HÍREK
A Rovatból

Bajban a költségvetés, újabb megszorítások vagy akár adóemelések is jöhetnek

Nem éri el az áfabevétel az előirányzott célt, cserébe több az áfa-visszaigénylés, mint várták. Mindez százmilliárdokkal növelheti az év végéig a költségvetés hiányát.


Csökken a fogyasztás, ezzel együtt pedig a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú áfabevételek is, melyek százmilliárdokkal maradnak el a kormány várakozásától, írja a 24.hu. Ezzel párhuzamosan gondot okoz az áfa-visszatérítések megugrása. Utóbbira egyelőre a Pénzügyminisztérium sem tud magyarázatot adni.

A lap emlékeztet, hogy a 2022-es büdzsében az áfabevételek előirányzatát 5487 milliárd forintra tervezték, de végül a várakozáshoz képest majdnem háromszorosára ugró infláció miatt ennél is több, 6860 milliárd forint folyt be az államkasszába. A kormány a tavaly elfogadott 2023-as költségvetésben további áremelkedésekkel számolva további 30 százalékkal magasabbra, 7100 milliárd forintra lőtte be az áfa-előirányzatot, melyet év végén 7985 milliárd forintra emeltek. Ráadásul úgy számoltak, hogy 2024-ben még ennél is több folyhat be a kasszába ebből az adónemből, és az idei várakozást 7,4 százalékkal megfejelve 8574 milliárd forintra emelték a célszámot.

Úgy tűnik, azzal azonban nem számoltak, hogy rohamtempóban fog visszaesni a fogyasztás, emiatt elmaradnak az áfabevétel is. Az első öt hónapban 2652 milliárd forint folyt be áfából, ami az éves cél harmada (33,2 százaléka), ezzel szemben tavaly ilyenkor az éves cél 37,7 százalékon állt. Vagyis öt hónap alatt körülbelül 360 milliárd forint az elmaradás az idei áfabevételeknél. Ez alapján valószínűsíthető, hogy év végére százmilliárdokkal maradhat el az áfbevétel a várakozástól, ami növelheti a költségvetési hiányt.

A problémát csak súlyosbítja, hogy meglepően magas az áfa-visszaigénylések és ezzel összefüggésben az áfa-visszautalások volumene. A Pénzügyminisztérium államháztartási jelentéséből kiderül, hogy az idei első öt hónapban 35 százalékkal ugrott meg a vállalkozásoknak történő áfa-visszautalások mértéke a tavalyi év azonos időszakához képest, amire egyelőre a szakértők sem találják a magyarázatot. A jelenség egyik oka az export bővülése és a belföldi fogyasztása visszaesése, az adókikerülés emelkedése, vagy a különböző könyvelési trükkök alkalmazása lehet.

A Kopint-Tárki becslései szerint a kormány által előirányzott 3,9 százalék helyett 2023-ban 4,5 százalékra emelkedhet a GDP-arányos deficit, míg a GKI Gazdaságkutató Zrt. ennél is borúlátóbb: szerintük 4,7 százalék is lehet a hiány. A GKI feltételezése alapján a kormányzat a többlethiány mintegy felét kiigazítás, vagyis megszorítás, másik felét a hiány elengedése formájában kezelheti.

Csaba Iván prognózisa alapján a kormány most nem elsősorban a közszolgáltatásokon fog spórolni, hanem olyan nonprofit szervezetek, egyházak és vállalatok kiadásait zárolhatják, amelyek különféle támogatások formájában költségvetési pénzekhez jutnak. Emellett az állami beruházások további visszafogását is kezdeményezhetik. Ha ez nem lesz elegendő, akkor viszont a hiánycélt kell elengedni, ami az EU Stabilitási és Növekedési Paktuma szempontjából okozhat kellemetlenségeket.

A szakértők várakozása szerint adóemelésre legkorábban jövőre kerülhet sor a globális társasági minimumadó szabályok bevezetése nyomán. A 24.hu értesülései szerint a Pénzügyminisztériumban dolgoznak az új tervezeten, mely várhatóan az őszi adócsomagban jelenik majd meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Temetés a strandon – 250 gyerek piknikezett, amikor a Duna-parton megjelent a gyászmenet Dunabogdányban
Egy iskolai évzáró pikniket zavart meg egy hangosítással és székekkel lebonyolított temetési szertartás a dunabogdányi Duna-parton. A helyiek felháborodtak, a polgármester pedig bejelentette, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében a vízügyi hatósághoz fordul.


Közbotránkozást okozott Dunabogdányban, hogy miközben körülbelül 250 gyerek piknikezett a helyi strandon, a közvetlen közelben egy üzletszerűen megszervezett, vízbe szórásos temetési szertartást tartottak. Az eset csütörtökön történt a település frekventált Duna-parti szakaszán, ahol egy temetkezési szolgáltató hangfalakkal és székekkel bonyolította le a búcsúztatót – írta a Blikk. A helyiek felháborodtak, a település polgármestere pedig a közösségi oldalán reagált a történtekre.

Liebhardt András polgármester arról írt, hogy a szertartás helyszíne ugyan a strandtól előírt százméteres védőtávolságon kívül esett, de egy forgalmas, vízi sportokra is használt, átmeneti sátorozásra kijelölt területen volt. A polgármester szerint a helyzetet súlyosbította a közeli iskolai piknik, a bejegyzésében pedig élesen bírálta a körülményeket.

„A június 18-ai szertartás groteszk mivoltában túlment az eddigieken” – fogalmazott a polgármester.

A településvezető szerint a falu lakói közül többen is jelezték felháborodásukat az események miatt.

„Több felháborodott hívást is kaptunk a faluból is, közbotránkozás kísérte a szertartást.”

Liebhardt András szerint a Duna a helyiek számára kiemelt közösségi és szakrális tér, a mostanihoz hasonló eseményeket pedig a közösség idegenszerűnek és provokatívnak tartja. A polgármester jelezte, hogy egyeztetéseket kezdeményezett az illetékes vízügyi hatósággal a helyzet rendezése érdekében, és hangsúlyozta a hatályos szabályok – mint például a terület kezelőjének engedélye és a lebomló urna használata – betartásának fontosságát.

Más frekventált vízfelületeken a hatóságok korlátozzák a hamvak vízbe szórását, különösen a főszezonban. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság például a Tiszán és a Tisza-tavon idén is korlátozást vezetett be: május 1. és szeptember 15. között hétvégéken és ünnepnapokon nem engedélyeznek ilyen szertartásokat, hogy biztosítsák a pihenni vágyók zavartalanságát. A hasonló intézkedések azt a gyakorlatot tükrözik, hogy a kegyeleti jogokat igyekeznek összehangolni a közösségi terek, mint amilyen a népszerű dunabogdányi part is, rendeltetésszerű használatával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
51 milliárdért építettek akadémiát a Velencei-tóra, de a kiszáradás miatt elviszik onnan a vb-t
A FISU Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokságot a Velencei-tó helyett a szegedi Maty-éren rendezik meg. A döntést a tó kritikusan alacsony, 55 centiméteres vízállása tette elkerülhetetlenné.


A Velencei-tó történelmi mélyponthoz közeli vízállása miatt Szeged veszi át az idei egyetemi kajak-kenu-világbajnokság rendezését, így a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián nem rendezik meg a tervezett eseményt. A döntést egy csütörtöki sajtótájékoztatón közölték, megerősítve, hogy az augusztus közepi világbajnokság házigazdája a szegedi Maty-ér lesz – írta a 444.hu.

A kényszerlépés közvetlen oka a tó kritikus állapota: az agárdi vízmércénél a napokban 55 centimétert mértek, ami mindössze néhány centiméterrel van a valaha mért negatív rekordtól. Ilyen alacsony vízállás mellett a nemzetközi versenyrendezés biztonsági feltételei nem garantálhatók, a pálya alkalmatlansága mellett a sétahajózás is leállt a tavon.

A helyszínváltás újra ráirányítja a figyelmet a sukorói akadémiára, amelynek költsége az eredetileg tervezett 43 milliárdról végül 51 milliárd forint fölé emelkedett. A beruházás már a Magyar Kajak-Kenu Szövetségen belül is vitákat szított.

„Felesleges pénzkidobás volt, költöttétek volna inkább a szegényekre vagy a kórházakra” – írta a beruházásról egy korábbi nyílt levélben Szemán Róbert, a szövetség elnökségi tagja.

Szemán szerint az intézmény fenntartása is aránytalanul nagy terhet ró a sportágra. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a kormány 2021-ben nem finanszírozta azt a körülbelül 40 milliárd forintos tervet, amely megoldhatta volna a tó vízpótlását.

Tessely Zoltán, a térség fejlesztéséért felelős akkori kormánybiztos a döntésről úgy nyilatkozott, a finanszírozási igény olyan nagy, hogy azt a kormány az ország akkori helyzetében nem kívánta biztosítani. A szövetségen belüli feszültségek már tavasszal a felszínre kerültek, amikor Szemán Róbert lemondásakor bírálta Schmidt Gábor elnököt, aki szerinte egy „polipszerűen működő rendszert” hozott létre. Bár a közgyűlés végül nem szavazott az elnök bizalmáról, a sukorói akadémia szerepéről és a forráselosztásról szóló vita azóta is tart.

„A szükséges pénzeszköz olyan nagy mértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani” – kommentálta a vízpótlási terv elvetését Tessely Zoltán.

A versenyzők és a nézők számára a váltás egy bevált, nemzetközi versenyek rendezésében rutinos helyszínt jelent. A szegedi Maty-ér évtizedek óta ad otthont világversenyeknek, így a pálya minősége és a logisztikai háttér is biztosított. A döntés éles kontrasztban áll a márciusi bejelentés hangulatával, amikor Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere még a környékbeli gazdaság fellendülését várta a világbajnokságtól.

A kritikusok szerint ugyanakkor a mostani helyzet egyenes következménye az elhibázott prioritásoknak: a tó megmentése helyett egy olyan helyszínre építettek méregdrága sportlétesítményt, amelynek használhatósága a régóta ismert környezeti problémák miatt eleve kérdéses volt.

Az idei nyár elején a Velencei-tó vízszintje gyors ütemben közelítette meg a történelmi mélypontot, 55 centiméter alá süllyedve. A helyzetre reagálva a kormány külön törvényt ígért a tó megmentésére, amely a vízpótlás és az ökológiai rehabilitáció összehangolt kezelését célozza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid lezárta Lázár János nagy tervét, Budapesten marad a múzeum
Vitézy Dávid közlekedési miniszter a Közlekedési Múzeum új kiállításának megnyitóján jelentette be, hogy az intézmény Kőbányán marad. A miniszter a korábbi elképzelést a budapestiek és vidékiek szembeállításának nevezte.


„Ennek vége van” – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Közlekedési Múzeum új, „Öveket becsatolni” című időszaki kiállításának szombati megnyitóján. A miniszter ezzel lezárta az intézmény Debrecenbe költöztetésének évek óta vitatott tervét, és megerősítette, hogy a múzeum otthona a kőbányai Északi Járműjavító területén lesz.

Az eseményen Vitézy mellett Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vett.

Vitézy Dávid a múzeum körüli korábbi vitákra utalva úgy fogalmazott, elődje, Lázár János „a megosztásra épülő politikai kultúrának a foglyául ejtette ezt a múzeumot”.

A miniszter szerint egy kulturális intézmény politikai célú kisajátítása és „a budapestiek és a vidékiek egymás ellen hangolásának lehettünk tanúi” az elmúlt években – írta a [Telex.hu](https://telex.hu/belfold/2025/06/30/kozlekedesi-muzeum-debrecen-vitezy-david-lazar-janos).

A megnyitón Magyar Péter azzal köszöntötte a nézőket, hogy „Repülővel érkeztem éjszaka Brüsszelből”, majd méltatta az új minisztert. A miniszterelnök szerint a közlekedés ügye olyan vezető kezébe került, aki őszinte lelkesedéssel fordul a terület felé.

„Biztos vagyok benne, hogy Vitézy Dávid a magyar közlekedés talán legnagyobb rajongója” – tette hozzá. A beszédek után a résztvevők megnézték a főként a közlekedésbiztonságról szóló kiállítást, ami szombaton 14 órakor nyitott meg a nagyközönség előtt.

Vitézy a vitát abszurdnak nevezte, majd kijelentette: „Itt van újra a Közlekedési Múzeum Kőbányán, az Északi Járműjavítóban”.

A korábbi kormányzat Lázár János vezetésével erőltette a múzeum Debrecenbe költöztetését, ami ellen Vitézy Dávid – akkor még a kormányon kívülről – következetesen tiltakozott. A tervet egyenesen „újabb hadüzenetnek” nevezte Budapest ellen, a debreceni helyszínt pedig egy autópálya-csomópont melletti, tömegközlekedéssel elérhetetlen területnek minősítette.

A vita akkor élesedett tovább, amikor a debreceni épületre kiírt tervpályázatot egy, a korábbi miniszterhez köthető építész cége nyerte.

A helyzet az idei kormányváltással változott meg. Vitézy Dávid miniszterként is kitartott korábbi álláspontja mellett, majd tavasszal arról számolt be, hogy egy fórumon Lázár János maga is elismerte, hogy rossz ötlet lett volna a költöztetés. Ez már előrevetítette a debreceni projekt leállítását, amit a miniszter most, a Múzeumok Éjszakája alkalmából megnyitott új kőbányai kiállításon jelentett be hivatalosan is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk