SZEMPONT

Balogh László: Budapesten már használt lakásoknál is 1 millió 150 ezer forintos négyzetméterárakról beszélhetünk

A szakértő szerint most sokan pánik-üzemmódba kapcsoltak, és inkább megadják a magasabb árakat, nehogy lemaradjanak. Az lesz a nagy kérdés, hogy hol van a fizetőképesség felső határa.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. február 12.

Orbán Viktor a tavalyi év végén a megfizethető lakhatást tűzte ki a kormány egyik céljának. Ehhez képest az év elején a gazdaság helyett az infláció és a lakásárak vettek repülőrajtot. Az ingatlan.com szerint Budapesten már a használt lakások átlagos négyzetméter ára is jóval 1 millió Ft fölé emelkedett, a felkapottabb kerületekben pedig a 2 milliós négyzetméter-ár sem ritka. A MBH legújabb elemzése pedig azzal számol, hogy idén 17-19 százalékkal drágulhatnak az ingatlanok.

Mekkora ennek a realitása? És mikor lehet vége ennek a szédítő drágulási ütemnek? Erről beszélgettünk Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.

– Valóban ennyire elszálltak az év elején a lakásárak a fővárosban?

– Budapesten az újlakás-piacon a másfélmillió forintos négyzetméter-ár már kifejezetten olcsónak számít a város közepe felé, viszont a használt lakásoknál is 1 millió 150 ezer forintos négyzetméterárakról beszélhetünk, ami már messze-messze meghaladja a lélektani 1 millió forintos négyzetméter-ár szintet, amire sokan egy-két évvel ezelőtt még felszisszentek. Most már nagyon sokan vannak, akik vakon aláírnák az 1 millió forintos négyzetméterár-szintet, mert egyébként a kínálatban a jó helyen lévő jó ingatlanok magasabb áron szerepelnek. Van itt egy nagy dilemma: amikor bizonyos helyeken, bizonyos ingatlantípusok iránt felpörög a kereslet, akkor ott a kínálat elkezd szűkülni.

És ez az, ami a vevőket pánik-üzemmódba kapcsolja, és megadják a magasabb árat, hogy ne maradjanak le a vételről.

Azt azért hozzá kell tenni, hogy ez nem országos jelenség, ezt nyilván Budapesten, a nagyobb városokban, illetve már egyre inkább a nagyvárosok agglomerációs övezetében, Budapest agglomerációs övezetében látjuk, mert amikor a nagyvárosok drágulnak, akkor egyre kijjebb szorulnak azok, akik saját célra vásárolnak ingatlant. Ilyenkor felélénkül a nagyvárosok agglomerációs övezete is. De azért a mindentől távol lévő, amúgy nem nagyon keresett, nem túl előnyös állapotú ingatlanok esetében ez nem általános, ez logikusan is levezethető abból, hogy ha valaki állampapírból nyergelne át a lakáspiacra, ő nyilván nem egy vidéki kistelepülésen lévő, nagy alapterületű felújítandó családi házat fog befektetési céllal vásárolni. Ennek van egy olyan aspektusa egyébként, hogy amikor a befektetők így aktivizálják magukat, akkor ezzel piacra kényszerítik azokat a saját célra vásárlókat is, akikről az előbb beszéltem, akik nem akarnak azzal szembesülni, hogy nagyon felmennek az árak, és már mondjuk az összes jó ingatlant a befektetők levadászták maguknak a piacról. Akkor már ők is úgy vannak vele, hogy oké, eddig halogattuk a döntést, de tovább nem lehet halogatni, mert lemaradhatunk.

– Az MBH által előrevetített éves 17-19 százalékos drágulás reális lehet?

– Attól függ, hogy honnan indítjuk az egy évet. 2025. január 1-től 2025. december 31-ig nem vagyok biztos benne, hogy ez a 15-20% kitart. Ugyanakkor mi is éves szinten 15-20%-os drágulást vetítettünk előre, de az előző év második felétől kezdve, mivel a 2023-as elég gyatra lakáspiaci évet követően ennek komoly alapjai voltak. Az, hogy a 2023-as év ilyen gyenge volt, mert egekben volt az infláció, ami az egekbe lökte a lakáshitelkamatokat is, nagy volt a bizonytalanság, a gazdasági kilátások szempontjából is, tipikusan nem a lakásvásárlóknak kedvezett. Sokan elhalasztották az adásvételeket, amiket 2024-ben elkezdtek bepótolni. Sőt, 2024 elején elindultak az új állami támogatások, például a CSOK Plusz, melyek mind élénkítették a tavaly év eleji forgalmat, ám ez 2024 közepére kifulladt, és ezt követően kezdtük el észrevenni, hogy amíg 2024 első felében az előző évről pótolták be az adásvételeket, addig

2024 második felében már elkezdték előre hozni a vásárlásokat a vevők, mert sokan számítottak arra, hogy megjelennek a befektetők az ingatlanpiacon az állampapír kamatok hatására.

Ez pedig már elindított egy árnövekedést 2024 vége felé is. Ezt egyébként például az MNB előzetes statisztikái, 2024 harmadik meg negyedik negyedévére már alátámasztják. A KSH adataiban ez még nem látszik, de ők egy picit fáziskésésben vannak. Mi ezt a saját lakásárindexünkből már folyamatosan láttuk, hogy 2024 második fele óta egyre gyorsuló ütemben nőnek az árak. Tehát, ha azt vesszük alapul, hogy 2024 ősze és 2025 ősze között megvalósul-e ez a 17-19 százalék, akkor szerintem könnyen megtörténhet. Valószínűleg a drágulás 2025 első felében nagyobb ütemű lesz, mint az év második felében. Mert onnantól kezdve viszont a saját célra vásárló vevők mozgathatják jobban a szálakat, viszont nekik meg nem feltétlenül nőtt annyira az anyagi mozgásterük egy fél év alatt, mint a befektetőknek, sem vagyoni, sem pedig jövedelmi szinten.

– Az ilyen nagy drágulást előrevetítő elemzések akár önbeteljesítő jóslatként is működhetnek?

– Pusztán logikailag jól hangzik, csak az a probléma, hogy az eladók gondolhatnak bármit abban az esetben, ha nem érkezik vevő. Azaz nem fizetik ki ténylegesen azt a megemelkedett vételárat, amire számítottak. Ez egy kicsit tyúk és tojás kérdésköre, hogy mi az, ami hamarabb volt, az előrejelzések vagy a piaci változások. Azt nem tudom, hogy az MBH Bank mire alapozza az előrejelzését. Én is láttam a címeket, átfutottam az ajánlót, de hogy fundamentálisan mire alapozzák, nem tudom.

Lehet, hogy csak olyan egyéb tényezőkből vezetik le, hogy ennyire sok kamatot kifizet az állam, meglódulhatnak az ingatlanbefektetések.

Ezt mi inkább magyarázó okként, nem pedig kiindulásként vesszük számításba, mert azt látjuk az ingatlan.com-nál, hogy van havonta 3,5-4 millió látogatónk, és ezeknek a látogatóknak egy része az, aki elkezdi az őket érdeklő hirdetéseket nem csak megnézni, de telefonon fel is hívni. A KSH-val összemértük a saját adatbázisunkat, az érdeklődéseket, a telefonos érdeklődéseket, még talán 2019-ben. Egy olyan évet választottunk, egy-két éve, ami már teljesen lezárt. Azt láttuk, hogy a két adatbázis között 90%-os korreláció van. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott településen egy hónapban 10 százalékkal több a telefonos érdeklődés, akkor ott 90 százalékos valószínűséggel 10%-kal több tranzakció is történik. Nyilván ennek az az oka, hogy az ingatlan.com lefedettsége olyan nagy, országosan, és olyan sokan keresnek rajta, egy olyan ingatlanpiac vagyunk, ahol aki eladó vagy kiadó lakást keres, az nálunk keres, és nálunk hirdet. Így mi nagyon jól látjuk az online tevékenységből a változásokat, nálunk először csapódik le, amikor élénkül a piac. Most például januárra vonatkozóan az árindexünket csak a napokban fogjuk majd publikálni, de most drágulásról még nem is beszélünk, csak

azt látjuk, hogy nő a kereslet, nő az érdeklődésszám, és ez azt mutatja nagy valószínűséggel, hogy a tranzakciószám is éves alapon 8-10 százalékkal erősödik.

Ha több a vevő, akkor azt az eladók is be tudják árazni az ingatlanjukat. Innen indul be a tyúk és tojás kérdése, hogy amikor ezt bárki kommunikálja, akkor ez már az eladók egyre nagyobb részében tudatosul. És akkor ők is próbálják a lehető legtöbbet elkérni az ingatlanokért, csak ugye itt az a nagy kérdés, hogy a vevők hol mit ítélnek még reálisnak? Tehát, mi az az áremelkedés, amire még azt mondják, hogy oké, megértem, sok a vevő, ha én ezt most nem veszem meg ennyiért, akkor jön utánam egy másik, és az elviszi, akkor én nem akarok erről lemaradni, és inkább én elviszem, vagy azt mondják, hogy ez már olyan drága, hogy én ezt már biztos, hogy nem fogom kifizetni

Tehát ez lesz a nagy kérdés, hogy hol van a fizetőképességnek a felső határa.

És van még egy nagyon fontos dolog, hogy januárban ez a 8-10%-os keresletnövekedés, amit tapasztalunk, nem ugyanúgy csapódik le mindenhol. Ez nyilván Budapest belvárosában nagyon erős. A nagyobb városokban nagyon erős, az új építésű lakások piacán nagyon-nagyon erős, ott még ez az átlagos 8-10 százaléknak is a sokszorosát mértük, csak az új lakásszegmensben 80 százalékkal több érdeklődést mértünk januárban, mint egy évvel ezelőtt. És akkor itt jön be, hogy nálunk ez egy magyarázat, nem pedig az előrejelzés alapja, hogy nyilván ez annak is köszönhető, hogy most sok befektető, aki megkapja az állampapírokból a kamatot, elgondolkodik, hogy lehet, hogy neki már nem lesz olyan vonzó a 4-5-6 százalékos állampapír, ami innentől kezdve az eddigi 17-20 százalék helyett van, így lesznek néhányan, akik átnyergelnek a lakáspiacra, csak lehet, hogy ez a néhány tehetősebb vásárló, magasabb vásárlóerővel rendelkezik, mert aki 30-40-50-100 milliót tart állampapírban, annak nem okoz nagy durranást kifizetni az 1,8-1,9 millió forintos négyzetméterárakat az új lakáspiacon. És

ez a maximum néhány ezer vevő, mert nem tömegekről beszélünk, képes érdemben befolyásolni az árakat, hiszen például Budapesten 2023-ban összesen 20-25 ezer tranzakció volt.

Ott már 2-3 ezer új vevő már 10%-kal több adásvételt jelent a piacon. Ha például ezeknek a vevőknek a többsége az új lakáspiacon csapódik le, ahol eleve nem túl nagy a kínálat, mert nem sok új lakás épül, akkor az igen nagy mértékben képes kilendíteni az árakat, mert amíg mondjuk tavaly a fővárosban még év vége felé még lehetett venni nagy lakóparki beruházótól 950 ezer forintos négyzetméteráron lakásokat, most ugyanebben a projektben 1,1 millió forintért lehet lakást venni négyzetméterenként.

– És mi a helyzet a használt lakásoknál?

Ez a dinamikus kilengés a használt lakáspiacra úgy jött vissza, hogy oké, az új lakásárak horror árban vannak, de akinek van egy újszerű ingatlana egy felkapott helyen, már ő is ehhez fogja igazítani a lakása árát. Van, aki egyébként ezeket az újszerű ingatlanokat jobban is szereti vevőként, mert hogy ott már a gyerekbetegségek kiderültek, ha valami nem úgy lett megépítve, akkor az már azért 3-4-5-10 év alatt kiütközik.

Tehát ez a nagy áremelkedés vízesésszerűen lecsorog a használt lakásárakra.

Összességében a kereslet túlnyomó többsége a használt piacon fordul meg, igazából a keresletnövekedés a használt lakások áraiban is jelentkezik.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egy vendégmunkás holttestére bukkantak a kaposvári üveggyárban

A kaposvári Sisecam-üzemben péntek reggel, a műszak előtt egy dolgozót holtan találtak. A rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálja az ügyet, idegenkezűséget nem gyanít.

KÉK HÍREK

Életfogytiglant kapott Kinga gyilkosa - Azért fojtotta meg a 11 éves kislányt, mert az azt mondta neki, hogy gyereket vár tőle

A férfi a gyilkosság után a rokonaihoz menekült. Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat később megállapította, hogy Kinga nem volt állapotos.

KULT

63 éves Quentin Tarantino: mindenki a 10. filmjét várja, de ő inkább egy új útra lépett

A neves rendező a londoni West Endre készülő első színdarabján dolgozik. Azt reméli, hogy sikere lesz és akkor turnéra is indulna vele.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt

Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.

M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. március 28.

Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.

Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.

Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.

Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.

„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.

Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.

„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”

Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.

„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.

Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.

A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”

Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.

Kapcsolódó

Török Gábor Orbán győri kirohanásáról: Ez nem sok jót ígér a kormányoldalnak

A politikai elemző a közösségi oldalán elemezte a miniszterelnök tegnapi kiabálását. A szakértő szerint a kormányfő viselkedése rombolja az eddig gondosan felépített képet arról, hogy ő a nyugodt vezető.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Komoly viharkárok: lecsapott a Deborah-ciklon Nyugat-Magyarországra, pusztítást hagyott maga után

Letarolta a ciklon a Nyugatot: ezrek maradtak áram nélkül, leálltak a balatoni vonatok, sok helyen nincs fűtés, és rengeteg helyen hívták a tűzoltókat segítségért.

KÖZÖSSÉG

„Tisztelt rendőrség!” – Kiskapu alatt csúsztatta be segélykérő levelét a magányos néni

Lökösházán egy 86 éves asszony a rendőrséghez juttatta el segítségkérő levelét a határrendészet egykori épületének bejáratánál. A küldeményt megtaláló elmondta, hogy a levél mellett egy könyv is volt, és az egészet be is csomagolta a néni.

KULT

Beton.Hofi is fellép Puzsérék Hősök terei koncertjén két nappal a választás előtt

A Beton.Hofi is felkerült a Polgári Ellenállás Hősök terén tartandó Rendszerbontó Nagykoncertjének programjára. A szervezők demonstrációnak szánják az eseményt, egy-egy rendszerkritikus dallal és közösségi gyűjtéssel.

SZEMPONT

„Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek” – a gyerekekkel zsarolják a családokat a szavazatokért egy megrázó dokumentumfilm szerint

A szavazat ára című dokumentumfilm 60 interjú segítségével vizsgálja, hogy a legszegényebb országrészeken hogyan vásárolják meg a szavazatokat. A filmkészítők célja, hogy minél többen jelentkezzenek őrzőknek, akik a választás napján a helyszínen vigyáznak majd.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 27.

A De! Akciócsoport videójáról már írtunk csütörtökön, A szavazat ára című dokumentumfilmet néhány óra alatt 225 ezren látták a YouTube-on. A filmet Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették, a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a választási csalásokra.

A filmből kiderül, a szegregált területeken a szavazatvásárlás bevett gyakorlatnak számít. „Itt szegény emberek laknak tényleg. Itt napról napra vannak az emberek. Itt ők megvásárolhatók sajnos” – magyarázta egy helyi lakos. A rendszer olyannyira kiépült, hogy az emberek már elvárják a juttatásokat. „Már várják is, hogy mikor fogják hozni azt az élelmiszercsomagot” – tette hozzá.

Egy volt szervező elmondta, régebben ő is segített a krumpliosztásban, ahol „5 kg volt szavazónként”. Ma már ez másképp működik: „most ugyanez van, csak nem krumpliban, hanem szavazatonként megy egy tízezer forintos”.

A tarifák változóak, ezer, ötezer vagy tízezer forintot adnak, ami sokaknak „az egynapi élelem”.

A módszerek azonban ennél durvábbak is lehetnek. Előfordult, hogy dizájnerdrogért cserébe adták a szavazatot, a függőket pedig könnyen meg tudják venni. „Azt tudják ők is, hogy kik a drogosok ezen a területen” – hangzott el. Egy másik forrás szerint a drogkereskedelmet szándékosan hagyják futni, mert „a választásokra az ilyen településeket, ahol mélyszegénység van, ezek az emberek fogják bevinni”.

A választás napján a dokumentumfilm szerint a mozgósítás olajozottan zajlik.

„Nagyon sok autó áll ott, akit hoznak-visznek, hoznak-visznek. Meg van szervezve, igen” – mesélte egy szemtanú. A szervezők listákkal dolgoznak, a legtöbb embert már kora reggel elviszik szavazni, a későn kelőket délelőtt, és a nap maradék részében már csak a hiányzó embereket "vadásszák le".

A szavazatok leadását többféleképpen is ellenőrzik. Elterjedt a láncszavazás, amikor az első ember kihozza az üres szavazólapot, amire kint ráhúzzák a megfelelő helyre az ikszet, és a következő szavazó már ezt viszi be. Van, akitől nyílt szavazást kérnek, vagyis „nem megy be a fülkébe, hanem az asztalon kell kint szavazni”. Máshol fotót kérnek a leadott voksról, vagy telefonos csörgetéssel jelzik a kint várakozóknak, hogy a szavazat rendben van.

Az is előfordul, hogy írástudatlanságukra hivatkozva „segítők” kísérik be a szavazókat a fülkébe. Egy megszólaló arról számolt be, hogy azt látta, „nem a szavazó húzta az ikszet, hanem az a polgármesterhez közelálló”.

Ahol a pénz nem elég, ott a fenyegetés és a zsarolás lép a helyébe. A polgármestereknek komoly befolyásuk van az emberek életére. A leggyakoribb fenyegetés a közmunka elvesztése. „Ha nem szavaztok a Fideszre, akkor nem lesz közmunka, nem lesz semmi” – idézte fel egy érintett a polgármester szavait.

Ennél is durvább, amikor a gyerekekkel zsarolnak. Egy családnak, amelyik nem akart a megfelelő helyre szavazni, a polgármester megüzente: „Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek, és elvitetem a gyerekeket”.

Egy másik esetben egy politikai ellenlábas újszülött gyermekét nem adták haza a kórházból, arra hivatkozva, hogy a gyermekjóléti szolgálat szerint „nem hazavihető”. Mint kiderült, az intézkedés jogellenes volt, mivel nem született róla gyámügyi határozat.

Egy asszony sírva mesélte, hogy a gyerekei nem tartják vele a kapcsolatot, mert elveszíthetik a munkájukat. A menyének a munkahelyén meg kellett tagadnia őt. „Könnyezett a szeme, hogy ilyet kellett mondjon” – mondta.

Van olyan település, ahol a helyi polgármester egyben a körzeti orvos, és az emberek attól félnek, hogy ha nem szavaznak rá, „nem írja ki a gyógyszert, nem fogja fogadni”, vagy nem kapják meg a közmunkához szükséges orvosi alkalmassági igazolást.

Az idősotthonokban is gyakori a választási csalás. „A dolgozók töltik ki a szavazólapokat a bent lakó idősek helyett” – állította egy forrás.

Hozzátette, hogy olyan demens betegek nevében is leszavaznak, akik már nem is tudják, mi történik körülöttük. Ha a hozzátartozó nem a megfelelő helyre ikszelne, megfenyegetik, hogy a beteg „olyan állapotban van, hogy ők már nem tudják vállalni”, és kikerül az intézményből.

A rendszer működtetésére elképesztő összegek állnak rendelkezésre. Egy szervező azt állította, nyolc éve 12 millió forintot kapott a munkájáért.

Más források szerint egyetlen választás előtt egy-egy 50 millió forintos csomagot 156 helyre visznek ki, ami összesen közel 8 milliárd forintot jelent.

A pénzeket gyakran helyi alapítványokon keresztül mozgatják, amelyeket a polgármesterekhez vagy az országgyűlési képviselőkhöz köthető emberek vezetnek.

Az országgyűlési képviselők elvárják a polgármesterektől, hogy hozzák a megfelelő szavazati arányt, cserébe pedig pályázati pénzeket ígérnek. „Neki azért kell úgy ugrálni, ahogy ő fütyül, mert máskülönben nincs pályázati pénz” – foglalta össze a helyzetet egy polgármester.

A film egyik kulcsmondata, hogy a vidéki, mélyszegénységben élőket a hatalom mesterségesen tartja ebben az állapotban.

„Meg kell értened: az ő kontrollálásukkal kontrollálnak téged!” - hangzik el.

A film készítői azt remélik, hogy a dokumentumfilmet megnézve minél többen jelentkezzenek „őrzőknek” (ezen az oldalon keresztül), akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.

A teljes film

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Győrben fogta el az FBI és a magyar rendőrség az USA-ban gyermekpornográfia miatt körözött férfit

A magyar nyomozók és az FBI-ügynökök közösen kapták el Győrben azt a 48 éves férfit, akit az Egyesült Államokban keresett a rendőrség.

KULT

Szergya Radnóti-versekkel folytatja: jön a „Két karodban” és egy különleges jótékonysági koncert

A lírai hangulatú versmegzenésítést a költészet napja alkalmából élőben is előadják majd, a koncert teljes bevételét a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kapja.

KÉK HÍREK

„A legjobb kezekben vagyok” – mondta a fogorvosnál, de sosem ébredt fel az altatásból egy debreceni apa

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel vádolnak egy debreceni orvost, miután betege elhunyt egy rutinbeavatkozás során. A csütörtöki bírósági tárgyaláson a feleség azt mondta, hogy a magánklinikán bocsánatot sem kértek tőle.

SZEMPONT

„Ezek nem is csontvázak a szekrényben, hanem egy tömegsír” - A szavazat ára című film megdöbbentette a kommentelőket

Gyerekekek elvételével megzsarolt családok, 5-10 ezer forintért vagy drogért megvásárolt szavazatok, profin megszervezett buszoztató hálózat, fülkébe kísért választók - a szavazatvásárlásokról szóló új dokumentumfilmre nagyon sokan azt írják: erre nincsenek szavak.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 27.

A De! Akciócsoport dokumentumfilmjét Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették. Az volt a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a szavazatvásárlásra, és hogy minél többen jelentkezzenek „őrzőknek”, akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.

A filmkészítők több mint 60 interjút készítettek az ország legszegényebb részein, megvásárolt szavazók, rendőrök, polgármesterek is megszólaltak nekik, néhányan névvel, a többségük a bosszútól tartva név nélkül. A filmből egy jól szervezett, komplett rendszer képe bontakozik ki, amely pénzzel, droggal, fenyegetéssel, zsarolásssal bírja rá a legszegényebbeket, hogy oda szavazzanak, ahová kell. Nehéz rangsorolni, de a legdurvábbak talán azok a történetek, ahol a gyerekek elvételével, a gyámüggyel fenyegetnek családokat, ha nem állnak be a sorba.

Kapcsolódó

„Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek” – a gyerekekkel zsarolják a családokat a szavazatokért egy megrázó dokumentumfilm szerint

A dokumentumfilm nézettsége már közelíti a 300 ezret, és a YouTube-on nagyon sok kommentelő fogalmazza meg felháborosását, ezekből idézünk:

„Ezek nem is csontvázak a szekrényben, hanem egy tömegsír!”

„50 éves vagyok a fél életemet külföldön töltöttem. Ez a film minden illuziómat ledöntötte a hazámmal kapcsolatban. Sírni tudnék azon, ahogy végletekig kihasználnak embereket a hatalom megtartása erdekeben. Ilyen korrupciót es gyalázatosan rohadt rendszert sehol sem hallottam. Ha a kormanyváltás sikerül, rengeteg ember futni fog, de a bűnösöket meg fogjak büntetni felülrol lefelé. Példat kell statuálni, hogy sose törtenhessen ez meg újra!!!! Vérlázító!”

„Ide NEM "szavazatszámlálók" kellenek, hanem konkrét akció soport. Rögzíteni kell mindent, amit csak lehet...”

„Az elmúlt évek egyik legfontosabb videója. "Tudtuk, csak nem sejtettük..."

„Angliából úton haza szavazni”

„Ez borzasztóan nyomasztó, torokszorongató. Én csak Bécsből, de én is hazamegyek szavazni és viszem az első szavazó fiamat is, akit ugyan nem érdekel a politika, de jönnie kell neki is. Ha másért nem, hát azért, hogy pótolja az anyut, szegény ő már nem érte meg. pedig harcias ellenzéki volt ő is mindig.”

„A gyerek még a Cosa Nostránál is tabu volt b...meg!”

„A szegény emberek kontrollálásával kontrollálnak téged... ez ütött.”

„Őszinte szomorúságot és szégyent érzek, hogy a legkiszolgáltatobbak hátán állva fuldoklik az ország.”

„Lenyomorították az országot és a nyomorult tömegeket zsarolva, megvesztegetve veszik a szavazatokat! És mit csinálnak a családokkal?A gyerekekkel fenyegetőznek,a gyerekvédelmi rendszert küldik rájuk? Milyen módszer ez?”

„Alig vártam, hogy hazaérjek délutános műszakból és megnézzem. És most itt ülök, nem térek magamhoz, sejtettem, hogy ez így megy amikor 90-100%- ot kap a fidesz, de ezt látni... Nincsenek szavak. Köszönjük a megszólalóknak, a készítőknek!”

„Sírok, ordítok, szétszakad a szívem-lelkem. Borzasztó, felháborító, undorító! Rendszerváltást!!!”

„Tegnap Szabó Bence százados videója után azt hittem nincs ennél súlyosabb. De van.”

„Amire oly büszkék, hogy ők a "Csendes többség", ugye? Itt a csendes többség, a megvett, a szerencsétlen, a megzsarolt emberek. Eszem megáll....legyen már vége! Köszönjük nektek!”

„Ezt nem lehet könnyek nélkül kibírni...”

A teljes film

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Disznóölő pisztollyal lőtte fejbe alvó, kétéves kisfiát, majd másik fiára kente volna a gyilkosságot

A bíróság nem hitt a vádlottnak és tényleges életfogytiglanra ítélte. Az ügyész szerint férfi bosszúból ölte meg a gyereket, mert az anya elhagyta.

KÉK HÍREK

Meggyilkolta a feleségét, majd levágta az ujját, hogy belépjen a netbankjába

A férfi 800 ezer forintot zsákmányolt, majd hónapokig bujkált a rendőrök elől. Végül a szlovák kommandósok fogták el Pozsonyban.

KÉK HÍREK

Meglepetés várt hátul a NAV-ra: Kisbusznyi dohányt próbált átcsempészni a határon egy szerb férfi

Az adózatlan dohánnyal 37 millió forint kárt okozott az államnak. A bűncselekményt beismerő elkövetőt a bíróság jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte.

SZEMPONT

„Drogoztak talán? Szerintem drogoztak!” – a mezőőrt küldték A szavazat ára forgatócsoportjára Nyírbogáton

Nyírbogáton a félelem az úr - erre jutottak a szavazatvásárlással foglalkozó dokumentumfilm készítői. Miközben dolgoztak, őket is követni kezdte egy autó, majd kiszállt belőle egy férfi, aki a helyiek szerint a polgármester embere.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 27.

Nyírbogát polgármestere a térség fideszes országgyűlési képviselőjének a felesége, egyben ő a helyi háziorvos és üzemorvos is, valamint korábban az idősek otthonát és a helyi futballklubot is ő vezette. Amikor az újságírók korábban erről faggatták, azt mondta, a település rengeteg pénzt spórol meg azzal, hogy ennyi funkciót tölt be.

A szavazat ára című, szavazatvásárlással foglalkozó dokumentumfilm külön fejezetet szentel a településnek, amiben több helyi is megszólal.

„Én nyírbogáti vagyok, és nagyon sokan elmondják, hogy nem mernek megszólalni, reszketnek” – mondja egyikük,

hozzátéve, hogy az emberek attól tartanak, ha nem a megfelelő helyre szavaznak, nem kapnak orvosi ellátást vagy nem írják fel nekik a gyógyszert. Attól is félnek, ha valaki nem a várakozásoknak megfelelően szavazna, akkor demens beteg hozzátartozójukat kitennék az idősotthonból.

A polgármester nem akart a film készítőinek nyilatkozni, de miután találkoztak vele, a film készítői egyszer csak azt látták, hogy követni kezdi őket egy kocsi.

Egy erdős területen félrehúzódtak, és bevárták a nyomukban érkező autót. A sofőr letekert ablakkal vonta kérdőre őket. „Miért videóz engem? Tetszek magának?”

Mikor azt válaszolták, a természetet videózzák, meglepő válasz érkezett: „Akkor nyalja ki a seggem! A természettel együtt.”

Ezután az autós elhajtott, de csak azért, hogy nem sokkal arrébb megforduljon, és visszatérjen, és ismét letekerje az ablakot. „Megkértem magát valamire. Nem volt elég világos? Ilyen szennyes embereket!”

Amikor rákérdeztek, miért követi őket, a férfi azt válaszolta, a barátja itt lakik, egy juhász. Majd ismét elment.

Ezután a stáb tagjai a helyi informátoruktól kiderítették, hogy az őket követő férfi a polgármester rokona. Egyben a sofőrje, intézője, jobbkeze is.

„Tehát a polgármester ránk küldte az intézőjét?" - kérdezte az egyik alkotó. Az informátor szerint a férfi mezőőr, "meg van egy ilyen csomó humbug munkahelye.”

A település közepén aztán ismét felbukkan a kocsi, és ezúttal ki is száll a sofőr. Az igazolványát maga elé tartva közeledik. „Rendészeti feladatot ellátó személy vagyok” - mondja. Mikor a stáb tagjai megkérdezik, miért zaklatja őket, azt válaszolja, „Én mezőőr vagyok."

„De itt hol a mező?” - kérdezik a falu közepén. Ez azonban nem akasztotta meg. „És akkor ott mit csináltak? Drogoztak talán? Szerintem drogoztak!” - jelentette ki.

Egy helyi riportalanyt pedig épp akkor állítottak meg a rendőrök, amikor a stábbal találkozott volna. Közel három órán keresztül igazoltatták a település legforgalmasabb pontján. Állítása szerint a telefonját sem használhatta. „Úgy engedtek el, hogy feljött a kisfiam, és azt mondta: anya, elmentek a sajtósok, elmentek az újságírók, és akkor billentett a fejével, na akkor most már mehet” – idézte fel a történteket az asszony, aki ennek ellenére arccal és névvel vállalta a szereplést.

A teljes film