Berobbant az oltási kedv Magyarországon az oltási akcióhét hatására
Több mint 50 ezer koronavírus elleni oltást adtak be hétfőn csak délig. Vasárnapig nem kell előzetesen időpontot foglalni, időpontra bejelentkezni, regisztrálni.
Sikeresen indult az oltási akcióhét, délig az ország oltóhelyein 51 ezer koronavírus elleni oltást adtak be - nyilatkozta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hétfőn a közmédiának.
György István elmondta, a beadott oltásokból 42 ezer harmadik, mintegy 7 ezer első, a többi második oltás. Valamennyi oltóhelyen folyik a munka, az irányításban katonák és az adminisztrációs tevékenységekben kormánytisztviselők segítenek.
Ötféle oltóanyaggal oltanak, ezek mindegyike elérhető az oltóhelyeken - tette hozzá.
Az államtitkár megjegyezte, a hétfőn délig beadott mintegy 7 ezer első oltás az elmúlt másfél-két hónap napi teljesítményének a sokszorosa. György István mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát. Közölte, arra kérték a kórházakat, hogy ha szükséges, a hosszú várakozási időt elkerülendő nyissanak új oltóhelyeket.
Az oltási akcióhét hétfőn kezdődött, az oltakozni vágyókat naponta 7 és 19 óra között az ország 101 kórházában és szakrendelőkben is várják. Vasárnapig nem kell előzetesen időpontot foglalni, időpontra bejelentkezni, regisztrálni.
Sikeresen indult az oltási akcióhét, délig az ország oltóhelyein 51 ezer koronavírus elleni oltást adtak be - nyilatkozta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hétfőn a közmédiának.
György István elmondta, a beadott oltásokból 42 ezer harmadik, mintegy 7 ezer első, a többi második oltás. Valamennyi oltóhelyen folyik a munka, az irányításban katonák és az adminisztrációs tevékenységekben kormánytisztviselők segítenek.
Ötféle oltóanyaggal oltanak, ezek mindegyike elérhető az oltóhelyeken - tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kivezették a védett üzemanyagárat, újra a piaci árakon kell tankolni
Döntött a parlament: megszűnik a benzin 595 és a gázolaj 615 forintos hatósági ára. A törvény ugyanakkor felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendkívüli helyzetben újra bevezesse az árszabályozást.
Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.
Ez azt jelenti, hogy a benzin esetében már nem érvényes az 595 forintos maximált ár, a gázolaj esetében pedig eltörölték a 615 forintos literenkénti árstopot, így a kutakon ismét a piaci árakat kell fizetni.
A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a keddi parlamenti vita során arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság iránti bizalom.
Szerinte erre a legjobb bizonyíték, hogy a forint több mint 15 százalékkal erősödött a választás előtti időszakhoz képest.
Mint mondta, a kormány ki akarja vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, és vissza kell térni a normális működéshez, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak. Emlékeztetett, hogy amikor márciusban az iráni konfliktus miatt elszabadultak az árak, a Tisza volt az első, amely kezdeményezte a védett ár bevezetését, a héten azonban már 10-15 forinttal olcsóbb volt a kutakon az üzemanyag a maximált árnál.
A most elfogadott törvény ugyanakkor felhatalmazza a felelős minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben, ami indokolja az állami beavatkozást, újra hatósági árat vezessen be.
Kapitány István jelezte azt is, a jövedéki adó csökkentése változatlanul fennmarad, ahogy a kormányzati kommunikáció szerint a Mol által vállalt csökkentett árrés is.
A Fidesz képviselője, Bencsik János szerint viszont a lépés elhamarkodott, mert a rendszer az inflációt is féken tartja. Szerinte nem volt még időszerű a védett ár kivezetése, mivel a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelenleg nem biztosított, a fennálló helyzet még nem biztonságos.
Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.
Ez azt jelenti, hogy a benzin esetében már nem érvényes az 595 forintos maximált ár, a gázolaj esetében pedig eltörölték a 615 forintos literenkénti árstopot, így a kutakon ismét a piaci árakat kell fizetni.
A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya felszólította a fideszes milliárdosokat, hogy finanszírozzák a jobboldali médiát
A két politikus nyílt levélben kéri a „nemzeti tőkéseket” a konzervatív sajtó megmentésére. Felhívásuk a Mediaworks és további médiumok tömeges leépítéseire reagál.
Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya közös Facebook-posztban fordult a „magyar nagytőke jobboldali értékeket fontosnak tartó képviselőihez”. A kedden közzétett nyílt levél azzal kezdődik, hogy az elmúlt napokban a polgári, jobboldali médiában tömeges elbocsátások zajlanak, amivel „családok egzisztenciája, emberi sorsok kerültek válságba”.
A két politikus szerint most kell igazán kitartani a polgári értékrend mellett.
„Úgy véljük, nemcsak addig kell polgári értékrendet valló patriótának lenni, amíg könnyű, hanem akkor is, amikor nehéz. Sőt, akkor kell csak igazán kitartani az értékeink mellett” – írják.
Arra emlékeztetnek, hogy a „nemzeti tőkések” a korábbi kormányzati programoknak köszönhetően hatalmas vagyonra tettek szert, miközben a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, köztük a sajtó munkatársainak is, sokszor kellett „tartania a hátát” egyes nagytőkések viselkedése miatt.
„Ezért úgy véljük, most kötelező segíteniük és mecénásként finanszírozniuk a konzervatív média működését” – szögezik le.
A levél végén konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A megszólítottaktól azt kérik, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá egy minőségi jobboldali médiaportfólió finanszírozásához, továbbá azonnal kínáljanak munkát az állásukat vesztett szakembereknek, és vállaljanak felelősséget a helyzetük megoldásában.
Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya közös Facebook-posztban fordult a „magyar nagytőke jobboldali értékeket fontosnak tartó képviselőihez”. A kedden közzétett nyílt levél azzal kezdődik, hogy az elmúlt napokban a polgári, jobboldali médiában tömeges elbocsátások zajlanak, amivel „családok egzisztenciája, emberi sorsok kerültek válságba”.
A két politikus szerint most kell igazán kitartani a polgári értékrend mellett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter megfosztaná Sulyok Tamást, sőt Novák Katalint is a havi többmilliós juttatásoktól
A kormányfő olyan javaslatot jelentett be az Országgyűlés keddi ülésén, amely megvonná az élethosszig tartó juttatásokat az idő előtt távozó államfőktől. A módosítás a havi fizetés mellett a szolgálati rezidenciát és a háromfős titkárságot is elvenné.
A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.
A módosítás elvenné a volt államfőknek járó, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresét kitevő fizetést, ami jelenleg körülbelül bruttó 6,3 millió forint havonta. Ezen felül a mandátumukat idő előtt befejező elnökök a jövőben nem kapnának az Országgyűlés Hivatalától másik rezidenciát házvezetővel, amelynek fenntartási költségeit is az állam állja.
A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.
A volt államfők elesnének attól a lehetőségtől is, hogy a központi költségvetésből kapjanak pénzt közcélú felajánlásokra; erre a célra az elmúlt években 73 millió forintos keret állt rendelkezésre.
Ez az intézkedés szorosan összefügg a Sulyok Tamás eltávolítására irányuló kormányzati szándékkal. A kabinet ugyanis nem megfosztási eljárást indítana, mert a jelenlegi törvények szerint csak az így vagy összeférhetetlenség miatt távozó elnökök veszítik el a juttatásaikat.
A hétfőn benyújtott és társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítási törvénytervezet azonban lehetőséget adna a jelenlegi államfő elmozdítására. A dokumentum szövege egyértelműen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
A tervezet szerint ezt követően az Országgyűlés „az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra” választana új államfőt.
A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.
A módosítás elvenné a volt államfőknek járó, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresét kitevő fizetést, ami jelenleg körülbelül bruttó 6,3 millió forint havonta. Ezen felül a mandátumukat idő előtt befejező elnökök a jövőben nem kapnának az Országgyűlés Hivatalától másik rezidenciát házvezetővel, amelynek fenntartási költségeit is az állam állja.
A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött a parlament: vége a jelenlegi közmédiának, betiltották a gigaplakátokat és a gyűlöletkeltő reklámokat
A parlament 145 fős többséggel fogadott el egy törvénycsomagot, amely alapjaiban alakítja át a közmédiát és a közterületi reklámozást. A változások a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit is megerősítik, jelentős pénzbírsággal büntethetik az együttműködés megtagadását.
Egy nap alatt három, évek óta vitatott ügyben is rendszerszintű változásokat szavazott meg az Országgyűlés: a keddi ülésen a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz–KDNP ellenkezésével szemben átment a közmédiát átszervező, a kampányon kívüli politikai hirdetéseket tiltó, valamint a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit szigorító törvénycsomag is.
A legjelentősebb változást a médiatörvény módosítása hozza, amely teljesen átalakítja az állami médiastruktúrát.
A Tisza-kormány által benyújtott jogszabály felszámolja a közmédia kiadójaként működő Duna Médiaszolgáltatót és a tartalmakat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot. Helyettük két új cég jön létre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.
A törvény értelmében megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, valamint a közmédia jelenlegi vezetőinek megbízatása. Az új vezetőket ezentúl nyílt pályázaton választják ki.
Létrejön a Független Közmédia Testület, amelybe a kormánypárt, az ellenzék és médiaszakmai szervezetek is jelölhetnek tagokat, a testület pedig a közmédia függetlenségét és gazdálkodását ellenőrzi majd. Emellett Sajtóalapot hoznak létre a független médiumok támogatására.
Ugyanez a parlamenti többség fogadta el azt a salátatörvényt is, amely jelentősen korlátozza a közterületi plakátolást és a politikai reklámokat.
Betiltják a 15 négyzetméternél nagyobb reklámfelületeket, ami a gyakorlatban a gigaplakátok és az épületekre feszített reklámhálók végét jelenti.
A hagyományos óriásplakátok sorsáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, a szabadon álló citylight reklámeszközöket pedig betiltják, azok a jövőben csak utcabútorokon jelenhetnek meg. A meglévő reklámfelületeket a tulajdonosoknak december 31-ig kell eltávolítaniuk, ellenkező esetben az önkormányzatok akár négymillió forintos bírságot is kiszabhatnak.
A törvény egy másik fontos pontja megtiltja a politikai hirdetések közzétételét a kampányidőszakon kívül, és szigorúan fellép a gyűlöletkeltő tartalmakkal szemben.
A jövőben tilos lesz olyan politikai reklámot közzétenni, amely „az egyenlő emberi méltóságot sérti vagy tagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul.”
A harmadik elfogadott javaslat a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit erősíti meg, hogy hatékonyabban tárhassák fel a politikai felelősöket különböző botrányokban.
Aki a jövőben nem jelenik meg a bizottság előtt, vagy nem szolgáltat adatot, azt először 100 ezer, másodszor már 1 millió forintra büntethetik. Harmadik alkalommal a bírság ismét 1 millió forint, de ekkor már a rendőrség is elővezetheti az érintettet.
A Büntető Törvénykönyv is módosul: vétséget követ el, aki a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének „szándékosan, alapos indok nélkül nem, vagy a vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”. Ezért akár két év börtön is járhat.
A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy egy folyamatban lévő hatósági eljárás önmagában már nem akadályozhatja a vizsgálóbizottságok munkáját. A Tisza Párt javaslatára öt ilyen testület felállítását kezdeményezték, többek között a kegyelmi botrány, az MNB-ügy és a végrehajtási visszaélések feltárására.
Egy nap alatt három, évek óta vitatott ügyben is rendszerszintű változásokat szavazott meg az Országgyűlés: a keddi ülésen a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz–KDNP ellenkezésével szemben átment a közmédiát átszervező, a kampányon kívüli politikai hirdetéseket tiltó, valamint a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit szigorító törvénycsomag is.
A legjelentősebb változást a médiatörvény módosítása hozza, amely teljesen átalakítja az állami médiastruktúrát.
A Tisza-kormány által benyújtott jogszabály felszámolja a közmédia kiadójaként működő Duna Médiaszolgáltatót és a tartalmakat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot. Helyettük két új cég jön létre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
