Az önkormányzati képviselők tiszteletdíj-emelésének öletével álltak elő az – egyébként ellenzéki vezetésű – Ferencváros ellenzéki képviselői, ám Baranyi Krisztina polgármester megvétózná az ötletet, mert túl magasnak tarja az emelés mértékét.

„Ferencváros tizennyolc képviselőjéből tízen, a Momentum, a DK, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd helyi politikusai írták alá azt a javaslatot, hogy az önkormányzat emelje meg a testület tagjainak tiszteletdíját. Közülük kilencen bizottsági elnökök vagy tanácsnokok, akik

A tizedik képviselőnek valamint a fideszeseknek (akik között csak egy bizottsági elnök van) az eddigi 223 ezer Forint helyett 520 ezer járna. Mindez Ferencváros Önkormányzatának mintegy nyolcvanmilliós többletkiadást jelentene évente” – vázolta a helyzetet a Facebookon az ellenzék által indított, független Baranyi. Mint írja, ez a pénz több, „mint amennyit idén járda- és útfelújításra tudunk fordítani.”

Hogy miért ellenzi az emelés mértékét, azt úgy magyarázza: „Tény, hogy a ferencvárosi képviselők jövedelmét a fideszes vezetésű településekkel szemben nem egészíti ki semmilyen alkotmányos költség. A rohamosan növekvő infláció is indokolhat emelést. Ez azonban nem jelenthet ilyen gátlástalan lépést.”

Hozzáteszi azt is, hogy ezzel „a képviselők előterjesztése alapján ők maguk a teljes főállásért, napi nyolc órás munkáért járó átlagos magyar bérnél 70 százalékkal többet kapnának”. Azt közli, ő a javaslatot nem támogatja, és megszavazni sem fogja.

– teszi hozzá Baranyi Krisztina.

Már az év végén szanatóriumba kerülhet Vlagyimir Putyin rossz egészségi állapota miatt, ezzel pedig el fogja veszíteni a hatalmát - véli a brit MI6 hírszerző ügynökség korábbi vezetője.

Mivel az utóbbi időben egyre csak erősödnek azok a híresztelések, miszerint az orosz elnök súlyos betegség(ek)ben szenved, Sir Richard Dearlove szerint azzal, hogy hosszú távú gyógykezelésre küldik, erőszakos puccs nélkül is le lehetne váltani Putyint.

- mondta a korábbi hírszerző ügynök a One Decision podcast-műsorban, amelynek ő az egyik műsorvezetője.

Dearlove szerint Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára vehetné át az elnök helyét, ha Putyint szanatóriumba viszik. Rámutatott, hogy az orosz vezetésben nincs utódlási terv, de ha Putyinnak valóban hosszú távon gyógykezelésre lesz szüksége, elengedhetetlen lesz a vezetőváltás.

Dearlove arról is beszélt, hogy meglátása szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja kétségtelenül egy katasztrófa. Az ország gazdaságában káosz van, a nyugati szankciók pedig a következő 3-6 hónapban fogják igazán éreztetni a hatásukat, nagyon magas lesz az infláció. Katonai szempontból pedig teljes fiaskónak tartja az orosz inváziót.

Hasonlóan vélekedik Putyin jövőjéről egy másik volt MI6-ügynök, Christopher Steele is, aki korábban Oroszországban is kémkedett. Szerinte az orosz elnök a gyengélkedése miatt már így is veszít a hatalmából, a háború előrehaladtával pedig egyre nagyobb káoszban hagyja a Kremlt.

Steele szerint Putyinnak már most is rendszeresen szüneteltetnie kell a munkát az orvosi kezelések miatt, a kormányüléseket is sokszor ezért tartják több részletben. Úgy véli, ez minden bizonnyal nagyon komoly hatással van az ország kormányzására. Putyin viszont biztosan nem fogja leállítani a háborút a gyengélkedése miatt, valószínűleg éppen az hajtja, hogy megszilárdítsa örökségét, mielőtt kénytelen lenne lemondani az elnökségről.

Az utóbbi időben számos pletyka terjedt el arról, hogy milyen betegségben szenvedhet az orosz elnök. A legtöbben a Parkinson-kórt és a pajzsmirigyrákot valószínűsítik, de a leukémia és a vérrák is felmerült már. Nemrég az ukrán katonai hírszerzés vezetője azt mondta, Putyin egyszerre több betegséggel, köztük rákkal is küzd. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője már többször is tagadta, hogy bármiféle probléma lenne az elnök egészségével.

Forrás: Daily Mail

Közel két hónapja ül börtönben egy 70 éves orvos, Dr. J. Johanna, aki Pfizer-vakcina helyett sóoldatot adott be több betegének is - írja a Blikk. A lap szerint eddig tizenhárom esetben bizonyosodott be, hogy így járt el a jánoshalmi doktornő, de a nyomozás még jelenleg is folyik, így még több esetre is fény derülhet.

A Blikk úgy tudja,

A lebukásához egy be nem oltott páciensének elszólása vezethetett. Miután felmerült a visszaélés gyanúja, a hatóság kamerákat helyezett el a doktornő rendelőjében, ami igazolta a rendőrök felvetéseit. Végül a rendelőben kattant a bilincs az orvos és a vele feltehetőleg együttműködő asszisztense csuklóján.

A lap szerint a nyomozók a doktornő és asszisztense lakásán, illetve a rendelőben is kutatást tartottak: több mint 3 millió forintot, 1000 eurót, regisztrációs nyilatkozatokat, oltási igazolásokat, oltóanyag-ampullákat, telefonokat és laptopokat, valamint két gépkocsit foglaltak le.

A Blikk úgy tudja, az orvos asszisztense részletes beismerő vallomást tett.

A lap információ szerint a háziorvos egyébként nem titkoltan vírustagadó, és a helyiek szerint még rendelőjében is rászólt a betegekre, hogy ne viseljék a maszkot.

Németország hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra - mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter egy hétfői interjúban.

A Zöldek politikusa a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy csalódott az orosz olajembargó ügyének elhúzódása miatt.

Rámutatott, hogy a tárgyalásokat, egyeztetéseket az Európai Bizottság vezeti. Hozzátette:

Aláhúzta, hogy nem hallott ilyen javaslatot a bizottság elnökétől, ő maga pedig arra számít, hogy végül "úgy lesz, ahogy mindig is szokott lenni" az EU-ban, vagyis "néhány ország kvázi különjogokat" - könnyítést, haladékot - kap, de az EU egységesen, valamennyi tagország részvételével vezeti be az újabb büntetőintézkedéseket.

Az alkancellárt azért kérdezték az EU helyett nemzeti szinten bevezetendő olajembargó lehetőségéről, mert a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) részéről Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke a hétvégén ugyancsak a Deutschlandfunknak azt mondta, hogy Magyarország nélkül kellene megvalósítani az Európai Bizottság által május elején bemutatott tervet.

Katarina Barley egyebek mellett azzal indokolta javaslatát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az embargó akadályozásával "az orránál fogva akarja vezetni az EU-t", és ezt nem kellene eltűrni.

Robert Habeck a hétfői interjúban a többi között arról is szólt, hogy már eddig is igen hatékonyak az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországra kivetett szankciók. Az orosz központi bank elnökének kijelentései alapján tudható, hogy "az ország csődben van", és legfeljebb azon a fejlettségi szinten képes tovább működni, amelyen 1980-ban állt - mondta a német alkancellár.

A jelenlegi háborús helyzet mintha felnagyította volna a magyar építőipari anomáliákat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új csomagjában nem véletlenül szentel meglehetősen nagy teret ennek az ágazatnak - írja az Azépénzem.hu.

A jegybank a Fenntartható egyensúly és felzárkózás programjában – számos más terület mellett – meglehetősen nagy teret szentel a lakáspiaci kérdéseknek is. Leírták, amit mindenki a saját, illetve gyerekei bőrén is érzékelhet, hogy a jövedelmek nem tartanak lépést a lakásárakkal, egyre több évnyi megtakarítás szükséges a lakások kifizetéséhez.

Az Azépénzem.hu megjegyzi: arra nem térnek ki, hogy a lakások drágulását milyen nagy mértékben fűtötték a sokszor erősen átgondolatlannak tűnő kormányzati támogatások. Arról viszont esik szó, hogy a jelenlegi helyzetben az otthonteremtési támogatások által nyújtott segítség csak 3 gyermek vállalása esetén válik érdemivé.

A lakhatás elérhetőségének javítását bérlakásprogram segítségével érnék el. Ezt az MNB szakértői és más szakértők is régóta szorgalmazzák. A jegybank elképzelése a bérlakásprogram ugyanakkor csak a fiataloknak és az állami alkalmazottaknak állhatna a rendelkezésére.

Ugyanakkor a lakáskínálattal is akadnak gondok. A lakásállomány megújulása ugyanis régiós szinten is igen alacsony Magyarországon. Ezen a tartósan 5 százalékos lakásáfával, a családi és társasházakra kiterjesztett energiahatékonysági felújítási programokkal, valamint ütemezett állami beruházásokkal segítenének.

A portál szerint a vitairatból úgy tűnik, hogy

Tavaly a lakásépítési költségek Magyarországon növekedtek legnagyobb mértékben az unión belül.

Magyarországon az építőipar régiós és európai összehasonlításban is magas importaránnyal dolgozik. A hazai építőipar importált építőanyagoktól való függése 2021-ben 48 százalék volt, míg a lengyelországi például 15-20 százalék.

A portál szerint ettől sem független, hogy

Néhány területet külön is nevesítenek. Mint írják: az acélipari termékek, a kőzetgyapot, a szigetelőanyagok, az elektromos és gépészeti berendezések és az építési célú faipari termékek hazai elérhetősége jelent szűk keresztmetszetet. De márciusban akadozott a betonacél és az alumínium beszerezhetősége.

Az elemzés szerint ugyanakkor

mivel Ukrajna várható újjáépítése miatt még erősebb verseny várható az építőanyagokért.