Megszólalt Orbán Viktor a Benes-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovák törvényről
Fél év börtönt is kaphat Szlovákiában, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A szlovák parlament a múlt héten fogadott el egy törvénymódosítást, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná a dekrétumok megkérdőjelezését. Orbán Viktor az ügyre a tegnapi, brüsszeli sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva reagált.
– mondta Orbán, aki azt azonban nem tudta megmondani, erre mikor kerülhet sor, mert „tele a naptáruk”.
A Beneš-dekrétumok a második világháború után Csehszlovákiában kiadott elnöki rendeletek voltak. Ezek mondták ki a német és magyar kisebbség kollektív bűnösségét, és alapot szolgáltattak az ellenük elkövetett jogfosztásokhoz, vagyonelkobzásokhoz és kitelepítésekhez. A dekrétumokat hivatalosan soha nem vonták vissza, és egyik későbbi szlovák kormány sem ítélte el őket. Mára már gyakorlati, jogi jelentőségük nincs, ám elvi, szimbolikus és politikai szerepük továbbra is jelentős.
A törvénymódosítás kapcsán a szlovák kormányoldal azzal érvel, hogy a Beneš-dekrétumok lezárt ügynek számítanak, megkérdőjelezésük pedig a tulajdonjogi biztonságot és a társadalmi stabilitást veszélyeztetné. Ezzel szemben a szlovák ellenzék, élén a Progresszív Szlovákia párttal, alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, és a véleményszabadság korlátozásának tartja a jogszabályt. Álláspontjuk szerint nem a dekrétumok eltörlését sürgetik, csupán azt szeretnék elérni, hogy a mai hatósági gyakorlat ne alapozhasson rájuk új jogkövetkezményeket.
A felvidéki magyar érdekképviseleti szervezetek élesen bírálták a szlovák parlament döntését, és jelezték, hogy állításuk szerint a gyakorlatban máig előfordulnak olyan esetek, amikor állami szervek a dekrétumokra hivatkozva kérdőjeleznek meg tulajdonjogokat.
A szlovák jogszabály európai uniós jogi aggályokat is felvet, különösen a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog területén. A kérdés korábban már több nemzetközi fórumon, köztük az Európai Parlamentben és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is napirendre került. A következő időszakban a törvény pontos értelmezése és a magyar kormány esetleges diplomáciai lépései határozhatják meg az ügy további alakulását.
(Via 24.hu)
