A Lődd le a búrt! című könyv megjelenése kapcsán Bencsik András volt a Hír TV reggeli műsorának vendége - számolt be róla a 444.hu. A Demokrata főszerkesztője elmondta, hogy a lap gondozásában megjelent kötet címében szereplő búrok „inkább afrikánernek nevezik magukat”, egy „csodálatos kultúrát” építettek ki Dél-Afrikában, ami „a huszadik század elejére vezető civilizáció volt”, melyre jó példa, hogy „a világ első szívátültetését is Fokvárosban hajtották végre”.
„Szóval egy magas kultúra, amikor jött egy fordulat. Ők ugye apartheidnek, megkülönböztetésnek nevezték azt a rendszert, hiszen jöttek folyamatosan a feketék Afrika középső részéről, a jólét vonzotta őket, és '94-ben, ha jól emlékszem, történt egy választás, ahol a Nelson Mandela kiszabadult a börtönből, és a feketék vették át az irányítást. És utána elindult egy kontra-apartheid, tehát ma a fehéreket üldözik, és ami a legfájdalmasabb, ezért adtuk ki ezt a könyvet, (...) van egy néger mozgalmi dal, aminek az a refrénje, hogy öljük meg a búrt” – mondta Bencsik András.
A Demokrata főszerkesztője úgy véli, „beindult egy szokatlan mértékű migráció”, és szerinte „nem etnikai feszültség van itt”, hanem „egész egyszerűen odaáramlott egy csomó ember, akinek nincs tudásuk, eszközük és képességük a civilizáció működtetésére”, ez a rengeteg ember pedig „elmossa azt a fantasztikus kultúrát, amit az ősök megteremtettek”.
Bencsik úgy fogalmazott: „aki szeretné tudni, hogy mi lesz a Nyugattal, ha nem tér észhez, akkor itt az ideje, hogy a búrokkal beszélgessen”. Végül elmondta, hogy „szegényeket”, vagyis a búrokat „nem szeretik”, mert „a politikailag korrekt gondolkodás szerint megkülönböztették a fehéreket a feketéktől”, majd azzal folytatta, hogy
„ma a feketék uralkodnak Dél-Afrikában, aminek a következményei rettenetesek”.
A Demokrata főszerkesztője hozzátette: „Magyarország még egy szabad ország, itt még az ember hallgathat a szívére, hallgathat az eszére, ezért azt gondoltuk, hogy itt az ideje, hogy legalább a magyar közvélemény ismerje meg ezt a fájdalmas, szomorú és nagyon tanulságos történetet”.
Bencsik szerint van párhuzam a búrok és a magyarok között: „a szabadságszeretet, az elszánt küzdelem azért, hogy túl akarunk élni, és ami a legfontosabb, hogy a búrok nem indítottak soha hódtó háborút.”
A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:
A Lődd le a búrt! című könyv megjelenése kapcsán Bencsik András volt a Hír TV reggeli műsorának vendége - számolt be róla a 444.hu. A Demokrata főszerkesztője elmondta, hogy a lap gondozásában megjelent kötet címében szereplő búrok „inkább afrikánernek nevezik magukat”, egy „csodálatos kultúrát” építettek ki Dél-Afrikában, ami „a huszadik század elejére vezető civilizáció volt”, melyre jó példa, hogy „a világ első szívátültetését is Fokvárosban hajtották végre”.
„Szóval egy magas kultúra, amikor jött egy fordulat. Ők ugye apartheidnek, megkülönböztetésnek nevezték azt a rendszert, hiszen jöttek folyamatosan a feketék Afrika középső részéről, a jólét vonzotta őket, és '94-ben, ha jól emlékszem, történt egy választás, ahol a Nelson Mandela kiszabadult a börtönből, és a feketék vették át az irányítást. És utána elindult egy kontra-apartheid, tehát ma a fehéreket üldözik, és ami a legfájdalmasabb, ezért adtuk ki ezt a könyvet, (...) van egy néger mozgalmi dal, aminek az a refrénje, hogy öljük meg a búrt” – mondta Bencsik András.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bochkor Gábor csütörtök reggel a Retro rádióban egy hallgatói SMS-re reagálva olyan kijelentést tett, ami gyorsan országos felháborodást váltott ki. A műsorvezető azt mondta:
„önkormányzati dolgozónak az megy, aki sehova máshova nem volt jó”.
A mondat hatalmas hullámokat kavart, és nemcsak az érintettek körében. A blikk.hu szavazásán több ezren mondtak véleményt, és a többség szerint Bochkor bunkó volt. A politikusok sem maradtak csendben: elsőként Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere utasította vissza élesen a műsorvezető beszólását, kiállva az önkormányzati dolgozók mellett.
A kijelentés különösen érzékeny időszakban érkezett, amikor az önkormányzatok már amúgy is nehéz körülmények között próbálnak helytállni. A vita pedig valószínűleg nem áll meg itt.
„Szeretném egyértelművé tenni, 3000, önkormányzatunknál dolgozó kollégám nevében is: egy olcsó poén kedvéért belelépni sokak lelkébe és azt állítani, hogy ők a társadalom legkevésbé értékes tagjai, szimpla bunkóság és arrogancia – akkor is, ha ez egy kitalált és felépített műsorvezetői imidzs része”
– jelentette ki a városvezető, hozzátéve, hogy önkormányzati dolgozók az óvó nénik, a háziorvosok, a szociális munkatársak, vagy például a távhőt, és a létesítményeket működtető mérnökök és gépészek, a közterületeket tervező és gondozó emberek is, akik nélkül meglehetősen pocsék lenne az élet Fehérváron, vagy bármely településen.
A bántó szavak mellett Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely sem ment el szó nélkül, szerinte „kis hazánkban olyanok is lehetnek rádiós műsorvezetők, akik akkora bunkók, hogy máshova nem kellettek”.
Az önkormányzati dolgozókat sértő csütörtöki kijelentése után Bochkor Gábor nem hátrált meg. Hiába a felháborodott reakciók és az MSZP közleménye, amelyben Komjáthi Imre pártelnök „sértőnek és méltatlannak” nevezte a műsorvezető megjegyzését, Bochkor nem kért bocsánatot. Sőt, a Retro Rádió sem adott egyértelmű választ arra, hogy megkérik-e a műsorvezetőt, hogy válogassa meg a szavait.
Péntek hajnalban, a Bochkor című műsor elején a rádiós még egy lapáttal rá is tett a botrányra, amikor a politikusok reakciójára reagálva ismét odaszúrt egyet. Bár megkeresésünkre sem Bochkor, sem a Retro Rádió nem reagált, úgy tűnik, a műsorvezető továbbra sem érzi szükségét a bocsánatkérésnek.
A vita ezzel valószínűleg nem ér véget, sőt, úgy néz ki, hogy Bochkor saját magának csinál újabb adásalapot azzal, hogy tovább élezi a helyzetet. Az önkormányzati dolgozók pedig még mindig a sértő kijelentések árnyékában várhatják, hogy valaki kiálljon mellettük.
„Ami nekem feltűnt, hogy először is, ez egy klasszikus reakció, tehát olyan, mint a kezdő influenszereké, akik szeretik híres emberek nevével díszíteni magukat azért, hogy hátha egy kis figyelmet gerjesztenek. Ez egy alapreakció”
– mondta el Bochkor élő adásban.
„Ami érdekes, hogy valamelyik polgármester nagyon kulturáltan fogalmazta meg a kritikáját velem kapcsolatban, de van olyan polgármester is, aki minősíthetetlen szóhasználattal és indulattal. Ez mind őket minősíti, és nagyon tisztelem azt, aki tisztelettel írta ezt meg, és sose tiszteltem, aki sok nap rombolás mellett most időt szakított erre is" – tette hozzá.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke visszafogottabb hangnemet ütött meg a botránnyal kapcsolatban. Szerinte Bochkor Gábor alapvetően tehetséges műsorvezető, de épp az alázat hiánya az, ami most a leginkább hiányzik belőle.
„Nagyon szeretem a műsorát, éppen élőben hallgattam, amikor ezt a nagyképű, degradáló kijelentést tette. Sem a beolvasott panaszos SMS, sem az erre adott válasz nem volt rendben. Nagyon nagyra tartom a közigazgatásban és az önkormányzatokban dolgozó emberek munkáját, de nincsenek megbecsülve. Erre abszolút rávilágított ez a helyzet is. Nagyon sajnálom, hogy Bochkor ilyen lekicsinylően válaszolt, mert azt gondolom, hogy minél magasabban van az ember, annál nagyobb alázatra lenne szükség, pláne ebben a műfajban. Ő egy hangadó, akinek véleményformáló hatása van az emberekre, akárcsak egy politikusnak. Nagyon nem tetszett ez az egész”
– mondta Gémesi.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke maximálisan egyetért Gémesi György véleményével. A szakszervezeti vezető kollégái nevében is határozottan visszautasította Bochkor Gábor kijelentését, amely szerinte teljesen méltatlan az önkormányzati dolgozók munkájához.
„Azt gondolom, hogy amit mondott, az magát az embert tükrözi, mert kikről is van szó? Önkormányzati dolgozók alatt értjük a hivatali dolgozókat, tele diplomás emberekkel, az óvónőket, a bölcsődékben dolgozókat, az alapszolgáltatási központokban dolgozó szociális munkásokat, és a gyermekvédelemben dolgozókat is. Felháborító, hogy valaki, aki a médiából él, ilyesmit megengedhet magának. A kollégák nevében ezt visszautasítom, és minimum elvárom, hogy elnézést kérjen ezektől az emberektől!” – mondta el az elnökasszony.
Bochkor Gábor csütörtök reggel a Retro rádióban egy hallgatói SMS-re reagálva olyan kijelentést tett, ami gyorsan országos felháborodást váltott ki. A műsorvezető azt mondta:
„önkormányzati dolgozónak az megy, aki sehova máshova nem volt jó”.
A mondat hatalmas hullámokat kavart, és nemcsak az érintettek körében. A blikk.hu szavazásán több ezren mondtak véleményt, és a többség szerint Bochkor bunkó volt. A politikusok sem maradtak csendben: elsőként Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere utasította vissza élesen a műsorvezető beszólását, kiállva az önkormányzati dolgozók mellett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A silány minőségben összerakott kocsik saját mozgása is benne van” – 225 milliárd ment el a 3-as metró felújítására, mégis folyton rázkódik és megáll az alagútban
A BKK elismerte, hogy vannak „üzemszerű, a biztonságos működést nem befolyásoló zavartatások” a 3-as metró vonatvezérlő és vonatbefolyásoló rendszere között.
225 milliárd forintot költöttek a 3-as metró felújítására, de valahogy kimaradt belőle az automata vonatirányítási rendszer cseréje – írja a Népszava. Mindennek eredménye az lett, hogy a 30 éves francia technológiát próbálják összehangolni az új japán hajtásrendszerrel és az orosz kocsik régi számítógépeivel. Nem túl meglepő, hogy ez nem működik zökkenőmentesen.
A 3-as metró szerelvényei rángatóznak, a két megálló közötti alagútban váratlanul megállnak, és még a megállóban is korrigálni kell a helyzetüket.
Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke, aki korábban a BKV igazgatóságának tagja volt, elmondta, hogy már a felújítás tervezésekor javasolta a vonatirányítási rendszer cseréjét, de az ötletet azzal hárították el, hogy az 10 milliárd forinttal növelné a költségeket, amire nincs pénz.
A metrókocsik esetében az orosz kocsikból leszerelték a régi fedélzeti számítógépeket, és ugyanazokat tették vissza az „újragyártott” szerelvényekbe. Ez azonban nem volt kompatibilis az új japán hajtásrendszerrel, ezért le kellett butítani a rendszert, hogy egyáltalán működjön – állítja Bíró.
A fedélzeti egységeket szintén pénzhiányra hivatkozva nem cserélték. A kocsik „rángatózásában” Bíró szerint
„a silány minőségben összerakott kocsik saját mozgása is benne van.”
A Népszava kérdéseire a BKK elismerte, hogy vannak „üzemszerű, a biztonságos működést nem befolyásoló zavartatások” a 3-as metró vonatvezérlő és vonatbefolyásoló rendszere között. Ezeket szerintük az okozza, hogy az egyes rendszerelemek „még nem kellően finomhangolt paraméterei” nem működnek elég precízen együtt.
Arra, hogy miért nem cserélték le az elavult rendszereket, a válasz az volt, hogy a „rendszer maximális biztonsággal működik”. A japán szoftverek „butítását” cáfolták, de elismerték, hogy bizonyos paramétereken módosítani kellett. Azt ígérik, hogy a finomhangolás megoldja a problémát, és az utasok által tapasztalt rángatózás és megállások megszűnnek.
225 milliárd forintot költöttek a 3-as metró felújítására, de valahogy kimaradt belőle az automata vonatirányítási rendszer cseréje – írja a Népszava. Mindennek eredménye az lett, hogy a 30 éves francia technológiát próbálják összehangolni az új japán hajtásrendszerrel és az orosz kocsik régi számítógépeivel. Nem túl meglepő, hogy ez nem működik zökkenőmentesen.
A 3-as metró szerelvényei rángatóznak, a két megálló közötti alagútban váratlanul megállnak, és még a megállóban is korrigálni kell a helyzetüket.
Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke, aki korábban a BKV igazgatóságának tagja volt, elmondta, hogy már a felújítás tervezésekor javasolta a vonatirányítási rendszer cseréjét, de az ötletet azzal hárították el, hogy az 10 milliárd forinttal növelné a költségeket, amire nincs pénz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Valaki most 8,7 milliárd forinttal lett gazdagabb, elvitték az Eurojackpot főnyereményét
Ezúttal egy Lengyelországban feladott szelvény hozott szerencsét. A Szerencsejáték Zrt. szerint már 210 sorsolás óta nem volt 5+2 találatos szelvény Magyarországról.
Vége a várakozásnak, ismét elvitték az Eurojackpot főnyereményét. Ezúttal egy Lengyelországban feladott szelvény hozott szerencsét, és a nyertes 21,3 millió eurót, azaz több mint 8,7 milliárd forintot vihet haza – írja a Bild.
A múlt heti sikertelenség után most nem kellett sokat várni a jackpotra, de a magyaroknak továbbra sincs sok ok az örömre. A Szerencsejáték Zrt. szerint már 210 sorsolás óta nem volt 5+2 találatos szelvény Magyarországról.
Az 5+1 találatosok sem rossz üzlet: négy ilyen szelvény is született, három Németországban, egy pedig Csehországban, darabonként 213 millió forintos nyereménnyel. Az 5+0 találatos szelvényekkel kilencen lettek gazdagabbak, ők fejenként 56 millió forintot nyertek, de ezek között sem volt magyar szelvény.
A kisebb nyereményeknél azért találni hazai nyerteseket: 4+1 találatos szelvényből 23 darabot adtak fel Magyarországon, ezekkel fejenként 141 ezer forint üti a gazdáik markát.
A nagy kérdés persze az, hogy mikor ér véget a magyar nyertesek nagy hiátusa az 5+2-es kategóriában. Egy biztos: a lengyel jackpotnyertes most egy ideig nem fog panaszkodni.
Vége a várakozásnak, ismét elvitték az Eurojackpot főnyereményét. Ezúttal egy Lengyelországban feladott szelvény hozott szerencsét, és a nyertes 21,3 millió eurót, azaz több mint 8,7 milliárd forintot vihet haza – írja a Bild.
A múlt heti sikertelenség után most nem kellett sokat várni a jackpotra, de a magyaroknak továbbra sincs sok ok az örömre. A Szerencsejáték Zrt. szerint már 210 sorsolás óta nem volt 5+2 találatos szelvény Magyarországról.
Az 5+1 találatosok sem rossz üzlet: négy ilyen szelvény is született, három Németországban, egy pedig Csehországban, darabonként 213 millió forintos nyereménnyel. Az 5+0 találatos szelvényekkel kilencen lettek gazdagabbak, ők fejenként 56 millió forintot nyertek, de ezek között sem volt magyar szelvény.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A MÁV karbantartási pénzéből újíttatta fel Lázár János tárcája Horthy Miklós vonatkocsiját
A minisztérium később azzal indokolta a felújítást, hogy az értékvédelem része Magyarország közlekedési örökségének ápolása. Miközben a közforgalmú személyszállító járművek állapota folyamatosan romlik.
A MÁV karbantartási pénzéből újíttatta fel Lázár János minisztériuma Horthy Miklós egykori étkezőkocsiját – értesült a HVG. Az eredetileg múzeumi célú látványberuházást a vasúttársaság flottafenntartási keretéből fizették, amelyre egyébként a rendszeresen lerobbanó személyszállító járművek életben tartásához is alig jut pénz.
A projektet nem a Közlekedési Múzeum finanszírozta, amely a kocsit kiállítja majd, hanem a MÁV, a minisztérium utasítására.
Az egykori Turán-szerelvény 9-es pályaszámú étkezőkocsiját közel 200 millió forintért állították helyre, a munkát a MÁV Rail Tours Kft. végezte el. A Ganz által 1913-ban gyártott, majd 1937-ben átépített kocsi Horthy Miklós kormányzó különvonatának része volt, és az eredeti, fényűző állapotába újították fel. Az étkezőkocsiban egy faintarziás étkező, három hálófülke, konyha és tálalóhelyiség is volt. A 14 fős asztalt bordó bakbőrrel bevont fotelek vették körül, a falakat francia selyem kárpit és mahagóni díszítések borították.
A történelmi jármű felújítása azonban nem volt zökkenőmentes. A Közlekedési Múzeum két sikertelen közbeszerzést is kiírt, mert nem tudták előteremteni a megfelelő forrásokat. Végül a múzeum úgy döntött, hogy valamilyen, máig tisztázatlan szerződéses konstrukcióban mégis belevágnak a projektbe, és a munkát a MÁV Rail Tours Kft.-vel kezdték el. A minisztérium pedig a MÁV járműkarbantartási keretéből fedezte a költségeket.
A döntés nem a vasúttársaság kezdeményezése volt. A HVG információi szerint a megbízás Lázár János tárcájától érkezett, amely a történelmi jármű megőrzését közérdeknek nevezte. Az építési és közlekedési miniszter többször méltatta Horthy Miklóst, és a kormányzót „kivételes államfőnek” nevezte tavaly, az újratemetésének 30. évfordulóján. A minisztérium később azzal indokolta a felújítást, hogy az értékvédelem része Magyarország közlekedési örökségének ápolása.
A felújított étkezőkocsit eredetileg az EU-s közlekedési miniszterek budapesti találkozóján mutatták volna be, és egy nosztalgiavonatot is szerveztek volna vele a vendégeknek.
Az ötlet azonban végül nem valósult meg, a HVG értesülései szerint protokollszempontok miatt. Horthy Miklós megosztó személye, valamint kormányzóságának ellentmondásos történelmi öröksége – beleértve a zsidótörvények bevezetését és a második világháború alatti passzivitását – nem ment át az uniós miniszterek protokollján.
A részleteket a múzeum és a minisztérium sem árulta el, a MÁV pedig annyit közölt, hogy „a Turán 9 egyedülálló történelmi jármű, amelynek megőrzése közérdek”. Bár a felújított kocsi bemutatójára a múzeum meghívta a HVG-t, a finanszírozás körüli kérdéseket továbbra sem tisztázták. Az ügy azonban jól példázza, hogy a látványprojektekre van forrás, miközben a közforgalmú személyszállító járművek állapota folyamatosan romlik.
A MÁV karbantartási pénzéből újíttatta fel Lázár János minisztériuma Horthy Miklós egykori étkezőkocsiját – értesült a HVG. Az eredetileg múzeumi célú látványberuházást a vasúttársaság flottafenntartási keretéből fizették, amelyre egyébként a rendszeresen lerobbanó személyszállító járművek életben tartásához is alig jut pénz.
A projektet nem a Közlekedési Múzeum finanszírozta, amely a kocsit kiállítja majd, hanem a MÁV, a minisztérium utasítására.
Az egykori Turán-szerelvény 9-es pályaszámú étkezőkocsiját közel 200 millió forintért állították helyre, a munkát a MÁV Rail Tours Kft. végezte el. A Ganz által 1913-ban gyártott, majd 1937-ben átépített kocsi Horthy Miklós kormányzó különvonatának része volt, és az eredeti, fényűző állapotába újították fel. Az étkezőkocsiban egy faintarziás étkező, három hálófülke, konyha és tálalóhelyiség is volt. A 14 fős asztalt bordó bakbőrrel bevont fotelek vették körül, a falakat francia selyem kárpit és mahagóni díszítések borították.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
