2022 első harmadában három hónapban is megdőlt az addigi rekord, májusban és júniusban azonban megtorpant a trend, júliusban pedig – az előzetes adatok szerint – kifejezetten visszaesett az áramfogyasztás a Mavir adatai szerint – írja a Portfolio.hu.
A rezsicsökkentés részleges kivezetéséről szóló július 13-i kormányzati bejelentést követően pedig még meredekebbre váltott a fogyasztás csökkenése.
Az átviteli rendszerirányító adatai szerint idén májusban még szinte pontosan akkora volt a teljes hazai villamosenergia-felhasználás, mint a rekord éves fogyasztást hozó 2021 májusában, azonban júniusban aztán már 3,5 százalékkal volt kisebb a havi felhasználása, mint az egy évvel ezelőtti, júniusi történelmi rekord.
Ha pedig azt is megvizsgáljuk, hogy hogyan alakult a felhasználás a részleges lakossági rezsiemelés kihirdetése után, akkor azt kapjuk, hogy
az idei július 14-24-i időszakban már több mint 5,2 százalékkal múlta alul a fogyasztás az egy évvel korábbi bázist.
Természetesen biztos bizonyíték nincs rá, de valószínűnek tűnik, hogy a rezsibejelentés közrejátszott abban, hogy a magyarok spórolni kezdetek a villamosenergiával. A gazdasági portál megemlíti, hogy a lakosságot az energiaár-emelés mellett a rekord infláció, az adóemelés és általában a gazdasági várakozások romlása is a fogyasztás visszafogására sarkallhatta, ami ezúttal az energiafelhasználást sem kerülte el.
2022 első harmadában három hónapban is megdőlt az addigi rekord, májusban és júniusban azonban megtorpant a trend, júliusban pedig – az előzetes adatok szerint – kifejezetten visszaesett az áramfogyasztás a Mavir adatai szerint – írja a Portfolio.hu.
A rezsicsökkentés részleges kivezetéséről szóló július 13-i kormányzati bejelentést követően pedig még meredekebbre váltott a fogyasztás csökkenése.
Az átviteli rendszerirányító adatai szerint idén májusban még szinte pontosan akkora volt a teljes hazai villamosenergia-felhasználás, mint a rekord éves fogyasztást hozó 2021 májusában, azonban júniusban aztán már 3,5 százalékkal volt kisebb a havi felhasználása, mint az egy évvel ezelőtti, júniusi történelmi rekord.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb nagy nevek! Azahriah mellett Krúbi és a Carson Coma néhány tagja is fellép Puzsérék Rendszerbontó Nagykoncertjén
A Polgári Ellenállás bejelentette a Rendszerbontó Nagykoncert 13 további fellépőjét, ezzel a lista véglegessé vált. Az esemény célja, hogy rendszerkritikus dalokkal mozgósítsa a választókat.
Tizenhárom új névvel, köztük Krúbival és a Carson Coma két tagjával vált teljessé a Puzsér Róbert Polgári Ellenállása által szervezett Rendszerbontó Nagykoncert fellépőlistája. A szervezők a Facebookon jelentették be, hogy a választás előtti péntekre tervezett eseményen kik lépnek még színpadra a Hősök terén.
„A következő 13 előadó nevével immáron teljes a Rendszerbontó Nagykoncerten fellépők sora: Krúbi, Héra Barnabás & Bóna Zsombor (Carson Coma), Laár András, NKS, Saiid, Mikee Mykanic, Bankrupt, Felső Tízezer, Funktasztikus, Tha Patkányz, Peety, G Ras , HRflow” – áll a Polgári Ellenállás posztjában.
A most bejelentett zenészek olyan, már korábban nyilvánosságra hozott előadókhoz csatlakoznak, mint Azahriah, Co Lee, az Elefánt, a Hősök, Bongor vagy a Galaxisok.
Puzsér Róbert korábban azt nyilatkozta, hogy minden előadó egyetlen, rendszerkritikus dalt ad majd elő. Az eseménnyel az eddig széttartó indulatokat szeretnék összecsatornázni, és a cél, hogy „meghajtani vele a választási hajlandóságot”. Puzsér hozzátette, az eseménnyel szeretnének „átpolitizálni olyan társadalmi csoportokat, aki nem követik a politikai realityt”.
A koncertet a választás előtti pénteken tartják Budapesten, a Hősök terén. Az esemény egyszerre lesz zenei program és politikai demonstráció, amelyet teljes egészében közösségi finanszírozásból valósítának meg.
A szervezők 45 millió forintot gyűjtenek, legutóbbi posztjuk szerint 27 millió már össze is jött.
Tizenhárom új névvel, köztük Krúbival és a Carson Coma két tagjával vált teljessé a Puzsér Róbert Polgári Ellenállása által szervezett Rendszerbontó Nagykoncert fellépőlistája. A szervezők a Facebookon jelentették be, hogy a választás előtti péntekre tervezett eseményen kik lépnek még színpadra a Hősök terén.
„A következő 13 előadó nevével immáron teljes a Rendszerbontó Nagykoncerten fellépők sora: Krúbi, Héra Barnabás & Bóna Zsombor (Carson Coma), Laár András, NKS, Saiid, Mikee Mykanic, Bankrupt, Felső Tízezer, Funktasztikus, Tha Patkányz, Peety, G Ras , HRflow” – áll a Polgári Ellenállás posztjában.
A most bejelentett zenészek olyan, már korábban nyilvánosságra hozott előadókhoz csatlakoznak, mint Azahriah, Co Lee, az Elefánt, a Hősök, Bongor vagy a Galaxisok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Oroszország olajexportjának 40 százaléka megbénult, nem csak a Barátság vezetéken áll a szállítás
Ukrán drónok támadták a legfőbb nyugati kikötőket, eközben lefoglalt tankerek és a leállt Barátság vezeték is súlyosbítja a helyzetet. A Reuters szerint ez a modern Oroszország legsúlyosabb olajellátási zavara.
Miközben az USA és Irán háborúja miatt a világpiaci olajár hordónként 100 dollár fölé szökött, Oroszország modern történetének legsúlyosabb olajellátási zavarával néz szembe. Az ország exportkapacitásának legalább 40 százaléka kiesett, épp akkor, amikor hatalmas bevételt érhetne el az eladásokon.
Az orosz olajexport megbénulását ukrán dróntámadások, az Ukrajnán át vezető Barátság kőolajvezeték leállása, valamint tankerhajók lefoglalása okozza
– derül ki a Reuters piaci adatokon alapuló számításaiból.
Ukrajna ebben a hónapban fokozta a támadásokat az orosz olaj- és üzemanyagexport-infrastruktúra ellen, és mindhárom jelentős nyugati exportkikötőt célba vette: a fekete-tengeri Novorosszijszkot, valamint a Balti-tengeren található Primorszkot és Uszty-Lugát.
Kijev emellett olajszivattyú-állomásokat és finomítókat is támad.
Kereskedők szerint az Oroszországhoz köthető illegális tankerhajók lefoglalása napi mintegy 300 ezer hordó, a murmanszki kikötőből származó sarkvidéki olaj exportját is megzavarta.
A kiesés komoly érvágás Moszkvának, mivel Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre, és az olajtermelés az állami költségvetés egyik fő bevételi forrása. A szállítási nehézségek miatt Moszkva kénytelen az ázsiai piacok felé fordulni, ezek az útvonalak azonban a kapacitásuk miatt korlátozottak.
Oroszország továbbra is zavartalanul szállít olajat vezetékes és tengeri útvonalakon Kínába, valamint ellátja a szomszédos Fehéroroszország finomítóit is, napi mintegy 300 ezer hordóval.
A Magyarországra és Szlovákiába vezető Barátság kőolajvezeték egy januári orosz támadás óta áll. Kijev szerint a károk javítása nehéz és időigényes, legkorábban április végére lehet kész. Budapest és Pozsony ezzel szemben úgy látja, Ukrajna „politikai okokból” nem indítja újra a vezetéket.
Miközben az USA és Irán háborúja miatt a világpiaci olajár hordónként 100 dollár fölé szökött, Oroszország modern történetének legsúlyosabb olajellátási zavarával néz szembe. Az ország exportkapacitásának legalább 40 százaléka kiesett, épp akkor, amikor hatalmas bevételt érhetne el az eladásokon.
Az orosz olajexport megbénulását ukrán dróntámadások, az Ukrajnán át vezető Barátság kőolajvezeték leállása, valamint tankerhajók lefoglalása okozza
– derül ki a Reuters piaci adatokon alapuló számításaiból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gyászol a magyar tudományos élet: meghalt dr. Kordos László, a 10 millió éves rudabányai emberszabású ősmajom kutatója
A Magyar Állami Földtani Intézet egykori igazgatója 75 évesen hunyt el. Foglalkozott az ipolytarnóci ősállatokkal, a mecseki Komlosaurus-dinólábnyomokkal, és a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulásával is.
Életének 76. évében elhunyt dr. Kordos László paleontológus és geológus, a földtudomány akadémiai doktora.
Kordos László neve a rudabányai ásatásokkal és az emberré válás korai szakaszának kutatásával forrt össze, munkássága nemzetközi figyelmet irányított a magyarországi őslénytani lelőhelyekre.
Pályafutása jelentős részét, 1974-től 2012-ig a Magyar Állami Földtani Intézetben töltötte, ahol évtizedeken át vezette a múzeumot és a könyvtárat, majd 2007 és 2010 között az intézmény igazgatója volt. Pedagógusként is meghatározó szerepet játszott: 1975-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem külső előadójaként és a doktori iskola alapítójaként dolgozott, 1976-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékén, 1997-től a Szent István Egyetem Állatorvosi Karán, 2010-től pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karán is tanított.
Több mint 600 szakmai publikáció szerzőjeként újonnan felfedezett őslényeket írt le, foglalkozott az ipolytarnóci ősállatokkal, a mecseki Komlosaurus-dinólábnyomokkal, valamint a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulásával. Ismeretterjesztő könyvek tucatjai is fűződnek a nevéhez, köztük az 1984-es Magyarország barlangjai, Az első ötven millió év, Az emberiség kezdetei vagy a Rudapithecus kutatás - Tények és mesék című kötetek.
Tudományos hírnevét a rudabányai felfedezések alapozták meg. 1971-től vett részt a világhírű Rudapithecus hungaricus, vagyis „Rudi” körüli ásatásokban, amelyeket 1978-tól már ő maga irányított. Nevéhez kötődik a „Gabi” névre keresztelt, 1999-ben megtalált, 10 millió éve kihalt emberszabású ősmajom leírása is. A rudabányai leletek hatalmas szenzációt keltettek, az ásatás éveken keresztül amerikai-kanadai-magyar együttműködésben folytatódott.
Szenvedélyesen beszélt a tudományról, ami megmutatkozott abban is, ahogyan a tanításhoz és a nyilvános szereplésekhez viszonyult. „Magam még ma is különös késztetést érzek, hogy emberek előtt szerepeljek. Nagyszerű érzés, amikor mondanivalóm értő fülekre talál, amikor az ifjaknak, doktoranduszoknak nyithatok távlatokat, miközben tőlük rengeteget tanulhatok” – nyilatkozta korábban.
Rendszeres szereplője volt rádió- és tévéműsoroknak, tagja volt a National Geographic Magyarország és a Természet Világa szerkesztőbizottságának. Munkáját 2010-ben a tudományos újságírók Az év ismeretterjesztő tudósa díj a csillaggal tüntették ki.
Életének 76. évében elhunyt dr. Kordos László paleontológus és geológus, a földtudomány akadémiai doktora.
Kordos László neve a rudabányai ásatásokkal és az emberré válás korai szakaszának kutatásával forrt össze, munkássága nemzetközi figyelmet irányított a magyarországi őslénytani lelőhelyekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kettészakad az ország, nyugaton 15 centis hó és viharos szél, keleten 20 fokos tavasz
Egy mediterrán ciklon éri el az országot, jelentős csapadékot és viharos szelet hozva. A HungaroMet a nyugati megyékre figyelmeztetést adott ki a havazás és a 90 km/órás széllökések miatt.
Kettészakítja az országot egy mediterrán ciklon: míg nyugaton viharos széllel és helyenként 10-15 centiméteres hóval tér vissza a tél, keleten 20 fok körüli tavaszias idő várható. A csütörtök délelőtt kiadott HungaroMet előrejelzés szerint a Nyugat-Dunántúlon és a Bakonyban a széllökések gyakran elérik a 70–90 km/órát, de ennél erősebbek is lehetnek.
Péntek reggelig a nyugati országrészben 20–30, helyenként akár 40–50 milliméter csapadék is eshet. A hegyekben, így a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, valamint a Bakonyban a hóréteg vastagsága a 10–15 centimétert is meghaladhatja, de síkvidéken is kialakulhat 5 centiméteres vizes, tapadó hóréteg.
A várható időjárás miatt a Magyar Közút Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyékben elrendelte a téli munkagépek felszerelését.
Pénteken az északkeleti országrész kivételével többfelé várható eső, zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. Kezdetben nyugaton és a Bakonyban átmenetileg havas eső, havazás is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, viharos az északias szél, a legmagasabb hőmérséklet pedig 2 és 20 fok között alakul, nyugaton lesz a leghidegebb, keleten a legmelegebb.
Szombaton délen erősen felhős, máshol változóan felhős-napos időre kell készülni, és még többfelé kialakulhat kisebb eső, futó zápor. A Dunántúlon az északi szél viharossá fokozódik. A hőmérséklet napközben 9 és 21 fok között alakul.
Vasárnap már többnyire napos időre van kilátás, de elszórtan záporok kialakulhatnak. Országszerte erős, többfelé viharos széllökések kísérhetik az északias szelet. A csúcshőmérséklet 11 és 18 fok között valószínű.
A jövő heti négynapos húsvéti ünnep azonban már szárazabb időt hozhat. A jelenlegi prognózisok szerint a tartósan 20 fokos tavaszi idő április közepe környékén térhet vissza. A hónap végére pedig akár 23 fokot is mérhetünk, de záporokra, zivatarokra akkor is számítani kell.
Kettészakítja az országot egy mediterrán ciklon: míg nyugaton viharos széllel és helyenként 10-15 centiméteres hóval tér vissza a tél, keleten 20 fok körüli tavaszias idő várható. A csütörtök délelőtt kiadott HungaroMet előrejelzés szerint a Nyugat-Dunántúlon és a Bakonyban a széllökések gyakran elérik a 70–90 km/órát, de ennél erősebbek is lehetnek.
Péntek reggelig a nyugati országrészben 20–30, helyenként akár 40–50 milliméter csapadék is eshet. A hegyekben, így a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, valamint a Bakonyban a hóréteg vastagsága a 10–15 centimétert is meghaladhatja, de síkvidéken is kialakulhat 5 centiméteres vizes, tapadó hóréteg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
