Azbesztszennyezés: Egész Nyugat-Magyarországot érintheti a szombathelyi polgármester szerint
Nemény András szerint a probléma Kőszegen, több tucat Vas megyei településen, Zala megyében, Sopronban és Székesfehérvár környékén is felmerülhet. Sajnos elképzelhető, hogy az osztrák bányákból érkezett, szennyezett kőzúzalék több településre is eljutott, ugyanis a kormány időközben országos felmérést és a kárelhárítási költségek állami finanszírozását rendelte el.
– jelentette ki Nemény András, Szombathely polgármestere az osztrák bányákból érkezett, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyében, amelyek bekerülhettek a magyar úthálózatba.
Korábban Kiderült, hogy egyes szombathelyi utak azbeszttel szennyezettek. Azonban polgármester szombaton az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a szennyezés jóval túlmutathat a városon.
„Kőszegen nagyon sok út érintett, de húsz-harminc másik Vas megyei településről is tudunk. Az én információm szerint érintett lesz Zala megyei is, sőt már Székesfehérvár környékéről is mondtak érintett eseteket, és Sopronról is tudunk. Tehát egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben.” – mondta Nemény András.
Az ügy országos jelentőségére utal a csütörtök este megjelent kormányhatározat is. Míg a sajtóhírek szerint a kormány átvállalja a védekezés és kárelhárítás több milliárd forintra becsült költségeit, a
Magyar Közlönyben megjelent határozat országos felmérést, beavatkozási javaslatot, forrásbiztosítást és a felelősségi lánc teljes feltárását írja elő.
Szombathelyen a hatóságok az érintett területeken ideiglenes porcsökkentő intézkedéseket vezettek be. Jelenleg az egyik legvalószínűbb megoldásnak az tűnik, hogy
az érintett felületeket geotextillel lefedik, erre bazaltkavics kerül, később pedig aszfaltréteg zárná le az utakat - mondta a városvezető.
Az ügy április közepén kezdődött. A Vas Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatta Szombathely önkormányzatát, hogy a hatósági vizsgálatok határértéket jelentősen meghaladó azbesztszennyezést mutattak ki az Oladi nevű városrész mintegy 12 kilométeres úthálózatán. A gyanú szerint több, határ menti osztrák bányából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékot használtak fel útalapként, illetve szórtak le utcákon, parkolókban és magánkapubejárókban is.
A hatóságok azonnal ideiglenes intézkedéseket, például locsolást és 10 km/órás sebességkorlátozást vezettek be a kiporzás megakadályozására.
A probléma gyorsan regionális méretűvé vált, miután Kőszegen is erős gyanú merült fel a szennyezésre, ahol a hatóságok szintén vizsgálatot indítottak, azóta pedig már Táplánszentkereszten is intézkedéseket kezdeményeztek.
Az azbeszt okozta egészségügyi kockázat nem elméleti. A belélegzett azbesztrostok akár 20-40 éves lappangási idő után is halálos megbetegedéseket, jellemzően daganatokat okozhatnak.
A kormányhatározat értelmében az illetékes minisztériumoknak fel kell tárniuk a teljes forgalmazási láncot, hogy kiderüljön, pontosan mely cégek és személyek felelősek a kialakult helyzetért. A következő időszak legfontosabb kérdése, hogy az országos felmérés milyen ütemben zajlik majd, és a műszaki beavatkozás mikor kezdődhet el a már ismert és a jövőben azonosított helyszíneken.
„Egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben”
– jelentette ki Nemény András, Szombathely polgármestere az osztrák bányákból érkezett, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyében, amelyek bekerülhettek a magyar úthálózatba.
Korábban Kiderült, hogy egyes szombathelyi utak azbeszttel szennyezettek. Azonban polgármester szombaton az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a szennyezés jóval túlmutathat a városon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ön ma már egy senki” – üzente Bige László nyílt levélben Orbán Viktornak, aki válaszul „tiszás oligarchának” nevezte a milliárdost
Bige László nyílt levélben sorolta fel a szerinte az Orbán-kormány által okozott sérelmeket, köztük egy 50 milliárdos kárt és egy államosítást. 74 hangfelvétellel bizonyítaná be, hogy ki folytatott ellene hadjáratot éveken keresztül. Orbán minderre gúnyosan reagált.
„Tisztelt Ex Miniszterelnök Úr! Jó, ha megszokja a gondolatot, hogy Ön ma már egy senki” – ezzel a mondattal zárta Bige László nagyvállalkozó azt a nyílt levelet, amelyet szerdán Orbán Viktornak címzett. A Nitrogénművek tulajdonosa a Kontroll.hu oldalon közzétett írásában sorolta azokat a sérelmeket és törvénytelenségeket, amelyeket szerinte az Orbán-adminisztráció követett el ellene és cégei ellen azzal a céllal, hogy megszerezzék a vagyonát. A levélre a Fidesz elnöke rövid közleményben reagált.
Bige László a levélben több, eddig a nyilvánosságban nem részletezett ügyet is megemlített. Azt állítja, 74 hangfelvétel van a birtokában, és már a bíróság előtt, amelyekből szerinte pontosan kiderül, ki a felbujtó vele szemben, és mekkora összeget ígértek a meghurcolásáért. Ezeket a bizonyítékokat akkor tervezi nyilvánosságra hozni, ha Magyarországnak „független legfőbb ügyésze” lesz.
Bige emellett súlyos károkozással vádolta a székesfehérvári kormányhivatalt, amely szerinte tavaly szándékosan nem küldött ügyintézőt a cégéhez, ami miatt egy tervezett karbantartás után 66 nappal tovább állt a termelés, mintegy 50 milliárd forintos árbevétel-kiesést okozva.
A vállalkozó szerint tavaly két rendelettel államosították a vadaskertjében lévő, 7,5 milliárd forint értékű vadállományt és a teljes infrastruktúrát, ami miatt már kártérítési pereket indított.
Azt írja Orbánnak, hogy „nekem, a családomnak és a kollégáimnak nem volt könnyű túlélni Önt, de sikerült”.
Majd azt írja, minimum elvárás az új kormánnyal szemben, hogy „helyreállítsa a jogállamiságot kompromisszumok nélkül, az ellopott vagyon teljes elkobzása és visszahelyezése a Magyar Állam tulajdonába, valamint a tolvajok törvény szerinti maradéktalan elszámoltatása.”
„Én kénytelen voltam tűrni és várni, mert tehetetlen voltam a teljes államapparátussal szemben, de soha egyelten percig nem fordult meg a fejemben, hogy veszíthetek az Önök maffia rendszerével szemben. Tisztelt Ex Miniszterelnök Úr! Jó, ha megszokja a gondolatot, hogy Ön ma már egy senki”
– zárja sorait Bige László.
A levélre Orbán Viktor a Fidesz nevében kiadott közleményben válaszolt, amelyben a szöveget „nyílt levélnek álcázott fizetett hirdetésnek” nevezte az „egyik tiszás pártlapban (még nem a Mandinerben)”.
A volt miniszterelnök hozzátette: „Megértettem, hogy nehéz az oligarchák élete, azt is megértettem, hogy tiszás oligarchák zászlóvivőjeként most könnyebb életben reménykedik. Sok sikert kívánok!”
A nyílt levél egy évek óta húzódó, több fronton zajló konfliktus legújabb fejezete. A Gazdasági Versenyhivatal egy korábbi, 11 milliárdos bírságot kiszabó határozatát a Fővárosi Törvényszék 2024 őszén részben megsemmisítette, de a hatóság tavaly egy újabb eljárást indított kartellgyanú miatt.
Eközben a cégcsoportot pénzügyileg is komoly nyomás alá helyezte a kormány által bevezetett szén-dioxid-kvótaadó, ami miatt a Nitrogénművek leállással fenyegetett. Később a cégvezetés pontosított, hogy mégsem zár be végleg a gyár. Idén áprilisban az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a Magyarországon, 2023 januárjára visszamenőleg kivetett szén-dioxid-kvótaadó ellentétes az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerrel.
Míg a hatósági eljárások zajlottak, Bige László több, személyét érintő büntetőügyben is érintett volt. Egy vesztegetési perben a bíróság jogerősen felmentette, egy másik, 2018-ban több száz rendőr részvételével indított látványos nyomozás pedig hat év után vádemelés nélkül lezárult.
„Tisztelt Ex Miniszterelnök Úr! Jó, ha megszokja a gondolatot, hogy Ön ma már egy senki” – ezzel a mondattal zárta Bige László nagyvállalkozó azt a nyílt levelet, amelyet szerdán Orbán Viktornak címzett. A Nitrogénművek tulajdonosa a Kontroll.hu oldalon közzétett írásában sorolta azokat a sérelmeket és törvénytelenségeket, amelyeket szerinte az Orbán-adminisztráció követett el ellene és cégei ellen azzal a céllal, hogy megszerezzék a vagyonát. A levélre a Fidesz elnöke rövid közleményben reagált.
Bige László a levélben több, eddig a nyilvánosságban nem részletezett ügyet is megemlített. Azt állítja, 74 hangfelvétel van a birtokában, és már a bíróság előtt, amelyekből szerinte pontosan kiderül, ki a felbujtó vele szemben, és mekkora összeget ígértek a meghurcolásáért. Ezeket a bizonyítékokat akkor tervezi nyilvánosságra hozni, ha Magyarországnak „független legfőbb ügyésze” lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kovács Gergely SMS-ben kereste Magyar Pétert a Kutyapárt 686 milliós tartozása miatt
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke a miniszterelnökhöz fordult a párt kampánytámogatásának ügyében. Kovács elmondása szerint Magyar Péter gyorsan visszahívta, de érdemi egyeztetés nem történt a több mint félmilliárdos tartozásról.
SMS-ben kereste Magyar Péter miniszterelnököt Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke a párt 686 millió forintos kampánypénztartozása miatt. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában számolt be arról, hogy a kormányfő rendkívül gyorsan reagált a megkeresésére, de érdemi egyeztetés nem történt közöttük.
A pártvezető a gyors visszajelzést méltatta:
„Ez nagyon menő, hogy felhív 20 perc után a miniszterelnök úr”
A pártnak azért kell visszafizetnie a kampánytámogatást, mert az április 12-i országgyűlési választáson a listás eredménye nem érte el az 1 százalékot. Kovács közölte, a teljes tartozásból eddig 150 millió forintot sikerült adományokból rendezniük.
A fennmaradó több mint félmilliárdos összegre azonban jelenleg nincs reális tervük.
A társelnök hangsúlyozta, nem gondolja, hogy el lehetne engedni a tartozást, hiszen jelentős összegről van szó.
Kovács Gergely a műsorban arról is beszélt, hogy hétfőn bejelentett döntése, miszerint nem indul újra a párt társelnöki pozíciójáért, nincs összefüggésben a tartozás kezelésével. Távozását azzal indokolta, hogy a hegyvidéki polgármesteri teendői mellett nem jut ideje a párttal foglalkozni, de továbbra is segíteni kíván a pénzügyi helyzet megoldásában.
SMS-ben kereste Magyar Péter miniszterelnököt Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke a párt 686 millió forintos kampánypénztartozása miatt. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában számolt be arról, hogy a kormányfő rendkívül gyorsan reagált a megkeresésére, de érdemi egyeztetés nem történt közöttük.
A pártvezető a gyors visszajelzést méltatta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ruff Bálint nemesi oklevelet, Vitézy Dávid részvényeket örökölt, Bóna Szabolcsnak rengeteg földje, Lannert Juditnak 115 milliós megtakarítása van
Nyilvánosságra hozták a Tisza-kormány azon öt miniszterének és nemzetbiztonsági főtanácsadójának a vagyonnyilatkozatát, akik nem parlamenti képviselők. A dokumentumokból Ruff Bálint nemesi oklevele és Bóna Szabolcs hatalmas földbirtoka mellett jelentős tartozások is kiderülnek.
Nemesi oklevél, 250 hektár szántó, BMW X5 és motoros kishajó: szerdán felkerültek a kormány honlapjára a Tisza-kormány azon öt miniszterének és a nemzetbiztonsági főtanácsadójának a vagyonnyilatkozatai, akik nem országgyűlési képviselők. A május 13-án kezdődő megbízatásuk után a törvény szerint harminc napjuk volt a dokumentumok leadására, amelyeket a Telex összegzett.
A Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy két XI. kerületi lakás és egy nagykovácsi családi ház mellett résztulajdonos egy II. kerületi lakóházban is, amelyre végrehajtási jogot jegyeztek be. Garázsában egy Volvo V60-as áll, bankszámláján közel 15 millió forintnyi megtakarítása van, de tartozik 9,37 millió forinttal a babaváró hiteléből, és egy 35 millió forintos magánkölcsöne is van.
A nyilatkozat különleges tétele egy 2010-ben örökölt nemesi oklevél és egy 4000 kötetes könyvtár.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentős vagyont örökölt édesanyjától, Hankiss Ágnestől és édesapjától, Vitézy Lászlótól, köztük egy kiterjedt értékpapír-portfóliót, egy 2008-as Audi A4-est és több ingatlanrészt. Az elmúlt években maga is több lakást vásárolt Budapesten, főként Újbudán. Bő 8 millió forintos megtakarítása mellett 47,85 millió forintos tartozásról számolt be. Januári, fővárosi képviselőként tett nyilatkozatához képest 1,56 millió forintot törlesztett a lakáshiteléből.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter 36 pótoldalt csatolt a bevallásához, hogy
felsorolja mind a 44, Csorna környéki szántóját, amelyek összterülete meghaladja a 250 hektárt.
A földek mellett felerészben tulajdonosa egy csornai családi háznak, de autója nincs. Tavalyi, 32,4 millió forintos bevétele kizárólag a földek bérbeadásából származott.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter komoly, közel 115 millió forintot érő megtakarítással rendelkezik dollár- és euróalapú befektetési alapokban.
Vagyona egy II. kerületi lakásból és egy badacsonytomaji nyaralóból áll. A jelentős vagyon mellett meglepő, hogy az elmúlt három évben kutatóként a havi bruttó 200-500 ezer forintos jövedelmi sávot jelölte meg.
Görög Márta igazságügyi miniszter egy 2018-as BMW X5-össel jár, és több mint 34 millió forintnyi értékpapírja van.
Felerészben tulajdonosa két szegedi ingatlannak, és haszonélvezeti joga van egy budapesti, valamint egy másik szegedi lakáson. Jövedelme az elmúlt években több forrásból származott, a Szegedi Tudományegyetem dékánjaként és intézetvezetőjeként havi bruttó 1-5 millió forintot keresett.
Tóth Péter, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a Tisza Párt kampányfőnökeként tavaly óta a havi bruttó 1-5 millió forint közötti jövedelmi sávba esik. Három ingatlana van a XIII. kerületben – ahol édesapja, Tóth József évtizedekig polgármester volt –, egy nyaralója Balatonszemesen és egy telke Válon. Egy Seat Alhambra mellett egy motoros kishajó is a tulajdonában van, megtakarítása pedig 18 millió forint.
A kormány nemrég egy olyan törvénycsomagot terjesztett elő, amely a vagyonnyilatkozati rendszer érdemi szigorítását célozza: digitális, kereshető bevallásokat és akár börtönbüntetést a valótlan adatokért.
Nemesi oklevél, 250 hektár szántó, BMW X5 és motoros kishajó: szerdán felkerültek a kormány honlapjára a Tisza-kormány azon öt miniszterének és a nemzetbiztonsági főtanácsadójának a vagyonnyilatkozatai, akik nem országgyűlési képviselők. A május 13-án kezdődő megbízatásuk után a törvény szerint harminc napjuk volt a dokumentumok leadására, amelyeket a Telex összegzett.
A Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy két XI. kerületi lakás és egy nagykovácsi családi ház mellett résztulajdonos egy II. kerületi lakóházban is, amelyre végrehajtási jogot jegyeztek be. Garázsában egy Volvo V60-as áll, bankszámláján közel 15 millió forintnyi megtakarítása van, de tartozik 9,37 millió forinttal a babaváró hiteléből, és egy 35 millió forintos magánkölcsöne is van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Matolcsy 322 napnyi szabadságot nem vett ki jegybankelnökként, ez 122 millióba került az adófizetőknek
A Magyar Nemzeti Bank alapjaiban alakította át a szabadságkiadás rendszerét Matolcsy György távozása után. A Varga Mihályra is vonatkozó új szabályozás célja, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő milliós szabadságmegváltások.
Vége a szabadsághegyeknek a Magyar Nemzeti Bankban: az új vezetés átírta a szabályokat, hogy soha többé ne lehessen éveken át halmozni a ki nem vett szabadságot – azt a gyakorlatot, amely Matolcsy György távozásakor több mint 122 milliós szabadságmegváltást eredményezett, tudta meg a 24.hu.
A jegybank a működés racionalizálása keretében már a tavalyi évben felülvizsgálta a szabadságkiadás és -nyilvántartás rendszerét. Ezt az indokolta, hogy Matolcsy György volt jegybankelnök távozásakor bruttó 170 millió forintot kapott juttatásként.
Ebből az összegből több mint 122 millió forint volt a felhalmozott szabadságok megváltása, ami becslések szerint 322 napot jelent.
Ezt az értesülést a jegybank most megerősítette a 24.hu-nak.
A döntés értelmében a jövőben sem Varga Mihály jegybankelnök, sem más dolgozó nem görgethet maga előtt éveken át szabadságokat, amelyeket a munkaviszony végén az adófizetők pénzéből kellene kifizetni. A most bevezetett szigorítás minden jegybanki alkalmazottra egyformán vonatkozik, a cél pedig az, hogy a szabadságok éven belüli kiadása legyen az általános gyakorlat.
A jelenlegi jegybanki vezetés álláspontja szerint bár a korábbi kifizetések a hatályos jogszabályoknak megfelelően történtek, az új vezetés a fegyelmezett és átlátható működés mellett kötelezte el magát.
Vége a szabadsághegyeknek a Magyar Nemzeti Bankban: az új vezetés átírta a szabályokat, hogy soha többé ne lehessen éveken át halmozni a ki nem vett szabadságot – azt a gyakorlatot, amely Matolcsy György távozásakor több mint 122 milliós szabadságmegváltást eredményezett, tudta meg a 24.hu.
A jegybank a működés racionalizálása keretében már a tavalyi évben felülvizsgálta a szabadságkiadás és -nyilvántartás rendszerét. Ezt az indokolta, hogy Matolcsy György volt jegybankelnök távozásakor bruttó 170 millió forintot kapott juttatásként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
