Nagy Ervinnel venné be a TISZA Párt az egyik legszorosabb fideszes körzetet - Még több név szivárog ki a jelöltlistáról

Hónapokig tartó várakozás után hétfő este mutatja be a TISZA Párt, hogy a 106 egyéni választókerületben kik közül választhatják ki a szavazók a 2026-os országgyűlési választás jelöltjeit. Egy kivétel van: a Budapest 03. számú (hegyvidéki) választókerület, ahol biztosan Magyar Péter indul, hiszen a pártvezetés úgy döntött, saját politikust nem hoz olyan helyzetbe, hogy a mozgalom alapítójával kelljen versenyezni.

A 24.hu értesülései szerint a jelöltaspiránsok között van Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is, aki a Hajdú-Bihar megyei 5-ös, hajdúszoboszlói központú körzetben szállhat harcba a 2010 óta veretlen fideszes Bodó Sándorral.

Ugyancsak a jelöltek között lehet Rost Andrea operaénekes, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1-es, szolnoki központú kerületben próbálkozhat. Itt az elmúlt két választást a fideszes Kállai Mária nyerte, bár a hírek szerint nem biztos, hogy 2026-ban is őt indítja a kormánypárt. A Győr-Moson-Sopron megyei 3-as számú, Csorna központú körzetben pedig Bóna Szabolcs agrármérnök küzdhet meg a 2006 óta folyamatosan nyerő Gyopáros Alpárral.

A Telex információi szerint Nagy Ervin színész a Fejér megyei 4-es, dunaújvárosi körzetben lehet jelölt. A lap úgy tudja, Budapesten is körvonalazódnak a nevek: Zuglóban Magyar Péter kabinetfőnöke, Velkey György László, a VIII. kerület központú 2-es választókerületben Bódis Kriszta, a XXII. kerületben a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke, Kulcsár Krisztián, a belvárosi 1-es kerületben pedig a párt programalkotásáért felelős Tanács Zoltán neve merült fel a lehetséges jelöltek között.

A pártelnök korábban részletesen is beszélt arról, hogy milyen embereket keresnek: „orvosokat, tanárokat, ápolókat, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdákat, jogászokat, művészeket, mérnököket. Hús-vér embereket, bátor magyar hazafiakat. Olyan embereket, aki önzetlenül szeretnének tenni a hazájukért és a választókerületükben élőkért”.

A párt a hivatalos bejelentésig nem kommentálja az egyre több nevet előre megszellőztető sajtóértesüléseket.

Budapest 152. születésnapját idén a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia felújított Dísztermében ünnepelték, ahol november 17-én adták át a főváros legrangosabb elismeréseit: a Budapest díszpolgára címeket, a Pro Urbe Budapest és a Budapestért díjakat.

A díszpolgári cím a főváros legmagasabb civil elismerése, amelyet olyanoknak ítélnek oda, akik életművükkel vagy a városi közösségért végzett munkájukkal kiemelkedőt alkottak. A díj rangját jelzi, hogy tavaly többek között Bródy János, Pogány Judit és Korniss Péter vehette át, posztumusz pedig Benedek Miklós és Tompos Kátya kapta meg az elismerést.

Az idei döntésnek politikai előzménye is volt: a Fidesz fővárosi frakciója már szeptemberben nyilvánosságra hozta, kiket javasol a címre. Szentkirályi Alexandra fideszes frakcióvezető közölte, hogy Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust és Kapu Tibor űrhajóst javasolják, posztumusz pedig Wachsler Tamást.

Az MTI tudósítása szerint Karácsony Gergely főpolgármestertől díszpolgári címet vehetett átLányi András író, nyugalmazott egyetemi docens, Mácsai Pál színész, rendező, az Örkény István Színház alapító igazgatója, Saly Noémi Budapest-történész, Sebestyén Márta, az UNESCO Artist For Peace címmel kitüntetett, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas népdalénekes, előadóművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Spiró György író, valamint Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező.

A kitüntetés posztumusz díjazottja Lukáts Andor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, valamint Wachsler Tamás országgyűlési képviselő, államtitkár és építészmérnök.

Kivetítőkön nézték a bangladesi fővárosban, ahogy a bíróság hétfőn halálra ítélte a tavaly megbuktatott miniszterelnököt, Sejk Haszina Vazedet – írja a Guardian.

Szintén halálbüntetést kapott a volt belügyminisztere, Aszaduzzaman Han, míg a korábbi országos rendőrfőnök, Chowdhury Abdullah Al‑Mamun vádalkut kötött, így őt öt év börtönre ítélték. Az elnökbíró indoklása szerint a volt miniszterelnök azzal követte el az emberiesség elleni bűncselekményt, hogy „parancsot adott drónok, helikopterek és halálos fegyverek bevetésére”.

Az ENSZ emberi jogi hivatalának februári jelentése szerint a 2024 júliusában és augusztusában zajló események során akár 1400 ember is meghalhatott, az áldozatok 12-13 százaléka pedig gyerek volt.

A jelenleg Indiában élő Haszina politikai tagadott minden ellene felhozott vádat. Boszorkányüldözésnek nevezte az eljárást, a tárgyalást pedig bohózatnak.

– nyilatkozta, hozzátéve, hogy egy „megfelelő” bíróságon szembenézne a vádlóival, ahol a bizonyítékokat ”tisztességesen” megvizsgálhatják.

A bíróság előtt várakozó áldozatok hozzátartozói ezt egészen máshogy látták.

– mondta a The Guardiannek Golam Rahman, egy meggyilkolt diák édesapja.

Shireen Huq Dakkában élő emberi jogi aktivista szerint Haszina szigorú büntetése nem nyújt vigaszt a tüntetések leverése során elhunyt és megsérült emberek családjainak, ők ugyanis soha nem fognak tudni megbocsátani neki. A volt kormányfő és az Áojámi Liga elleni harag azért sem csillapodott tavaly óta, mert sem Haszina, sem a pártja párt nem kért bocsánatot, és nem mutatott megbánást több száz ember meggyilkolása miatt.

Sejk Haszina 2024 augusztusában menekült Indiába, miután a diákok által vezetett tömegtüntetések megbuktatták a kormányát. A bukása után felállt, Nobel-békedíjas Muhámmad Iunúsz vezette ideiglenes kormány igazságtételt ígért az áldozatoknak.

Banglades főügyésze azt nyilatkozta, hogy a halálos ítélet „a letartóztatás napjától hatályos”. India eddig nem adta ki a volt miniszterelnököt, akinek a fellebbezéshez a törvények szerint fel kellene adnia magát a bangladesi hatóságoknak. A mostani ítélet előtt Haszinát már júliusban hat hónap börtönre ítélték a bíróság megsértése miatt egy másik kiszivárgott hangfelvétel kapcsán, amelyen arról beszélt, hogy „engedélye van ölni”.

Ma este bemutatja a Tisza Párt azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás 105 egyéni választókerületében megmérkőznek a párt színeiben való indulásért. A 106. körzetben, Budapest 3-as számú választókerületében (Hegyvidék) nem tartanak előválasztást, ott a pártelnök, Magyar Péter lesz a jelölt. A többi körzetben kétfordulós online szavazás dönt: az első fordulóban, november 23–24. között a Tisza Párt regisztrált tagjai szűkítik a háromfős mezőnyt kettőre, majd a második körben, november 25–27. között már az adott választókerület bármely polgára szavazhat a versenyben maradt két jelöltre. A végeredményt november 30-án teszik közzé.

A hvg.hu információi szerint

A lap úgy tudja, a 315 fős mezőnyben valóban lesz húsznál több orvos vagy gyógyszerész, féltucatnál több ápoló vagy mentős, körülbelül tucatnyi pedagógus, több mint félszáz doktori fokozattal rendelkező, valamint 30-40 mérnök végzettségű jelölt is.

A hivatalos bejelentésig ugyanakkor már több lehetséges induló neve is napvilágot látott. A Telex szerint Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes nem Zuglóban, hanem a VIII. kerület központú körzetben indulhat. Zuglóban Magyar Péter kabinetfőnöke, Velkey György László lehet a három jelölt egyike, míg a budapesti I. kerületben Tanács Zoltán programalkotási szakember, Óbudán pedig Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke mérettetheti meg magát.

A szavazást a párt nem az eredetileg tervezett Tisza Világ applikáción, hanem a Nemzet Hangja nevű felületen tartja meg, ahol kétlépcsős azonosítást alkalmaznak. A váltás oka az a korábbi adatvédelmi incidens, amely során a Tisza Világ appból kerültek ki adatok, és amit Magyar Péter „összehangolt titkosszolgálati akciónak” nevezett. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen nyomoz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig a kiszivárgott adatok közlését jogellenesnek minősítette. A kormánypárti sajtó eközben listákat közölt az adatbázisban szereplőkről, a Tisza Párt felelősségét hangsúlyozva.