Fél év börtönt is kaphat Szlovákiában, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A szlovák parlament a múlt héten fogadott el egy törvénymódosítást, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná a dekrétumok megkérdőjelezését. Orbán Viktor az ügyre a tegnapi, brüsszeli sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva reagált.
„Tisztázó megbeszéléseket folytatunk, hogy miről szól ez a törvény. A magyar jog nyelvén nem értelmezhető a dolog, nem lehet megkérdőjelezni valamit. Egy esetben van ilyen: az a holokauszttagadás. A Benes-dekrétumok tényét senki nem tagadja, arról folyik a vita: jó-e, hogy vannak, így kell-e maradniuk, lehet-e rajtuk változtatni. Tisztázni kell először, hogy miről is szól ez az új törvény – felvidéki magyarokkal is kapcsolatban vagyunk – aztán majd meglátjuk, kell-e lépnünk”
– mondta Orbán, aki azt azonban nem tudta megmondani, erre mikor kerülhet sor, mert „tele a naptáruk”.
A Beneš-dekrétumok a második világháború után Csehszlovákiában kiadott elnöki rendeletek voltak. Ezek mondták ki a német és magyar kisebbség kollektív bűnösségét, és alapot szolgáltattak az ellenük elkövetett jogfosztásokhoz, vagyonelkobzásokhoz és kitelepítésekhez. A dekrétumokat hivatalosan soha nem vonták vissza, és egyik későbbi szlovák kormány sem ítélte el őket. Mára már gyakorlati, jogi jelentőségük nincs, ám elvi, szimbolikus és politikai szerepük továbbra is jelentős.
A törvénymódosítás kapcsán a szlovák kormányoldal azzal érvel, hogy a Beneš-dekrétumok lezárt ügynek számítanak, megkérdőjelezésük pedig a tulajdonjogi biztonságot és a társadalmi stabilitást veszélyeztetné. Ezzel szemben a szlovák ellenzék, élén a Progresszív Szlovákia párttal, alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, és a véleményszabadság korlátozásának tartja a jogszabályt. Álláspontjuk szerint nem a dekrétumok eltörlését sürgetik, csupán azt szeretnék elérni, hogy a mai hatósági gyakorlat ne alapozhasson rájuk új jogkövetkezményeket.
A felvidéki magyar érdekképviseleti szervezetek élesen bírálták a szlovák parlament döntését, és jelezték, hogy állításuk szerint a gyakorlatban máig előfordulnak olyan esetek, amikor állami szervek a dekrétumokra hivatkozva kérdőjeleznek meg tulajdonjogokat.
A szlovák jogszabály európai uniós jogi aggályokat is felvet, különösen a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog területén. A kérdés korábban már több nemzetközi fórumon, köztük az Európai Parlamentben és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is napirendre került. A következő időszakban a törvény pontos értelmezése és a magyar kormány esetleges diplomáciai lépései határozhatják meg az ügy további alakulását.
Fél év börtönt is kaphat Szlovákiában, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A szlovák parlament a múlt héten fogadott el egy törvénymódosítást, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná a dekrétumok megkérdőjelezését. Orbán Viktor az ügyre a tegnapi, brüsszeli sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva reagált.
„Tisztázó megbeszéléseket folytatunk, hogy miről szól ez a törvény. A magyar jog nyelvén nem értelmezhető a dolog, nem lehet megkérdőjelezni valamit. Egy esetben van ilyen: az a holokauszttagadás. A Benes-dekrétumok tényét senki nem tagadja, arról folyik a vita: jó-e, hogy vannak, így kell-e maradniuk, lehet-e rajtuk változtatni. Tisztázni kell először, hogy miről is szól ez az új törvény – felvidéki magyarokkal is kapcsolatban vagyunk – aztán majd meglátjuk, kell-e lépnünk”
– mondta Orbán, aki azt azonban nem tudta megmondani, erre mikor kerülhet sor, mert „tele a naptáruk”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter megszólalt sógora lemondásáról, holnap bejelenti új igazságügyminiszter-jelöltjét
Megköszönte Melléthei-Barna Márton elkötelezettségét a hazája, a rendszerváltás és a TISZA közössége iránt. Meggyőződése, fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna belőle, de tiszteli, hogy meghozta ezt a döntést.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, visszaadta miniszteri jelölését Magyar Péter sógora. Döntését egy hosszas közleményben indokolta, melynek lényege az, nem szeretné, hogy bármilyen árnyék vetüljön a rendszerváltásra, akár azáltal, hogy rokoni-baráti szálak fűzik a leendő miniszterelnökhöz. A döntésre már a Magyar Péter is reagált, a Facebookon azt írja:
„Köszönöm Melléthei-Barna Márton elkötelezettségét a hazája, a rendszerváltás és a TISZA közössége iránt!
Tisztelem, hogy annak ellenére meghozta ezt a nehéz döntést, hogy fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna belőle.”
A Tisza Párt elnöke hozzátette: „A munkájára és a hazaszeretetére továbbra is számítunk országgyűlési képviselőként.
Holnap bejelentem az új jelöltemet az igazságügyi miniszteri pozícióra.”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, visszaadta miniszteri jelölését Magyar Péter sógora. Döntését egy hosszas közleményben indokolta, melynek lényege az, nem szeretné, hogy bármilyen árnyék vetüljön a rendszerváltásra, akár azáltal, hogy rokoni-baráti szálak fűzik a leendő miniszterelnökhöz. A döntésre már a Magyar Péter is reagált, a Facebookon azt írja:
„Köszönöm Melléthei-Barna Márton elkötelezettségét a hazája, a rendszerváltás és a TISZA közössége iránt!
Tisztelem, hogy annak ellenére meghozta ezt a nehéz döntést, hogy fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna belőle.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter sógora lemond a miniszteri jelöltségről
Melléthei-Barna Márton csütörtökön bejelentette, hogy mégsem vállalja az igazságügyi minisztérium vezetését. Lemondását azzal indokolta, hogy a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolata most nem segíti a társadalmi konszenzust.
Melléthei-Barna Márton arról ír a Facebookon, hogy mégsem vállalja az igazságügyi miniszteri pozíciót a leendő Tisza-kormányban.
„Bejelentés - lemondok a miniszteri jelöltségről
Soha nem látott társadalmi konszenzus áll a jogállam visszaállítása és az igazságtétel mellett. A választáson példátlan tömeg, 3,3 millió ember döntött a változás mellé. Azóta is százezrek álltak a rendszerváltás oldalára: a TISZA 70 százalékon áll a közvéleménykutatásokban. Ilyenre az újkori magyar demokrácia történetében nem volt még példa.
Büszke vagyok arra, hogy én is hozzájárultam ehhez a sikerhez. 2024 februárjában a Partizán-interjút követően azonnal felajánlottam segítségemet, elsők között csatlakoztam Magyar Péterhez, nem kis kockázatot vállalva. Részt vettem az első rendezvények lebonyolításában, ügyvédként és aktivistaként is, ekkor még csak maroknyian voltunk. Ezután a jogi munka került előtérbe: a párt átvételének jogi megszervezése, az európai parlamenti és az önkormányzati választáson való sikeres részvétel jogi lebonyolítása egyaránt rám hárult.
Az Európai Parlamenti választások után sem állt meg a munka, továbbra is elláttam a TISZA és a Tiszához kapcsolódó személyek jogi ügyeit, tanácsadástól a szerződésíráson át a peres képviseletig. Nem mindennapi helyzetekben is helyt kellett állni, amelyek részben már ismertek a szélesebb közvélemény előtt: volt adatlopás, titkosszolgálati megfigyelés, belső vizsgálat...
Az ilyen és ehhez hasonló ügyek intézése mellett megszerveztem a párt jogi csapatát. Irányításom alatt más munkacsoportokhoz hasonlóan hatalmas munkát végeztünk azért, hogy felkészüljünk a kormányzásra, írtunk programot, előkészítettünk jogszabálytervezeteket. Büszke vagyok arra, hogy ezt a csapatot vezethettem, ahogy arra is, hogy a kollégák közül többen parlamenti képviselők lettek.
Az sem titok, hogy az uniós pénzek hazahozatalához szükséges előkészítő munka is hatalmas igénybevételt jelentett, ahogy az igazságügyi területen a kormányzásra való felkészülés is. Arról talán beszélnem sem kell, hogy a kampány és a választás lebonyolítása, a törvényesség biztosítása milyen terhelést és felelősséget jelentett a jogi csapat számára.
Az egész párt, és ezen belül a jogi csapat kiváló munkát végzett, ezzel is hozzájárultunk a TISZA történelmi sikeréhez.
Időközben, 2024. augusztusában, 25 év után találkoztam újra Magyar Péter húgával. A találkozásból őszre kapcsolat, majd egy évvel később házasság lett. Azóta született egy közös gyermekünk is.
Az igazságügyi miniszteri pozícióra való jelölésem hatalmas megtiszteltetés volt és egyáltalán nem a fél éve fennálló rokoni, vagy az évtizedek óta fennálló baráti kapcsolatnak szólt. Természetesen hosszan gondolkoztunk azon, hogy elfogadjam-e a felkérést, és arra jutottunk, hogy alkalmas vagyok, készen állok a feladatara.
De éppen a hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti. Hiszek abban, hogy mind jogi, politikai, erkölcsi és emberi szempontból kikezdhetetlen lett volna a kormánytagságom, de most úgy tudom segíteni ezt a nemzeti egységet, ha hátrébb lépek. Én a rendszerváltásra tettem fel az életemet az utóbbi két évben, engem nem személyes célok vezéreltek, pláne nem pozíciót kerestem.
Ezért annak érdekében, hogy a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra, egyeztettem Magyar Péterrel, és abban maradtunk, hogy az ország és a TISZA-kormány érdekét az szolgálja legjobban, ha a miniszterelnök egy olyan alkalmas és elkötelezett szakembert kér fel az igazságügyi miniszteri pozícióra, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság.
A leendő miniszterelnökkel sok évtizedes barátság, szakmai és értékközösség köt össze: a jogállam, a demokratikus berendezkedés melletti elkötelezettség, egy szabad, működő és emberséges Magyarország mellett. Büszke vagyok arra a közös munkára, aminek eredményeképpen ez ma már nem csak remény, hanem olyan jövő, amit együtt valósíthatunk meg valamennyi magyar emberrel és a TISZA megalakuló kormányával, és országgyűlési frakciójával. Büszke vagyok, hogy országgyűlési képviselőként e frakció tagja lehetek, köszönöm a választók bizalmát. Mindenkinek hálás vagyok, aki hitt bennem a látszat ellenére is, és biztatott, vagy kiállt mellettem. Külön köszönöm a jogászok közösségének támogatását!”
Melléthei-Barna Márton arról ír a Facebookon, hogy mégsem vállalja az igazságügyi miniszteri pozíciót a leendő Tisza-kormányban.
„Bejelentés - lemondok a miniszteri jelöltségről
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kommentelők többsége sajnálja, hogy így alakult, de megérti a döntést. Egyesek azt is kiemelik, hogy rokoni kapcsolat ide, vagy oda, Melléthei-Barnából jó igazságügyi miniszter lett volna.
„»A nagyság ára a felelősség« - Winston Churchill”
„Eleinte kicsit aggasztónak tűnt a kinevezés, de minél több nyilatkozatot láttam, minél több cikket olvastam egyre inkább azt éreztem, hogy a rokoni kapcsolat ellenére történt meg a kinevezés, annak minden nyilvánvaló hátrányával, nem pedig a rokoni kapcsolat miatt. Sajnálom, mert nagyon szimpatikus szakember, de ugyanakkor nagyon tetszik a gyors, és részletes reagálás a helyzetre, illetve az, hogy vannak következmények. Jó az irány!”
„Respekt! Minden elismerésem! Ilyen amikor tényleg az ország érdeke a fontos a politikusoknak!”
„Ez a döntés az igazi hazafiság! Rengeteg alku és politikai csata vár az új kormányra itthon és az EU-ban egyaránt. Túl könnyű adu lett volna a családi kapcsolat puszta ténye mindazoknak, akik ilyen-olyan okból ódzkodnak bizalmat adni az új magyar kormánynak! Bravó tisztelt ügyvéd Kartársam!”
„Ez nem az azért lett, hanem azért nem lett. Én ezt nagyon sajnálom, fantasztikus miniszter lett volna. Szerintem ebbe bele kellett volna állni.”
„Sajnálom! Kívánom, hogy találd meg a helyed! Engem egy pillanatig nem zavart a családi kapcsolódás, de hihetetlen alázat, tisztelet egy barátért, egy országért ilyet tenni.”
„Ennek a gerincnek egy centije lett volna a fideszben eddig, nem itt tartanánk! Emelem kalapom. Köszönöm!”
Persze a Tiszás visszhangkamrából kilépve voltak azért negatív vélemények is:
„Lesz még ilyen! Érzik a nyomást. Nem lesz elég csak bulikázni, hétfőtől meló van.”
„Sógora is lemondhatna”
„Na, az igen. Sógi eddig bírta. Még be sem lett iktatva.”
A kommentelők többsége sajnálja, hogy így alakult, de megérti a döntést. Egyesek azt is kiemelik, hogy rokoni kapcsolat ide, vagy oda, Melléthei-Barnából jó igazságügyi miniszter lett volna.
„»A nagyság ára a felelősség« - Winston Churchill”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
MNB-botrány: Házkutatást tartott az ügyészség az Állami Számvevőszéknél, iratokat is lefoglaltak
A Központi Nyomozó Főügyészség MNB-botrányhoz kapcsolódó iratokat foglalt le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületében. Közlésük szerint az akció nem az ÁSZ ellen indult, csak a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.
Új szakaszba lépett a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány: ügyészségi nyomozók tartottak kutatást és foglaltak le iratokat csütörtökön az Állami Számvevőszék épületében. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával több mint egy éve zajló eljárásnak továbbra sincs gyanúsítottja.
A Központi Nyomozó Főügyészség a 24.hu-nak megerősítette a hírt. Közleményük szerint az Állami Számvevőszéknél azért volt szükség a nyomozati cselekményre, hogy az ügyben értékelendő iratokat biztosítsák.
A KNYF szerint a kutatás és lefoglalás „az ügyben értékelendő iratok hiteles és strukturált formában történő egyidejű átadása céljából” történt.
Kiemelték, nem merült fel, hogy a dokumentumokat bárki el akarta volna rejteni vagy megsemmisíteni, és az sem, hogy az ÁSZ-nál bárki érintett lenne az ügyben. A házkutatásra azért volt szükség, mert a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.
A lépés mégis meglepő, mert a nyomozás éppen az Állami Számvevőszék feljelentése alapján indult tavaly februárban, ami arra utal, hogy a nyomozás alapját képező dokumentumok hivatalos, egyidejű átadására csak most került sor - jegyzi meg a lap.
Az eljárás nemrég került a rendőrségtől az ügyészséghez, miután a Legfőbb Ügyészség saját hatáskörébe vonta a nyomozást. A Központi Nyomozó Főügyészség pedig külön nyomozócsoportot állított fel az MNB-s vagyon felderítésére és visszaszerzésére.
A botrány középpontjában a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa köré szerveződött hálózat áll, ahol az Állami Számvevőszék szerint százmilliárdos nagyságrendű, közpénzeket érintő vagyonvesztés történhetett Matolcsy György jegybankelnöksége idején.
A vádakra reagálva Matolcsy György volt jegybankelnök közleményben azt írta, az alapítványi vagyon nem tűnt el, csak jelenleg kevesebbre árazza a tőzsde az értékét.
A botrányt tovább szította, amikor a 444 arról írt, hogy a Matolcsy család konténerekben szállíttatja vagyontárgyait, köztük sportautókat Dubajba. Fia, Matolcsy Ádám ezt többször is tagadta, legutóbb a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, az állítás „egyszerűen nem igaz.”
Matolcsy Ádám a vádakra reagálva kijelentette:
„Nem politikusok vagy újságírók feladata eldönteni, kit és miért kell felelősségre vonni. A bevételeim legális és átlátható tevékenységekből származnak.”
Azt is elmondta, évek óta rendelkezik tartózkodási engedéllyel az Egyesült Arab Emírségekben, ahol bútoripari vállalkozást üzemeltet. Hozzátette, teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, amennyiben kiadatását kérnék. Ezt megnehezítheti, hogy a két ország között nincs kiadatási egyezmény.
A jegybank körül nem csak alapítványi vagyon az egyetlen visszás ügy. Ott van még költségesen felújított MNB-székház is. A sajtóban Matolcsy Ádám barátjához kötött kivitelező cég munkája után több mint négyezer hibát találtak.
Új szakaszba lépett a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány: ügyészségi nyomozók tartottak kutatást és foglaltak le iratokat csütörtökön az Állami Számvevőszék épületében. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával több mint egy éve zajló eljárásnak továbbra sincs gyanúsítottja.
A Központi Nyomozó Főügyészség a 24.hu-nak megerősítette a hírt. Közleményük szerint az Állami Számvevőszéknél azért volt szükség a nyomozati cselekményre, hogy az ügyben értékelendő iratokat biztosítsák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
