel gyakran 1:26 arányban áll szemben. Ezzel szemben a Tisza üzenetei, mint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás vagy az euró bevezetésének előkészítése, értelmezhető mondások. Konkrét az is, hogy Varsó, Bécs, Brüsszel lesznek a legelőször felkeresendő fővárosok. Ehhez képest Orbán rendezvényén már annak a bevallásához jutottak el, hogy nekik nem Oroszország, hanem Brüsszel a veszély. Ez így folytathatatlan.

Ebben a helyzetben érthetően sokakat megnyugtat, ha az ellenzék kormányzóképesnek mutatkozik. A hétvége azt üzente, hogy a Tisza készen áll a feladat teljesítésére, ha megkapja a felhatalmazást.

Szemben a 16 év orbáni kormányzás idején felmutatott korábbi ellenzéki politikai alternatívákkal, most minőségileg más helyzet, és nemcsak a közvéleménykutatási eredmények miatt. A bemutatott személyiségek, a program és a látható szervezettség: ez így immár megnyugtató.

Kapcsolódó

Tíz évvel lőtt mellé Rogán Antal csapata – Orbán Viktor honlapján a 2016-os évértékelő jelent meg

A miniszterelnok.hu-n a Várkert Bazárban elhangzott friss beszéd helyett tévedésből a tíz évvel korábbi szöveg volt olvasható. A hibát a Kabinetiroda is elismerte, azóta javították az oldalt.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.