SZEMPONT
A Rovatból

Balogh László 2025-ről: Nem emlékszem olyan évre, amikor két ekkora keresleti hullám is lecsapott volna a magyar lakáspiacra

Ez meg is látszott az árakon: az ingatlanok országosan nagyjából 18–20 százalékkal drágulhattak, Budapesten akár 22 százalékkal is. Közben az albérletpiac lejtőre került. Évértékelő sorozatunk következő részében a téma az ingatlanpiac.


Idén sok címlapsztorit generált az ingatlanpiac: január-februrában az állampapírról váltók hoztak izgalmakat, aztán július elején bejelentették az Otthon Startot, ami őszre hatalmas ingatlanpiaci robbanást okozott. A kormány azt kommunikálta, nem hiszik, hogy az Otthon Starttól jobban drágulnának a lakások, mint egyébként, a vevők azonban mást tapasztaltak. Közben az albérletpiacon homlokegyenest ellenkező folyamatok zajlottak le, ott csökkenésnek indultak az albérletárak.

Évértékelő sorozatunk következő részében 2025 fordulatairól beszélgettünk Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető elemzőjével, és röviden szóba került az is: mi várható jövőre.

— Erre számított az ingatlanpiac 2024 végén?

— Szerintem nem. Voltak sejtések a 2025-ös évről 2024 végén, mert már a második félévben, nagyjából július–augusztus környékén érezhető volt, hogy ahogy az ország kezd kikecmeregni az inflációs sokkból, úgy az addig kiemelkedő hozamot biztosító állampapír-befektetési forma sem lesz örökké ennyire vonzó. Ilyenkor a „slágerbefektetésekbe” áramló tömegek szét is szoktak szóródni. Amikor a korábbi favorit már nem annyira csábító, a befektetők más irányokba indulnak, vagy visszatérnek azokhoz az eszközökhöz, amelyekben otthonosabban mozognak, illetve az adott körülmények között nagyobb fantáziát látnak.Már 2024 július–augusztusától látszott, hogy 2025 eleje az ingatlanbefektetőkről fog szólni. Folyamatosan nőtt a kereslet, főleg a nagyvárosokban és Budapesten, a befektetési „slágertermékek”, vagyis a kis garzonok és az új építésű ingatlanok iránt. Ezzel párhuzamosan a legolcsóbb ingatlanok iránti érdeklődés is megugrott. Amikor 2025 január–februárjában megrohamozták a piacot a befektetők, a klasszikus vevők is sajátos kényszerhelyzetbe kerültek: sokan attól tartottak, hogy ha túl sokáig kivárnak, kiárazódnak, ami többeknél meg is történt, mivel

az első félévben év/év alapon 20 százalék fölé gyorsult a drágulás a fővárosban és a nagyobb városokban. Az országos lakásárindex is tíz százalék fölé kúszott,

amíg 2023-ban a piac inkább egyensúlyozott. Érdekesség, hogy ez a befektetői hullám már május–júniusra lecsengett: a keresleti dinamika és az áremelkedés üteme is lassult.

– És akkor jött az Otthon Start...

– Éppen kezdett volna fellélegezni a piac, amikor július elején bejelentették az Otthon Start Programot. Ez újabb nagy lökést adott a keresletnek, de már egy másik szegmensben. Ez nem a befektetőket célozta, hanem az első lakásukat megvásárlókat. Budapesten a 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát sok, korábban befektetői slágerlokációt kiszorított a 3 százalékos hitel által finanszírozható körből, mert a négyzetméterárak a júliusi bejelentés idején is bőven 1,4 millió forint körül jártak. Innentől a 3 százalékos hitel lett a mérce, hiszen a 6–7 százalékos legjobb piaci kamatokhoz képest ez kevesebb, mint fele akkora havi kötelezettséget jelent.

A program ugyan a fiatal első lakásvásárlókat célozta, de elég szélesre tárta a kaput: például 50–50 százalékos tulajdoni aránnyal is fel lehet venni, ha a kérelmezőnek nincs másik ingatlantulajdona.

A keresleti roham először augusztusban tetőzött, a tényleges tranzakciók papíron inkább szeptemberben jelentek meg, hiszen akkor indult a program. Nem meglepő, hogy minden új állami támogatás indulásakor van egy „hype”. Klasszikus példa a 2019 júliusában bevezetett Babaváró kölcsön. Emlékezetes, hogy kismamák hosszú sora állt a NEAK-nál, hogy a szükséges igazolással minél előbb beadhassák a hitelkérelmet. Most is hasonló történt: az első nagy keresleti hullám október közepére már lecsengőben volt. Nem tudni, ez meddig tart, év végén amúgy is gyengébb a piac, november–december hagyományosan nem a legerősebb időszak, rövidülnek a nappalok, egy családi ház alapos bejárása már munkaidő után macerás, az ünnepi szezon pedig másra tereli a figyelmet.

Ha eddig összegezzük 2025-öt: én nem emlékszem olyan naptári évre, amikor két ekkora keresleti hullám is lecsapott volna a magyar lakáspiacra. Ez az árakban és a forgalomban is nyomot hagyott.

Szerintem 2025 legalább 160 ezer adásvételt hozott, ha nem többet. Az árak országosan nagyjából 18–20 százalékkal emelkedhettek, Budapesten akár 22 százalékkal is. Ami még „megbolondította” az év végét: sorra jöttek az Otthon Startos, nagy volumenű lakásépítési bejelentések. Volt már olyan budapesti kerület, ahol paneláron lehetett új lakást venni. Ennek a lokációs köre várhatóan sűrűsödik, főleg Budapesten, de a vidéki nagyvárosokban is. Új helyzet, hogy a 1,5 milliós négyzetméterár-keret az új lakásokra is vonatkozik, ez pedig

komoly dilemmát okoz a vevőknek, hogy vegyenek-e most panelt vagy téglalakást 1,5 milliós négyzetméteráron, és költözzenek azonnal, vagy merjenek lekötni egy új lakást hitelre, amire lehet, hogy 1–2 évet várni kell?

2026 februárjától már hitelre is meg lehet venni a most piacra kerőlő új projekteket, de a kivárás tényleg nem könnyű döntés. Közben gyakorlatilag minden nap előkerült az Otthon Start neve a sajtóban. Ezzel párhuzamosan azonban más fronton is történtek dolgok. 2025 nyarától hatályba lépett a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok korlátozzák a beköltözést vagy a lakásszám-növekedést. Először kisebb vidéki településeken jelent meg ez az eszköztár, például Rajkán, Győrújbaráton, aztán már nagyobb városok határmenti területein is, majd Buda oldalán, később pedig a XVI. kerület is bekapcsolódott. Úgy látom, ez a trend 2026-ban is folytatódhat. Egy másik fontos fejlemény az Airbnb-szabályozás. Eddig nem kavart akkora port, mert 2025–2026-ra amúgy is moratórium volt érvényben Budapesten, vagyis új engedélyt nem lehetett szerezni. Az első fecske a VI. kerület: ott a kiadható napok számát a gyakorlatban nullára viszik le 2026. január 1-jétől.

Ez ellehetetleníti az Airbnb-zést a kerületben.

Hallani, hogy a VII. és az I. kerület is fontolgat hasonló lépéseket. Emiatt 2026-ban a szabályozói oldal, nemcsak kormányzati, hanem önkormányzati szinten is alaposan felforgathatja a lakáspiacot. És közben jönnek az új lakások is.

– Mi a helyzet az albérletekkel?

– Az albérletpiacon évek óta nem látott mély hullámvölgy alakult ki. Amit az Otthon Startról, a nagyvárosok rekordszintű keresletéről, forgalmáról és áremelkedéséről elmondtunk, az a bérleti piacon negatív előjellel érvényesül: csökken a kereslet, bővül a kínálat, mert sok bérlő inkább vásárlásban gondolkodik. Fura helyzet ez, mert 2025 elején még épp a befektetők voltak azok, akik amíg a rövid távú kiadásra moratórium volt, átmenetileg hosszú távra adták volna bérbe a lakásaikat.

Ez a piac most meghátrált. A 2025-ös, de talán a 2026-os év sem az ingatlanbefektetők sikertörténeteként fog bekerülni a történelemkönyvekbe.

Az alapbérleti díjak folyamatosan csökkennek: a KSH–ingatlan.com lakbérindexe két egymást követő hónapban is mérséklődést jelzett Budapesten és országosan. Ilyet utoljára a COVID első hullámában, 2020 november–decemberében láttunk. Ez arra utal, hogy 2026-ban több, eddig megszokott törvényszerűségünk mehet a kukába, és új szabályokhoz kell alkalmazkodnia eladónak, vevőnek egyaránt.

– Mégpedig?

– El tudok képzelni árkorrekciókat a nagyvárosokban, főleg a drágább településeken, ahol a 1,5 milliós négyzetméterár már több szegmens jellemzője lett. De ezt óvatosan mondom. Árkorrekcióban nem válsághelyzetben eddig legfeljebb reménykedhettek a vevők: ha az eladók nem voltak lépéskényszerben, nem vitték lejjebb az árat. Most az új lakásdömping, amikor ténylegesen meg is épülnek ezek a lakások, reális alternatívává teheti az új vételt a használtal szemben. Hogy ez mikor történik meg? Majd meglátjuk. Röviden ennyit tudok mondani a 2025-ös évről.

— Az új Otthon Start-projektek egy része egyelőre csak papíron létezik. A tervek alapján sok lesz a magasabb ház, mert így jön ki a matek a 1,5 milliós négyzetméterárnál. Ezek kevésbé „szép lakóparkok”, inkább klasszikus lakótelepek lesznek?

— Igen, ezt én is így látom.

Modern lakótelepek épülnek, sok lakással, megfizethető áron, ez valóban a ’70–80-as évek lakótelepeire hajaz.

A nagyvárosokban ez tűnik költséghatékony megoldásnak. Kisebb településeken viszont várhatóan kertvárosias beépítés jön: ikerházas lakóparkok, jellemzően 40–50 millió forint körüli áron, ez is belefér a program kereteibe. Az Otthon Start-projektek eleve úgy készülnek, hogy a megfizethetőség a fő cél. Vagy magasabb házakkal lehet operálni, vagy előregyártott elemekkel, vagy funkcióváltással – minden fejlesztő a maga „szent grálját” keresi. A bejelentések jönnek szépen, volumenben is sokat jelenthetnek, aztán kiderül, hol, mi és milyen ütemben épül meg. Az a jövő zenéje.

— És mi várható 2026-ban? Lesz folytatása a 2025-ös nagy drágulásnak?

— Nem hiszem, hogy áremelkedésben 2026 másolná 2025-öt. Ezt nagy valószínűséggel ki lehet zárni. Ugyanakkor nem vállalok „kőbe vésett” jóslatokat: rengeteg erő hat a 2026-os lakáspiacra. Választási év lesz, amely az „álmoskönyvek” szerint a választás előtti időszakban élénkebb piacot hoz. Az Otthon Start tovább fűtheti a keresletet, és januártól, amikor amúgy is új erőre kap a piac, már ott lesznek az új lakások is mint vonzó alternatíva. Ugyanakkor ezek mellett bizonytalanságok is vannak.

Akár árkorrekciót is jöhet a használtpiacon, főleg Budapesten.

De ha 5–10–20 éves távon nézzük, az ingatlanárak jellemzően felfelé mennek. Ennek oka, hogy a nominális keresetek és a lakásárak változása között nagyon erős, 96 százalékos korrelációt találtunk: ha nőnek a fizetések, az hitelezési csatornán át támaszt ad az áraknak. Ha valakinek 20 ezer forinttal nő a nettója, már lehet, hogy 10–20 ezerrel nagyobb törlesztőt bír el; hosszú futamidővel ez nagyobb felvehető hitelt és magasabb megfizethető vételárat jelent. A nominális nettó jövedelmek pedig ritkán csökkennek, ezért mondom, hogy hosszabb távon az árak emelkedése valószínű. Persze sok a „kontra” érv is: a magyar és az uniós gazdaság teljesítménye most nem lobog a szélben, finoman szólva. A geopolitika, a béke vagy háború kérdése a kamatszinteken és az infláción át nagyon komolyan hat a piacra. Röviden: nagy a bizonytalanság. Ma úgy érzem, a ködön át nagyjából egy negyedévre látok előre. Az első negyedév tempós lehet: ott van például a közszférában dolgozóknak szánt egymilliós juttatás is, ami biztosan hajtja a keresletet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk