Mint azt mi is megírtuk, Wunderlich József múlt héten közzétett egy Facebook-bejegyzést, ami hamar nagy port kavart. A színész ebben arról írt, hogy a társulat többi tagjával együtt kiszolgáltatottnak érzik magukat, félnek és hallgatnak, miközben a színház nem törődik – a koronavírus járvány miatt veszélybe került – egészségük miatt. Nincsenek tesztek, nem használnak védőmaszkot, eközben pedig ellenőrzés nélkül fogadják a külsős szereplőket. A poszt hamarosan már csak az ismerősei számára lett elérhető. Rudolf Péter, a színház igazgatója pedig szinte azonnal cáfolta a bejegyzésben leírtakat.

Wunderlich viszont később megosztott egy másik posztot is, amiben azt részletezte, hogy az egyik kolléganőjét hogyan alázta meg a rendező, miután az elutasította, hogy Csehov Sirályának kedvéért meztelenre vetkőzzön a színpadon. Ebben az írásban számon kérte a színház vezetését is, amiért nem léptek fel ez ellen. Nem sokkal később ez a poszt is eltűnt.

A színész azóta elnézést kért a posztjai miatt.

Az ügyről most a Vígszínház juttatott el egy közleményt a sajtóhoz. Ebben a 24.hu szerint azt írják,

A Vígszínház oldalán a Szakszervezet és az Üzemi Tanács közös közleményét is megosztották.

A színházban működő Üzemi Tanácsot, Szakszervezetet sem járványkezelési problémákkal, sem hatalmi visszaélésekkel nem kereste sem Wunderlich József, sem más. A színház elfogadott Etikai Szabályzata szerint senki nem tett bejelentést a mai napig" - írják.

Hozzátették:

Újabb résszel jelentkezett a 444 feltáró cikksorozata, amiben a Schadl György körüli kényes ügyeket térképezik fel. Ebben a sorozatban jelent meg a nagy port kavaró állítás is, miszerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként "leszólt" egyes egyetemeknek az általa támogatott diákok sikeres vizsgázása érdekében. Ebből aztán a Pázmányon kivizsgálás lett, a Pécsi Egyetemen szankciót is alkalmaztak egy oktató ellen, míg Szegeden egy nap alatt lezárták az ügyet érdemi eredmény nélkül.

Most a portál arról ír, hogy 2015-ben állított fel az Orbán-kormány egy olyan rendszert, ami tíz-, de olykor akár százmilliós profithoz is hozzásegíthette a végrehajtásban dolgozókat. A végrehajtási törvényt kidolgozó Jeney Orsolya helyettes államtitkári pozíciójából átült saját végrehajtói irodájába, ami egyébként Schadl György irodaházában volt.

A végrehajtók renoméja a 2010 és 2015 közötti időszakban lényegében a padlóra került. Részben a sajtóban is bemutatott – a devizahitelezés miatt igen gyakorivá váló – kilakoltatások, a végrehajtók közötti korrupciós ügyek és a végrehajtói kamara luxusutazásai miatt. 2015-ben távozott a végrehajtókat felügyelő igazságügyi államtitkári posztról Répássy Róbert (aki 2021 végén visszakerült a pozícióba), és ekkor érkezett a tárcához a tavaly decemberben korrupciós ügyekkel meggyanúsított Völner Pál.

A korábban helyettes államtitkári pozícióban dolgozó Jeney Orsolya saját cégét a XII. kerületi Városmajor utcában tartja fenn, egy olyan épületben, ahol Schadl György bejelentett lakcíme is van. A lap szerint

Schadl és Jeney egyébként még a kormányzati pozíciójuk előtti időkből ismerik egymást, együtt voltak óraadók a Pécsi Tudományegyetem és a Végrehajtói Kamara közös szakképzésén. Azaz ott, ahol Rogán Antal kabinetfőnöke vizsga nélkül kapott érdemjegyet, ami miatt vizsgálat is indult.

Egy Schadl és Jeney közötti 2021. júliusi telefonbeszélgetésből az is kiderült, hogy

Ebben az esetben egy B.-ként megjelölt vizsgázó érdekében még a miniszterelnöki kabinetirodából is felhívták Völner Pált. A szóban forgó "Detti" egyébként Martonovics Bernadett, az IM vezető kormányfőtanácsosa volt a vizsgabizottság elnöke, amelyik június 15-én átengedte a Schadl által pártfogolt, de katasztrofálisan teljesítő vizsgázót. A jegyzőkönyv tanúbizonysága szerint emiatt így panaszkodott Schadlnak:

A 444 szerzője, Urfi Péter megkereste Jeney Orsolyát, hogy feltegye neki kérdéseit. A végrehajtó első reakció az volt, „Ne tegye!”, de később röviden mégis reagált. Mint mondta:

„Bocsásson meg, nem emlékszem. Nem, nem. De nyilván, ha oda kerül a sor, hogy én megkeresést kapok, akkor lehet, hogy fogok válaszolni, de azt tudom mondani, hogy nem emlékszem ilyenre.”

Az újságíró felolvasta a beszélgetés dátumát és a vizsgázó nevét, de utóbbit már alig hallgatta meg:

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Szijjártó Péter, amiben egyéb kérdések mellett szóba került az Oroszország és Ukrajna között jelenleg fennálló nagyon feszült viszony.

A külgazdasági és külügyminiszter a lapnak elmondta, a nagyhatalmak játszmája a „mi bőrünkre megy”, hiszen amikor háborús konfliktusok alakultak ki kelet és nyugat között, azt a közép-európai térség mindig nagyon megszenvedte. Szerinte bizakodásra adhat okot, hogy a tárgyalások a színfalak mögött még mindig nagyon normális, olykor szívélyes hangnemben zajlanak.

Szijjártó az interjúban hosszan sorolja, hogy milyen előnyünk származott az elmúlt 12 évben abból, hogy jó kapcsolatot ápoltunk Oroszországgal, és arról is beszél, hogy miközben a felszínen a nyugati hatalmak szankciót szavaznak meg az országgal szemben, valójában rengeteg üzletet kötnek vele.

A miniszter közölte azt is, hogy Orbán Viktor jövő heti, oroszországi tárgyalásán többek között Paks 2, az orosz oltóanyagok és az orosz-magyar vasúti vegyesvállalat ügyében fog tárgyalni. Ezen kívül légügyi és űrkutatási kérdések is szóba kerülnek majd.

Az ukrán-magyar kapcsolatokat tekintve Szijjártó nem túl derülátó, mert szerinte a szomszédos ország folyamatosan szegi meg súlyosan a kisebbségekre vonatkozó jogokat. A külügyminiszter hosszan sorolta az Ukrajna felé tett magyar gesztusokat, de „bármilyen gesztust tettünk eddig, pozitív visszaigazolást gyakorlatilag nem kaptunk cserébe” – tette hozzá.

– nyilatkozott a magyar álláspontról az orosz-ukrán konfliktusban. A felvetésre, hogy a kisebbségi jogfosztások főleg az Ukrajnában élő oroszok ellen irányulnak, Szijjártó Péter azt mondja, ez nem nagyon érdekli, nyugati kollégáinak is rendre el kell magyaráznia, hogy a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos magyar fellépésnek nincs orosz dimenziója.

Az elmúlt 24 órában összesen 20 174 új fertőzöttet igazoltak hazánkban, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 471 276-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma – írja a koronavirus.gov.hu oldal.

Elhunyt 69 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 41 087 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 224 813 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 205 376 főre emelkedett. 3145 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 164-en vannak lélegeztetőgépen.

A beoltottak száma 6 345 766 fő, közülük 6 083 949 fő már a második, 3 567 044 fő pedig már a megerősítő harmadik oltását is felvette.

Részben elutasította egy szívátültetésre váró férfi ellátását egy bostoni kórház, mert a 31 éves beteg nincs beoltva koronavírus ellen – számol be a BBC.

A 31 éves DJ Fergusonnak nagy szüksége van egy új szívre, de a bostoni Brigham and Women's Hospital levette a listáról – mondta el a médiának apja, David. Hozzátette:

Ferguson tavaly november óta van kórházban, egy örökletes szívprobléma miatt tüdeje rendszeresen megtelik vérrel és folyadékkal. A segítségében részt vevő adományoldal vezetője szerint a férfi azért nem akarta beadatni vakcinát, mert attól félt, hogy szívgyulladást kaphat tőle. Annak ellenére, hogy ugyan a lehetséges mellékhatások között ez is szerepel, ám ennek valószínűsége az orvosok szerint nagyon csekély, és csak átmenetileg jelentkezhet.

„Tekintettel a rendelkezésre álló szervek hiányára, mindent megteszünk annak érdekében, hogy az átültetett szervet megkapó páciensnek a legnagyobb esélye legyen a túlélésre” – nyilatkozta a BBC-nek a kórház szóvivője. Azt mondta, a kórház nem csak a koronavírus elleni oltást teszi kötelezővé, egy sor életmódra és magatartásra vonatkozó előírás is vonatkozik a szervátültetésre váró betegekre. Ezekre nem is a transzplantáció miatt van szükség, mint inkább az azt követő minél sikeresebb rehabilitáció érdekében.

A kórház a beteg személyiségi jogaira hivatkozva nem árulta el, Ferguson pontosan miért nem jogosult az átültetésre, de a „körültekintően megfogalmazott” közlemény egyes részei arra utalnak, hogy az oltatlanságon túl más okok is állhatnak a háttérben.

A szóban forgó bostoni kórház szervátültetési várólistáján jelenleg több mint 100 ezer ember szerepel, a kórház szóvivője szerint a többségüknek aligha fog új szerv jutni a következő öt évben.