HÍREK
A Rovatból

„Azt kell biztosítanom, hogy nafta is legyen, ne csak papír meg engedély” – Orbán bejelentette, felgyorsítják a szerb-magyar olajvezeték megépítését

A miniszterelnök azonnali segítséget is ígért Szerbiának az olajválság miatt. Azt is mondta, ha nekünk lesz olajunk, akkor a szerbeknek is.


Nem érkezett meg az Egyesült Államokból az engedély, mely felmentené az amerikai szankciók alól az orosz többségi tulajdonú Szerb Kőolajipari Vállalatot, így a szerbek más megoldásokat keresnek az olajellátás biztosításához. A pacsovai finomítóban ugyanis már nincs nyersolaj, emiatt le is állt.

A szerb helyzet megoldásában Szerbia nincs egyedül, Magyarország partnere lesz

– derült ki Aleksandar Vučić szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtöki, szabadkai sajtótájékoztatóján.

Orbán bejelentette, hogy felgyorsítjuk a szerb-magyar olajvezeték magyar szakaszának építését, ezzel is segítve Szerbiát az olajválságban. Mint mondta, jó döntést hoztak a szerb köztársasági elnökkel, amikor megállapodtak, hogy olajvezetéket építenek Szerbia és Magyarország között. Hozzátette: gázvezeték van, olajvezeték viszont nincs, és az a jó, ha az alapvető energetikai infrastruktúra teljes körűen ki van építve a két ország között.

Elmondta, hogy a szerdai kormányülést követően úgy döntött, hogy „nem érdekel bennünket” a teljesen bizonytalan piaci helyzet, amihez nem lehet alkalmazkodni, tehát "kifejezetten kormányzati beruházásként" a magyar szakasz építését felgyorsítják, „mert hosszabb távon is arra számítunk, hogy nekünk a szerbekkel életközösségben alakul majd a sorsunk” – fogalmazott a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország hogyan tud segíteni Szerbiának, azt felelte:

„az az egyszerű válaszom, hogy amink van, azt megosztjuk önökkel”.

A kormányfő azt mondta, Magyarország importból él, és az ezt érintő amerikai szankciók után neki két dolga lett, az egyik, hogy elintézze, hogy Magyarország kikerüljön az amerikai szankciók hatálya alól.

„A másik, hogy most azt kell biztosítanom, hogy nafta is legyen, tehát csak ne csak papír meg engedély, hanem anyag legyen, olaj, meg gáz. A következő napokban, illetve holnap ennek érdekében fogok tárgyalásokat folytatni”

– mondta a miniszterelnök, aki ezzel a pénteki moszkvai útjára utalhatott, ahol a tervek szerint találkozik Putyinnal.

Aleksandar Vučić a közös sajtótájékoztatón röviden csak annyit mondott: „Felkészültünk.” Rámutatott, hogy Orbán Viktor kiállt Szerbia mellett az európai csatlakozásuk ügyében, illetve más politikai vagy közgazdasági témákban egyaránt, és ezért végtelenül hálás a miniszterelnöknek. Hozzátette, hogy „a szerb nép mindig számíthat a magyar népre, de Magyarország szintén számíthat Szerbiára”.

A szerb elnök a hét elején drámai hangú beszédben vázolta a helyzet súlyosságát. „Még négy napunk van a finomító teljes leállásáig. Nem csak az olajról, hanem Szerbia egész életéről van szó” – fogalmazott a szerb elnök.

A magyar kormány azonnali és hosszú távú segítséget is ígért. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy

a MOL már novemberben megduplázta, decemberben pedig a két és félszeresére növeli a Szerbiába irányuló kőolaj- és üzemanyag-szállításokat.

A rövid távú tűzoltás mellett a felek a közép- és hosszú távú megoldást a már korábban tervezett, de most felgyorsított ütemben épülő új kőolajvezetékben látják.

A tervek szerint a vezeték magyarországi, mintegy 190 kilométeres szakasza 2027 végére készülhet el, a teljes, közel 300 kilométeres rendszer pedig 2028-ra állhat üzembe.

A vezeték kapacitása évi 4-5 millió tonna kőolaj szállítását tenné lehetővé, a beruházás becsült költsége pedig 130 milliárd forint körül mozog, ami átszámítva nagyjából 350 millió dollárnak felel meg.

A projektet a magyar kormány a két ország közötti, stratégiai szövetség részeként mutatja be. Orbán Viktor a szabadkai látogatásán arról beszélt, hogy „az európai politika háborús zűrzavarában Magyarország és Szerbia számíthat egymásra”.

via MTI, Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az ablakom elé fog épülni négy darab, 18 emeletes toronyház, és én a földszinten lakom” - politikai botrány lett az óriáslakóparkból a 15. kerületben
Hiába vonultak a testületi ülésre a tiltakozó civilek, a polgármester szerint nem volt más választásuk. A gigaberuházás keretében 18 emeletes toronyházak épülnek egy zöldterületre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 27.



Ritkán látott politikai fordulatnak adott otthont a XV. kerületi önkormányzat csütörtökön: a helyi civilek és a képviselők egy részének heves tiltakozása ellenére, a DK és a Fidesz frakciója közösen szavazta meg, hogy zöld utat adjanak egy 3500 lakásos, brutális léptékű lakópark megépítésének. A döntés után azonnal felrobbant a kerületet eddig vezető koalíció, a Momentum ugyanis bejelentette, kilép a szövetségből.

A több mint háromórás, feszült hangulatú testületi ülésen, amelyre a tiltakozó lakosok is bevonultak, a képviselők a Tiborcz István volt üzlettársához, Balázs Attilához köthető Bayer-cégcsoporttal kötendő szerződésről döntöttek. A kormány által korábban kiemelt beruházássá nyilvánított projekt így megvalósulhat Újpalotán, a Pólus Center mögötti zöldterületen – számolt be róla az RTL Híradó. A tervek szerint nyolc, 12-18 emeletes tömb épülne, a legmagasabb épületek a 60 métert is meghaladnák.

A kerület DK-s polgármestere, Cserdiné Németh Angéla azzal érvelt a döntés mellett, hogy a kiemelt státusz miatt az építkezés mindenképpen elindul, az önkormányzatnak gyakorlatilag nincs beleszólása. A most megkötött megállapodással azonban a kerület kap cserébe néhány kisebb fejlesztést, valamint minden eladott lakás után 500 ezer forintot, ami összesen körülbelül 1,7 milliárd forintos bevételt jelenthet a városrésznek. A polgármester a szavazás előtt elismerte a kényszerhelyzetet. „Felelősséggel kell meghoznunk ezt a döntést, amit sem a lakosság, sem az önkormányzat nem akar” – mondta Cserdiné.

A kiemelt kormányzati státusz lényegében azt jelenti, hogy a beruházásnak nem kell megfelelnie a helyi építési szabályoknak, azokat a kormányrendelet felülírja. A helyszínen tiltakozók között feltűnt Hadházy Ákos, a szomszédos kerület független képviselője is. „Egészen gyalázatos, ahogyan a kormány gyakorlatilag kiveszi a jog és a törvények alól, ezek az emberek gyakorlatilag azt csinálhatnak, amit akarnak” – fogalmazott Hadházy.

A helyiek attól tartanak, hogy a toronyházak tönkreteszik a környék hangulatát és élhetőségét.

„Az ablakom elé négy, 18 emeletes toronyház fog épülni. A földszinten lakom”

– panaszolta az RTL Híradó stábjának egy helyi lakos.

Barkóczy Balázs, a kerület DK-s országgyűlési képviselője a kármentés logikájával magyarázta a helyzetet. Szerinte hiába tiltakoztak a kormánynál, érdemben nem tudják befolyásolni az építkezést. „Ha már a Bayer Construct a helyiek megkérdezése nélkül, az önkormányzat által állított szabályok és az országos építészeti szabályok áthágásával valósítja meg ezt a beruházást, akkor ebből valamit az önkormányzat is profitáljon” – tette hozzá Barkóczy.

A Szilas Liget néven futó projekt az Otthon Start Program egyik zászlóshajója, amelynek célja a lakáskínálat bővítése. A fejlesztő a honlapján természetközeli környezetet és energiahatékony megoldásokat ígér, az első ütem átadását 2027 végére tervezik. A döntés értelmében a beruházás megkezdődhet, a kerületi politikai erőviszonyok pedig a Momentum kilépésével alapjaiban rendeződtek át.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Beleheljük a kocsit, és akkor úgy vagyunk!” – elvontatták a debreceni autót, amiben négy hajléktalan húzta meg magát
Ezzel a módszerrel próbáltak túlélni a hidegben, de a környékbelieknek elegük lett a mocsokból. A hatósági intézkedés után a csapat szétszakadt, sorsuk bizonytalan.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 27.



Véget ért a fűtetlen, betört szélvédőjű Fordban tengődő négy hajléktalan férfi kálváriája Debrecenben: kedd délután a rendőrök és a szociális munkások kiköltöztették őket a lakótelepi parkolójában álló autóból, amit el is vontattak – számolt be róla az RTL Híradó. A négy férfiból egyelőre csak egyikük fogadta el a felajánlott segítséget, három társát azóta is keresik.

A hatósági lépést a környéken élők panaszai előzték meg, akiknek elegük lett a működésképtelen autó körül felgyülemlett szemétből, és abból, hogy a férfiak a közeli parkot használták illemhelynek. A Fordban uralkodó állapotok valóban méltatlanok voltak: a kocsi nem indult, így fűteni sem lehetett benne.

„Beleheljük a kocsit, és akkor úgy vagyunk!” – magyarázta az egyikük a stábnak, hogyan védekeznek a hideg ellen.

Az autó tulajdonosa szerint senkinek nem ártottak, és a rendre is próbáltak ügyelni. „Egy rossz szót nem szólunk senkihez! Össze van szedve minden!” – állította.

A lakók ezt másként látták. „Juj, hát ez még szép! Hát volt itt akkora szemét, hogy jaj, istenem!” – fakadt ki egy helyi asszony a riportban, a kocsi hűlt helye felé bámulva.

A kiérkező szociális munkások szerint az intézkedés a férfiak érdekét szolgálta, mert az életük is veszélyben forgott. „A kihűlés veszélye fennállt, hiszen mégiscsak egy fűtetlen autó, és mivel bent dohányoztak, bármikor kigyulladhatott volna” – indokolta a lépést Kovács László, utcai szociális munkás.

Az ügynek komoly jogi vetülete is van. Az autót azért vontatták el, mert korábban már kivonták a forgalomból. „Ha a jármű tulajdonosa úgymond életvitelszerűen lakik ebben az autóban, és az autó nincs kivonva a forgalomból, akkor nincs olyan jogszabály, ami ezt kifejezetten tiltaná” – vázolta a jogi helyzetet Mohácsi Ferenc ügyvéd. Debrecenben azonban külön önkormányzati rendelet szabályozza az üzemképtelen vagy hatósági jelzés nélküli járművek közterületi tárolását, ami feljogosítja a hatóságokat az elszállításra. Az esetre emellett a 2018 óta hatályos, életvitelszerű közterületi tartózkodást tiltó törvény is vonatkozik.

A Debreceni Nap korábban arról írt, hogy a kocsi tulajdonosát 10 ezer forintra bírságolták, amit valószínűleg nem tud kifizetni. A keddi kiköltöztetés után a négy férfiból csak egyikük volt hajlandó menedékhelyre menni, a többieknek nyoma veszett. A szociális szolgálat munkatársai azóta is keresik őket, hogy segítséget nyújthassanak nekik a debreceni, például a ReFoMix által üzemeltetett hajléktalanszállókon.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A miniszterség egy hivatás, az élet feladása” – Nagy Márton ezzel magyarázta 800 ezer forintos brüsszeli éjszakáit
A miniszter egy ellenzéki képviselő kérdésére fakadt ki a parlamentben. A hivatalos limitet ötszörösen túllépő szállásköltség szerinte a hivatásával járó áldozat.


„A miniszterség egy hivatás, az élet feladása” – ezzel a mondattal reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Parlamentben arra a kérdésre, miért szállt meg Brüsszelben éjszakánként 700–800 ezer forintért, írja a Telex. A vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén Sebők Éva, a Momentum képviselője tette fel a kérdést, amire a tárcavezető azt is hozzátette,

szerinte nem az a fontos, ki milyen járattal megy, de „viszont oda kell figyelni rá, mert a társadalmat is érdekli.”

A miniszter utazásairól a 24.hu közérdekű adatigénylésben szerzett adatokat még októberben. Eszerint a minisztérium tavaly november 28. és december 2. között négy éjszakára összesen 3 325 597 forintot fizetett a brüsszeli szállásáért, ami éjszakánként 831 399 forintos kiadást jelent. Egy májusi, szintén brüsszeli úton a szállás két éjszakára 1 442 396 forintba került, ami nagyjából 721 ezer forint éjszakánként. A kikért iratokban szerepelt egy tavaly októberi ausztriai út is, ahol a szállásdíj elérte a 796 ezer forintot éjszakánként.

A magas szállásdíjak azért is feltűnőek, mert a miniszterek külföldi útjaira vonatkozó szabályozás 400 eurós – mai árfolyamon körülbelül 153 ezer forintos – plafont határoz meg éjszakánként, bár ezt az összeget a közigazgatási államtitkár indokolt esetben felülírhatja. A Nemzetgazdasági Minisztérium belső szabályzata szerint ugyanakkor a miniszteri szállásköltségeknek nincs felső határa. A tárca nem közölte, hogy Nagy Márton pontosan melyik hotelekben szállt meg, ezért a részletek kiadásáért az adatokat eredetileg kikérő 24.hu pert indított.

Az ellenzéki képviselők a bizottsági ülésen nemcsak a szállásköltségeket, hanem a gyenge gazdasági növekedést és a német gazdaságtól való függést is bírálták. A nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „amikor a német gazdaság 0-val nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén 0”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Halálos sebe van” – mondja a Fehér Ház mellett meglőtt gárdista apja
A támadó egy 29 éves afgán férfi, aki idén kapott menedékjogot az Egyesült Államokban. Korábban egy, a CIA által támogatott különleges egységnek dolgozott.


„Most is fogom a kezét. Halálos sebe van. Ebből nem lesz felépülés” – mondta ma reggel a The New York Timesnak a 20 éves Sarah Beckstrom édesapja, miután a lányát, a Nemzeti Gárda katonáját tegnap lesből meglőtték Washington belvárosában, alig két háztömbnyire a Fehér Háztól. Társa, a 24 éves Andrew Wolfe szintén kritikus állapotban küzd az életéért a kórházban. A támadás gyanúsítottját, a 29 éves afgán származású Rahmanullah Lakanwalt a helyszínen elfogták, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) pedig terrorcselekményként kezeli az ügyet.

A lövöldözés szerdán délután negyed három körül történt a Farragut West metróállomás közelében. A rendőrség szerint

a fegyveres a sarok mögül lépett elő, és célzottan tüzet nyitott a járőrszolgálatot teljesítő két gárdistára.

Az áldozatok a Nyugat‑Virginiából a fővárosba vezényelt Sarah Beckstrom és Andrew Wolfe, akinek családja annyit üzent az újságíróknak: „Amire most szükségünk van, az imádság a fiamért”. Az elkövető egy .357-es kaliberű Smith & Wesson revolvert használt, ami nagyjából 9 milliméteresnek felel meg.

„Átnéztük a környék videófelvételeit… úgy tűnik, magányos fegyveres volt” – közölte Jeff Carroll, a washingtoni rendőrség vezetője. Egy szemtanú arról számolt be, hogy 10-15 lövést hallott, az emberek pedig pánikszerűen menekültek a helyszínről.

A gyanúsított, a 29 éves afgán állampolgár Rahmanullah Lakanwal 2021-ben, az amerikai csapatkivonás után érkezett az Egyesült Államokba egy mentőprogram keretében, menedékjogát idén áprilisban kapta meg. A hatóságok megerősítették, hogy Lakanwal korábban Afganisztánban a Központi Hírszerző Ügynökség által támogatott különleges egységnél, az úgynevezett „Zero Unitnál” dolgozott. A nyomozás adatai szerint a férfi Washington államból autózott át az országon a fővárosba.

Az ügyet az FBI vette át, amely terrorcselekményként vizsgálják az esetet. Lakanwal ellen három rendbeli, fegyverrel elkövetett emberölési kísérlet és fegyveres erőszak miatt emeltek vádat. Az ügyészség közölte: ha bármelyik áldozat belehal a sérüléseibe, a vádat első fokú gyilkosságra minősítik át.

Donald Trump elnök terrorcselekménynek nevezte az incidenst, és további 500 nemzeti gárdistát rendelt Washingtonba. „Ez az egész nemzetünk ellen elkövetett bűn volt… Az emberiség elleni bűn volt” – fogalmazott. A kormányzat elrendelte az afgán menekültprogramok teljes átvilágítását, aminek első lépéseként az Amerikai Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal azonnali hatállyal felfüggesztette az afgán állampolgárok kérelmeinek feldolgozását. Muriel Bowser, Washington polgármestere célzott lövöldözésről beszélt, és a magányos elkövető verzióját hangsúlyozta. Az International Refugee Assistance Project közleménye szerint: „Az olyan politikák, amelyek egyetlen ember tetteiért egy teljes nemzetiséget büntetnek, igazságtalanok és visszaütnek”. Richard Bennett, az ENSZ afganisztáni emberi jogi különmegbízottja is a kollektív büntetés ellen emelt szót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk