News here

HÍREK

Azonosíthatták a bucsai mészárost, aki 410 civil áldozatért felelős

A vérengzést az 51460-es kódszámot viselő orosz egység, a 64-es gépesített lövészzászlóalj követhette el, amely a Távol-Keletről, Habarovszk térségéből érkezett. Az ukránok bosszút követelnek.

Link másolása

Ahogy arról beszámoltunk, a Kijev melletti Bucsát az oroszok már korábban elfoglalták, majd a múlt hét végén kivonultak onnan ép ésszel aligha felfogható pusztítást hagyva maguk után. A rombolás után megtalált holttestekről készült fényképfelvételek nemzetközi felháborodást váltottak ki, a meggyilkolt civilek száma pedig már meghaladja a 410-et is. Miután Zelenszkij ukrán miniszterelnök a városba látogatott, könnyek közt nyilatkozott a tapasztalatairól és a látványról.

„Nagyon nehéz megszólalni, sőt, tárgyalni az oroszokkal, amikor az ember szembesül ezzel a látvánnyal. (...) Megkínzott, megfojtott, megcsonkított emberek holttestei hevernek az utcákon, pincékben. Ez már népirtás.”

Az orosz oldal azóta is tagadja a vádakat, a külügyminiszter, Lavrov pedig egyenesen megrendezett provokációnak nevezte a tömeggyilkosságnak is beillő akciót – számol be róla az Index.

Időközben úgy tűnik, hogy az ukrán hírszerzés, illetve a Tretyja Szila nevű tényfeltáró civil szervezet megtalálta, ki a felelős a Bucsában tapasztalt vérengzésért. A fejleményekről az ukrán felderítés számolt be.

Bucsát az 51460-es kódszámot viselő orosz egység, a 64-es gépesített lövészzászlóalj foglalta el, amely a Távol-Keletről, Habarovszk térségéből érkezett. Parancsnoka bizonyos Azatbek Omburbekov Aszanbekovics alezredes. Azon kívül, hogy kirgiz származású lehet, egyelőre több információ nem áll róla rendelkezésre.

Mindeközben Anatolij Antonov, a Washingtonba akkreditált orosz nagykövet mindent tagad. „A csapataink már március 30-án kivonultak Bucsából, az ukránok azonban csak három nappal később adtak híreket erről a feltételezett mészárlásról. Miért hallgattak napokon át? Most meg hirtelen szenzációhajhász felvételekkel álltak elő, hogy befeketítsék az orosz hadsereget.” Majd hozzátette:

„Határozottan kijelentem, hogy egyetlen civil sem szenvedett el kínzást, amikor a mi csapataink ellenőrizték Bucsát. Ellenkezőleg: 452 tonna humanitárius segélyt, élelmiszert adtunk a bucsaiaknak.”

Azaz, egyelőre az információs háborúnak sincs vége a két ország között. Eközben az ukránok bosszút esküdtek: ígéretet tettek, hogy levadásszák az alezredest, aki felelős lehet a vérengzésért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Itt a lista arról, mennyiért lehet a környező országokban tankolni
Az üzemanyag most Szlovéniában és Ukrajnában a legolcsóbb.

Link másolása

Ahogy arról mi is beszámoltunk, kedd éjjel bejelentette a kormány a benzinársapka eltörlését. Így megszűnt a lehetőség, hogy a magánszemélyek olcsóbban tankoljanak, már csak piaci áron lehet üzemanyaghoz jutni.

Az Index a Cargopedia fuvarozási portál adatai alapján összeszedte, hogy a környező országokban mennyiért lehet tankolni:

• Ausztriában a 95-ös benzint 640, a gázolajat 717 forintnak megfelelő átlagáron,

• Horvátországban a benzint 652, a gázolajat 739 forintnak megfelelő átlagáron,

• Romániában a benzint 604, a gázolajat 704 forintnak megfelelő átlagáron,

• Szerbiában a benzint 617, a gázolajat 723 forintnak megfelelő átlagáron,

• Szlovákiában a benzint 644, a gázolajat 712 forintnak megfelelő átlagáron,

• Szlovéniában a benzint 565, a gázolajat 643 forintnak megfelelő átlagáron,

• Ukrajnában pedig a benzint 541, a gázolajat 585 forintnak megfelelő átlagáron adják.

Nálunk a holtankoljak.hu adatai szerint

• a 95-ös benzin átlagosan 617 forintba

• a gázolaj 681 forintba kerül szerdától.

Az egyes kutakon lehetnek ettől eltérő árak, volt, ahol 700 forintot kértek a benzinért és 840-et a gázolajért. A MOL-kutakon 641 forint a benzin és 699 forint a gázolaj irányadó ára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Beszakadt a MOL Orbán Viktor bejelentése után
Délelőtt még nőtt a részvények értéke, kora délután viszont már rosszabb lett a helyzet, mint tegnap.

Link másolása

Bezuhantak a MOL részvényei Orbán Viktor szerdai bejelentése után - írja a Portfolio.

Ahogy arról mi is írtunk, kedden éjjel megszüntette a kormány a magánszemélyek részére megtartott benzinársapkát, így szerdától már mindenki a piaci áron tankolhat.

A bejelentés után, szerdán délelőtt Orbán Viktor közölte: „Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk és a rezsivédelmi alapba irányítjuk".

A tőzsdék is reagáltak a hírre. Az árstop eltörlésének hatására emelkedett a MOL részvényeinek értéke, a délelőtti órákban már 3,1 százalékos pluszban voltak a Portfolio cikke szerint.

A miniszterelnök bejelentése után azonban

"a reggeli pluszok elolvadtak, délután fél egy előtt a tegnapi záróárfolyam alatt állt az árfolyam".

Délután egy óra után pedig már 1,7 százalékos mínuszban voltak a társaság részvényei.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Csák János a tanártüntetésekről: „Az utcáról nem lehet kompromisszumokat kötni”
A miniszter szerint méltánytalan, hogy olyan követelésekkel állnak elő a pedagógusok, amelyekhez hosszú előkészítések szükségesek, a belügyminiszter pedig csak fél éve vette át a területet.

Link másolása

Csák János kulturális és innovációs miniszter a Hír TV-ben beszélt a gazdasági válság okozta nehézségekkel küzdő kultúra problémáiról. Megemlítette, hogy az energiafelhasználás csökkentése érdekében újra kell gondolni a múzeumok, színházak működését, például az évadok áttolását a nyár felé.

Ezen kívül az oktatásról is szót ejtett. Elmondta, hogy a kormány az elmúlt években emelt a fizetéseken és létrehozták a nemzeti alaptantervet is. Most jön a következő lépés, a mérés, hogy mit teljesítenek az iskolák.

A tanári tüntetésekről így nyilatkozott:

„Sajnálatos, hogy létrejött egy politikailag motivált tiltakozáshullám, ami nem arról szól, hogyan javíthatnánk meg a rendszert, hanem, hogy hogyan tudnánk destabilizálni”.

Szerinte a baloldal azért lobbizik Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a béremeléshez szükséges forrásokat.

A kérdésre, hogy a pedagógusok nem csak a béremelés miatt állnak ki, úgy reagált:

„a Belügyminisztérium, Pintér belügyminiszter egy fél éve vette át ezt a területet. Ezért is tartom méltánytalannak, hogy olyan követelésekkel állnak elő, amiknek hosszú előkészítésük van".

Azt is mondta: „Szerintem Maruzsa államtitkár úr is, Pintér miniszter úr is nagyon is hallgat egyébként a tanárok legitim szervezeteire. De utcáról nem lehet kompromisszumokat kötni, nem lehet konszenzusra jutni. Le kell ülni egymással".

VIDEÓ: A Hír TV beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elképesztő módon jutnak be a külföldi hírek és filmek Észak-Koreába
Palackpostába rejtett pendrive-okon juttatják el ezeket az aktivisták Kim Dzsongun országába.

Link másolása

A világ hírei mellett több ezer külföldi filmet és sorozatot juttatnak be palackpostával az aktivisták Észak-Koreába, írja az NK News alapján a Mirror.

Az amerikai Emberi Jogok Alapítvány (HRF) önkéntesei csak idén kétezernél is több pendrive-ot és memóriakártyát juttattak át a szigorúan őrzött határon ezzel a módszerrel. A lapban látható egy fotó is, amin az egyik partra sodort hordozható meghajtó látható.

A világtól elzárt diktatúrába bejutó információkról azután számoltak be, hogy a hjeszani repülőtéren nyilvánosan kivégeztek két tinédzsert, amiért dél-koreai sorozatokat és filmeket néztek. A 16 és 17 éves fiúkat még októberben lőtték agyon a kínai határ közelében fekvő városban. Kim Dzsongun országában halálos ítélet vagy élethosszig tartó börtönbüntetés vár azokra, akik dél-koreai filmeket néznek vagy terjesztenek, és ezzel „megzavarják a társadalom rendjét”. A tisztviselők előszeretettel választják inkább a nyilvános kivégzéseket, hogy a többieket elriasszák a hasonló bűncselekmények elkövetésétől.

Egy héttel a két tini kivégzése előtt több gyűlést is szerveztek a környéken, melyeken a külföldi média, különösen a dél-koreai filmek és zenék fogyasztásának tilalmára hívták fel az emberek figyelmét.

A HRF a Pendrive-ok a szabadságért program keretében nemcsak külföldi kultúrát juttat el a vízen Észak-Koreába, hanem olyan „oktató tartalmat” is, mely a szervezet működése mellett az ENSZ emberi jogi jelentéseit is bemutatja.

A programot vezető észak-koreai disszidens szerint egy-egy meghajtó akár tíz emberhez is eljuthat, ami azt jelenti, hogy csak idén 20 ezer észak-koreait érhettek el a kétezer palackpostával, 2016 óta pedig összesen már 130 ezer memóriakártyát küldtek az elzárt országba.

Egy 2020-as vitatott dél-koreai törvény tiltja a magáncsoportoknak, hogy előzetes jóváhagyás nélküli tartalmakat jutassanak be Észak-Koreába. Ugyanebben az évben döntöttek Kim Dzsongun diktatúrájában arról, hogy tovább szigorítják a külföldi tiltott tartalmak fogyasztását.

Észak-koreai disszidensek szerint lehet, hogy a Titanic vagy a Top Gun nem idéznek elő forradalmat, de ország lakói csak így tehetik meg az első lépéseket egy szabadabb társadalom kialakítása felé.


Link másolása
KÖVESS MINKET: