Az új koronavírus-változat gyors terjedése miatt leállt a forgalom Dover kikötőjében

„Példátlan korrupciós botrány robbant ki Ukrajnában. Kiderült, hogy az ukrán állam legfelsőbb szintjéig elérő ukrán háborús maffia az európaiak pénzéből eurómilliárdokat tett zsebre. A fényűzésüket jellemzi, hogy az egyik szökésben lévő gyanúsított kijevi palotájában még a WC is aranyból készült. Ez felháborító!”

Ezzel a felütéssel kezdődik a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kormányzati Tájékoztatási Központjának legújabb levele, amelyet azok kaptak meg, akik a koronavírus-járvány idején a vakcinainfo.gov.hu oldalon regisztráltak. A levél szerint „Brüsszel ennek ellenére újabb 135 milliárd eurót akar Ukrajnába küldeni”, és a kormány nemzeti konzultációjának kitöltésére buzdít – írja a 24.hu.

A nem jogerős ítélet szerint a minisztérium nem használhatta volna politikai üzenetek küldésére azt az adatbázist, amelyet kifejezetten járványügyi tájékoztatásra és az oltásszervezésre hoztak létre. A bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított perben eltiltotta a Kabinetirodát az ilyen adatkezeléstől, és elrendelte az ítélet közzétételét is. A TASZ azért fellebbezett, hogy a bíróság a tisztességtelen adatkezelést is mondja ki, mivel álláspontjuk szerint a kormány kihasználta, hogy a járványhelyzet miatti egzisztenciális szorongásban sok állampolgár nem önszántából adta meg az adatait.

„Aki szeretne oltást kapni, jelentkezzen. Attól még nem kötelező. Ha jelentkezik, meg fogják keresni, amikor itt az oltás, beosztják a megfelelő helyre, és legfeljebb akkor még úgy dönt, hogy mégsem adatja be magának. Ha viszont nem jelentkezik, akkor nem tudjuk, hogy szeretné megkapni, így hátrébb kerül a sorban” – mondta akkor a miniszter.

Korábban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) sem talált adatvédelmi jogsértést az ügyben. 2022-ben pedig az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria egyik, a kormány ellen szóló döntését egy hasonló hírlevélküldési ügyben.

Vajon tényleg annyira zárt volt a Szőlő utcai javítóintézet, mint ahogy a kormány állította? Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke vasárnap a Facebookon jelentette be: elérték, hogy az ügyészség azt is vizsgálja, a javítóintézet volt igazgatója kiket vihetett be vagy hozhatott ki az intézményből. A politikus mindezt Arató Gergely országgyűlési képviselő egy korábbi, november 3-i írásbeli kérdésére kapott ügyészségi válasz alapján állítja – írta a Népszava.

Arató Gergely azt kérdezte a legfőbb ügyésztől: „Vizsgálják-e, hogy a Szőlő utcai igazgató bevihetett-e személyeket, illetve kihozhatott-e nevelteket az intézet parkolójába illetve parkolójából?”

A november 18-án kelt hivatalos válaszban Nagy Gábor Bálint közölte: „A nyomozó ügyészség az eljárása során a tényállás teljeskörű tisztázásához szükséges valamennyi – akár korábban felmerült, akár a nyomozás folyamatában felmerülő – releváns tényt megvizsgál, így a nyomozás kiterjed a kérdésében említett körülményekre is”.

Dobrev Klára emlékeztetett: a DK képviselői egy hetekkel ezelőtti bejáráson fedezték fel, hogy az intézmény konyhai kijáratánál van egy olyan terület, amit a kamerák nem látnak be. Állítása szerint az ott dolgozók is megerősítették, hogy a volt igazgató, Juhász Péter Pál autóját sosem ellenőrizték. „Ebben az is benne van, hogy

– fogalmazott a DK elnöke. Szerinte a legszörnyűbb, hogy „tíz éven keresztül hagyták, hogy ez a szörnyeteg háborítatlanul garázdálkodjon a gyerekek között”. A posztot azzal a kérdéssel zárta: „Ezek után ki hiszi el, hogy nem tudják: ki az az Zsolti bácsi?”

A kormányzati kommunikáció szerint az intézet jogilag zárt intézmény, az ellenzéki állításokat pedig visszautasították; Hidvéghi Balázs például „aljas és felháborító hazugságnak” nevezte azokat. A kormánypárti többség korábban leszavazta egy ellenzéki vizsgálóbizottság felállítását az ügyben. Az eljárást a Legfőbb Ügyészség szeptember végén ügyészi hatáskörbe vonta, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig külön nyomozócsoporttal, soron kívül vizsgálódik. A nyomozás Juhász Péter Pál és élettársa esetében pénzmosás gyanújára is kiterjed, a gyanú szerint legalább 108 millió forint illegális bevételük keletkezhetett. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szeptemberi jelentése szerint nem vetődött fel sem kiskorú sértett, sem politikusi érintettség, amit az ellenzék vitat. Az ügyben Dobrev Klára korábban nyomravezetői díjat ajánlott fel az állítólagosan érintett politikusok azonosításáért, a kormánypárti politikusok pedig lejáratókampányt emlegettek.

Választási csalásnak tartja a magyarok elsöprő többsége, ha a politikai kampányban mesterséges intelligenciával hamisított videókkal tévesztik meg a szavazókat, és a legtöbben törvényi szabályozást is sürgetnek. A Publicus Intézet felmérése szerint tízből kilenc ember (89 százalék) hallott már arról, hogy politikusok hamis, mesterséges intelligencia által készített videókat használnak egymás ellen, amit a Népszava ismertetett.

A kutatás szerint a válaszadók 81 százaléka választási csalásnak tartja az emberek hamisított videókkal való megtévesztését, és csupán 11 százalék gondolja ennek ellenkezőjét, míg 8 százalék nem válaszolt a kérdésre.

A pártpreferenciák mentén jelentős különbségek mutatkoznak: míg az ellenzéki szavazók 95 százaléka, addig a Fidesz szavazóinak 69 százaléka tartja csalásnak az ilyen tartalmakat. A bizonytalanok körében ez az arány 76 százalék.

A Fidesz kampányfőnöke, Orbán Balázs is osztott meg olyan AI-videót, amelyben a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek a szájába adtak olyan mondatokat – például a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban –, amelyeket soha nem mondott.

via 24.hu

Napokon belül bejelentheti Emmanuel Macron francia elnök egy új, önkéntes katonai szolgálat bevezetését. A lap úgy tudja, a bejelentés csütörtökön várható, bár ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A védelmi minisztérium szűkszavúan nyilatkozott, mindössze annyit erősítettek meg, hogy „folyamatban vannak a munkálatok ebben az irányban”. Alice Rufo miniszterhelyettes vasárnap a France Info rádióban szintén csak ennyit mondott: „folyamatban vannak a munkálatok”.

Az elnök a múlt hétvégén, a johannesburgi G20-csúcstalálkozón már jelezte, hogy a tervet több hónapja vizsgálják a világ biztonsági helyzetének tükrében. „A bizonytalanságok és a feszültségek növekedésével jellemzett világban, ha valóban biztonságban akarunk élni, akkor el kell riasszuk a másikat attól, hogy idejöjjön.

– mondta szombaton Macron. Az elnök az Oroszországból érkező fenyegetésekre hivatkozva már július 13-án bemutatta az ötletet magas rangú tiszteknek. Akkor kijelentette, Franciaországnak képesnek kell lennie a „kitartásra és a mozgósításra”.

A politikai elit egy része támogatja a kezdeményezést. „Minden, ami hozzájárul a védelmi szellemhez, a nemzeti ellenálló képességhez és a lakosságban szunnyadó hazafias érzések kifejezéséhez, az pozitív” – kommentálta Cédric Perrin, A Köztársaságiak szenátusi frakciójának külügyi és védelmi bizottsági elnöke. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella ennél is tovább ment: kijelentette, hogy „támogatja” a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, „kezdve egy önkéntesek számára nyitott katonai szolgálattal”.

A mostani terv egy szélesebb körű honvédelmi átalakítás része. A kormány korábban bejelentette a Service national universel (SNU) nevű, vegyes polgári-katonai ifjúsági program fokozatos kivezetését, amelynek helyére egy honvédelmi célú, jobban bővíthető modell léphet. Franciaországban már működik egy kisebb, szociális felzárkóztatást célzó önkéntes katonai program (SMV), az új tervezet azonban ennél jóval nagyobb léptékű, és egyértelműen a hadsereg tartalékainak bővítését szolgálja.

A lépés illeszkedik abba az európai trendbe, hogy több ország – köztük Németország is – a megváltozott biztonsági környezetre reagálva újra bevezeti a katonai szolgálat valamilyen formáját.

via Telex