HÍREK
A Rovatból

Be kell tiltani Pegasust és más kémprogramokat is egy német EP-képviselő szerint

A Citizen Lab kanadai kutatócsoport hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint legalább 65 katalán szakadár politikus telefonján találtak a kémszoftverre utaló nyomokat.
MTI, fotó: - szmo.hu
2022. április 19.



- Az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémprogramját és más kémprogramokat is be kell tiltani - jelentette ki Hannah Neumann német EP-képviselő kedden, az Európai Parlamentnek a Pegasus használatát kivizsgálni hivatott különbizottsága sajtótájékoztatóján.

Hannah Neumann, az EP Zöld frakciójának képviselője kifejtette: azt javasolja, hogy májusi plenáris ülésén az EP határozott állásfoglalásban mondja ki, nem tűrheti az ilyenfajta beavatkozásokat a demokrácia rendjébe. Hangsúlyozta: az ügy szereplőinek, továbbá a szoftvert értékesítő NSO Group izraeli vállalat vezetőinek is teljes körűen együtt kell működniük az uniós különbizottsággal. Hozzátette: a Pegasust és minden más kémprogramot be kell tiltani, az uniós kormányokat tömörítő Tanácsnak pedig nyilatkozatot kell elfogadnia, amelyben elítéli a gyakorlatot.

A sajtótájékoztatón utaltak a Citizen Lab kanadai kutatócsoport hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésére, mely szerint legalább 65 katalán szakadár politikus telefonján találtak a kémszoftverre utaló nyomokat.

Philippe Lamberts, az EP Zöld frakciójának társelnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: "a jogállamiságot nemcsak két gyanúsított (tagállam) sértette meg, hanem más tagállamok is vették a bátorságot az alapvető szabadságjogok megszegésére."

Diana Riba i Giner, az EP zöld frakciójának katalán képviselője szerint katalán ügyvédek, aktivisták, újságírók, politikusok estek áldozatul a visszaéléseknek, mások mellett három EP-képviselő, és a volt katalán vezető, Carles Puigdemont is. "Bűncselekmény történt, amely hatással van uniós intézményeink demokratikus szabályaira is" - hangsúlyozta Diana Riba i Giner. A képviselőnő határozott cselekvésre szólította fel az EP elnökségét az üggyel kapcsolatban. Mint mondta, a kérdést tisztázni kell, legfőként azt, kik álltak a visszaélések hátterében.

"Spanyolország nem az egyetlen uniós tagállam, amely belekeveredett ebbe a botrányba. Jogi keretre van szükségünk Európában, hogy fellépjünk a kémkedéssel szemben" - tette hozzá.

Donáth Anna, a Momentum uniós parlamenti képviselője kijelentette: "a magyar kormány volt az első, amelynek el kellett ismernie, hogy visszaélt a terroristák ellen létrehozott kémprogrammal". Majd azt állította, hogy "a magyar kormány a rendszer bármely ellenzője ellen használta" a szoftvert.

"A kormány mindent megtett, hogy az ügyet eltussolja, a Fidesz bojkottálta a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülését, kerülve a kérdésekre adott válaszokat" - tette hozzá. Véleménye szerint itt "nem egy magyar, hanem európai ügyről van szó", nem lehet a kérdést tagállami belügyként kezelni.

Andrzej Halicki lengyel ellenzéki politikus, az Európai Néppárt uniós parlamenti képviselője szerint az EP különbizottsága fontos szerepet játszik, különösen az ügy lengyelországi vonatkozásait illetően. Halicki utalt arra, hogy a kémszoftver szerepet játszhatott a 2019-es lengyel parlamenti és az ugyancsak abban évben megtartott uniós parlamenti választásokban is.

Az EP március elején hozta létre a 38 tagú különbizottságot a megfigyelő-szoftverek használatára vonatkozó uniós jogszabályok állítólagos megsértésének több tagállamban történő kivizsgálására.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor Győrfi Pál menesztéséről: A helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam
Az egészségügyi szakértő Takács Péter volt államtitkár szavaira reagálva azt írta, semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni a szóvivő menesztését. Úgy véli, kommunikációs vezetőként Győrfi Pál nem adott valós tájékoztatást a mentőszolgálat állapotáról a nyilvánosságnak.


Kedden bejelentette az Országos Mentőszolgálat, hogy a szóvivői feladatokat a jövőben Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át, a közismert Győrfi Páltól. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár szerdán reagált Győrfi Pál menesztésére, szerinte „nyilvánvalóan nem szakmai okok állnak a háttérben”, és feltette a kérdést

„Miért kell a politikai bosszúhadjáratot bárkire kiterjeszteni, aki az előző kormányok idején is csak a munkáját végezte – tisztességgel, becsülettel, magas színvonalon!?”.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a volt államtitkár megszólalására válaszul most azt írja, szerint semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni Győrfi Pál menesztését, sokkal inkább egy már régen szükséges váltásnak. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a szóvivő feladatköre két részre oszlott: az egyik a balesetekről való faarcú beszámoló, a másik a „minden rendben van a Mentőszolgálatnál” mantra ismétlése.

„Ne felejtsük el, hogy például amikor kikértem közérdekű adatigényléssel a mentők kiérkezési idejét – amelyek egy részét a mai napig ki sem adták, például a 90 százalékon belüli kiérkezési arányt –, akkor, amit kiadtak adatot, azt először kinyomtatták az Excel-táblázatból, majd onnan beszkennelték – valószínűleg azért, hogy megnehezítsék az adatok feldolgozását –, végül nagyon rossz minőségű másolatként adták tovább.”

Kunetz hozzátette, hogy Győrfi ez alatt az idő alatt is kommunikációs igazgató volt.

A szakértő úgy látja, a mentőszolgálat jelenlegi állapotáért a „szőnyeg alá söprő mentalitás legalább annyira felelős, mint az egészen elképesztően ostoba és alkalmatlan menedzsment szemlélet”.

„Én Győrfi helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam!”

– jegyezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megfigyelők ülnek be a jogi záróvizsgákra az ELTE-n, mert sok panasz érkezett két vizsgáztatóra
Az ELTE jogi kara úgy döntött, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) képviselői megfigyelőként vehetnek részt a polgári jogi záróvizsgákon. Egy hallgatói felmérés szerint ugyanis a végzősök közel 73 százaléka tapasztalt problémát a vizsgán.


A Hallgatói Önkormányzat képviselői megfigyelőként vehetnek részt a további polgári jogi záróvizsgákon az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán.

A kar vezetése azután jutott erre a döntésre, hogy egyeztetett a diákokkal és a hallgatói képviselettel a kiugróan sok panasz miatt, amelyek két vizsgáztató tanárral és a vizsgák légkörével kapcsolatban érkeztek.

Egy végzős hallgatók által készített felmérés szerint a joghallgatók közel 73 százaléka tapasztalt valamilyen problémát az elmúlt években a polgári jogi záróvizsgán. A 85 kitöltő 40 százaléka aránytalanul magas bukási arányt és nem megfelelő vizsgáztatói hozzáállást jelzett, több mint harmaduk pedig a méltányosság hiányát és az átláthatatlan követelményeket kifogásolta – írja a HVG.

A portálhoz eljutott személyes történetek között

volt olyan diák, akit három mondat után buktattak meg, és olyan is, akinek a három tétel helyett csak másfelet engedtek elmondani.

Az egyetem közleményében jelezte, hogy nyitottak a vizsgák légkörét érintő konkrét észrevételekre, és ehhez intézményes fórumot is biztosítanak. A kar dékánja, Somssich Réka azt mondta, hogy a magas bukási arány egyébként önmagában nem számít rendkívülinek.

„A sikertelen eredmények mögött rendszerint indokolt és dokumentált okok állnak”.

A jelenlegi záróvizsga-időszakban a hallgatói jólléti tanácsadótól érkezett is jelzés a vezetés felé.

A szerveződő hallgatók nemrég levelet írtak panaszaikról Lannert Judit oktatási miniszternek és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárnak, de egyelőre nem kaptak választ.

A Hallgatói Önkormányzat kérdőívet hozott létre a panasszal élő végzősöknek.

Közülük sokaknak komoly kellemetlenséget okoz a helyzet, mivel jó tanulmányi eredményük miatt már felvették őket egy munkahelyre, de az előző évek tapasztalatai alapján nem biztosak benne, hogy sikeres vizsgát tesznek

– jegyzi meg a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt, de a bántalmazott gyerekek és az orbáni hatalom üldözöttjei mellett egyszer sem állt ki
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Nagy Ervin antik bútorokra bukkant irodájában, visszaküldi őket a múzeumba
Az állatitkár szerint az elődje hozatta magának a berendezéseket az Iparművészeti Múzeumból. Azt írta, a fideszes politikusok a „nemzet szolgálatára jelentkeztek, mégis úgy használták a közvagyont, mintha az a sajátjuk lenne”.


Antik bútorokat hozatott magának Nagy Ervin elődje az Iparművészeti Múzeumból – állítja az új kulturális államtitkár, aki egy videót is közölt szóban forgó berendezésekről.

Azt írja „mi egy másfajta kultúrában hiszünk”, ezért ezeket a tárgyakat visszajuttatják az Iparművészeti Múzeumnak.

Nagy Ervin a videóban elmondja, hogy a múzeumban jobb helyen lesznek a tárgyak, hiszen ott megsérülhetnek, és ezeknek a művészi kincseknek amúgy is a köz javát kell szolgálniuk.

Emlékeztet, Tanács Zoltán miniszter korábban kölcsönfestményt küldött vissza a Szépművészetibe.

A kormányépületekbe múzeumokból kölcsönzött műtárgyak ügye még akkor került elő, amikor Magyar Péter az akkori Miniszterelnökség, a Karmelita kolostor bejárása során több értékes műtárgyat talált. Azóta a Tisza-kormány azt kommunikálja, hogy ezeknek a múzeumokban a helyük, és nem minisztériumokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk