Méteres hó és 135 km/h-s szél: bombaciklon bénította meg az USA keleti partvidékét
Több mint 650 ezer otthon maradt áram nélkül, és rengeteg iskolában szünetelt a tanítás. Massachusetts egyes részein több mint egy méter hó esett, amire évek óta nem volt példa.
Hófúvás bénította meg az USA északkeleti részét vasárnap és a hét elején, miután a Hernando nevű téli vihar heves havazással és viharos széllel csapott le a térségre. New York Citytől Portlanden át Bostonig több városra is hóviharriasztást adtak ki – írta a The Guardian.
Több mint 10 ezer járatot töröltek, számos államban bezártak az iskolák, a vihar csúcsán pedig több mint 650 ezer otthon és vállalkozás maradt áram nélkül.
A vihar vasárnap gyorsan erősödött. Massachusetts és Rhode Island partjainál 113 km/h-s, a New York állambeli Montauk Pointnál pedig 135 km/h-s széllökéseket mértek. Hétfőre több helyen, köztük a Central Parkban és a John F. Kennedy nemzetközi repülőtéren is 38 centiméter fölé emelkedett a hóréteg. Voltak települések, ahol több mint hat órán át folyamatosan havazott, Massachusetts egyes részein és a New York-i Long Islanden pedig a 76 centimétert is meghaladta a hó. Rhode Islanden hétfő estére 96 centiméter gyűlt össze, a massachusettsi Fall Riverben pedig 104 centimétert mértek, ami 2016 óta az egyik legjelentősebb hóviharnak számít.
A vihart a szakértők „bombaciklonként” jellemezték.
A kifejezés a „bombagenezis” szóból ered, ami azt jelenti, hogy egy mérsékelt övi vihar rendkívül gyorsan erősödik, központi légnyomása pedig 24 órán belül legalább 24 millibárral zuhan. A Hernando esetében a nyomás kevesebb mint 12 óra alatt nagyjából 40 millibárral esett.
A robbanásszerű fejlődést az okozta, hogy a párás, enyhe atlanti levegő és a Kanadából érkező, jóval hidegebb kontinentális légtömeg találkozott. Az erős hőmérsékleti kontraszt felpörgette a vihar örvénylését, a bőséges nedvesség pedig intenzív havazást okozott. A rendszer egyes részein a kissé melegebb levegő miatt nehezebb, vizesebb hó esett, ami szintén hozzájárult a hatalmas mennyiséghez.
A legrosszabb körülmények a hét közepére enyhültek, de a gyengébb havazás, havas eső és ónos eső csütörtökön és pénteken is kitartott. A súlyos időjárásnak legalább két halálos áldozata volt.
Eközben egy szokatlanul lassan mozgó időjárási rendszer napok óta tartó özönvízszerű esőzést okoz Közép-Ausztráliában, eláztatva az Északi Terület, Dél-Ausztrália, Queensland és Új-Dél-Wales hatalmas részeit. A makacs, alacsony nyomású rendszerhez köthető tartós esők és zivatarok a hét eleje óta sújtják a térséget. A queenslandi Nappa Merrie-ben szerdán 24 óra alatt több mint 165 milliméter csapadék hullott, ami rendkívüli mennyiség egy olyan régióban, ahol egy teljes év alatt esik 100-200 milliméter. A rendszer várhatóan legalább szombatig az ország belseje felett marad, ami növeli a további heves esőzések és az újabb áradások kockázatát a már telített területeken.
Hófúvás bénította meg az USA északkeleti részét vasárnap és a hét elején, miután a Hernando nevű téli vihar heves havazással és viharos széllel csapott le a térségre. New York Citytől Portlanden át Bostonig több városra is hóviharriasztást adtak ki – írta a The Guardian.
Több mint 10 ezer járatot töröltek, számos államban bezártak az iskolák, a vihar csúcsán pedig több mint 650 ezer otthon és vállalkozás maradt áram nélkül.
A vihar vasárnap gyorsan erősödött. Massachusetts és Rhode Island partjainál 113 km/h-s, a New York állambeli Montauk Pointnál pedig 135 km/h-s széllökéseket mértek. Hétfőre több helyen, köztük a Central Parkban és a John F. Kennedy nemzetközi repülőtéren is 38 centiméter fölé emelkedett a hóréteg. Voltak települések, ahol több mint hat órán át folyamatosan havazott, Massachusetts egyes részein és a New York-i Long Islanden pedig a 76 centimétert is meghaladta a hó. Rhode Islanden hétfő estére 96 centiméter gyűlt össze, a massachusettsi Fall Riverben pedig 104 centimétert mértek, ami 2016 óta az egyik legjelentősebb hóviharnak számít.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté: Borbás Marcsi, Balogh Levente és Wáberer György áruló
A Fidesz frakcióvezetője a választási vereséget elemezve élesen bírálta a szerinte haszonleső, párthoz kötődő szereplőket. Úgy látja, a jobboldal tisztességes többsége nem cipelheti tovább azt a terhet, amit ez a szűk, pénzéhes kör a nyakukba akasztott.
Egy vasárnap délelőtti, hosszú Facebook-posztban fejtette ki gondolatait Kocsis Máté a választási vereségről, a Fidesz jövőjéről és a TISZA Párt győzelmének okairól. Bejegyzését azzal kezdte, hogy megmagyarázza, miért maradt el egy pénteken beharangozott interjúja a HírTV-n. Mint írja, a műsor elkészült, és szerinte „impulzív és jó interjú volt”, amit nem ő tiltatott le. Hogy miért történt „baki”, azt nem tudja.
A Fidesz frakcióvezetője szerint rendkívül fájdalmas és nehéz hét van mögöttük. Úgy fogalmazott, az emberek vasárnapi döntése világos, azt nem szabad és nem is kell megkérdőjelezni. Elismerte, hogy az ellenfél nyert egy „brutálisan kemény küzdelemben”. A vereség értékelése szerinte még hátravan. Kocsis Máté szerint a parlamenti mandátumok aránya torzít, a valóságban kb. 3,4 millió szavazat áll szemben 2,5 millióval, ami olyan, mint „4:3-ra elveszíteni egy meccset”.
„A leadott szavazatok megoszlása alapján semmi történelmi nincs benne. Semmi. Az idővonaltól az. A mögöttünk hagyott 16 év teszi azzá: a nemzeti korszak hosszúsága, megszokottságának megszakadása. Attól történelmi ugyan, de a számokból eredően nem végzetes”
– írta, hozzátéve, hogy a részvétel viszont valóban történelmi volt, amit megköszönt a választóknak.
A jövővel kapcsolatban úgy látja, egy Tisza-kormány jön, „számos olyan jóléti ígérettel, amiket csak a kampány hevében tettek”. Szerinte a következő években ki fog derülni, merre tart a hajó.
A Fideszről azt állítja, „hazaszerető és méltó ellenzék” lesznek, és mindent támogatni fognak, ami a magyar családokat szolgálja.
A felelősség kérdését is érintette, mondván, Orbán Viktor „gerinces vezetőként” magára vállalta azt, de a kép ennél árnyaltabb. Kocsis Máté szerint a háború kitörése óta „letérdelt az európai gazdaság”, és a Fidesz hiába mondott igazat a közelegő veszélyekről, az ellenfél „rövidebb lejáratú ajánlatot tett, miszerint változás kell, most”.
A frakcióvezető hosszan írt a „liberális propaganda állandósult korrupciós vádjáról”, ami szerinte konkrétumok nélkül bárkit korrupttá tehetett. Ugyanakkor elismerte:
„Mindez persze nem sikerülhetett volna az ellenfélnek, ha néhányan nem szolgáltatnak muníciót hozzá. Ha néhány gátlástalan és fékevesztett alak nem akar kivagyiskodni, átgázolni mindenkin, és plusz lehetőségekért akár kormányzati tisztviselőket fenyegetni.”
Kocsis szerint Magyar Péter is „pont ilyen ember volt”.
Kritizálta azokat a „milliárdosokat”, akik nem értik, hogy a hivalkodó életmódjuk „brutálisan rombolja annak a politikai közösségnek a megítélését”, amelyet a Fidesz kormányoz.
Külön kiemelte a „Matolcsy-klánt”, és név szerint Matolcsy Ádámot, aki szerinte „irgalmatlan károkat okozott a nemzeti oldal kormányzása idején, és annak kampányában”.
Azt állítja, Matolcsy Ádám összekötője már a kampány alatt a Tisza gazdasági holdudvara környékén volt.
„Szóval végigmagyarázkodtam egy kampányt Matolcsy Ádám miatt, miközben nem is ismerem. Nem tagja a pártunknak, nem jár közénk. A híradások szerint az apján keresztül a független jegybank környékén intézkedett, okosított, pénzezett suttyomban. Aztán amikor mindez kiderült, arra nem vette a fáradságot, hogy kiálljon, s elmagyarázza, mit is csinált ott” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az államgépezet nagyot hibázott, hogy máig nem lépett az ügyben. Megismételte korábbi kijelentését: „ha igaz, amit mondanak róla, akkor börtönben a helye”.
Ezután az „árulókról” írt, akik „egyszer csak hirtelen fojtogatónak kezdték érezni a hazai levegőt”.
Név szerint említette Borbás Marcsit, Balogh Leventét és Waberer Györgyöt, akiket azzal vádolt, hogy miután milliárdos támogatásokat kaptak, a választás előtt a változás mellett álltak ki.
Szerinte esetükben nem elvekről, hanem „vagyonátmentésről” van szó.
Kocsis Máté szerint nem védekeztek kellő erővel Magyar Péter „agresszív hazugságai” és a „balos sajtó álhírgyártása” ellen. Úgy látja, nem egy párttal, hanem a „hitelességét teljesen feladó liberális propaganda gépezettel szemben” kampányoltak, amely végül nyert.
A megújulásról szólva elismerte, hogy 16 év kormányzás után az emberek változásra vágytak.
Szerinte a Tisza szavazóinak jelentős része nem Magyar Péterre, hanem a Fidesz ellen szavazott.
A feladatot így határozta meg: „olyan Fideszt, olyan jobboldalt kell csinálni, amelyiket régen nagyon szerették az emberek. Pont ugyanolyat.” Ebbe viszont szerinte már nem férnek bele azok, akik elfáradtak, nem tudnak elszámolni a vagyonukkal, vagy a „liberális lejárató-gépezet áldozatai lettek”.
„Sok hiba, bűn és árulás történt, és sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk”
– írta, hozzátéve, hogy a Tisza párt sikerei árulásból, a Fidesz hibái pedig a hűségből születtek. Derűlátónak mondta magát, mert szerinte ki fog derülni, hogy a Tisza becsapta az embereket. Kocsis szerint a Tisza nem kormányozni, hanem bosszút állni akar, és listákat vezetnek „levadászandó emberekről”.
Bejegyzését azzal zárta, hogy tudomása szerint a második parlamenti ülésen az ő mentelmi jogának kikérésével fogják kezdeni a „megtorlást”. „Üzenem nekik, én nem bújok a mentelmi jogom mögé, mint Magyar Péter, nem kell fáradniuk vele! Jobboldaliak! A vereséget méltósággal elviseljük, az állami vegzatúrát kiálljuk, és soha, de soha nem adjuk fel!”
Egy vasárnap délelőtti, hosszú Facebook-posztban fejtette ki gondolatait Kocsis Máté a választási vereségről, a Fidesz jövőjéről és a TISZA Párt győzelmének okairól. Bejegyzését azzal kezdte, hogy megmagyarázza, miért maradt el egy pénteken beharangozott interjúja a HírTV-n. Mint írja, a műsor elkészült, és szerinte „impulzív és jó interjú volt”, amit nem ő tiltatott le. Hogy miért történt „baki”, azt nem tudja.
A Fidesz frakcióvezetője szerint rendkívül fájdalmas és nehéz hét van mögöttük. Úgy fogalmazott, az emberek vasárnapi döntése világos, azt nem szabad és nem is kell megkérdőjelezni. Elismerte, hogy az ellenfél nyert egy „brutálisan kemény küzdelemben”. A vereség értékelése szerinte még hátravan. Kocsis Máté szerint a parlamenti mandátumok aránya torzít, a valóságban kb. 3,4 millió szavazat áll szemben 2,5 millióval, ami olyan, mint „4:3-ra elveszíteni egy meccset”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
91,8 milliárd forintos norvég pénzről egyezhet meg nyárig Magyar Péter kormánya
A norvég kormány a nyárig lezárná a tárgyalásokat a Magyarországnak szánt 91,8 milliárd forintos EGT-alapról. A megállapodást így már az új, Magyar Péter vezette kabinet írhatja alá.
Nyárig megegyezne Magyarországgal a norvég kormány a 91,8 milliárd forintnyi támogatásról, amelynek sorsáról így jó eséllyel már az új kormány dönthet. A norvég külügyminisztérium optimista a 2021 és 2028 közötti időszakra elkülönített EGT-alap folyósításával kapcsolatban, amelynek 97 százalékát Norvégia finanszírozza – írta a norvég Panorama Nyheter. A tárca szerint a pénzt olyan projektekre kellene fordítani, amelyek hozzájárulnak a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítéséhez. Astrid Bergmål norvég külügyi államtitkár szerint ezek az alapelvek nyomás alatt állnak Magyarországon.
A támogatás ezért „olyan befektetést jelent, amire minden eddiginél nagyobb szükség van”.
A tárgyalások kimenetele szorosan összefügg a múlt vasárnapi választás eredményével. A tervek szerint Magyar Péter és a Tisza Párt május elején veheti át a kormányzást, így ha a norvég féllel nyárig sikerül megállapodni, a dokumentumot már az új miniszterelnök írhatja alá. Az előző, 2014 és 2021 közötti időszakban Magyarország egyetlen fillért sem kapott az alapból. A vita a civil szervezeteknek szánt pénzek elosztásán robbant ki: az Orbán-kormány ragaszkodott hozzá, hogy állami szereplő döntsön a forrásokról, amit a donorországok nem fogadtak el.
A megállapodás hiánya miatt az ország akkor mintegy 75 milliárd forintnyi támogatástól esett el.
A mostani tárgyalásokon a norvég fél egyértelművé tette az elveit. Astrid Bergmål közölte: „Norvég részről az EGT-forrásokkal olyan együttműködést szeretnénk, amely erősíti a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.” Hozzátette, hogy a már tavaly tavasz óta zajló egyeztetéseket az új magyar kormánnyal is folytatni fogják. A teljes, 2,8 milliárd norvég koronás (körülbelül 254 millió eurós) keretből a demokrácia és a jogállamiság mellett a zöld átmenet és a társadalmi befogadás is kiemelt területek.
Nyárig megegyezne Magyarországgal a norvég kormány a 91,8 milliárd forintnyi támogatásról, amelynek sorsáról így jó eséllyel már az új kormány dönthet. A norvég külügyminisztérium optimista a 2021 és 2028 közötti időszakra elkülönített EGT-alap folyósításával kapcsolatban, amelynek 97 százalékát Norvégia finanszírozza – írta a norvég Panorama Nyheter. A tárca szerint a pénzt olyan projektekre kellene fordítani, amelyek hozzájárulnak a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítéséhez. Astrid Bergmål norvég külügyi államtitkár szerint ezek az alapelvek nyomás alatt állnak Magyarországon.
A támogatás ezért „olyan befektetést jelent, amire minden eddiginél nagyobb szükség van”.
A tárgyalások kimenetele szorosan összefügg a múlt vasárnapi választás eredményével. A tervek szerint Magyar Péter és a Tisza Párt május elején veheti át a kormányzást, így ha a norvég féllel nyárig sikerül megállapodni, a dokumentumot már az új miniszterelnök írhatja alá. Az előző, 2014 és 2021 közötti időszakban Magyarország egyetlen fillért sem kapott az alapból. A vita a civil szervezeteknek szánt pénzek elosztásán robbant ki: az Orbán-kormány ragaszkodott hozzá, hogy állami szereplő döntsön a forrásokról, amit a donorországok nem fogadtak el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Viharos széllel és jégesővel csap le a hidegfront vasárnap este, már ki is adták a figyelmeztetést
A meteorológiai szolgálat elsőfokú figyelmeztetést adott ki a vasárnap délután érkező hidegfront miatt. Az előrejelzés szerint a zivatarokat 60-75 km/órás széllökések és apró szemű jég kísérheti a Dunántúl nyugati részén.
Vasárnap estére elromlik az idő: a Nyugat-Dunántúlon zivatarok, apró szemű jég és 60–75 km/órás széllökések csapnak le, hétfő délelőttre pedig a hidegfront az egész országon átvonul. Vasárnap kora délutántól egy érkező hidegfront hatására főként a Dunántúl nyugati részén fordulhatnak elő zivatarok – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A zivatarokat átmenetileg viharos, óránként 60-75 kilométeres széllökések és apró szemű jég kísérheti.
Az ország más tájain a front csak az esti órákban érkezik meg, addig délután még 23 fokos csúcsokkal és szép idővel lehet számolni. A zivatarveszély miatt Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékre elsőfokú, citromsárga figyelmeztetést adtak ki. Az esti, késő esti órákra a zivatarhajlam fokozatosan csökken.
A hidegfront és annak csapadékzónája a meteorológusok szerint hétfőn délelőtt hagyja el az országot kelet, délkelet felé. Reggel még erősen felhős időre és főként a keleti, délkeleti tájakon esőre, záporra kell készülni. Napközben északnyugat felől szakadozni kezd a felhőzet, de északkeleten, valamint helyenként nyugaton még kialakulhatnak futó záporok, egy-egy zivatar.
Sokfelé élénk, az ország északi felén erős lesz az északnyugati szél. A lehűlés is megérkezik: hajnalra 6 és 12 fok közé csökken a hőmérséklet, a csúcsértékek pedig délután 14 és 20 fok között alakulnak.
Vasárnap estére elromlik az idő: a Nyugat-Dunántúlon zivatarok, apró szemű jég és 60–75 km/órás széllökések csapnak le, hétfő délelőttre pedig a hidegfront az egész országon átvonul. Vasárnap kora délutántól egy érkező hidegfront hatására főként a Dunántúl nyugati részén fordulhatnak elő zivatarok – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A zivatarokat átmenetileg viharos, óránként 60-75 kilométeres széllökések és apró szemű jég kísérheti.
Az ország más tájain a front csak az esti órákban érkezik meg, addig délután még 23 fokos csúcsokkal és szép idővel lehet számolni. A zivatarveszély miatt Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékre elsőfokú, citromsárga figyelmeztetést adtak ki. Az esti, késő esti órákra a zivatarhajlam fokozatosan csökken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nagyon szereti Orbánt” – megszólaltak a falubeliek a sárvári Magyar Péterről, aki 909 szavazatot kapott
A bucsuiak szerint a függetlenként induló Magyar Péter politikailag a Fidesz támogatója, és semmilyen politikai ambíciója nem volt korábban. Indulása után a fideszes jelölt 258 szavazattal nyert a körzetben, a Tisza Párt szerint ez döntött.
A sárvári központú Vas megye 2-es választókerületben függetlenként induló Magyar Péter már tavaly nyáron feltűnt egy szombathelyi Lázárinfón, idén március 15-én pedig részt vett a Békemeneten, amikor már nyilvántartásba vett jelölt volt – írja a Telex. A lap szerint a férfi a Facebookjáról már törölte, de korábban több prominens fideszes politikussal, köztük Orbán Viktorral, Varga Judittal és Szijjártó Péterrel is volt közös képe. A Szombathelytől pár kilométerre fekvő Bucsuban élő jelölt politikai nézeteit a helyiek is megerősítették. Azt mondták, a férfi a Tisza Párt elnökének csak „névrokon, politikában az ellenkezőjét imádja”.
„Nagyon szereti Orbánt, igen, de azt nem tudjuk, mivel kampányol, ha kampányol” – fogalmazott egy másik helyi.
A faluban senki nem értette, miért indult a választáson. „Eddig politikai ambíciója nem volt, erre csak ő vagy az anyja tud válaszolni, a faluban senki” – mondták a helyiek. A független Magyar Péternek nem voltak plakátjai, fórumai és kampányígéretei sem, így a választópolgárok nagy valószínűséggel a szavazólapon találkozhattak először a nevével. A Telex riportja szerint ott viszont könnyen össze lehetett keverni a nevét a Tisza Párt listavezetőjével. A külképviseletekről és az átjelentkezőktől beérkezett szavazatokkal együtt a fideszes Ágh Péter 258 szavazattal győzött a tiszás Strompová Viktóriával szemben.
A független Magyar Péterre 909-en szavaztak, ami jóval több, mint a két jelölt közötti különbség.
A Tisza Párt szerint a választókat „orosz típusú” megtévesztéssel befolyásolták, ezért nem fogadják el az eredményt, és új választást követelnek. A névrokon jelölt indítása nem új módszer a magyar politikában. Sárváron egy férfi úgy fogalmazott: „ez nem új keletű, láttuk már többször ezt”. Négy éve Somogy 1-es választókerületében az összellenzéki Dr. Varga Istvánra ráindult egy független Varga István, aki a szavazatok 4,4 százalékát szerezte meg.
A sárvári központú Vas megye 2-es választókerületben függetlenként induló Magyar Péter már tavaly nyáron feltűnt egy szombathelyi Lázárinfón, idén március 15-én pedig részt vett a Békemeneten, amikor már nyilvántartásba vett jelölt volt – írja a Telex. A lap szerint a férfi a Facebookjáról már törölte, de korábban több prominens fideszes politikussal, köztük Orbán Viktorral, Varga Judittal és Szijjártó Péterrel is volt közös képe. A Szombathelytől pár kilométerre fekvő Bucsuban élő jelölt politikai nézeteit a helyiek is megerősítették. Azt mondták, a férfi a Tisza Párt elnökének csak „névrokon, politikában az ellenkezőjét imádja”.
„Nagyon szereti Orbánt, igen, de azt nem tudjuk, mivel kampányol, ha kampányol” – fogalmazott egy másik helyi.
A faluban senki nem értette, miért indult a választáson. „Eddig politikai ambíciója nem volt, erre csak ő vagy az anyja tud válaszolni, a faluban senki” – mondták a helyiek. A független Magyar Péternek nem voltak plakátjai, fórumai és kampányígéretei sem, így a választópolgárok nagy valószínűséggel a szavazólapon találkozhattak először a nevével. A Telex riportja szerint ott viszont könnyen össze lehetett keverni a nevét a Tisza Párt listavezetőjével. A külképviseletekről és az átjelentkezőktől beérkezett szavazatokkal együtt a fideszes Ágh Péter 258 szavazattal győzött a tiszás Strompová Viktóriával szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
