HÍREK
A Rovatból

Békesi László: Ma már reális veszély, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az unióból

A volt pénzügyminiszter szerint addig érdeke Orbánnak és a rezsimnek bennmaradni az Unióban, amíg a támogatások meghaladják a kötelezettségeket.


Addig érdeke a kormányfőnek és a rezsimnek bennmaradni az Európai Unióban, amíg a támogatások meghaladják a kötelezettségeket. A végzetes lépés megakadályozásához politikai váltás kellene. Ez azonban a jelenlegi helyzetben illúzió, mint ahogy az is, hogy a magyar gazdaságot Orbánék vagy bárki képes lenne rövid távon modernizálni - mondta Békesi László a Népszavának adott intejújában.

Az uniós pénzekről úgy vélekedett:

"Az uniós támogatások sorsa, nagyságrendje és elérésük időpontja bizonytalan. Nem is a tényleges tárgyalásoktól, hanem az arról folyó kormányzati kommunikációtól függ, hogy hol optimistábban, hol pesszimistábban lehet megítélni mire számíthatunk. Vannak időszakok, amikor úgy tűnik, hogy közel van a megegyezés, vagy legalábbis a kormány a legfontosabb feltételeket hajlandó teljesíteni. Ilyenkor felreppennek a hírek, hogy már csak technikai részletekben kell megegyeznie a kormánynak és a Bizottságnak. A kormány számára az a fontos, hogy azt a látszatot keltse, hogy nincs érdemi probléma".

A volt miniszter szerint:

"Magyarország számára nincs reális alternatívája az EU-nak, de azt is régóta tudjuk, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása Orbánék számára nem vállalható".

Békesi szerint világos, hogy:

"addig érdeke Orbánnak és a rezsimnek bennmaradni az Unióban, amíg a támogatások meghaladják a kötelezettségeket. Abban a pillanatban, amit a támogatások összege elmarad a magyar befizetési kötelezettségektől, már nem lesz érdeke bemaradni.

Ezért hangoztatja lépten-nyomon Orbán, hogy számára az ország szuverenitása mindenek fölött való. Ez napnál világosabb beszéd" - teszi hozzá.

Úgy véli, hogy a miniszterelnök "minden lépése azt szolgálja, hogy elszakadjon az EU-tól és annak értékeitől, követelményeitől.

Azért teszi a legvadabb gesztusokat Putyinnak, a kínaiaknak, az ázsiai és közel-keleti diktatúráknak, hogy ha már nem származik anyagi előnye az uniós tagságból, akkor veszteség nélkül ki tudjon szállni az EU-ból".

Ezért mutat agresszív Brüsszel-ellenességet, ezért zsarolja az EU-t rendszeresen és a hazai közvéleményt is tudatosan félrevezeti a direkt propagandával és az un. nemzeti konzultációval - mondja a politikus. Úgy véli, hogy ezzel:

"Már jó előre fel akarja készíteni a hazai közvéleményt végzetes lépésére és annak támogatására. De ez alapvető tévedés:

Magyarország számára katasztrófa lenne, az ország hosszú távú leszakadásával, perifériára szorulásával járna, ha ez a politika megvalósulna. Sajnos az ma már reális veszély, nem pedig egy valóságtól elrugaszkodott jövőbeli fantazmagória, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az unióból".

A végzetes lépés megakadályozásához politikai váltás kellene – tette hozzá a volt pénzügyminiszter. Orbán "keleti-nyitása" azt mutatja, hogy bízik a a feltörekvő dél-kelet-ázsiai hatalmakban, elsősorban Kínában, akiben a jövőt látja.

A rendszerváltás esélyeiről is kérdezték. Úgy véli:

"Az ehhez szükséges közmegegyezés körvonalai ma nem látszanak. Azok a politikai csoportok, pártok, amelyek abban érdekeltek, hogy a NER megbukjon, alapvetően másképp képzelik el a jövőt. Inkább egymással versenyeznek, ami teljesen reménytelenné teszi, hogy közmegegyezés jöjjön létre, holott ez lenne minden változásnak az előfeltétele.

Bizonyos fokig megértem, hogy a reálisan gondolkodó ellenzéki politikusok tisztában vannak azzal, hogy Orbánékat a jelenlegi feltételek között nem lehet leváltani. Azzal is tisztában vannak, hogy ha ez mégis bekövetkezne, a felhalmozódott problémák rövid távon megoldhatatlanok, az örökség nehezen kezelhető, ezért reális az újabb bukás veszélye. Ilyen körülmények között az ellenzéki erők elsősorban a saját pozíciók megerősítésre törekszenek, ettől azonban az ország, a lakosság helyzete nem lesz jobb. Jobb ezzel a realitással szembenézni, mert illúziókat táplálni nem bölcs dolog, az csak újabb csalódásokhoz kiábrándultsághoz vezetne" - mondta Békesi a lapnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntetné kastélytolvajokat
Hódmezővásárhely polgármestere a szabadkígyósi kastély körüli milliárdos vitát emelte ki. A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.


„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:

„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.

A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy

„a kastélyban nincs kiszolgáló helyszín, nincsenek szállások… és nincsenek pontos tervek, számok az üzemeltetésre”.

A népszavazási kezdeményezést a bíróság végül májusban elutasította, de a kastély sorsa továbbra is a levegőben lógott. Szeptemberben Márki-Zay bejelentette, hogy a város újra pályázik, azzal a céllal, hogy „megóvják az ellopástól” az épületet.

A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.

Márki-Zay tervei szerint a kastély jelenlegi, évi 150 millió forintos bevételét a gyulai Almásy-kastélyéhoz hasonló jegyárakkal és az esküvői díjak racionalizálásával jelentősen növelni lehetne, így a 250 milliós működési kiadás mellett az intézmény nyereségessé tehető.

A város a felújításra tíz év alatt egymilliárd forintot szánna. Ezzel szemben a kormányzati oldalról és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Zrt. részéről elhangzott becslések szerint a kastély teljes körű fejlesztéséhez „legalább” hétmilliárd forintra lenne szükség, és a törvény az üzemeltetés mellett az elmaradt beruházások pótlását is az új gazda kötelességévé teszi.

Az ügy túlmutat Hódmezővásárhelyen: a kastélyprogram első körében nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. A Telex közadatigényléssel derítette ki, hogy erre a nyolc kastélyra korábban közel 22 milliárd forintnyi közpénzt, köztük uniós forrásokat is fordítottak felújításra. Az ügy miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is érdeklődni kezdett, nyáron pedig egy európai parlamenti küldöttség is vizsgálódott a kastélytörvény következményei miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Lavrov igazi jóbarátként fogadta Szijjártó Pétert a Kremlben
Orbán Viktor épp Vlagyimir Putyinnal tárgyalt az energiaellátásról. De egy folyosói jelenet most többet árul el a magyar-orosz viszonyról, mint bármelyik hivatalos közlemény.


Egy kézfogás, egy mosoly és egy baráti vállveregetés a Kreml folyosóján. Ennyi látszik csupán azon a videón, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja Szijjártó Pétert, de a gesztusok beszédesebbek, mint bármilyen hivatalos közlemény – szúrta ki a hvg.hu. Az ukrajnai háború kezdete óta ritkán látni ennyire közvetlen, a diplomáciai protokollt messze meghaladó pillanatot egy uniós tagállam és Oroszország képviselői között.

A videó hátterében Orbán Viktor miniszterelnök november 28-i moszkvai tárgyalása áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar delegáció tagjaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is az orosz fővárosba utazott, a megbeszélések középpontjában pedig Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háborúval kapcsolatos békemisszió áll. Orbán Viktor az utazás előtt közölte: „Azért megyek Moszkvába, hogy biztosítsam Magyarország energiaellátását a télre és a jövő évre is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: