Bakancslistás hely: a vulkántól az őserdőig minden megtalálható az egzotikus Új-Zélandon
A világ távoli pontján létezik egy mesés hely, ahol még az érintetlen természetben sétálhat az utazó, ahol különleges élővilág van, és ahol mégis komoly - természeti - kihívás az élet.
A Csendes-óceán övezte Új-Zéland csodálatos világa minden arra járót lenyűgöz. A két nagyobb és jó pár kisebb szigetből álló terület valóban
a Föld legelszigeteltebb helye,
még Ausztráliától is további 1500 km-t kell utazni, hogy elérjük partjait. Innen viszont már „csak egy ugrás” az Antarktisz. A három Magyarországnyi területen
az elzártság miatt olyan élőlények is találhatók itt, amelyek sehol másutt nem fordulnak elő,
legismertebbek közülük az egzotikus madarak.
A szigeteken az emberek betelepülése előtt a terület 80 százalékát erdő fedte, benne pedig sokféle madárfaj élt. Közülük ma is él például a kivi, kakapó, és a madarak egy része röpképtelen, mivel nincs olyan emlős ragadozó, amely veszélyeztetné őket. Emiatt történhetett meg, hogy a behurcolt patkányok és menyétek több fajt is kipusztítottak, többek között a moaféléket is, melyek a valaha élt legnagyobb madarak voltak. Ma már a természeti értékeiket nagyon vigyázzák, óvják.
A szigetország egy geológiailag nagyon aktív földterületen fekszik, egy törésvonal mentén, ezért gyakoriak a földrengések és a vulkánkitörések.
Első lakosai a 13. században bevándorolt polinéziaiak voltak, akik egy sajátos, egyedi maori kultúrát hoztak létre. Az első európai, Abel Janszoon Tasman holland felfedező 1642-ben lépett a földjükre, majd 1769-ben James Cook brit felfedező is eljutott ide.
Új-Zéland a maorik nyelvén Aotearoa, amely „A hosszú fehér felhő földjét” jelenti. Az Új- Zéland nevet Hendrik Brouwer holland térképész adta a szigetországnak 1643-ban. Hollandiában a Zeeland jelentése „Tengerföld”, ebből jött létre Nova Zeelandia latin név, majd az angolos New Zealand.
A sziget vonzotta az európai bálnavadászokat, fókavadászokat és kereskedőket. Általuk került ide a burgonya és a puska is. A 19. század elején írták alá a britek és a maorik a waitangi szerződést, ezzel Új-Zéland brit gyarmattá vált. Válságok, reformok követték egymást, de a világon először itt kaptak a nők szavazati jogot.
Az ország a nukleáris mentes irányelvet követi, és az 1950-es években itt volt a legjobb az életminőség a világon. Ma főleg a tej- és hústermékek és a fa jelenti a fő bevételi forrásukat.
Lapozz a rengeteg csodás képért:
