HÍREK
A Rovatból

Az SZFE új kancellárja: Amit az egyetemen belül kialakítottak, közel jár a háborús helyzethez

Szarka Gábor szerint az intézményt blokád alá vevő hallgatók átléptek egy határt, amit már nem tud elfogadni, de a vezetés semmiképpen sem fog erőszakos megoldást alkalmazni.


Háborús helyzethet hasonlította a Színház- és Filmművészeti Egyetemen belül kialakult helyzetetet Szarka Gábor, az intézmény újonnan kinevezett kancellárja a hvg.hu-nak adott interjújában.

Amikor az interjú elején katonai múltjáról kérdezték, az egykori ezredes elmondta, hogy katonai karrierje többségét igazgatási feladatokkal töltötte, de gépesített lövészként is dolgozott. Azt mondta, most a Színművészeti kancellárjának nevezték ki, nem úgy éli meg, mintha háborúba küldték volna,

"de a helyzet, amit az egyetemen belül kialakítottak, közel jár a háborús helyzethez".

Szarka Gábor nem akart a Színművészetin folyó oktatás minőségéről véleményt nyilvánítani, mert elmondása szerint ő nem ért a művészeti kérdésekhez. Az egyetem fenntartóváltásáról azt mondta, "a döntéshozók talán azt gondolhatták, hogy miután a modell más egyetemeken működik, miért ne működhetne ugyanígy a Színművészetin is. Amikor az újságíró erre azt mondta, hogy például azért nem, mert az egyetemet élesen kritizáló embereket raktak föléjük, a kancellár így válaszolt:

"Upor László [az SZFE volt rektorhelyettese - a szerk.] engem is emberi tárgyként jellemzett egy interjúban. Egy olyan ember, aki rektor szeretett volna lenni, emberi tárgynak minősít egy másik embert, ez mindent elmond a helyzetről."

Szarka annyit még hozzátett, hogy szerinte biztos, hogy több párbeszéd kellett volna a modellváltás előtt.

"Ez hiányzott az elején, ezt elismerem, de én akkor még nem voltam a folyamat részese, egy másik fázisban kerültem a játékba. Arra készültem, hogy a béke követe lehetek, de úgy látszik, erre nincs nyitottság"

- mondta.

A kancellár szerint az SZFE diákjai, "a másik oldal" csataként élik meg a jelenlegi helyzetet, ő viszont nem. "Ha mi is így kezelnénk, akkor egyszerűen megrohamoznánk és elfoglalnánk az épületet. Pontosan ezt nem szeretnénk" - szögezte le.

Azt mondta, azt hitte, hogy amikor az új vezetés megérkezett az egyetem élére, majd elindul egy párbeszéd a kuratórium és az egyetemi polgárok között, de most már úgy látja, hogy ez tévedés volt. Mégis arra számít, hogy a józan ész győz, és a diákok és a dolgozók még egyszer végiggondolják azt a 8 pontos megegyezési javaslatot, amelynek elfogadására szerda éjfélig adtak határidőt. A diákok ugyanis ezt először elutasították.

"A hallgatók az egészet egy ultimátumnak tekintették, mert szabunk egy határidőt. De az ultimátum általában feltétel nélküli megadást jelent, tehát én mondok egy határidőt, és ha nem az történik, akkor csinálok valamit"

- mondta Szarka.

Szerinte most az egyetlen cél az, hogy a hallgatók tanulmányait valamilyen szinten biztosítani tudják, nem akarják felfüggeszteni a tanulmányi félévet, de "ez a legutolsó feltétel", ha nem tudnak elérni semmit és nem látják, mi folyik az egyetemen belül.

"Az elejétől kezdve azt mondjuk, igyekszünk a lehető legtoleránsabban eljárni, és erőszakot biztosan nem fogunk alkalmazni a hallgatókkal szemben a kapunál. De az nem normális, hogy nem engedik be az igazgatásért felelős vezetőt sem, tehát nem tudok körülnézni, a tűz- és munkavédelmi kérdéseket megtekinteni, ellenőrzést végrehajtani, az okmányokhoz hozzáférni, csak ha esetleg kikérem azokat. Azt pedig nyilvánvalóan semmilyen szervezet sem szereti, ha az okmányai szanaszét keringenek a rendszerben. Itt a probléma az, hogy a kinevezett vezetők semmihez sem férnek hozzá"

- mondta a kancellár, aki pikánsnak nevezte, hogy úgy kellene átvennie egy épület üzemeltetését, hogy azt se tudja, hol van az irodája.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kétmilliárd forintot is kaphat a Jókai utcai házomlásban megsérült balerina, aki élete végéig havi 3,5 milliót kap kártérítésként
A bíróság pénteken pontot tett az ügy végére, és jóváhagyta a peren kívüli egyezséget. A felelős cégek felszámolása sem akadály, a hatalmas összeget a biztosítóknak kell kifizetniük.


Élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot és egy összegben 200 millió forintot kap az a balerina, akire 2022-ben ráomlott egy felújítás alatt álló ház homlokzata a budapesti Jókai utcában. A Fővárosi Törvényszék pénteken jóváhagyta a felek sérelemdíjról szóló egyezségét, így a kifizetés biztossá vált – számolt be róla az RTL Híradó.

Az áldozat ügyvédje szerint a teljes összeg, amit a táncművész kaphat, idővel a kétmilliárd forintot is meghaladhatja.

A bíróságon Dr. Uzsoky Ágnes bíró mondta ki a végzést, amely jóváhagyta a korábban létrejött megállapodást: „A 2025. október 28-án létrejött, jelen végzés elválaszthatatlan mellékletét képező megállapodás 4–8. pontjaiban foglalt egyezséget jóváhagyja.”

A most jóváhagyott egyezség szerint Tóth Nikolett és édesanyja 15-15 millió forint sérelemdíjat kap. Ez azon a több mint 40 millió forinton felül értendő, amit az építtető cég már korábban kifizetett. A táncművész ügyvédje, Ikanov Gábor a Híradónak elmondta, hogy a járadék és a kártérítés együttesen biztosítják az áldozat jövőjét.

„200 millió forint kártérítés és sérelemdíj megfizetésére kötelezték a kárért felelős jogi személyeket, ezen felül pedig további havi 3,5 millió forintos járadék megfizetésére is, véghatáridő nélkül, vagyis amíg a jogosult meg nem hal” – magyarázta az ügyvéd. Bár a balesetért felelős cégek mindegyike felszámolás alatt áll, a kifizetést ez nem veszélyezteti, mert azt a biztosítóknak kell állniuk.

A korábbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a statikus tervezőmérnök, a műszaki vezető, a generáltervező és a kivitelező is hibázott, ezek a mulasztások együttesen vezettek a katasztrófához. A rendőrségi nyomozás során több szakembert is meggyanúsítottak, de ők nem ismerték el bűnösségüket.

A jogi hercehurca mellett Tóth Nikolettnek a mindennapokban is súlyos küzdelmet kell vívnia. A baleset óta kerekesszékben él, és az állapota az utóbbi időben jelentősen romlott.

„Rengeteg problémát okoz: nagyon erős fejfájást, vérnyomás-ingadozást, kézzsibbadást, arcpirosodást, ilyesmiket. Az elmúlt időszakban nagyrészt ki kellett hagynom a gyógytornákat és a munkát is” – mondta Tóth Nikolett. Orvosai szerint a panaszai megszüntetéséhez további műtétekre lesz szükség.

A tragédia 2022. június 27-én történt a VI. kerületi Jókai utca 1. szám alatti háznál, amikor a felújítás alatt álló épület homlokzati díszfala és tetőszerkezeti elemei az utcára zuhantak. A leomló törmelék négy járókelőt sebesített meg, a legsúlyosabban az Operettszínház táncművészét, aki többek között koponya- és gerincsérülést szenvedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk ott!” – a minisztérium szerint azért háborodott fel Pintér Sándor mondatán Grecsó Krisztián, mert nem ismeri a válasz folytatását
„Aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut” - fogalmazott az író.


„Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk ott!” – így reagált Pintér Sándor, amikor a Telex a kórházban hagyott babákról kérdezte a parlamentben. A belügyminiszter szavain felháborodott Grecsó Krisztián író, aki - ahogy a közösségi oldalán fogalmazott: abban bízik, hogy „a pokol legmélyére jut, aki olyasmiket mond”. Az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szerint, ha az emberek nyomorban és mélyszegénységben élnek, az a kormány felelőssége. Szilvási Léna szerint a kormány ígérete, hogy csecsemőotthonokba kerülnek ezek a babák, látszatmegoldás.

„Ilyesmit egy útszéli tróger sem engedhet meg magának, nemhogy valamiféle miniszter”

– fakadt ki közösségi oldalán Grecsó Krisztián író, aki szerint

„aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut.”

A Belügyminisztérium közleményben vágott vissza, mondván, Grecsó nem ismeri a miniszter válaszának folytatását.

„Grecsó Krisztián érthető indulattal fűtött reakcióját a Belügyminisztérium annak tulajdonítja, hogy a költő nem ismeri a belügyminiszter kórházakban hagyott csecsemőkkel szembeni felelősségéről bekiabált kérdésre adott válaszának folytatását: »Meg is oldjuk! Ígérem«”

- fogalmaztak a tárca közleményében,

Egyúttal bejelentették: Miskolcon egy 72 férőhelyes csecsemőotthont december 3-án, Karcagon egy 32 férőhelyeset pedig december 12-én adnak át. A tervek szerint 2026 első félévében Miskolcon további 40, Mátészalkán pedig 80 férőhelyet hoznak létre.

A botrány azután robbant ki, hogy a Telex a parlamentben szembesítette a belügyminisztert a legfrissebb adatokkal. „Hogy lehet, hogy még mindig 353 magára hagyott csecsemő van a kórházakban? Miért nem tudták ezt megoldani az elmúlt egy évben?” – hangzott a kérdés, amire Pintér Sándor annyit felelt: „Jó napot kívánok. Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk ott!”. A miniszter később, egy bizottsági meghallgatáson már arról beszélt, a csecsemőotthonok építésével „a pillanatnyilag még kórházban lévő csecsemők problémáját teljes egészében megoldjuk.”

Ezzel szemben Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője az RTL Híradónak azt mondta, a kormány terve csupán a probléma elnapolása.

„Most akkor elkerülnek a csecsemőotthonba, de onnan is el kell valahová kerülniük. Ez csak a probléma elnapolása, mert továbbra is az a kérdés, hogy hány csecsemő kerülhet haza, hány kerülhet nevelőszülőkhöz, és hány kerülhet örökbefogadó családhoz”

– magyarázta a szakember.

A Társaság a Szabadságjogokért szerint a gyerekek egy részét azonnal haza lehetne engedni.

„A jogsegélyszolgálatunkhoz érkező esetekből azt látjuk, hogy sok esetben jogtalanul választották el őket a szüleiktől. Ők otthon élhetnének, ha a gyámhivatal nem hozna ilyen döntést”

– nyilatkozta Boros Ilona, a szervezet programvezetője.

A TASZ bírósághoz fordult a kórházakban élő gyerekekkel kapcsolatos adatokért, és első fokon pert nyert: a kormánynak és a kórházakat felügyelő állami szervnek 15 napja van kiadni azokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelentette be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2), Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) és Tarr Zoltán (Budapest 16) is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk