Bilincsben vittek el a rendőrök több tucat párt a türkmenisztáni Mari városában, mert nyilvános helyen kéz a kézben sétáltak. Ezzel megszegték a „társadalmi normákat” - írja a Szabad Európa.

Egyikük elmondta, hogy a feleségével sétálgatott, mikor egy rendőrautó megállt előttük és elvitték őket.

„Azt mondták, hogy a múltban a türkmén nők számára az etikett legfontosabb része az volt, hogy eltakarták az arcukat. A nők nemcsak idegen férfiak, hanem apósuk és sógoruk előtt is eltakarták az arcukat, és nem beszélhettek velük közvetlenül, a gyermekeiket közvetítőként használva kellett kommunikálniuk” – állította egy nő.

Egy másik pár arról mesélt, hogy őket is az előadáson való részvételre kötelezték. Ott egy rendőr és egy ismeretlen női tisztviselő megvádolta a nőket, hogy szégyentelenül ki vannak sminkelve és megsértették az „illemet” azzal, hogy férfiak kezét fogták.

Végül úgy mehettek haza, ha aláírtak egy nyilatkozatot arról, hogy többé nem mutatják ki nyilvánosan az egymás iránti szeretetüket.

A rendőrség figyelmeztette a párokat, hogy a visszaesők jogi következményekre is számíthatnak, de hogy pontosan milyen vádak és büntetés lehetséges, azt nem mondták el.

Helyi források szerint több légiutas-kísérőt és a nemzeti vasúttársaság női alkalmazottait is elbocsátották azért, mert állítólag mellimplantátumot tetettek be, vagy ajakfeltöltést hajtottak végre.

A túlnyomórészt muszlim Türkmenisztánban a tekintélyelvű kormány korlátozza az emberek szabadságjogait. A lap szerint nőtt a nők elnyomása azóta, hogy Serdar Berdimuhamedov lett az elnök. A türkmén hatóságok azt is fontolgatják, hogy megtiltsák a nők külföldre utazását.

Nyitókép: illusztráció - Türkmén nők hagyományos öltözetben nézik a kiállított gyümölcsöket az asgabati dinnyeünnepen 2007. augusztus 12-én.

Korábban mi is írtunk arról, hogy október 8-tól a Magyar Posta bezár 35 alacsony forgalmú budapesti postát, mert így akarnak takarékoskodni.

Horváth Tamás, Rákosmente fideszes polgármestere a közösségi oldalára feltöltött videóban beszélt arról, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy a kerületben három postahivatalt is bezárnak. Hozzátette, van olyan kerület, ahol egyet sem érint a takarékosság, míg náluk több postát is - vette észre az Index.

- mondta többek között.

Elmondása szerint szeptember 30-án kapott levelet a Magyar Postától. Ebben közölték, hogy pénteken bezárják a rákoscsabai, a rákoshegyi és a rákoskerti postafiókot. A polgármester ezért levelet írt a Magyar Posta vezérigazgatójának, amiben azt kérte, hogy vonják vissza a döntést.

A videóhoz is ezt írta:

- mondta a videóban.

A napokban a Mail Boxes Etc. (MBE) bejelentette, hogy átvenné a Budapesten bezárásra váró 35 postahivatal többségét a cég hálózatépítésének részeként. terveik szerint az épületek átvétele mellett az ott dolgozókat is megtartanák. Elképzeléseik szerint az átalakított posták közszolgálati státusza megmaradna. A céget 1980-ban alapították az Egyesült Államokban, 53 országban működik, 2900 üzlettel, 12 000-nél több alkalmazottal. A magyar vállalat, az MBE Magyarország Kft. 2019-ben csatlakozott a Mail Boxes Etc. franchise hálózatához - írja az MTI.

Senki sem tudja, hol lehet az a NATO-szabványos Kalasnyikov-lőszereket gyártó gépsor, ami egy év alatt 25 millió töltény gyártására alkalmas - írja a 24.hu.

A történet Miskolcról, a Borsodi Általános Gépgyár Kft-től indul. Ebben a cégben volt 49%-os részesedése Jurij Shabajkinnak, akit 2017-ben kitoloncoltak és ezzel egyidejűleg elvették a BSGÉP haditechnikai külkereskedelmi engedélyét. A többségi üzletrész Papp Csabáé volt, de a kitoloncolás miatt megállapodtak abban, hogy Shabajkin eladja neki az üzletrészét azzal a feltétellel, hogy Shabajkin vagy az általa megnevezett személy visszavásárolhatja a tulajdonrészt 2018. december végéig.

Erre a lehetőségre mozdult rá az ISD Dunaferrnél felbukkant válságmenedzser, Mikó István, aki álltása szerint 10 ezer forintért megvette az üzletrészt. Papp Csaba viszont nem volt hajlandó Mikót bejegyeztetni a cégbíróságon, mert úgy gondolja, nem tudtak olyat dokumentumot bemutatni, ami hitelt érdemlően igazolná Shabajkin részének eladását és a visszavásárlási opcióját.

Mikó István a 24.hu birtokába jutott cégbírósági beadványában azt firtatta, hogy Papp nem hívott össze taggyűlést, hogy beszámoljon a BSGÉP gazdálkodásáról, „vagyonának – köztük a hadiipari eszközöknek – a hollétéről”.

A lap információi szerint azt nem fejtette ki, hogy pontosan milyen hadiipari eszközöket hiányol a mérlegből, de abban „fokozott nemzetbiztonsági kockázatot” említett. Úgy tudni, a fókuszba egy lőszertöltő gépsor került, amit a BSGÉP importált, majd egy ponton felajánlotta az államnak.

A felajánlásról szóló, közjegyző előtt tett nyilatkozatot Lázár János akkori Miniszterelnökséget felügyelő miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter is megkapta.

A lap szerint nem csak nem utasították vissza a felajánlást, hanem még ügyintézőt is kijelöltek a honvédelmi tárcánál a hadieszköz átvételére. A helyzetet bonyolítja, hogy a gépsor elemei már nem voltak a BSGÉP birtokában a hatóságok által az importőrnek előírt és végrehajtott rendelkezései miatt.

Az unió által is támogatott balatonfűzfői lőszergyártó cégnél, amiben a BSGÉP importálta a hadieszközt, jelenleg pereskedés folyik költségvetési csalás gyanúja miatt. A vád szerint fiktív ügyletre hívták le az uniós támogatást, a gépsor pedig nem érkezett meg annak ellenére, hogy a NAV megkapta a gépsor után az áfabefizetést.

A 24.hu a birtokába jutott bírósági perek anyagából megtudta, hogy

A gyártósort pedig elrejteni sem egyszerű, mivel szétszerelve is két kamiont töltenének meg. Ennek ellenére úgy tűnik senki sem tudja, hol lehet jelenleg a gépsor.

Rogán Antalnak, a titkosszolgálatokat is felügyelő miniszternek több kérdést is küldött a 24.hu az eltűnt gyártósorral kapcsolatosan, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.

Vlagyimir Putyin egészségi állapota ismét a középpontba került október 7-i születésnapja alkalmából. A 70 éves orosz elnök ugyanis az elmúlt napokban kínzó hátfájástól szenved egy friss jelentés szerint, amit a General SVR nevű - feltehetően a Kreml egykori bennfentese által üzemeltetett - Telegram-csatorna szellőztetett meg.

Putyin az elmúlt hónapokban a pletykák szerint szenvedett már gyomorrákban, Parkinson-kórban de még skizoaffektív zavarban is. Bár a múlt héten hosszú beszédet mondott, a Telegramon újra fellángoltak az olyan állítások, miszerint az orosz elnök egészségi állapota egyre csak romlik. Ezt olyan felvételekkel próbálják alátámasztani, amiken remeg a keze, puffadtnak és kövérnek tűnik - írja a brit Mirror.

Szerintük mindez arra is bizonyíték, hogy az elnök rákos megbetegedése előrehaladott állapotban lehet, ezért fordulhat az elő, hogy az utóbbi időben a megfelelő kezelés ellenére a fájdalom nem mindig enyhül a testében. A Kreml az állításokra még nem reagált.

A General SVR az elmúlt hetekben arról számolt be, hogy Putyin fáradtságra és légszomjra panaszkodott, a részleges mozgósításról szóló bejelentést pedig azért kellett elhalasztani, mert az eredeti időpontban köhögési rohamoktól és mellkasi fájdalmaktól szenvedett.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, több tankerületi központ bekérte az iskoláktól azoknak a diákoknak a nevét, akik hiányoztak az órákról október 5-én, szerdán, a pedagógusokért tartott tiltakozó akciók és megmozdulások napján.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) több ilyen esetről is tud az ország különböző pontjairól. Nagy Erzsébet az RTL Híradónak elmondta, az intézményvezetők azt is kérték a kollégáktól, hogy kérjék a diákok szüleitől, hogy orvosi igazolással igazolják a távollétet, mert csak orvosi igazolást fogadnak el. Ugyanakkor több iskolában rendkívüli szünetet rendelt el az igazgató szerdán, mert olyan kevesen voltak. A köznevelési törvény viszont csak meghatározott esetekre engedi ezt, a sztrájk ideje pedig nem az - mondta el.

Az oktatási jogok biztosa is több olyan jelzést kapott, hogy a tüntetések után az iskolákat fenntartó tankerületek kérték az iskoláktól a tüntetéseken részt vevő diákok és tanárok névsorát. Másutt viszont tanárok készítettek listát azokról a diákokról, akik nem vettek részt a tüntetéseken - írja a Telex.

Aáry-Tamás Lajos közleményében azt írja:

Ilyen jogsértő helyzet például, ha az iskolában nyilvánosságra hozzák, hogy ki vett részt és ki nem vett részt a megmozduláson, vagy ki viselt kockás inget, vagy ki nem.

A biztos közölte:

Ilyen például, ha a tanuló vagy a szülő jogosan tarthat attól, hogy hátrány éri, mert valamit tesz, vagy nem tesz.

- írja Aáry-Tamás Lajos.

Az ombudsman levelében még néhány dologra felhívta a figyelmet, többek között erre:

„A demokrácia egyik alappillére a jog uralma. Az iskola pedig a demokrácia része, ezért is érvényesülniük kell mindazon elveknek, értékeknek, amelyeket alkalmazunk az életünk számos más területén. Az oktatás közügy, tehát a demokratikus közjogi vita részévé kell válnia. Ha a vita kizárólag az oktatáspolitikusok és a pedagógusok között zajlik, az lehet érdekes, termékeny is akár, mégis kimaradnak belőle azok, akiket leginkább érint: a gyermekek, a szülők vagy a leendő szülők. A választópolgárok maradnak ki, akik beleszólhatnak abba, hogy képviselőik a rendelkezésre álló helyi, országos vagy uniós pénzeket hogyan használják fel a különböző közszolgáltatások megszervezésére és működtetésére, feladatok ellátására.”

Hozzátette: „Az oktatásról sokan, sokszor fogunk vitázni. Minél többen és minél többet vitázunk, annál közelebb juthatunk a jó megoldásokhoz. De a hangsúly mégis a vitán van. Nem attól vagyunk ugyanis demokraták, hogy megtaláltuk a megoldást, hanem attól, hogy folyamatosan keressük azt. Ezen vitáknak azonban van egy fontos feltétele: el kell fogadnunk a másik felet partnernek. Ez pedig bizalom nélkül nem megy”.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy „Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog megilleti a pedagógust, a szülőt és a gyermeket egyaránt, gyakorlásának nincs életkori korlátja. Fontos eleme ennek az alkotmányos alapjognak, hogy önkéntesen gyakorolható”.

Fontosnak tartja azt is, hogy „a köznevelési törvény mind az iskola, mind a tanár oldalán kötelezettségként fogalmazza meg, hogy tájékoztatása tárgyilagos és többoldalú legyen anélkül, hogy saját álláspontja elfogadására kényszerítené a gyermekeket”.