Beckham: a világ egyik legismertebb brandje, betegesen rendmániás, és tudja magáról, hogy nem okos

A négy rész Becks karrierjének négy nagyon fontos eseményére koncentrál, persze kicsit Davidet beállítva a pozitív szereplőnek. Az első epizódból viszonylag gyorsan megtudhatjuk, hogy mennyire betegesen maximalista ember, otthon mindennek rendben és tisztának kell lennie. Nem tudom, mennyi a megrendezett „show” ebből, de én kinézem belőle, hogy tényleg ő rak rendet este azután, amit a családja napközben „széthord”.

Persze biztos vagyok benne, hogy ha éppen fáradt, vagy nem ér rá, akkor van erre is embere, de amilyen perfekcionista, mindent ellenőriz és javít. Megismerjük a múltját, szüleivel való kapcsolatát és azt, hogy gyerekkorától Manchester United-játékosnak nevelte az apja. Ő ültette el a csíráját annak, hogy számára az egyetlen létező angol csapat a vörös ördögök. Látjuk, hogyan mutatkozott be 17 évesen a Manchester Unitedben, majd végigkövetjük egészen az 1998-as világbajnokság híres kiállításáig az Argentína elleni rangadón. Bemutatják kapcsolatát a válogatott futballal, azt, hogy mennyire akart világbajnokságot nyerni Angliának, és ez mindig kútba esett.

A következő etapban a sikereit követhetjük végig a Unitedben, egészen a 2002-es világbajnokságig, majd a Sir Alex Fergusonnal (MUN legendás edzője, aki felfedezte őt) történő összetűzésükig. A folytatásban megtudjuk, hogyan került végül a Real Madridba, és ott milyen volt az élete. A vége pedig a leszállóágat ismerteti, a Los Angeles-i kalandot, a kölcsönjátékot Milánóban, majd pedig az utolsó nagy igazolását a PSG-be, ahol karrierjének utolsó mérkőzésén ünnepelhette a francia csapat az első bajnoki címét 18 év után. Beckhamnek ugyan nem volt nagy szerepe ebben, de kellettek azért az ő passzai is.

Kifejezetten tetszett, hogy külön hangsúlyt fektet a sorozat a családra és a csapattársakra. Nagyon ügyes a vágás és a struktúra szerkesztése, sokszor kerül kontrasztba, mit mond a feleség, a férj és a korabeli média ugyanarról a témáról. Hogy miként támadta egy időben egy egész ország őket, és mennyi mindent kellett elviselniük. Victoria Beckhamen kívül megszólal David édesanyja és édesapja, megtudjuk, ők hogyan élték meg a Beckham-jelenséget, a sikert és a vele járó nehézségeket. A futball szerelmesei pedig hihetetlen nevekkel fognak találkozni a ’90-es és 2000-es évekből.

Vicces, hogy pont Ryan Giggst nem szólaltatják meg (érthető módon, ő már nem létezik a média számára, a többszörös családon belüli erőszak vádjának köszönhetően – ami alól azóta tisztázódott egyébként), ő volt a Unitedban Beckham párja a bal oldalon. Giggs fiatalkorától a Unitedben játszott, és onnan is vonult vissza 41 évesen. Érezni, hogy Beckham is erre a jövőre számított, csak hát jött az a bizonyos cipőtámadás, és minden ugrott 2003-ban. Kicsit jobban hangsúlyozhatták volna, hogy Beckham hiányának köszönhetjük azt, hogy a Manchester United anno leigazolt valami fiatal portugál gyereket a lisszaboni Sporting csapatától, bizonyos C. Ronaldót. Ami szintén egy új korszakot nyitott számukra.

A megszólaltatott futballisták sok érdekességet mondanak, illetve nem csak dicsérik Davidet. Főleg Sir Alex, akin érződik, hogy még mindig neheztel Beckhamre az életmódja miatt. Tudniillik David volt az első igazi futball szupersztár. Ő taposta ki az utat Christiano Ronaldónak és Kylian Mbappénak is. A kétezres években érezhetően a Beckham-brand építésére ment el sok-sok ideje és energiája. Ezt Sir Alex nagyon rosszul kezelte, a drákói módszereibe nem fért bele, hogy David ennyire extravagáns életet élt. Modellként dolgozott, megszámlálhatatlan márkát hirdetett, saját márkákat indított, feleségével igazi filmekbe illő álompárt alkottak.

Ahogy Roberto Carlos fogalmazott, amikor a Madrid megvette Beckhamet, és elmentek világ körüli túrára, minden országban sorozatban húsz reklámot látott Daviddel, a saját arcképével meg jó, ha egyszer-kétszer találkozott. Nem lehet elmondani mennyire imádták az emberek a Beckham-brandet.

Az alkotók megkérdezték a Real Madrid akkori elnökét, az enyhén maffiózó imázst árasztó Florentino Pérezt, hogy minek kellett Beckham, amikor az ő posztján ott van a még jobb játékosnak tartott Figo. Pérez csak annyit válaszol: Daviddel megháromszorozták a klub bevételeit, szinte a megvételének napján. Ennyit jelentett akkor a Realnak ő, nemcsak egy játékost igazoltak, hanem egy médiagépezettel megtámogatott brandet is megvettek. Igaz, a futballsikerek nehezen jöttek a galaktikus időkben a spanyol csapatnak, de gazdaságilag megállíthatatlan volt a klub.

Érintőlegesen kitér David afférjára is a doksi, amitől 2004-ben volt hangos média, de nem mondják ki, hogy valójában mi is történt a zárt ajtók mögött, egy biztos: a Beckham házaspár együtt maradt, és azóta született még egy gyermekük. Szép a sorozat íve, átgondolt a struktúra, látjuk, hogyan jutott el egy fodrász és egy beépített konyhákat építő vállalkozó fia a világhírnévig, és mit kezdett magával a visszavonulása óta. Az utolsó epizódban elmondják, hogy amint visszavonult, Amerikában belekezdett egy új projektbe, az Inter Miami futball csapat alapításába, ami azóta leigazolta például Lionel Messit is.

Azóta pedig még rendesen kommunikálni is megtanult, Fisher Stevens is kiemeli, hogy sokkal választékosabban beszél és az orgánuma is mélyebb, mint korábban. Jobban megélt a focin kívüli bevételeiből, hozzáment egy szép, intelligens és gazdag nőhöz, rengeteg munkával és elhivatottsággal rendelkezik, amit élmény nézni.

Az egyik legviccesebb pillanat az, amikor Victoria van a kamerák előtt, és éppen arról beszél, hogy ő is egy munkáscsaládból jön, mint a férje. David orvul beszól az ajtóból, hogy milyen kocsival is vitték Victoriát iskolába a szülei? Ekkor, hosszú terelgetés után elhangzik egy márka, aminek hatására kevesek fogják azt gondolni, hogy az Adams-család munkáscsalád lehetett. Aki szereti a focit, vagy ne adj' isten Manchester United-rajongó, vagy csak követi a Beckham-családot a médiában, azoknak mind tud valami érdekeset mutatni a netflixes Beckham-minisorozat. Tiszta szívvel tudom ajánlani, vicces, megható és ügyes.