Az összes orosz olajat kivonják idén az uniós piacról – bejelentették az EU újabb szankciós csomagját

Elhunyt Lehoczki László, a világhírű Mancs mentőkutya gazdája és a miskolci Spider Speciális Mentőcsoport alapítója – adta hírül a család a Facebookon.

Lehoczki neve elválaszthatatlanul összeforrt német juhász kutyájával, Manccsal, akivel nemzetközi hírnevet szereztek Magyarországnak. A páros az 1999-es izmiti földrengés után vált világhírűvé, amikor a katasztrófa után 82 órával Mancs egy hároméves kislányt, Hatírát jelzett a romok alatt, megmentve ezzel az életét. Mancs tiszteletére még életében, 2004-ben szobrot állítottak Miskolc belvárosában.

Lehoczki idén októberben, Mancs halálának 19. évfordulóján emlékezett meg társáról.

– írta egy bejegyzésében.

2023 májusában bejelentette, hogy kilép a mentőcsoportját támogató egyesületből, mert szerinte ellehetetlenítették a munkáját. „A kiképzőpályát lezárták, a zárakat lecserélték, elzárták tőlem a mentéshez és a kiképzéshez nélkülözhetetlen eszközöket, a terület alkalmatlanná vált a kiképzésre, a mentési gyakorlatok végzésére” – mondta korábban Lehoczki.

Lehoczki egészségi állapotáról is érkeztek hírek: 2024 őszén egy műtéten esett át, gégedaganattal operálták, ami után a közösségi médiában számolt be a felépüléséről, idén áprilisban pedig a terveiről is írt. A világhírű életmentő 67 éves volt.

Lapértesülések szerint személyesen közölte Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen Vigh László országgyűlési képviselővel, hogy a 2026-os választáson már nem őt, hanem a 37 éves önkormányzati képviselőt, Szilasi Gábort indítja a Fidesz.

Az esemény után Vigh másfél napra elnémult a közösségi oldalain, majd egy nappal később úgy búcsúzott el választóitól a Facebookon, hogy utódját egy szóval sem említette – írta a Telex.

A párt friss közvélemény-kutatása szerint a képviselő nem állt jól a választókerület központjában, Zalaegerszegen. A döntésben szerepet játszhatott Balaicz Zoltán polgármester, akinek népszerűségét jelzi, hogy a tavalyi önkormányzati választáson 73 százalékkal nyert. Helyi források szerint a két politikus között évek óta feszültség volt, a párt pedig a polgármester embereként számon tartott Szilasit választotta. Orbán Viktor a helyi sajtónak a Fidesz generációváltási szándékával indokolta a cserét.

– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megváltozott lakossági összetételhez való „alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel”.

Debrecen mindhárom választókerületében lecserélik a Fidesz jelöltjeit. Kósa Lajos, a párt alelnöke szerdán jelentette be, hogy 1998 óta tartó egyéni képviselősége után jövőre csak listán indul. Helyét Barcsa Lajos alpolgármester veszi át, míg a másik két körzetben Pósán László és Tasó László helyett Széles Diána alpolgármester és Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere indul.

Sátoraljaújhelyen Hörcsik Richárd már hónapok óta utódjával, Bánné Gál Boglárkával kampányol közösen. Hasonlóan békés az átmenet a nagyatádi körzetben is, ahol Szászfalvi László maga javasolta utódját, Kelei Zitát. „Kérek mindenkit, hogy segítse és támogassa őt az elkövetkező időben a jövő évi győzelmünk érdekében. Magam is ezt fogom tenni!” – írta a KDNP-s képviselő.

Az ellentétet Kósa Lajos oldotta fel, aki szerint az elnökség valóban meghozta a javaslatait, amelyekről a választmány akár már holnap is dönthetne. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón úgy fogalmazott, a párton belüli procedúra lezárultáig nincs hivatalos bejelentés, de „hogy kik a jelöltjelöltek, az akár napokon belül nyilvános lehet”.

A Telex gyűjtése szerint a Fidesz a választókerületek több mint harmadában, legalább 39-40 körzetben indít új jelöltet a 2022-es csapathoz képest. A cserék érintik a legtöbb megyei jogú várost, ahol a közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt gyengébben áll. A helyzetet bonyolítja, hogy 2026-ban Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókerület lesz.

A Fidesz jelöltállítási folyamata azzal párhuzamosan zajlik, hogy a Tisza Párt péntek este mutatja be saját 106 jelöltjét, akiket egy kétfordulós online előválasztáson választottak ki.

Magyar Péter a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte „Orbán Viktor és bűnbandája egészen példátlan hazugsággyűjteménnyel riogatják a magyarokat”. A TISZA Párt elnöke szerint egy általuk írt, „az első betűtől az utolsóig hamis dokumentumra” hivatkozva próbálják lejáratni pártját és félrevezetni a magyarokat.

„Orbán döntött korábban Európa legmagasabb áfájáról. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán tette lehetővé 2012-ben az ebadót. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán 15 évig nem emelte a családi pótlékot egy forinttal se. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán magára hagyta és elszegényítette a nyugdíjasokat. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán eltörölte a KATA adózást. Most ezzel is a TISZA-t vádolja” – írta a politikus.

Magyar szerint Orbán tönkretette az állami egészségügyet, és egy amerikai tanácsadó céggel készíttetett titkos dokumentumot a kórházak bezárásáról és magánosításáról, most pedig az ingyenes ellátás megszüntetésével riogat.

A TISZA elnöke azt állítja, Orbánnak „már semmi sem számít”, és tudja, hogy „számára vége van”, ezért egy vészmegoldást próbál ki, amit szerinte amerikai és izraeli kampány tanácsadói javasoltak:

– fogalmazott.

A posztjában Magyar Péter arra szólítja fel a követőit, hogy beszéljenek minél több emberrel a TISZA Párt programjáról, amit adócsökkentésként, nyugdíjemelésként, az állami egészségügy megmentéseként és az uniós pénzek hazahozatalaként összegzett.

A bejegyzést azzal a felhívással zárta, hogy írják oda minden fideszes politikus és propagandista oldalára: „Orbán hazudik. A TISZA árad.”

Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.

– írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.

A grönlandiak elsöprő többsége – egy januári felmérés szerint 85 százalékuk – elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és márciusban több százan tüntettek az amerikai közeledés ellen.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök áprilisban Grönlandra látogatott, ahol kijelentette:

A sziget szuverenitása mellett más európai vezetők is kiálltak. „Grönland nem eladó, és nem elvehető. Hadd mondjam el egészen egyértelműen: nincsenek egyedül” – üzente Emmanuel Macron francia elnök júniusi nuuki látogatásán.

„Azt hiszem, meg fog történni” – mondta az annektálásról, hozzátéve, hogy a grönlandiak „velünk akarnak lenni.” Az amerikai kormányzat hivatalos kommunikációja ugyanakkor árnyaltabb. Miután Dánia augusztusban bekérette az amerikai ügyvivőt egy feltételezett grönlandi befolyásolási művelet miatt, a kormányzat közölte: „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a grönlandi nép jogát a saját jövőjének meghatározására.”

Jacob Kaarsbo, a dán védelmi hírszerzés volt vezető elemzője szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az az elképzelés, miszerint az Egyesült Államok Dánia legnagyobb és legfontosabb szövetségese, már nem állja meg a helyét.

(via Telex)