Azbesztszennyezés: 3 milliárdos kármentesítési alapot hoz létre a kormány, de szigorú feltételekhez kötik a pénzt
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette a 3 milliárd forintos azbesztalap létrehozását, amelyből a kármentesítést finanszírozzák. A forráshoz csak azok a települések juthatnak, amelyek azbeszt-térképpel rendelkeznek és rendszeres méréseket végeznek.
Már sehol sincs határérték feletti azbeszttartalom a levegőben – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.
A kormányfő ismertette: az azbesztszennyezéssel kapcsolatban országszerte 667 helyen indult hatósági vizsgálat, ebből korábban 6 helyen mértek a megengedettnél magasabb értéket, mára azonban Magyar szerint mindenhol a határérték alatt van a szennyezés mértéke.
A kormány döntött a botrány kiindulópontjának számító szombathelyi utak azbesztmentesítéséről is. A munkát az érintett önkormányzatokkal együttműködve végzik el azokon a területeken, ahol határérték feletti volt a szennyezés.
Magyar Péter szerint a valós megoldás a szennyezett kőzet felszedése, de mivel ennek teljes körű megoldása évekig is eltarthat, addig is leaszfaltozzák ezeket az utakat.
A költségeket egy erre a célra létrehozott, 3 milliárd forintos azbesztalapból fedezik.
Ebből azok a települések kaphatnak forrásokat, amelyek azbeszt-térképpel rendelkeznek, garanciát vállalnak a rendszeres mérésekre, és erről negyedévente jelentést küldenek a kormánynak.
Az azbesztügy áprilisban robbant ki, miután kiderült, hogy Szombathelyen több utcában is azbeszttel szennyezett, Ausztriából származó zúzott követ használtak útalapként. Később Nyugat-Magyarország számos más településén is beigazolódott a gyanú.
A mentesítés rengeteg pénzbe kerülne, a kormány pedig Ausztria felelősségét is felvetette a „szennyező fizet” elvén.
Már sehol sincs határérték feletti azbeszttartalom a levegőben – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.
A kormányfő ismertette: az azbesztszennyezéssel kapcsolatban országszerte 667 helyen indult hatósági vizsgálat, ebből korábban 6 helyen mértek a megengedettnél magasabb értéket, mára azonban Magyar szerint mindenhol a határérték alatt van a szennyezés mértéke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
299 millióért árulják Varga Judit és Magyar Péter balatonhenyei házát
Varga Judit eladásra kínálja azt a balatonhenyei ingatlant, amely a válásuk után teljes egészében az ő tulajdonába került. Az okosotthonként hirdetett, 233 négyzetméteres házat korábban a CSOK-botrány tette országosan ismertté.
Eladásra kínálják 299 millió forintos irányáron Varga Judit és Magyar Péter egykori közös balatonhenyei házát – szúrta ki a 24.hu.
Az ingatlanhirdetés szerint a közel 2000 négyzetméteres telken álló, 233 négyzetméteres, Balaton-felvidéki stílusú épület „magas minőséget, korszerű technológiát és kimagasló kényelmet” nyújt.
A hirdetés kiemeli, hogy a ház korábban a Szép Házak magazin címlapján is szerepelt. A belső tereket francia vidéki hangulat jellemzi, a bútorok és textíliák a Maisons du Monde kollekciójából származnak. Az épület különleges részletei közé tartozik a nappali hagyományos, kötőanyag nélküli kőfala, valamint a két, herendi mester által készített cserépkályha.
Az ingatlan teljesen okosított: a hűtés-fűtés, a riasztó, a kapunyitás, a kamerarendszer és a napelempark is távolról vezérelhető okostelefonról. A padló- és falfűtés-hűtés rendszert hőszivattyú működteti, a fenntartható üzemeltetést pedig napelemek segítik. A házban összesen négy WC, két zuhanyzó és két fürdőkád található.
Az eladás azért is meglepő, mert a sajtóban korábban megjelent hírek szerint Varga Judit azt tervezte, hogy új párjával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével beköltözik az ingatlanba.
Magyar Péter 2023-ban egy Instagram-posztban jelentette be, hogy végleg elköltözött a házból.
Ekkor azt írta, reméli „hogy legalább a fiúk továbbra is élvezhetik az álmaink és a közös erőfeszítéseink gyümölcsét, és abban bízom, hogy talán még lesz módom itt az unokáinkkal együtt focizni, és a fiúkkal fröccsözni a medence partján.”
Az ingatlan országszerte akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy a család 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezményt, közismert nevén CSOK-ot vett igénybe az építkezéshez, holott a szabályok szerint az állami támogatás nyaralóra nem volt használható.
Bár Varga Judit ragaszkodott hozzá, hogy a ház nem nyaraló, a család sosem költözött be életvitelszerűen. A politikai vihart kavaró ügy végére 2023-ban került pont, amikor a volt igazságügyi miniszter visszafizette az összeget.
A család eredetileg hosszú távra tervezett a településen, amit az is jelez, hogy Magyar Péter 2019-ben rövid ideig Balatonhenye polgármesteri tisztségéért is indult független jelöltként, bár végül visszalépett a Diákhitel Központban betöltött állása miatt.
Eladásra kínálják 299 millió forintos irányáron Varga Judit és Magyar Péter egykori közös balatonhenyei házát – szúrta ki a 24.hu.
Az ingatlanhirdetés szerint a közel 2000 négyzetméteres telken álló, 233 négyzetméteres, Balaton-felvidéki stílusú épület „magas minőséget, korszerű technológiát és kimagasló kényelmet” nyújt.
A hirdetés kiemeli, hogy a ház korábban a Szép Házak magazin címlapján is szerepelt. A belső tereket francia vidéki hangulat jellemzi, a bútorok és textíliák a Maisons du Monde kollekciójából származnak. Az épület különleges részletei közé tartozik a nappali hagyományos, kötőanyag nélküli kőfala, valamint a két, herendi mester által készített cserépkályha.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Márki-Zay a BYD-s ülés titkosításról: Remélem, nem akarják kimosdatni Szijjártót ebből a korrupciótól bűzölgő ügyből
A Nemzetbiztonsági Bizottság 26 évre titkosította a Szijjártó Péter volt külügyminiszter BYD-hez való távozása miatt tartott zárt ülés jegyzőkönyvét. Márki-Zay Péter a döntés miatt nyilvánosan kérte számon a tiszás képviselőket.
A hódmezővásárhelyi polgármester írta, nem érti a döntés okát, ezért több kérdése is van.
„Ki kezdeményezte, ki rendelte el a titkosítást? Miért támogatták a Tisza Párt képviselői, hiszen azt mondták, hogy az új kormányzás átlátható, transzparens lesz, a múlt tisztázásáról fog szólni.”
Márki-Zay szerint a magyar embereknek joguk van tudni, mi történt egy „korrupciótól bűzölgő ügyben, amelyben nem mellesleg egy volt külügyminiszter nemzetbiztonsági kockázatait érintheti.”
Emlékeztetett arra, hogy a bizottság elnöke Apáti István, a Mi Hazánk politikusa, és úgy vélte, a párt szerepét fenntartásokkal kell kezelni, mert szerinte „a Fidesszel összejátszanak és velük összhangban cselekednek.”
Hangsúlyozta, hogy minden lényeges információnak nyilvánosságra kellene kerülnie, de hozzátette:
„ha valóban léteznek olyan nemzetbiztonsági vagy nemzetközi jogi okok, amelyek indokolják a titkosítást, akkor ennek indokairól nyilvános és részletes tájékoztatást kell adni, mert a titkosítás ténye önmagában nem lehet válasz.”
„Remélem, nem azért maradnak elzárva ezek az információk, hogy végül Szijjártó Pétert kimosdassák ebből az ügyből. A teljes igazságot szeretném megismerni! Azt gondolom, ez nemcsak az én elvárásom, hanem minden rendszerváltásra szavazott magyar állampolgár jogos igénye is”
A Nemzetbiztonsági Bizottság szerdán tartott zárt ülést, amelynek összehívását a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Velkey György László kérte, mert szerinte nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel, Szijjártó Péter új állása a BYD kínai autógyártónál. Az ülésen az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgató-helyettesei is beszámoltak, az itt elhangzottakat minősítették 2051 végéig.
A bizottságot vezető Apáti István szerint az ülésen áttörést hozó új információ nem hangzott el.
Azonban a Tisza Párt képviselői jelezték, hogy személyesen is meghallgatnák Szijjártó Pétert, szerintük a kockázatot az jelenti, hogy egy volt külügyminiszter minősített információk birtokában kerül egy nem NATO- vagy EU-tagállam hátterű nagyvállalathoz.
Magyar Péter: Szeptember 1-től áfamentesek lesznek a vényköteles gyógyszerek
A miniszterelnök bejelentette, hogy ősztől változásra lehet számítani a patikákban. A kormány döntése szerint a vényköteles gyógyszereket ezentúl nem terheli az 5 százalék áfa.
„Döntött a kormány: ahogy vállaltuk, szeptember 1-től áfamentessé tesszük a vényköteles gyógyszereket” - közölte a miniszterelnök csütörtök reggel a Facebookon.
A vényköteles gyógyszerekre vonatkozó általános forgalmi adó eltörlése a Tisza Párt egyik választási ígérete volt, ahogy az egészséges élelmiszerek áfájának mérséklése is - utóbbiról még nincs hír.
Tegnap Magyar már bejelentette, hogy áfacsökkentésről döntöttek, konkrétumokat azonban nem árult el. A kormány ma délután 1 órától tart sajtótájékoztatót, ahol valószínűleg bővebben is kifejtik, hogy mit takar ez.
„Döntött a kormány: ahogy vállaltuk, szeptember 1-től áfamentessé tesszük a vényköteles gyógyszereket” - közölte a miniszterelnök csütörtök reggel a Facebookon.
A vényköteles gyógyszerekre vonatkozó általános forgalmi adó eltörlése a Tisza Párt egyik választási ígérete volt, ahogy az egészséges élelmiszerek áfájának mérséklése is - utóbbiról még nincs hír.
Tegnap Magyar már bejelentette, hogy áfacsökkentésről döntöttek, konkrétumokat azonban nem árult el. A kormány ma délután 1 órától tart sajtótájékoztatót, ahol valószínűleg bővebben is kifejtik, hogy mit takar ez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tovább drágul az üzemanyag: napokon belül 600 forint fölé mehet a 95-ös benzin ára
Újabb nagykereskedelmi áremelés lép életbe csütörtökön, ami hamarosan a kutak áraiban is megjelenik. A legtöbb helyen még a szerdai drágulás sem látszik.
Újabb áremelés jöhet a benzinkutakon, miután csütörtökön a 95-ös benzin nagykereskedelmi ára bruttó 7 forinttal, a gázolajé pedig 9 forinttal emelkedik.
Azonban a legtöbb töltőállomáson még a szerdai áremelés hatása sem jelent meg a totemoszlopokon,
a szerdai napot a 95-ös benzin 598 forintos, a gázolaj pedig 618 forintos országos átlagáron zárta.
A szerdai és csötörtöki nagykereskedelmi drágulás ezekre az árakra rakódik majd rá, amint a kutak érvényesítik azt a kiskereskedelemben, jellemzően egy-két napon belül – írja a holtankoljak.hu.
Amennyiben a kutak a kétnapos emelkedést teljes egészében továbbhárítanák, a 95-ös benzin átlagára elérheti a 610, a gázolajé pedig 633 forintot literenként.
Az áremelések sorozata azután indult be, hogy az Országgyűlés június 23-án megszavazta a védett üzemanyagár kivezetését. A kormány akkor azzal indokolta a lépést, hogy a piaci árak már tartósan a rögzített 595 (benzin) és 615 (gázolaj) forintos szint alatt mozogtak.
A közel-keleti háború azonban nem látszik rendeződni, és a bizonytalan helyzet még mindig jelentősen tolja felfelé a kőolajtermékek árát.
Újabb áremelés jöhet a benzinkutakon, miután csütörtökön a 95-ös benzin nagykereskedelmi ára bruttó 7 forinttal, a gázolajé pedig 9 forinttal emelkedik.
Azonban a legtöbb töltőállomáson még a szerdai áremelés hatása sem jelent meg a totemoszlopokon,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!