Az ukránok már várják a Magyar–Zelenszkij-találkozót, úgy tudják, a „közeljövőben” megtörténhet
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerint pozitív jelzések utalnak arra, hogy hamarosan létrejöhet a csúcstalálkozó Volodimir Zelenszkij és Magyar Péter között. A megbeszélés napirendjén a kétoldalú kapcsolatok normalizálása szerepel, miután a felek már előrelépést értek el a kisebbségi jogok kérdésében.
Ukrajnának pozitív jelzései vannak arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben sor kerülhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter miniszterelnök találkozójára – közölte Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. A szóvivő szerint a találkozó napirendje a kétoldalú kapcsolatok normalizálása lesz – írja a 444.hu.
Az ukrán külügyminisztérium szerint már előrelépést értek el a legérzékenyebb kérdésekben, különösen a nemzeti kisebbségeket illetően. A magyar kormány támogatja az Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásaihoz kapcsolódó első klaszter megnyitását.
„Nem tudom megmondani a pontos dátumot és helyszínt, csak megerősíteni tudom, hogy dolgozunk egy találkozón Volodimir Zelenszkij elnök és Magyar Péter magyar miniszterelnök között, és pozitív jelzéseink vannak arra vonatkozóan, hogy ez a találkozó a közeljövőben létrejöhet" – mondta a szóvivő.
A közeledést Magyar Péter múlt szerdai bejelentése alapozta meg, amikor közölte, hogy megállapodtak Ukrajnával a kárpátaljai kisebbség jogairól. Az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is.
Kijevben emellett érzékelik Magyarország álláspontjának változását Ukrajna támogatásának egyes kérdéseiben, a szankciók ügyében, valamint az orosz csapások elítélésében.
Tihij arról is tájékoztatott, hogy Andrij Szibiha külügyminiszter jelenleg aktívan dolgozik azon, hogy visszakerüljenek az EU szankciós listáira azok az orosz állampolgárok, akiket korábban Orbán Viktor kormánya követelésére töröltek onnan.
A hónap elején a sajtóban már felmerült egy konkrét időpont a két vezető találkozójára, ám azt végül elhalasztották. A magyar Külügyminisztérium akkor jelezte, hogy az időpont sosem volt véglegesítve, de a háttéregyeztetések folyamatosak.
A viszony normalizálódására természetesen már Oroszország is felfigyelt, ma azt közölte az ő külügyi szóvivőjük, hogy szerintük Kijev hazudik a magyar kormánynak, és nem fogja rendezni a kárpátaljai magyarok jogait.
Ukrajnának pozitív jelzései vannak arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben sor kerülhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter miniszterelnök találkozójára – közölte Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. A szóvivő szerint a találkozó napirendje a kétoldalú kapcsolatok normalizálása lesz – írja a 444.hu.
Az ukrán külügyminisztérium szerint már előrelépést értek el a legérzékenyebb kérdésekben, különösen a nemzeti kisebbségeket illetően. A magyar kormány támogatja az Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásaihoz kapcsolódó első klaszter megnyitását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter keményen visszavágott a vendégmunkásokra vonatkozó szigorításokra panaszkodó Master Goodnak
A miniszterelnök a Master Good 2025-ös pénzügyi eredményeire hivatkozva utasította el a cég panaszát a vendégmunkás-szigorítások miatt. A 25,5 milliárd forintos adózott nyereség szerinte elegendő fedezetet nyújtana a béremelésre, amivel magyar dolgozókat is vonzhatnának.
A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.
A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.
A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.
Magyar Péter szerint a vállalatnak a nyereségéből kellene a bérfejlesztést finanszíroznia, amivel több magyar munkavállalót tudna megtartani, vagy hazacsábítani a külföldi munkából.
Hozzátette, Kelet-Magyarországon sokan nem a munkahelyek hiányát, hanem az alacsony béreket látják problémának, és számos panasz érkezik a Master Good által kínált fizetésekkel kapcsolatban, különösen a nehéz fizikai munkakörökben.
Bárány László, a vállalatcsoport ügyvezető igazgatója egy szerdai konferencián arról beszélt, hogy a beruházás megvalósításához mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, azonban a csökkenő népességű Magyarországon nincs elegendő hazai munkaerő. A cégvezető szerint amennyiben a külföldi munkavállalók alkalmazását ellehetetlenítik, a tervezett, 120 milliárd forintos üzem megépítése is kérdésessé válhat.
A vállalat vezetője egyértelművé tette, mekkora a tét a cég számára.
„Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak” – hangzott el a cégvezetőtől.
A kormány június elején lényegében leállította az új vendégmunkás-engedélyek kiadását, az országlista kiürítésével szigorítva a beáramlást. A kabinet érvelése szerint a harmadik országból érkező tömeges munkaerő lefelé nyomhatja a béreket, ezért a cél a hazai dolgozók foglalkoztatása és a bérfelzárkóztatás. A hivatalos rendelet kimondta: a már itt dolgozó külföldiek a papírjaik lejártáig maradhatnak.
A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.
A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.
A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A NAV bekeményít: 170 ezer autós járművét vonhatják ki a forgalomból, ha nem lépnek június 30-ig
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a súlyos következményekre figyelmezteti a gépjárműadóval tartozó több mint 170 ezer autóst. Az adósok száma április óta 600 ezerről csökkent, a maradéknak június 30-ig kell lépnie.
Több mint 170 ezer magyar autósnak ketyeg az óra: ha nem rendezik a gépjárműadót, június 30-ig még kérhetnek pótlékmentes részletfizetést, utána viszont késedelmi pótlék, végrehajtás, szélsőséges esetben pedig a jármű forgalomból kivonása is jöhet – írta a HVG a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdai közleménye nyomán.
Aki eddig nem fizetett, annak több lehetősége is van a tartozás rendezésére. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók legkésőbb június 30-ig automatikus, legfeljebb öthavi, pótlékmentes részletfizetést igényelhetnek. A kérelmet a legegyszerűbben a NAV-Mobil telefonos alkalmazásban lehet elindítani, az elbírálás pedig automatikusan, külön indoklás vizsgálata nélkül megtörténik.
Aki egyben fizetné ki a tartozását, azt szintén megteheti a mobilalkalmazásban bankkártyával, a kapott határozatban szereplő linken keresztül a NAV Ügyfélportálján, vagy banki átutalással.
Utóbbi esetben az összeget a NAV Belföldi gépjárműadó-bevételi számlájára (10032000-01079160) kell utalni. A közlemény rovatba az adóazonosító jelet vagy az adószámot kell beírni, nem a jármű rendszámát.
Aki elmulasztja a befizetést és a részletfizetési kérelmet sem adja be a határidőig, az komoly következményekkel számolhat.
A NAV először késedelmi pótlékot számol fel, majd végrehajtási eljárást indíthat a tartozás behajtására. Ennek végső eszköze lehet az érintett jármű forgalomból való kivonása. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások a fentieken túl egyedi fizetési könnyítést is kérhetnek, amennyiben likviditási gondjaik adódnak.
A NAV az idei gépjárműadó-határozatokat márciusban kezdte kiküldeni, a befizetés eredeti határideje április 15-e volt. Egy héttel később, április 21-én még mintegy 600 ezer autós tartozott az adóval, ez a szám csökkent mostanra 170 ezerre. Aki bizonytalan a fizetendő összegben, a NAV honlapján elérhető gépjárműadó-kalkulátorral gyorsan ellenőrizheti azt.
Több mint 170 ezer magyar autósnak ketyeg az óra: ha nem rendezik a gépjárműadót, június 30-ig még kérhetnek pótlékmentes részletfizetést, utána viszont késedelmi pótlék, végrehajtás, szélsőséges esetben pedig a jármű forgalomból kivonása is jöhet – írta a HVG a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdai közleménye nyomán.
Aki eddig nem fizetett, annak több lehetősége is van a tartozás rendezésére. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók legkésőbb június 30-ig automatikus, legfeljebb öthavi, pótlékmentes részletfizetést igényelhetnek. A kérelmet a legegyszerűbben a NAV-Mobil telefonos alkalmazásban lehet elindítani, az elbírálás pedig automatikusan, külön indoklás vizsgálata nélkül megtörténik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter az Országgyűlés vágójának és Tinder-szakértőjének nevezte Takács Pétert
A kormányfő azt is mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón, hogy Takács a valaha volt legrosszabb, legpökhendibb, legkivagyibb egészségügyi államtitkár. Nemcsak a politikust, hanem a Fideszt és a KDNP-t is élesen kritizálta.
„Egyértelművé tette a Fidesz és a KDNP is, hogy nem támogatják a korrupcióellenes fellépést” – mondta Magyar Péter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón a Tisza Párt által benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag kapcsán.
A kormányfő értelmezése szerint az ellenzékbe került volt kormánypártok ezzel nem támogatják azt, hogy az Európai Ügyészség 2021-ig visszamenőleg vizsgálhassa az uniós pénzekből megvalósult beruházásokat, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, és mindezzel együtt pedig azt sem, hogy a magyar emberek, a vállalatok megkaphassák a nekik járó 6000 milliárd forintos uniós forrást. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy nem törődnek a hazájuk helyzetével.
Kiemelte a mostanában sokat kritizált Takács Pétert, akit a valaha volt legrosszabb, legpökhendibb, legkivagyibb egészségügyi államtitkárnak, az Országgyűlés vágójának és Tinder-szakértőjének nevezett.
Szerinte Takács „nagy számokat durrogtatott”, amikor arról beszélt, hogy mennyivel növelték meg a kórházak fenntartásával megbízott Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) költségvetését, miközben valójában 30-40-50 milliárd forintos hiánnyal küzdött a szervezet. Ezért nem tudtak például klímafejlesztéseket sem megvalósítani a kórházakban.
Mint mondta, arra hívja fel az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy ilyen dolgokról beszéljenek a parlamentben is, mert ezekről érdemes.
„Számomra miniszterelnökként és egyszerű magyar emberként sem elfogadható, hogy az ellenzéki pártok nem ismerik el a korábbi felelősségüket, nem kérnek ezért elnézést, vagy nem vonják le a konzekvenciákat.
De az még kevésbé elfogadható, hogy ahelyett, hogy legalább most felelősségteljesen járnának el, legalább most odaállnának a magyar emberek és vállalatok mellé, legalább most elfogadnák, támogatnák a korrupióellenes intézkedéseket, legalább most segítenék azt, hogy hazahozzuk az általuk Brüsszelben hagyott 6000 milliárd forintot, most sem ezt teszik, hanem képzelt ellenségekkel, szellemekkel harcolnak, átverik a saját, még meglévő, de már csökkenő választóikat is” – jelentette ki.
A kormányfő azt is jelezte, hogy bár Facebook-kormányzással vádolják őket, ehhez képest a hét minden napján, éjszakába nyúlóan dolgoznak.
„Egyértelművé tette a Fidesz és a KDNP is, hogy nem támogatják a korrupcióellenes fellépést” – mondta Magyar Péter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón a Tisza Párt által benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag kapcsán.
A kormányfő értelmezése szerint az ellenzékbe került volt kormánypártok ezzel nem támogatják azt, hogy az Európai Ügyészség 2021-ig visszamenőleg vizsgálhassa az uniós pénzekből megvalósult beruházásokat, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, és mindezzel együtt pedig azt sem, hogy a magyar emberek, a vállalatok megkaphassák a nekik járó 6000 milliárd forintos uniós forrást. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy nem törődnek a hazájuk helyzetével.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult az eltávolítására irányuló tervek miatt, Magyar Péter szerint ez „szánalom kategória”
Sulyok azt akarja megtudni a testülettől, alkotmányos-e egy olyan módosítás, amely közjogi méltóságok elmozdítására irányul. A miniszterelnök azonnal válaszolt a köztársasági elnök bejelentésére.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.
A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.
A közlemény szerint „jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”
Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.
A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.
„Ez már tényleg a szánalom kategória - írja a kormányfő, aki szerint „Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”
Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.
Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.
A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.
A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
