A 60 év felettiek oltási hajlandósága közel duplája (63%) a legfiatalabb, 30 év alatti korosztályénak (34%).
Az is kiderült, hogy a 60 év felettiek többsége már megtette a szükséges lépéseket ahhoz, hogy minél előbb vakcinához jusson.
Az oltásra jelentkezők több mint fele felsőfokú végzettségű, az oltásra leginkább nyitott fővárosi lakosság, illetve a községek, falvak lakossága az országos átlagnál jobban idegenkedik az online regisztrációtól.
Az ehhez kapcsolódó grafikont ide és ide kattintva nézheted meg.
A karácsonyi időszakhoz képest jóval bátrabban találkoznak a magyarok ismerősökkel, barátokkal, utaznak belföldön, illetve mennek közösségbe - derül ki az Ipsos felméréséből.
E szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter Ukrajna mihamarabbi felvételét követelte az Európai Unióba – legalábbis három évvel ezelőtt
Benyó Rita osztott meg egy mindössze három évvel ezelőtti videót, amelyben a külügyminiszter nemcsak kérte, de sürgette is Brüsszelt, hogy minél hamarabb kezdődjenek meg a tárgyalások Ukrajna EU-s csatlakozása ügyében.
Nagyon különös videóra bukkant Benyó Rita, amit meg is osztott Facebook-oldalán. Az újságíró Szijjártó Péter egy több mint három évvel ezelőtti nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amelyben a külgazdasági és külügyminiszter 2022 márciusában (azaz nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése után, de még a magyarországi kétharmados parlamenti győzelem előtt) Ukrajna mihamarabbi európai integrációját sürgette.
A videó meglepő módon a mai napig elérhető Szijjártó Facebook-oldalán, de az állami televízió archívumában is – Benyó Rita is ezt a felvételt osztotta meg:
Ekkoriban, egész pontosan 2022. március elsején a magyar külügyminiszter bejelentette, hogy Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Szlovénia elnöke
„egy közös kezdeményezést tettek közzé Ukrajna európai integrációjának elősegítése érdekében, hogy minél előbb kapjon tagjelölt státuszt Ukrajna, és minél előbb kezdődjenek megbeszélések a csatlakozás témájában.”
A videóban arról is beszélt, hogy „minden olyan kezdeményezést támogatunk, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajnában újra béke legyen, mert minél előbb lesz béke, annál kevesebb lesz a halott, és annál kevesebb ember kényszerül arra, hogy elmeneküljön”.
Szijjártó bejelentésében nem csak kezdeményezte a csatlakozási tárgyalások gyorsítását, de egyenesen sürgette is Brüsszelt ennek előkészítésére.
A három évvel ezelőtti hírek annak fényében érdekesek, hogy Magyarország egy ideje következetesen azon az állásponton áll, hogy az Unió és Magyarország szempontjából is káros volna, ha Ukrajna európai uniós integrációja, majd lehetséges csatlakozása napirendre kerülne, pláne ha meg is gyorsítanák azt. A magyar vezetők minden lehetséges fórumon tiltakoznak és vétóznak ez ellen (ha kell, egyedüliként a tagállamok közül). A kormány, olykor "népszavazásnak" nevezett újabb konzultációja is épp ennek megakadályozásáért indult el.
Orbán Viktor néhány hete úgy fogalmazott: „Vétóztam! Hiába sürget minket Zelenszkij elnök úr, amíg a magyarok véleményét nem ismerjük, addig én őt nem tudom a csatlakozásban támogatni.” Míg Szijjártó Péter idén március 24-én úgy fogalmazott: „Szó sem lehet arról, hogy Ukrajna előbb legyen EU-tag, mint a Nyugat-Balkáni országok.”
Szijjártó Péter 2022 márciusi véleménye:
Ugyanebben a témában Szijjártó Péter 2025 márciusában:
Szijjártó Péter maival ellentétes szavai tehát némileg frissebbek, mint Orbán Viktoréi, aki még 2008-ban, Oroszország grúziai offenzívája idején sürgette Ukrajna csatlakozását, akkor a NATO-kötelékébe:
Nagyon különös videóra bukkant Benyó Rita, amit meg is osztott Facebook-oldalán. Az újságíró Szijjártó Péter egy több mint három évvel ezelőtti nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amelyben a külgazdasági és külügyminiszter 2022 márciusában (azaz nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése után, de még a magyarországi kétharmados parlamenti győzelem előtt) Ukrajna mihamarabbi európai integrációját sürgette.
A videó meglepő módon a mai napig elérhető Szijjártó Facebook-oldalán, de az állami televízió archívumában is – Benyó Rita is ezt a felvételt osztotta meg:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Győr kiürült, mindenki Szlovákiában vásárol” – A Spar ügyvezető igazgatója szerint májusig tartható az árrésstop
Heiszler Gabriella szerint tarthatatlan a helyzet, az árréssapka miatt már a beszállítók is nyögnek. A SPAR havonta másfél milliárdot bukik, miközben a kormány további korlátozásokat vezethet be.
Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország elnök-ügyvezetője szerint május végéig bírható a kormányzati beavatkozás a kiskereskedelmi árrésekbe. A Portfolio Retail Day 2025 konferencián arról beszélt, hogy ha továbbra is fennmarad az árréssapka, a cégnek hozzá kell nyúlnia a költségekhez – számol be a Pénzcentrum.
A szakember szerint a bizalom megingott, és egyes térségekben már érzékelhető a vásárlók elvándorlása is.
„A bizalmi válságot érezzük, Győr kereskedelmi szempontból kiürült, mindenki Szlovákiában vásárol”
– mondta.
Elmondása szerint a SPAR igyekszik folyamatos akciókkal reagálni a helyzetre, és minden hónapban külön hangsúlyt kell fektetniük a fizetési hétre. Bár számítanak mennyiségi növekedésre, ez nagymértékben függ attól, meddig tart még az árrésszabályozás.
Heiszler Gabriella úgy látja, a kiskereskedelemre aránytalanul nagy nyomás nehezedik.
„Egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”
– hangsúlyozta.
A SPAR már korábban is jelezte, hogy súlyos terheket ró rájuk az árréssapka. Egy kiszivárgott levél szerint havonta 1,5 milliárd forint veszteséget okoz a szabályozás, és jelezték: nem zárják ki a nehéz döntéseket sem. Később közölték, hogy 500 termékük árát csökkentették.
Németh Kornél, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint náluk ennyire nem drasztikus a helyzet, de azt ő is megjegyezte: a beszállítók rengeteget emelnek, és ezt az emelést, most a kereskedőkön kérik számon.
Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország elnök-ügyvezetője szerint május végéig bírható a kormányzati beavatkozás a kiskereskedelmi árrésekbe. A Portfolio Retail Day 2025 konferencián arról beszélt, hogy ha továbbra is fennmarad az árréssapka, a cégnek hozzá kell nyúlnia a költségekhez – számol be a Pénzcentrum.
A szakember szerint a bizalom megingott, és egyes térségekben már érzékelhető a vásárlók elvándorlása is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két újabb településen, Dunakilitin és Darnózselin is megerősítették a száj- és körömfájás jelenlétét – jelentette be Richard Takáč mezőgazdasági miniszter a szlovák kormány szerdai ülése előtt.
A miniszter tájékoztatása szerint
a két érintett gazdaságban 2500, illetve 1000 tehenet tartanak.
Hozzátette, hogy az új gócpontok az első és a második fertőzött magyarországi gazdaság között találhatók.
„Tehát a vírus azon a területen van. Kedden (április 1-jén) értesültünk arról, hogy vizsgálatokat végeznek, ma reggel pedig a laboratóriumi eredmények alapján megerősítették az információt. Vagyis a helyzet súlyos” – mondta Takáč a az ujszo.com beszámolója szerint.
A miniszter ismét arra kérte a gazdákat, hogy tartsák be az előírásokat, hogy ne terjedjen tovább a fertőzés.
Két újabb településen, Dunakilitin és Darnózselin is megerősítették a száj- és körömfájás jelenlétét – jelentette be Richard Takáč mezőgazdasági miniszter a szlovák kormány szerdai ülése előtt.
A miniszter tájékoztatása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már 19 uniós tagállam jelezte, hogy támogatná a Magyarország elleni jogállamisági eljárás következő lépését. Az EU-tagállamok kormányai akkor tehetnek ajánlásokat egy tagország felé, ha legalább 22 ország egyetért abban, hogy „fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az uniós alapelveket” – írta meg az EUrológus.
A kezdeményezéshez egyelőre három ország támogatása hiányzik.
A listán már ott van Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Németország, Írország, Svédország, Finnország, Dánia, Szlovénia, Ausztria, Csehország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia.
A közelmúltban Németország is jelezte, hogy kész csatlakozni. Ez új lendületet adhat azoknak az országoknak, amelyek eddig még nem döntöttek.
Az uniós alapszerződés 7-es cikkének második bekezdése alapján egy másik eljárás is elindulhat. Ezt a tagállamok egyharmada – vagyis 9 kormány – vagy az Európai Bizottság is kezdeményezheti. Ehhez azonban szükség van az Európai Parlament egyetértésére is.
A legsúlyosabb következményekhez, például ahhoz, hogy egy tagállamot megfosszanak bizonyos jogaitól, már az összes tagállam egyhangú döntése kell.
Robert Fico szlovák miniszterelnök korábban kijelentette, hogy „soha nem járulna hozzá ahhoz, hogy Magyarországot megbüntessék”. Ezt azonban csak akkor tehetné meg, ha az EU hivatalosan kimondaná, hogy Magyarország megsérti az uniós jogot, erre eddig nem került sor.
Igaz, a szlovák kormányfő korábban arról is biztosította Orbán Viktort, hogy vele együtt vétózni fog az Ukrajnának szánt támogatások ügyében, de a szavazás során ettől végül elállt.
Már 19 uniós tagállam jelezte, hogy támogatná a Magyarország elleni jogállamisági eljárás következő lépését. Az EU-tagállamok kormányai akkor tehetnek ajánlásokat egy tagország felé, ha legalább 22 ország egyetért abban, hogy „fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az uniós alapelveket” – írta meg az EUrológus.
A kezdeményezéshez egyelőre három ország támogatása hiányzik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
