SZEMPONT

Balogh László 2025-ről: Nem emlékszem olyan évre, amikor két ekkora keresleti hullám is lecsapott volna a magyar lakáspiacra

Ez meg is látszott az árakon: az ingatlanok országosan nagyjából 18–20 százalékkal drágulhattak, Budapesten akár 22 százalékkal is. Közben az albérletpiac lejtőre került. Évértékelő sorozatunk következő részében a téma az ingatlanpiac.

Fischer Gábor, Címlapkép: Nagy Boglárka - szmo.hu
2025. december 27.

Idén sok címlapsztorit generált az ingatlanpiac: január-februrában az állampapírról váltók hoztak izgalmakat, aztán július elején bejelentették az Otthon Startot, ami őszre hatalmas ingatlanpiaci robbanást okozott. A kormány azt kommunikálta, nem hiszik, hogy az Otthon Starttól jobban drágulnának a lakások, mint egyébként, a vevők azonban mást tapasztaltak. Közben az albérletpiacon homlokegyenest ellenkező folyamatok zajlottak le, ott csökkenésnek indultak az albérletárak.

Évértékelő sorozatunk következő részében 2025 fordulatairól beszélgettünk Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető elemzőjével, és röviden szóba került az is: mi várható jövőre.

— Erre számított az ingatlanpiac 2024 végén?

— Szerintem nem. Voltak sejtések a 2025-ös évről 2024 végén, mert már a második félévben, nagyjából július–augusztus környékén érezhető volt, hogy ahogy az ország kezd kikecmeregni az inflációs sokkból, úgy az addig kiemelkedő hozamot biztosító állampapír-befektetési forma sem lesz örökké ennyire vonzó. Ilyenkor a „slágerbefektetésekbe” áramló tömegek szét is szoktak szóródni. Amikor a korábbi favorit már nem annyira csábító, a befektetők más irányokba indulnak, vagy visszatérnek azokhoz az eszközökhöz, amelyekben otthonosabban mozognak, illetve az adott körülmények között nagyobb fantáziát látnak.Már 2024 július–augusztusától látszott, hogy 2025 eleje az ingatlanbefektetőkről fog szólni. Folyamatosan nőtt a kereslet, főleg a nagyvárosokban és Budapesten, a befektetési „slágertermékek”, vagyis a kis garzonok és az új építésű ingatlanok iránt. Ezzel párhuzamosan a legolcsóbb ingatlanok iránti érdeklődés is megugrott. Amikor 2025 január–februárjában megrohamozták a piacot a befektetők, a klasszikus vevők is sajátos kényszerhelyzetbe kerültek: sokan attól tartottak, hogy ha túl sokáig kivárnak, kiárazódnak, ami többeknél meg is történt, mivel

az első félévben év/év alapon 20 százalék fölé gyorsult a drágulás a fővárosban és a nagyobb városokban. Az országos lakásárindex is tíz százalék fölé kúszott,

amíg 2023-ban a piac inkább egyensúlyozott. Érdekesség, hogy ez a befektetői hullám már május–júniusra lecsengett: a keresleti dinamika és az áremelkedés üteme is lassult.

– És akkor jött az Otthon Start...

– Éppen kezdett volna fellélegezni a piac, amikor július elején bejelentették az Otthon Start Programot. Ez újabb nagy lökést adott a keresletnek, de már egy másik szegmensben. Ez nem a befektetőket célozta, hanem az első lakásukat megvásárlókat. Budapesten a 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát sok, korábban befektetői slágerlokációt kiszorított a 3 százalékos hitel által finanszírozható körből, mert a négyzetméterárak a júliusi bejelentés idején is bőven 1,4 millió forint körül jártak. Innentől a 3 százalékos hitel lett a mérce, hiszen a 6–7 százalékos legjobb piaci kamatokhoz képest ez kevesebb, mint fele akkora havi kötelezettséget jelent.

A program ugyan a fiatal első lakásvásárlókat célozta, de elég szélesre tárta a kaput: például 50–50 százalékos tulajdoni aránnyal is fel lehet venni, ha a kérelmezőnek nincs másik ingatlantulajdona.

A keresleti roham először augusztusban tetőzött, a tényleges tranzakciók papíron inkább szeptemberben jelentek meg, hiszen akkor indult a program. Nem meglepő, hogy minden új állami támogatás indulásakor van egy „hype”. Klasszikus példa a 2019 júliusában bevezetett Babaváró kölcsön. Emlékezetes, hogy kismamák hosszú sora állt a NEAK-nál, hogy a szükséges igazolással minél előbb beadhassák a hitelkérelmet. Most is hasonló történt: az első nagy keresleti hullám október közepére már lecsengőben volt. Nem tudni, ez meddig tart, év végén amúgy is gyengébb a piac, november–december hagyományosan nem a legerősebb időszak, rövidülnek a nappalok, egy családi ház alapos bejárása már munkaidő után macerás, az ünnepi szezon pedig másra tereli a figyelmet.

Ha eddig összegezzük 2025-öt: én nem emlékszem olyan naptári évre, amikor két ekkora keresleti hullám is lecsapott volna a magyar lakáspiacra. Ez az árakban és a forgalomban is nyomot hagyott.

Szerintem 2025 legalább 160 ezer adásvételt hozott, ha nem többet. Az árak országosan nagyjából 18–20 százalékkal emelkedhettek, Budapesten akár 22 százalékkal is. Ami még „megbolondította” az év végét: sorra jöttek az Otthon Startos, nagy volumenű lakásépítési bejelentések. Volt már olyan budapesti kerület, ahol paneláron lehetett új lakást venni. Ennek a lokációs köre várhatóan sűrűsödik, főleg Budapesten, de a vidéki nagyvárosokban is. Új helyzet, hogy a 1,5 milliós négyzetméterár-keret az új lakásokra is vonatkozik, ez pedig

komoly dilemmát okoz a vevőknek, hogy vegyenek-e most panelt vagy téglalakást 1,5 milliós négyzetméteráron, és költözzenek azonnal, vagy merjenek lekötni egy új lakást hitelre, amire lehet, hogy 1–2 évet várni kell?

2026 februárjától már hitelre is meg lehet venni a most piacra kerőlő új projekteket, de a kivárás tényleg nem könnyű döntés. Közben gyakorlatilag minden nap előkerült az Otthon Start neve a sajtóban. Ezzel párhuzamosan azonban más fronton is történtek dolgok. 2025 nyarától hatályba lépett a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok korlátozzák a beköltözést vagy a lakásszám-növekedést. Először kisebb vidéki településeken jelent meg ez az eszköztár, például Rajkán, Győrújbaráton, aztán már nagyobb városok határmenti területein is, majd Buda oldalán, később pedig a XVI. kerület is bekapcsolódott. Úgy látom, ez a trend 2026-ban is folytatódhat. Egy másik fontos fejlemény az Airbnb-szabályozás. Eddig nem kavart akkora port, mert 2025–2026-ra amúgy is moratórium volt érvényben Budapesten, vagyis új engedélyt nem lehetett szerezni. Az első fecske a VI. kerület: ott a kiadható napok számát a gyakorlatban nullára viszik le 2026. január 1-jétől.

Ez ellehetetleníti az Airbnb-zést a kerületben.

Hallani, hogy a VII. és az I. kerület is fontolgat hasonló lépéseket. Emiatt 2026-ban a szabályozói oldal, nemcsak kormányzati, hanem önkormányzati szinten is alaposan felforgathatja a lakáspiacot. És közben jönnek az új lakások is.

– Mi a helyzet az albérletekkel?

– Az albérletpiacon évek óta nem látott mély hullámvölgy alakult ki. Amit az Otthon Startról, a nagyvárosok rekordszintű keresletéről, forgalmáról és áremelkedéséről elmondtunk, az a bérleti piacon negatív előjellel érvényesül: csökken a kereslet, bővül a kínálat, mert sok bérlő inkább vásárlásban gondolkodik. Fura helyzet ez, mert 2025 elején még épp a befektetők voltak azok, akik amíg a rövid távú kiadásra moratórium volt, átmenetileg hosszú távra adták volna bérbe a lakásaikat.

Ez a piac most meghátrált. A 2025-ös, de talán a 2026-os év sem az ingatlanbefektetők sikertörténeteként fog bekerülni a történelemkönyvekbe.

Az alapbérleti díjak folyamatosan csökkennek: a KSH–ingatlan.com lakbérindexe két egymást követő hónapban is mérséklődést jelzett Budapesten és országosan. Ilyet utoljára a COVID első hullámában, 2020 november–decemberében láttunk. Ez arra utal, hogy 2026-ban több, eddig megszokott törvényszerűségünk mehet a kukába, és új szabályokhoz kell alkalmazkodnia eladónak, vevőnek egyaránt.

– Mégpedig?

– El tudok képzelni árkorrekciókat a nagyvárosokban, főleg a drágább településeken, ahol a 1,5 milliós négyzetméterár már több szegmens jellemzője lett. De ezt óvatosan mondom. Árkorrekcióban nem válsághelyzetben eddig legfeljebb reménykedhettek a vevők: ha az eladók nem voltak lépéskényszerben, nem vitték lejjebb az árat. Most az új lakásdömping, amikor ténylegesen meg is épülnek ezek a lakások, reális alternatívává teheti az új vételt a használtal szemben. Hogy ez mikor történik meg? Majd meglátjuk. Röviden ennyit tudok mondani a 2025-ös évről.

— Az új Otthon Start-projektek egy része egyelőre csak papíron létezik. A tervek alapján sok lesz a magasabb ház, mert így jön ki a matek a 1,5 milliós négyzetméterárnál. Ezek kevésbé „szép lakóparkok”, inkább klasszikus lakótelepek lesznek?

— Igen, ezt én is így látom.

Modern lakótelepek épülnek, sok lakással, megfizethető áron, ez valóban a ’70–80-as évek lakótelepeire hajaz.

A nagyvárosokban ez tűnik költséghatékony megoldásnak. Kisebb településeken viszont várhatóan kertvárosias beépítés jön: ikerházas lakóparkok, jellemzően 40–50 millió forint körüli áron, ez is belefér a program kereteibe. Az Otthon Start-projektek eleve úgy készülnek, hogy a megfizethetőség a fő cél. Vagy magasabb házakkal lehet operálni, vagy előregyártott elemekkel, vagy funkcióváltással – minden fejlesztő a maga „szent grálját” keresi. A bejelentések jönnek szépen, volumenben is sokat jelenthetnek, aztán kiderül, hol, mi és milyen ütemben épül meg. Az a jövő zenéje.

— És mi várható 2026-ban? Lesz folytatása a 2025-ös nagy drágulásnak?

— Nem hiszem, hogy áremelkedésben 2026 másolná 2025-öt. Ezt nagy valószínűséggel ki lehet zárni. Ugyanakkor nem vállalok „kőbe vésett” jóslatokat: rengeteg erő hat a 2026-os lakáspiacra. Választási év lesz, amely az „álmoskönyvek” szerint a választás előtti időszakban élénkebb piacot hoz. Az Otthon Start tovább fűtheti a keresletet, és januártól, amikor amúgy is új erőre kap a piac, már ott lesznek az új lakások is mint vonzó alternatíva. Ugyanakkor ezek mellett bizonytalanságok is vannak.

Akár árkorrekciót is jöhet a használtpiacon, főleg Budapesten.

De ha 5–10–20 éves távon nézzük, az ingatlanárak jellemzően felfelé mennek. Ennek oka, hogy a nominális keresetek és a lakásárak változása között nagyon erős, 96 százalékos korrelációt találtunk: ha nőnek a fizetések, az hitelezési csatornán át támaszt ad az áraknak. Ha valakinek 20 ezer forinttal nő a nettója, már lehet, hogy 10–20 ezerrel nagyobb törlesztőt bír el; hosszú futamidővel ez nagyobb felvehető hitelt és magasabb megfizethető vételárat jelent. A nominális nettó jövedelmek pedig ritkán csökkennek, ezért mondom, hogy hosszabb távon az árak emelkedése valószínű. Persze sok a „kontra” érv is: a magyar és az uniós gazdaság teljesítménye most nem lobog a szélben, finoman szólva. A geopolitika, a béke vagy háború kérdése a kamatszinteken és az infláción át nagyon komolyan hat a piacra. Röviden: nagy a bizonytalanság. Ma úgy érzem, a ködön át nagyjából egy negyedévre látok előre. Az első negyedév tempós lehet: ott van például a közszférában dolgozóknak szánt egymilliós juttatás is, ami biztosan hajtja a keresletet.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megszólta a gyorshajtókat, ezért megfordultak és összeverték a kerékpárost Monor mellett

Három férfi egy közlekedési vita után üldözőbe vett, majd a földre tepert és rugdosott egy kerékpárost. Az ügyészség csoportos garázdaság és súlyos testi sértés miatt emelt vádat.

KÉK HÍREK

„Ennek sosem szabadott volna megtörténnie” - 66 halott a kolumbiai légi katasztrófában

A kolumbiai légierő C-130-as gépe Putumayo megyében zuhant le, 125 ember volt a fedélzetén. A tragédia politikai vitát robbantott ki a hadsereg elavult flottájának modernizációjáról.

KÉK HÍREK

Mélyhűtőben tárolta elpusztult macskáit egy budaörsi nő, később az utcán ásta el őket, de valamilyen állat kikaparta a tetemeket

A sekély sírokat egy állat túrta ki, borzalmas látványt tárva a helyiek elé. Az állatvédők azonnal feljelentést tettek az ügyben.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Rácz András Panyi Szabolcs lehallgatásáról: A NER beismerte az újságírók megfigyelését és lebuktatta a saját módszerét

Az Oroszország-szakértő szerint a kormányoldal hatalmas öngólt lőtt a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával. Úgy véli, ezzel nemcsak a törvénytelenséget ismerték be, de a titkosszolgálat is őrjönghet.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 23.

Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon reagált arra a kormánysajtóban megjelent, állítása szerint nyilvánvalóan titkos eszközökkel készült felvételre, amelyen Panyi Szabolcs újságíró hallható, ahogy egy forrásával beszél. A szakértő szerint a kormánymédia erre építve próbál felépíteni egy narratívát, miszerint Szijjártó Pétert Panyi „segítségével” hallgatnák le külföldi titkosszolgálatok. A szakértő hat pontban fejtette ki a véleményét erről.

Azzal kezdi, hogy Panyi Szabolcs „kiváló, elkötelezett és nagyon-nagyon hozzáértő tényfeltáró újságíró”, és büszke a barátságára. Azt írja, bár nem tudja, hogyan készült a hangfelvétel, a nyilvánosságra hozatala szerinte biztosan törvénytelen, mert sérti Panyi és a másik szereplő személyiségi jogait is.

A szakértő ostobaságnak is tartja a felvétel közlését, egyrészt azért, mert véleménye szerint „a NER ugyanis épp ezzel ismerte be, hogy igen, tényleg titkosszolgálati eszközökkel figyel meg újságírókat (évekkel a Pegasus-botrány után is), és az így készült felvételekkel habozás nélkül kész visszaélni is.” Másrészt pedig azért, mert ezzel lebukott a lehallgatási módszer is.

Rácz András teljes ostobaságnak nevezi azt a felvetést, hogy Szijjártó telefonszámát bárki Panyitól tudná meg. Mint írja: „Éppenséggel Szijjártó büszke rá, hogy bárkit, bármikor fel tud hvíni – ezen a ponton nem kéne azon meglepődni, hogy mások is tudják a számát...”

Úgy látja, az egész akció egy elterelési kísérlet.

„Arról akarja a NER elterelni a figyelmet, hogy a Washington Post megírta szombaton, hogy Szijjártó külügyminiszterként rendszeresen telefonon tájékoztatja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert még a magas szintű, EU-s találkozókról is.”

Rácz felteszi a kérdést, hogy egy külügyminiszter miért használ normál, könnyen lehallgatható telefont. Szerinte ha Szijjártó titkosított telefont és alkalmazást használna, nem lenne botrány a mobilszámáról.

A szakértő bejegyzését azzal zárja, hogy szerinte a teljes szétesés jelei láthatók.

„A NER láthatóan már »minden mindegy« alapon elkezdi bedobni a törülközőt. Már nem számít, milyen kárt okoz egy kompromittálási kísérlet, már nem számít, hogy jogszerű-e vagy nem... már csak csapkodnak, mint a felrepedt szemöldökű, a saját vérétől megvakult bokszoló... a jó hír, hogy az ilyen meccsek már jellemzően nem tartanak soká”

– fogalmazott Rácz András.

Mint megírtuk, hétfőn a kormánypárti Mandiner egy titokban rögzített hangfelvételt publikált, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy forrásával beszélget. Habár a lap arról ír, hogy „Panyi megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit” - az erősen megvágott felvételből viszont nem ez derül ki, hanem inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.

Az újságíró a felvétel nyilvánosságra hozása után „elővágásnak” nevezte a Mandiner cikkét, amivel szerinte a Szijjártó orosz információátadásairól szóló nyomozását próbálták átkeretezni. Facebook-posztjában azt írta, a felvételen hallható forrásával azért beszélt, mert már évek óta gyűjti az anyagokat és bizonyítékokat arra, amit nemrég a Washington Post is megírt, miszerint „Szijjártó Péter folyamatosan szivárogtat Szergej Lavrovnak és az oroszoknak európai uniós tanácskozásokról”. Panyi szerint a lehallgatott beszélgetésben arról volt szó, hogy elkérte a forrásától azokat a telefonszámokat, amelyeken Szijjártó és Lavrov kommunikálni szokott, hogy összevesse azokat egy európai ország nemzetbiztonsági szolgálatától kapott információkkal.

Kapcsolódó

Panyi Szabolcs szerint azért hallgatták le és tették közzé beszélgetését egy forrásával, mert cikket ír arról, hogy Szijjártó folyamatosan bizalmas információkat ad át Szergej Lavrovnak

Az oknyomozó újságíró a Facebook-oldalán reagált arra, hogy a kormánypárti Mandiner nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt egy forrása és közte lezajlott beszélgetésről. Panyi Szabolcs szerint a cikk egy „elővágás”, amivel a Szijjártó Péter állítólagos orosz információátadásairól szóló nyomozását próbálták átkeretezni.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Meglátott egy pókot az apa, félrerántotta a kormányt, felborult és kigyulladt az autójuk az M7-esen

A családnak csak másodpercei voltak kimenekülni a lángoló roncsból. 11 éves lányuk súlyosan megsérült, a 14 éves lánytestvér is sérüléseket szenvedett, és a szülőket is kórházba szállították.

KÉK HÍREK

Beleesett a forró bográcsba, és súlyosan megégett egy 5 éves kislány Hajdúszoboszlón

A családi kertészkedés közben történt a borzalmas baleset. A gyereket súlyos égési sérülésekkel ápolják egy miskolci kórház speciális osztályán.

KULT

Még a The Boys is eltörpül mellette? Az Invincible új szezonja tényleg letarol mindent!

Egy sorozat, ahol minden rész felér egy fináléval. Az Amazon PrimeVideo-sorozat negyedik évada már az elején bedobja a legkeményebb morális kérdéseket. És innen még csak durvább lesz…

SZEMPONT

Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül

A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.

F. O. / Fotó: Mikhail Svetlov/Getty Images - szmo.hu
2026. március 21.

Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.

Kapcsolódó

Szijjártó Péter: Esztelen összeesküvés-elmélet a Washington Post cikke az Orbán Viktor elleni, megrendezett merényletről

A Washington Post egy orosz titkosszolgálati dokumentum alapján írt a miniszterelnök elleni megrendezett támadás tervéről. A „Gamechanger” fedőnevű javaslat a kampányt befolyásolta volna, Moszkva tagad.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Mintha csak direkt el akarta volna ütni!” – a Veszprémben elgázolt 23 éves rendőr apja nem hisz a véletlen balesetben

Zalavári Bálint Zsolt és társa egy elütött szarvas tetemét mozgatták az útról Veszprém vármegyében, amikor egy autó elsodorta őket. A fiatal rendőr meghalt, apja szerint a sofőr áttért a sávjukba a belátható úton.

KÉK HÍREK

Letartóztattak egy fiatal férfit a Pócs János által szervezett G.w.M-koncert utáni balhé miatt, öt embert még mindig keresnek

A nyomozási bíró elrendelte egy 25 éves férfi letartóztatását a jászberényi verekedés után. Az eddig elfogott négy ember tagadta a bűnösségét a gyanúsítotti kihallgatáson, volt, aki azzal védekezett, hogy ott sem volt.

KÉK HÍREK

Brutális medvetámadás Székelyföldön, mentőhelikopter vitte kórházba az 58 éves túrázót

Egy 58 éves férfit ért medvetámadás a Maros megyei erdőben, Torboszló és Székelyabod között. A súlyos, nyílt sebekkel és töréssel küzdő sérültet a marosvásárhelyi kórházba szállították műtétre.

SZEMPONT

Lattmann Tamás a 24.hu-nak: Lehet, hogy Szijjártó hülye, de hogy Lavrov is hülye lenne, az nem teljesen életszerű

A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Washington Post szerint rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrovot a zárt uniós ülésekről. Emiatt a Politico szerint Magyarországot már ki is zárják a legérzékenyebb megbeszélésekből.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 24.

„Nem fogok semmit másképp csinálni, mindig ugyanazt mondom” – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint az uniós külügyi tanácsülések szüneteiben rendszeresen tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az ott elhangzottakról. Az ügyben az Európai Bizottság már tisztázást kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig az AP hírügynökség szerint arról beszélt, régóta gyanították, hogy Magyarország információkat oszthat meg Moszkvával.

A miniszter úgy fogalmazött:

„én azzal egyeztetek a külminiszteri tanácsok előtt meg után az ott meghozott döntésekről, vagy az ott meghozandó döntésekről, akikkel Magyarország szempontjából fontos egyeztetni”.

Hozzátette, nem érti, mi ebben a különleges, szerinte ez a diplomácia lényege. A lengyel és litván külügyminiszter felvetéseire úgy reagált: „Ennek a hülyeségnek ne higgyenek, azt javaslom.” Az egész botrányt kirobbantó, lehallgatott beszélgetésekre utalva kijelentette: „Engem nem vádolhatnak azzal, hogy ne lennék egyenes meg őszinte.”

Az ügy azután robbant ki, hogy a Washington Post megírta, Szijjártó Péter rendszeresen telefonált Szergej Lavrovnak a brüsszeli ülések alatt, hogy beszámoljon a fejleményekről. A hírre reagálva Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn

rendkívül aggasztónak nevezte a beszámolókat, és közölte, elvárják a magyar kormánytól a helyzet tisztázását.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hazaárulásnak minősítette a történteket, és kormányra kerülésük esetére azonnali vizsgálatot ígért.

Bár a politikai vihar nagy,

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint jogi szempontból nem feltétlenül történt bűncselekmény.

A 24.hu-nak adott interjúban kifejtette, az Európai Unió Tanácsának ülésén elhangzott információk jellemzően nem minősülnek minősített adatnak, így az államtitoksértés vádja nehezen állna meg. A szakértő szerint

„semmi nem tiltja azt, hogy a miniszterelnökök vagy a miniszterek a tanácsülésekről azt mondjanak, amit akarnak”.

Büntetőjogi következménye az információmegosztásnak csak akkor lehetne, ha bizonyítható lenne, hogy az idő előtti közlés konkrét, tényleges előnyt jelentett az orosz félnek, amivel Magyarország hátrányosabb helyzetbe került.

"Egy kicsit számomra furcsa, hogy miért a miniszterelnök tartja szükségesnek, hogy feljelentést tegyen, és miért nem a külügyminiszter, akit állítólag lehallgattak. De ez igazából csak annak a jele és bizonyítéka megint, hogy ezt a problémát nem jogi problémaként, hanem politikai kommunikációs problémaként próbálják beállítani, és akként is adják elő" - fogalmazott Lattmann.

A jogi felelősségre vonás feltételei tehát szigorúak, a politikai következmények azonban már most érezhetők. A Politico értesülései szerint

az uniós partnerek körében olyannyira megrendült a bizalom, hogy Magyarországot már informálisan ki is zárják a legérzékenyebb megbeszélésekből a szivárogtatás veszélye miatt.

Az ügyet tovább színezi egy korábbi, 2020-as lehallgatott telefonbeszélgetés, amelynek leiratát a VSquare oknyomozó portál hozta nyilvánosságra. Ebben Szijjártó arra kérte Lavrovot, hogy egy moszkvai meghívással segítsenek az akkori szlovák miniszterelnöknek, Peter Pellegrininek megnyerni a választást. Szijjártó erre ma úgy reagált, a közép-európai együttműködés a magyar külpolitika egyik fontos célja, és „egy szuverenista kormánnyal mindig könnyebb együttműködni, mint egy Sorosék által finanszírozott kormánnyal”.

"Az sem feltétlenül biztos, hogy itt külföldi hírszerzés hallgatta volna le Szijjártót, különösen, ha nem titkosított vonalon ment a beszélgetés, ami számomra nehezen értelmezhető.

Az lehet, hogy Szijjártó hülye, de hogy Lavrov is hülye lenne, az nem teljesen életszerű"

- mondta Lattmann.

A helyzetet a magyar kormányoldal kampányhazugságnak tartja, és a lehallgatás miatt feljelentést tettek, miközben az ellenzék és több európai partner a bizalom teljes elvesztéséről és a szövetségesi hűség megsértéséről beszél.

Kapcsolódó

Szijjártó szerint semmi meglepő sincs abban, hogy egyeztetett Lavrovval az uniós külügyi ülések szünetében

A külügyminiszter szerint sok más országgal is egyeztet, ha az odabent elhangzottak érinthetik az adott ország és Magyarország kapcsolatait. Szijjártó állítja, ami odabent elhangzik, abban nincs semmi titok, a magyarok kizárásnak ötletét pedig hülyeségnek nevezte.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szörnyű tragédia! A síneken feküdt, a mozdonyvezető már nem tudott fékezni – gázolt a Mecsek InterCity

A balesetet a vonat vezetője jelentette fél hat után a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak. Az InterCity utasait a MÁV pótlóbuszokkal szállította tovább Simontornya felé.

KULT

Hipnotizőr kellett neki a szexhez, azt hazudta egy rendőrnek, hogy terhes, és Little Spoon néven rappelne – 50 dolog, amit nem tudtál az 50 éves Reese Witherspoonról

Hollywood legjobban fizetett színésznője volt, máig viseli egy autós gázolás nyomát a homlokán, és antik ágyneműket gyűjt. Vannak még ilyen infók a tarsolyunkban.

KÉK HÍREK

Apa és fia is a csörögi támadók között, akik baltával és bottal estek egy férfinak

A 48 éves áldozat súlyos, többszörös töréseket szenvedett a Pest vármegyei támadásban. A bíróság mindhárom gyanúsított letartóztatását elrendelte életveszélyt okozó testi sértés miatt.

SZEMPONT

Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni

Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.

Címlapkép: Getty Images - szmo.hu
2026. március 22.

Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egy egész sícsoportot sodort el a lavina az olasz Alpokban, ketten meghaltak

Az olasz hegyi mentőszolgálat két halálos áldozatról és öt sérültről számolt be a dél-tiroli baleset után. A mentéshez 6 helikopter kellett.