HÍREK
A Rovatból

„Azt mondtuk, hogy akkor itt a vége” – traktorokkal vonulnak a parlament elé a gazdák és a méhészek

Nem áll mögöttük sem párt, sem más szervezet, a vasárnapi tüntetés költségeit is maguk a gazdák adták össze. Kernbaum Anita szerint azért kapott csak tavaly 35 kormányhivatali ellenörzést, mert ki merte nyitni a száját.


Vasárnap délután traktorokkal vonulnak a parlament elé a gazdák és a méhészek, hogy nyomatékot adjanak elkeseredésüknek az alacsony felvásárlási árak miatt, és amiatt is, hogy a földalapú, normatív támogatásokat szerinte rendre az utolsó pillanatban fizeti ki a minisztérium, ami a tőkehiányos gazdálkodók számára nagyban megnehezíti, hogy elkezdhessék a munkáikat. Márpedig már bőven dologidő van a földeken.

A tüntetés egyik szervezőjével, Kernbaum Anitával beszélgettünk, aki maga is gazdálkodó, Lábodon.

– Voltak gazdatüntetések Európában, ez is ebbe a sorba illeszkedik?

– Részben igen, ugyanazok a problémák sújtanak minket is, mint Európa más országában, de nem csak ennek szerettünk volna hangsúlyt adni, hanem hangsúlyozni szeretnénk azt is, hogy nálunk európai viszonylatban nézve sokkal alacsonyabb a felvásárlási ár, tehát egy német gazda drágábban tudja eladni a terményét, egy francia gazda drágábban tudja eladni a terményét, mint itt. A környékbeli országokban, amit ki tudtunk deríteni, például Horvátországban egy azonos növényvédőszert olcsóbban kap meg egy gazda, mint mi. A gázolaj költségünk, az nyilvános, tehát azt meg lehet nézni interneten, bárhol. Európa egyik legmagasabb gázolaj-ára mellett kell nekünk dolgozni.

Azt mondtuk, hogy akkor itt a vége. Magyarországon nem érezzük azt, hogy lenne valóban egy olyan érdekképviseletünk, aki minket meghallgat, aki valóban értünk akar tenni.

Volt Záhonynál egy gazdatüntetés, amit az Agrárkamara szervezett. ott elmondták, hogy nem engedik be se a gabonát, se a mézet. Aztán ugyanaz az ember, aki ott felszólalt, aláírta azt a papírt, hogy márpedig jöhet be Ukrajnából a méz, arra hivatkozva, hogy Magyarországon elfogyott. Holott ez nem igaz.

– Ki volt, aki ezt mondta és aláírta?

– Parlamenti képviselő, a Magosz elnöke, egyben az Agrárkamarának elnöke is.

– Megfogalmazták konkrétan a kéréseiket, követeléseiket?

– Természetesen. 12 pontban szedtük össze. Úgy kezdődik, hogy valódi érdekképviseletet szeretnénk. Azt szeretnénk, hogy legalább adjanak a nehéz helyzetbe jutott gazdáknak lehetőséget arra, hogy kimásszanak a nagy gödörből, és a felszámolásokra hozzanak moratóriumot, azaz ne számolják fel a mezőgazdasági cégeket.

– Ön azt is nyilatkozta a Népszavának, hogy csak tavaly 35 kormányhivatali ellenőrzést kapott, mert nyíltan kritizálja a helyzetet. Miből gondolja, hogy van összefüggés?

– Látom, hogy a szomszéd gazdát milyen sűrűn ellenőrzik, és a mi gazdaságunkat milyen sűrűn. Ebből lehet levonni a következtetést.

– Mit gondol most, hogy megszervezi ezt a tüntetést, megint kap a nyakába egy ellenőrzést?

– A mi gazdaságunknak egy év tartaléka van. A jövő év nem mutatkozik jobbnak a tavalyinál, ami azt jelenti, hogy jövő ilyenkor a csőd szélén fogok állni.

Tehát nekem teljesen mindegy, hogy egy kormányhivatali döntés, egy NÉBIH döntés, vagy valami hasonló visz csődbe.

Én megpróbálom a lehető legtisztességesebben és a jogszabályokat betartva termelni a növényeket, tartani az állatokat. De ha végül mégis a bírságok miatt megyek csődbe, akkor is el tudom mondani azt, hogy legalább tettem valamit magamért. Az életem munkáját próbálom megmenteni.

– Mennyiben múlik a nehéz helyzetük a kormányon?

– Most nincs más kiút, mint a támogatásokba kapaszkodni. Nálunk érvényes a területalapú támogatás. Ezeknek a kifizetése a tavaszi munkálatokkal nem jött meg. Csak minimális része jött meg.

Vannak olyan gazdálkodók, akik nem kaptak egy fillért sem. Nekik azért kellene, hogy vetőmagot tudjanak venni, gázolajat tudjanak venni, egyáltalán, fel tudják szántani a földet, bármit tudjanak elkezdeni.

Mi azt szeretnénk, ha nem tolnák ki a kifizetést június 30-ig, mert a jogszabály azt mondja, hogy június 30-ig kell kifizetni a 2023-ban igényelt támogatást. Eddig erre az időszakra 80 százaléknál szoktunk tartani, most csak 20-30 százalék, ami megjött. Ezzel nagyon nagyot tudna rajtunk segíteni a kormány. Nem egy ördögtől való történet, Ausztriában időben kifizetik.

– Miért három napos az önök által szervezett rendezvény?

– Nagyon sok gazda fejében még mindig az a kép él, hogy a 2000-es évek elején felszerelték a traktorral behajtani tilos táblákat Budapestre. Még mindig azt gondolják, hogy nem lehet traktorral bejönni. Nekem nincs pénzem fizetett hirdetésekre, én nem tudom elmagyarázni azt, hogy márpedig lehet. Van útvonaljavaslatunk, azt is közzétettük. Arra számítunk, hogy ha mi megjelenünk, ha már vannak traktorok, akkor ennek lesz akkora hírértéke, az országos média legalább megmutat minket, és akkor lesznek gazdák, akik ennek hatására szintén elindulnak.

– Azt is írják, hogy vasárnap négy órakor felszólalások lesznek. Kik fognak ott beszélni?

– Szarka Tamás méhész, és még a legnagyobb bánatomra én leszek felszólaló még. Bocsánat, én parasztlány vagyok, tehát nekem azért ez még egy kicsit szokatlan terep. Továbbá Bence János, aki a mi munkánkat besegítette, ő parlamenti képviselő. Ő az elmúlt másfél évben járta az országot, nyakába vette az országot, és a problémáinkat bevitte az országgyűlésbe, így próbált segíteni nekünk.

– Kinek adják át a követeléseiket?

– Az Agrárminisztériumra szeretnénk átadni. Az utolsó közlés szerint várnak minket, átveszik a petíciónkat.

– Hogy tudták összekalapozni a rendezvényre a pénzt?

– Saját magunk, a gazdák összeraktuk az utolsó forintjainkat.

– Tehát nincsen önök mögött valamilyen szervezet?

– Nincsen mögöttünk párt, hogyha erre gondol. Sőt, kértük is mindenkitől, hogy tartsa meg a két lépés távolságot. Azaz nyugodtan támogasson minket, azzal, hogy jelen van, azzal, hogy toborozza a gazdákat, az nekünk már hatalmas segítség, azonban

anyagi segítséget pártoktól nem fogadtunk el, és pártlogó mentessé szeretnénk tenni a rendezvényt.

Itt nem az a cél, hogy kormányt váltsunk, hanem az agráriumot kell nagyon-nagyon rendbe rakni.

– Tehát, ahogy ahogy manapság a civil tüntetéseknél szokás, a résztvevők tették össze a pénzt.

– Így van. Vannak olyan tételek, például a vécék bérlése, amit ki kell fizetnünk, nincs mese. De ahol lehet, ott spóroltunk. Színpadot például nem bérlünk, mert plató lesz. Amennyire lehet, a biztonsági szolgálatot is saját magunk oldjuk meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk