HÍREK
A Rovatból

„Azt tesszük, amit a rabbik mondanak. Nem teszünk fel kérdéseket” – sokan szegik meg a szigorú szabályokat Izraelben

Az ortodoxok lakta negyedekben a tiltás ellenére sok ezer gyerek jár iskolába. Ezeken a helyeken tombol leginkább a járvány is.


Izraelben a kormány tíz nappal meghosszabbította a szigorú zárlatot a koronavírus-járvány mérséklése érdekében - jelentette a helyi média szerdán.

Az izraeli kormány kedd este szavazta meg a zárlat tíznapos meghosszabbítását január 31. éjfélig. A korlátozások tiltják az oktatási intézmények megnyitását a tanulók előtt.

Ennek ellenére az egyik legsúlyosabban fertőzött településen, Bné Brakban szerda reggel is több ezer gyerek ment iskolába a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet helyszíni beszámolója szerint.

"Azt tesszük, amit a rabbik mondanak. Nem teszünk fel kérdéseket" - mondta a lapnak egy gyermekét iskolába kísérő édesanya. "Amit Izrael bölcsei mondanak, azon áldás van, ezt tesszük"

- tette hozzá.

A lap szerint Jeruzsálemben is nyitva van az oktatási intézmények vallásos negyedekben található ötöde, noha éppen ezekben a lakónegyedekben a legmagasabb a koronavírus-fertőzés aránya.

A városban kedden 4313 azonosított vírushordozó tanulót tartottak számon, közülük 3517 a továbbra is működő ultraortodox iskolákban tanul. A hétfőn azonosított 1142 ultraortodox fertőzött fele 18 éven aluli volt, miközben a 16 éven aluliak oltását egyelőre nem tervezik Izraelben.

Jelentős nyomás nehezedik a vallásos szféra vezetőire a közösségen belül a katonai rádió műsora szerint. Júda Mesi Zahav, az ultraortodoxok egyik ismert vezetője, mentőszolgálatuk megteremtője egyenesen a holokauszttagadókhoz hasonlította a koronavírust tagadó rabbikat, miután édesanyja is a járvány áldozatául esett.

A rendőrséghez és a különböző állami hatóságokhoz névtelen petíciók százait küldik a haredi közösségek nyilvános felszólalást nem vállaló tagjai az állami óvintézkedések, főként az iskolák bezárásának erőszakos betartatását követelve gyermekeik és saját maguk védelmében.

Az ultraortodox, helyi nevén haredi közösségek tekintélyes rabbijaik vezetésével évtizedek óta gyakorlatilag saját szabályaik szerint éltek és élhettek Izraelben, mint állam az államban.

Politikai vezetőik is a vallási tekintélyek utasításait követik, és a kormány politikai okokból nem erőlteti rájuk a járványügyi rendszabályokat, mert Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek szüksége van a pártjaikra következő kormánya megalakításához, illetve vallásos-jobboldali tömbjével más politikus esetleges kormányalakításának a megakadályozásához a március végére kiírt választások után.

Kedden 95 467 tesztből 8511 új vírushordozót azonosítottak Izraelben, ami 9,2 százalékos arányt jelent. Tavaly március óta 570 503-an fertőződtek meg igazoltan koronavírussal a mintegy 9,3 millió lakosú Izraelben. Jelenleg 83 342 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium honlapja, 1904 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 1185-en súlyos állapotban vannak, 309 embert kapcsoltak lélegeztetőgépre. A SARS-CoV-2-vírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 4144-en haltak meg Izraelben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain
Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.


„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.

- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”

- „Gatya?”

- „Mondhatni.” – fogalmazott a diák.

A problémát nemcsak a szöveg nyelvezete, hanem a kérdések megfogalmazása is okozta. „Nekem az volt, hogy annyira nem értettem, mire vonatkozik a kérdés, mert utána akár azt a választ, amit én az előzőre írtam volna, megkérdezték megint” – panaszolta egyikük.

A nehézséget fokozta, hogy a feladatsor a vártnál több nyelvtani ismeretet kért számon. „Nagyon sok volt benne nyelvtan, és nagyon-nagyon nem néztük át” – ismerte el egy vizsgázó, aki szerint meglepő volt, hogy például az interjú műfaji jellemzőire is rákérdeztek. Emiatt többen úgy érezték, nincs elég idejük a feladatok alapos megoldására.

„Én amúgy úgy gondolom, hogy az első részre lehetne több időt adni, mert nagyon sok a kérdés és az irodalmi feladatlappal együtt is ilyen nagyon hosszú az egész”

– mondta egy lány.

Egyik társa arról beszélt, hogy a feszültség miatt többször is ki kellett mennie a mosdóba, hogy kitisztítsa a fejét.

A vizsga második részében a diákok verselemzés és egy összehasonlító esszé közül választhattak. Sokan biztosra vették, hogy novellaelemzés lesz, ezért a versfeladat sokakat hideg zuhanyként ért.

„Nagyon gatya volt, hogy verselemzés volt. Mondjuk én nem azt választottam végül” – mondta egy diák, aki inkább a „létösszegző” versek témájú esszét írta meg.

Volt, akinek kifejezetten Arany János balladái okoztak gondot. Amikor ripoterünk megkérdezte, miért volt nehéz a második rész, a válasz rövid és egyértelmű volt:

„Mert ballada volt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy: Kétmilliárd eurónyi uniós forrás veszett el végleg, amiből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit
A leendő közlekedési miniszter szerint az ország kétszer egymilliárd eurót bukott el az elmúlt években, amelyet a vasút fejlesztésére is lehetett volna fordítani. Bár ennél több uniós pénz még megmenthető, de a közelgő határidők miatt sietnie kell az új kormánynak.


Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.

Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.

Véleménye szerint „elképesztő károkozás után kell újra működő és fejlődő pályára állítani Magyarországot”, mivel az elmúlt években az ország jelentős forrásoktól esett el.

„Az elmúlt években két alkalommal is 1–1 milliárd eurónyi forrást vesztett el az ország, amely infrastrukturális fejlesztésekre – így például vasútra – is fordítható lett volna”

– írja.

Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről van szó, Vitézy kifejtette:

„ebből az összegből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit, megújíthattuk volna a HÉV-eket, és még más fejlesztésekre is jutott volna.”

Hozzáteszi, hogy ez a pénz már végleg elveszett. „Ezt a pénzt azonban végleg elbukta Magyarország - erre a mértékű károkozásra nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat” – fogalmazott.

A leendő közlekedési és beruházási miniszter szerint szerencsére

ennél több uniós forrás még megmenthető, de a feladat nem egyszerű, mert a határidők szorítanak.

A helyzetet nehezíti, hogy meglátása szerint „a távozó építési és közlekedési miniszter még az elmúlt napokban is leállított már így is kritikus késésben lévő vasúti beruházásokat.”

Vitézy Dávid szerint ezért most a jövőre kell koncentrálni, hogy „megmentsük, hazahozzuk, és valóban hasznos beruházásokra fordítsuk az összes elérhető európai uniós forrást Magyarország fejlesztése érdekében.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Késhetnek a fizetések: leálltak a nagy összegű átutalások a magyar bankrendszerben
Május 4. egy jellemző bérfizetési nap, a rendszerszintű hiba miatt azonban sok munkavállaló nem kapja meg időben a pénzét. Az egyik bank már figyelmeztetést adott ki, amelyben külső szolgáltatói hibára hivatkoznak az azonnali rendszeren kívüli utalásoknál.


Három nap banki szünet után hétfő reggelre leálltak a 20 millió forintnál nagyobb összegű belföldi átutalások a magyar bankrendszerben, ami miatt a fizetések is késhetnek. A probléma a lakossági, kisebb összegű azonnali utalásokat nem érinti, azok továbbra is működnek.

A Telex információja szerint a bankok nem kaptak hivatalos tájékoztatást a rendszert működtető Giro Zrt.-től, a piaci szereplők egymástól értesültek a fennakadásról. Az OTP banki applikációjában ugyanakkor már megjelent egy figyelmeztetés, amely külső szolgáltatói hibára hivatkozik az azonnali fizetési rendszeren kívüli tranzakcióknál. A tájékoztatás szerint a szolgáltató mindent megtesz a hiba elhárításáért, és a közlemény azt is hangsúlyozza:

„Hangsúlyozzuk, hogy az azonnali utalási tranzakciók, tehát a 20 millió forint alatti, nem időzített utalások rendben megtörténnek.”

A helyzetet különösen kritikussá teszi, hogy május 4. egy jellemző bérfizetési nap, így sok munkavállaló tapasztalhatja, hogy nem érkezett meg a fizetése.

A fennakadás miatt azonban jó eséllyel nem a munkáltatóval van a gond, hanem a pénz akadt el a bankközi elszámolási rendszerben.

A jelenlegi probléma a magyar átutalásokat kezelő rendszerek közül azokat érinti, amelyek a nagyobb tételeket dolgozzák fel. Míg a magánszemélyek által leggyakrabban használt, 20 millió forint alatti utalásokra kialakított Azonnali Fizetési Rendszer zavartalanul működik, a nagyobb vállalatok és pénzügyi intézmények által használt InterGiro1 és InterGiro2 rendszerekben akadhatnak el a tranzakciók. Előbbi az éjszakai, utóbbi a napközbeni, ciklikus elszámolásért felelős.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Pétert a TEK helyett a Készenléti Rendőrség fogja védeni
Lecseréli az Orbán Viktor védelmére is létrehozott fegyveres szervezetet az új miniszterelnök. Helyettük a rendőrségre bízza biztonságát.


Magyar Péter hétfőn tájékoztatta Hajdu János tábornokot a TEK főigazgatóját, hogy, hogy május 9-től a miniszterelnök személyi védelmét a Készenléti Rendőrség látja el - erről a politikus számolt be a közösségi oldalán.

A rendszerváltás óta a miniszterelnökök személyi védelmét különböző fegyveres szervezetek látták el. Az Orbán-kormányok idején a Terrorelhárítási Központ ügyelt Orbán Viktor biztonságára bel- és külföldi eseményein.

A szervezetet viszont Orbán Viktor hozta létre, ezért Magyar Péter valószínűleg nem bízik TEK-esekben, és/vagy nem akar az elődje embereivel mutatkozni.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő korábban azt mondta, hogy a TEK-nek már akkor védenie kellett volna Magyart, amikor miniszterelnök-jelöltté vált. Azonban a központ megalakulása óta csak Orbán Viktort védte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk